Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
Városi pártértekezletek Amint arról már hírt adtunk, a megyében szombaton tartották meg a járási, vasárnap pedig a városi pártértekezleteket. A járási értekezletek beszámolóit vasárnapi lapszámunkban közöltük, a választások eredményét pedig lapunk más helyén ismertetjük. A pártértekezletek napirendjén a következők szerepeltek: 1. A pártbizottság be&ámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról; állásfoglalás a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat lervezethez. 2. A pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása. Az alábbiakban a városi pártértekezletekröl adunk részletes beszámolót. I Kecskemét lakossága cselekvőén támogatja pártunk politikáját ^ Vasárnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében reggel 8 órakor kezdte meg tanácskozását — a pártszervezetek 237 küldöttének részvételével — a városi pártértekezlet. Dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, közöttük Tömpe Istvánt, a Központi Bizottság tagját, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnökét, Horváth Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát. Ezután az elnökség és a munka- bizottságok megválasztására került sor. A tanácskozás levezető elnökének Mészáros Jánost, a városi pártbizottság titkárát választották, akinek megnyitó beszéde és a napirend elfogadása után dr. Kőrös Gáspár emelkedett szólásra. A városi pártbizottság első titkára szóbeli beszámolóval egészítette ki a küldöttek részére írásban kiküldött jelentést. A városi pártbizottság első titkára beszámolójának bevezető részében a város társadalmi viszonyainak alakulásával foglalkozott. Megállapította, hogy a X. pártkongresszus óta a tulajdon- formákban számottevő változás nem történt. A termelőeszközök döntő többségének társadalmi tulajdona biztosítéka a jövőben is a város töretlen fejlődésének. A társadalmi, politikai és gaz. dasági életben bekövetkezett változásokban meghatározó szerepe van a munkásosztálynak, amelynek létszáma négy év alatt 4700- zal növekedett, s jelenleg eléri a 28 ezret. A munkások 38,3 százaléka szakmunkás. A X. kongresszus óta jelentősen csökkent a .segédmunkások aránya. A munkások cselekvőén támogatják pártunk politikáját, gazdasági és társadalmi célkitűzéseink megvalósítását. A város üzemeiben 1600 szocialista brigád dolgozik, a szocialista munkaverseny mozgalomban 17 500 dolgozó vesz részt. Az üzemi dolgozók közül egyre többen vállalnak részt a városépítő munkából, amit igazol, hogy évente mintegy 10 millió forintot érő társadalmi munkát is végeznek. .A szocialistabrigád-tagok közül kerülnek ki az üzemek törzsgár- datagjai, a vállalatok és a város kiemelkedő társadalmi munkásai. Kecskemét munkaképes lakos- ságánk 7,4 százalékát teszi ki a szövetkezeti parasztság A mezőgazdaságból való elvándorlás tovább folytatódott. 1970 óta közel 2 ezerrel csökkent a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma. A termelés korszerűsítését célzó párt- és kormányhatározatok hatására, s a javuló gazdálkodás eredményeként fejlődött a szövetkezeti parasztság tudata, erősödött a munkásosztállyal való politikai szövetsége. Az utóbbi négy évben meggyorsult a tanyai lakosság át- rétegződése, ami az igények növekedését, a tanyai életmódtól való fokozatos elszakadást eredményezi. A város tanyavilágá- ban 1973 végén 7789 aktív kereső élt. Ebből a mezőgazdaságban már csak 3500-an (45 százalék) dolgoztak, az iparban és a szolgáltatásban pedig 4209-en. Jelentősén megváltozott a külterületi lakosság élete. Megszűnőben van a lakosság elszigetelődése, új tanyaközpontok, lakóterületek alakultak ki, tovább folytatódott a villamosítás, javult a külterületi iskolák felszerelése, és támogatásuk szervezettebbé vált. Kecskemét politikai, gazdasági és kulturális életében jelentős szerepet tölt be az értelmiség, amelynek létszáma eléri a háromezret. Tekintélyes részük a gazdasági életben dolgozik, s nem véletlen, hogy elsősorban a gazdaságpolitikai problémák iránt érdeklődnek. A város szellemi életére gyakorolt hatásuk és szemléletük helyes irányba befolyásolja a lakosságot. Egyre növekszik a főiskolákon és a tudományos kutatóintézetekben dolgozó értelmiségiek munkájának jelentősége. Széles alapokon kezd kibontakozni a tudományos munkával folgalkozó intézmények és a termelő üzemek kapcsolata. A kisiparosoknak és kiskereskedőknek fontos szerepük van a lakosság ellátásában, a szolgálta, tó és javító munka területén. ' Számarányuk lényegében nem változott, munkájukra még hosz- szú ideig számítunk. Szövetségi politikánk alakulásáról szólva dr. Kőrös Gáspár elmondta, hogy az elmúlt négy év során tovább erősödött a munkás—paraszt szövetség. Megmutatkozik ez abban- is, hogy a különböző állami, politikai és társadalmi szervezetekben fokozatosan javult a munkások és parasztok részvételi aránya. Ä város ifjúságának erkölcsi, politikai arculata, általános és szakmai műveltsége megfelel a kor követelményeinek. A mintegy 7 ezer ifjúmunkás társadalmi, politikai és gazdasági helytállása továbbra is meghatározója az ifjúság egészséges szellemi fejlődésének. Tanuló ifjúságunk is eredményesen készül az életre. Társadalmi és közéleti aktivitásukat bizonyítja a nyári építőtáborokban, az üzemekben, az őszi mezőgazdasági munkákban végzett lelkes munkájuk. A nőpolitikái határozat következetes végrehajtása nyomán javult a nők helyzete. Foglalkoztatásuk városunkban már teljes mértékben megoldódott. A munkaképes korú nők 88 százaléka áll munkaviszonyban. Számuk az iparban meghaladja a tízezret. A munkások. 41 százaléka, a szocialista brigádmozgalomban résztvevők 47 százaléka nő. Az előadó a továbbiakban a tanácsi, állami és adminisztratív szervek munkájáról, a tömegmozgalmak helyzetéről adott számot, majd rátért a gazdasági építőmunka kérdéseinek taglalására. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt sokat fejlődött a város gazdasági élete. A tervidőszak során mintegy 3,8 milliárd forintot költöttek beruházásokra. A fejlesztések közel 50 százaléka az iparban valósul meg. A beruházási politikában bekövetkezett változások hatására sem javult azonban megfelelően a fejlesztések előkészítése, a tervezők és kivitelezők, valamint a beruházók közötti összhang. Az ötéves terv eddig eltelt szakaszában jelentős ipari létesítmények és rekonstrukciók,, valósultak meg. Ilyenek például az új tejüzem, a konzervgyár para- dicsomporító üzeme, a Petőfi Nyomda új telephelyének kialakítása, a Fémmunkás Vállalat bővítése. Rövidesen elkészül a 000 millió forintos költséggel épülő házgyár, befejeződik az Épületasztalos és Faipari Vállalat szalagparketta-gyártó üzeme, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat rekonstrukciója. A mezőgazdasági beruházások közül a Törekvés Tsz szarvasmarhatelepe terményszárítójának, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz gabonatárolójának és szennyvízöntözőtelepének, valamint a Kossuth Tsz húsüzemének építése emelkedik ki. A mezőgazdaságban, az 1970-es pártértekezlet óta jelentős szervezeti változások következtek be. Az elmúlt évben megkezdődött az egyesülési folyamat, s a négy évvel ezelőtti tíz termelőszövetke- í-: zettel szemben ma már öt mű- js-ködik. A szakszövetkezetek szá- ' ma is ötről háromra csökkent. A szövetkezetekben erőteljesen javult a gazdálkodás színvonala. A Törekvés és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben megteremtődtek a vállalati gazdálkodás feltételei. 1970 óta a szövetkezeti gazdaságok árbevétele 56 százalékkal, közös vagyonuk 23 százalékkal növekedett. A technika, a technológia, a korszerűbb fajták és a szervezeti változások nyomán növekedtek a termésátlagok. Búzából 81, rozsból 91 százalékkal takarítót, tak be többet a gazdaságok, mint 1970-ben. Számottevő fejlődés következett be az állattenyésztésben is. 1970 és 1973 között 1122 szarvasmarha-férőhelyet létesítettek. A következő években további 220 szarvasmarha-férőhely épül. A jelentés a továbbiakban az életszínvonal emelkedésével és szociálpolitikai kérdésekkel foglakozott. A lakosság életkörülményei a X. kongresszus óta jelentősen javultak. Az iparban és az építőiparban az 1973 márciusi bérrendezés 12 ezer dolgozót érintett. 1974-ben újabb 13 ezer fő kapott béremelést. Az OTP-betétállomány négy év alatt közel kétszeresére emelkedett. Megháromszorozódott a személygépkocsi-állomány, s 17 ezer családnak van tévékészüléke a városban. A tervidőszakban 4 és fél ezer lakás épül Kecskeméten. Ennek ellenére sem csökken azonban a meglevő feszültség, jelenleg is mintegy 6 ezer igénylőt tart nyil. ván a városi tanács. Beszámolója további részében a városi pártbizottság első titkára a közlekedés, a hírközlés, a kommunális ellátottság kérdéseit érintette, majd kiemelte azt a nagy társadalmi összefogást, amelynek alapján a tervezett 360 óvodai hely helyett 900 létesül. Ezután az ideológiai és művelődéspolitikai kérdésekkel, majd a pártélet kérdéseivel foglalkozott. Az utóbbiról szólva hangsúlyozta, hogy a X. kongresszus határozata a IV. ötéves terv város- és gazdaságfejlesztési feladatainak végrehajtása sok erőfeszítést, rendszeres munkát igényel a város pártszerveitől. A város 155 pártalapszerveze- tének taglétszáma a négy évvel ezelőttihez viszonyítva 712 fővel növekedett. Harmincnyolc új alapszervezet alakult, a csúcsvezetőségek száma négyről nyolcra emelkedett. A pártalapszerveze- tek 59 százaléka a termelés, közlekedés, kereskedelem területén működik, s bennük tömörül a párttagság 65 százaléka.. Az utóbbi két évben javult a fizikai dolgozók aránya a tagfelvételi munka eredményeként. Még mindig nem felel meg azonban a politikai célkitűzéseknek ez az arány, mert az eredeti foglalkozás szerint a párttagoknak még csak 54,8 százaléka fizikai munkás. A KISZ-korosztályhoz tartozó új fiatal párttagok 60 százalékát a KISZ-taggyűlés ajánlotta. A nők aránya 36,5 százalék, ami a korábbi időszakhoz mérten nagy fejlődést jelent. A feladatokról szólva az előadó többek között hangsúlyozta, hogy a városban felül kell vizsVILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évf. 35. szám Ára: 90 fillér 1975. február II. kedd gálni a korszerűtlen üzemek helyzetét, s nagy gondot kell fordítani a termelés korszerűsítésére, a munka intenzitásának növelésére. Az építőipari szervezeteknek fokozniuk kell a korszerű gépek beszerzését, a meglevő eszközök kihasználását. A mezőgazdasági üzemekben a szarvasmarhaprogram megvalósítása miatt a szálastakarmány-ter- melés növelését kell célul tűzni. A következő tervidőszakban Kecskeméten 6 ezer lakást kell felépíteni, amelyből 5400 többszintes lakóház legyen, s 70 százaléka a házgyár termékeiből készüljön. A városi pártbizottság írásban kiküldött jelentése és az azt kiegészítő szóbeli beszámoló feletti vitában huszonketten szólaltak fel, közöttük Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, és Horváth István, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A két felszólalást kivonatosan az alábbiakban közöljük. A további feladatok sem lesznek könnyebbek Tömpe István tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, majd hangsúlyozta: — A beszámolóból és a vitából meggyőződhettem arról, hogy Kecskemét kommunistái alkotó módon értelmezik és valósítják meg a párt politikáját. Ezt igazolja az is, hogy ebben a városban — és megyében — magasabb a társadalmi munka értéke, mint az ország más területein. Szép példája ennek a jelenlegi tanácskozás színhelye, a Tudomány és Technika Háza, amelyet valóban nagyszerűen, alkotó módon hoztak létre. Hasonló példákat még lehetne sorolni. Az alkotáshoz pedig nem csupán kezdeményezésre, hanem szilárd, cselekvő egységre is szükség van. Ez itt megtalálható, s továbbra is ébren kell tartani, hiszen az előttünk álló feladatok megoldása sem lesz könnyebb. A Központi Statisztikai Hivatal most közreadott jelentése az elmúlt évi tervek teljesítéséről azt igazolja, hogy a szocializmust építő magyar népben megvan az erő és az akarat a párt politikájának eredményes végrehajtására. Az 1974-es terveket túlteljesítettük, a számokból azonban az is kitűnik, hogy a fogyasztás mértéke meghaladta a termelést. Míg például 1972-ben, 1973-ban a külkereskedelmi mérlegünk aktív volt, tavaly már passzív. Természetesen ebben közrejátszott az is, hogy a nyugati országokból vásárolt cikkek ára emelkedett, magasabb volt, mint amennyiért exportáltunk, s ez jelentős veszteségeket okozott a népgazdaságnak. A Központi Bizottság határozata felhívja a figyelmet olyan lépések megtételére, amelyek lehetővé teszik az egyensúly megteremtését a népgazdaságban. Gondolok többek között az ipar kapacitásának jobb kihasználására, az anyag- és energiatakarékosságra, az üzem- és munkaszervezésre, a hatékonyabb termelésre és munkaerő-felhasználásra.A kecskeméti városi pártértekezleten az eddig elhangzottakból kitűnt, hogy a szocialista munkaversenyben részt vevő fizikai dolgozók újabb sikerek elérésére törekednek. Meggyőződésem, hogy ha ez a szellemi erők összefogásával párosul, az eredmények még biztatóbbak lesznek. A kommunisták feladata, hogy a maguk posztján erre mozgósítsák az üzemek, vállalatok, gazdaságok dolgozóit. Örömömre szolgál, hogy azt jelenthetem a Központi Bizottságnak: Kecskeméten jól értelmezik a párt politikáját és azt sikeresen hajtják végre. Nemcsak a megyeszékhely ügye — Megtisztelő megbízatás számomra, hogy a megyei pártbizottság nevében üdvözölhetem a Kecskemét város kommunistáinak tanácskozásán részt vevő küldötteket — mondotta Horváth István. — Mély benyomást keltett bennem az az öntudatos — lokálpatriotizmusnak nevezhető, de másokat nem bántó — városszeretet, ami a beszámolóban és a .hozzászólásokban megfogalmazódik. Ügy vélem, lakóhelyünk fejlődésének eddig is és a jövőben is forrása az effajta szeretet. Huszonöt éve annak, hogy Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye. Ez idő alatt a Duna— Tisza közének olyan rangos városa lett, ami méltó sok évszázados múltjához, valamint ahhoz a ranghoz is, amit a szocializmus útján járva teremtett meg lakossága a kommunisták aktív kezdeményezésével, vezetésével. 1950 elején Kecskemétnek 88 ezer lakosa volt, lényegében any- nyi, mint ma. Ebből azonban alig 40 ezer élt a városban, a többit csak elfogultsággal lehetett városlakónak nevezni. Azóta gyors ütemben iparosodott a város, amelynek határában emellett egyre magasabb színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági termelő- szövetkezetek működnek. Társadalmi és politikai súlyában is jelentős társadalmi réteggé vált az értelmiség. Ezúttal itt kommunisták tanácskoznak, de nem csupán pártügyekről esik szó. Amj ebben a teremben elhangzik, kifejezi a város valamennyi dolgozójának, egész lakosságának érdekeit. Amit ezen a pártértekezleten elhatároznak, az ugyan 5 ezer kommunistának az ügye, de azután a város 90 ezer lakosának jelent útmutatást az elkövetkezendő években. S ami most ezen a helyen történik, az nemcsak Kecskemét, hanem Bács-Kiskun életének is fontos eseménye, hiszen itt él a megye lakosságának egy- hatoda, a megye kommunistáinak egynegyede. Éppen ezért fontos, hogy a sokoldalú vitában megfogalmazódott határozatot a párt minden tagja egységesen hajtsa végre. Erre pedig képesek vagyunk, hiszen a párt X. kongresszusán kitűzött célokat is eredményesen valósítottuk meg. A vitát dr. Kőrös Gáspár foglalta össze, majd a második napirendi pont keretében a párt- értekezlet megválasztotta az ötvenöt tagú városi pártbizottságot, és hatvanegy küldöttet a megyei pártértekezletre. Ezután az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen a végrehajtó bizottságot, a különböző bizottságokat választotta meg. A városi pártbizottság első titkára ismét dr. Kőrös Gáspár lett. A városi pártbizottság titkárai: Mészáros János és Fekete László. A végrehajtó bizottság további tagjai: Gádor József, a városi tanács elnöke, Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkása, Csizmadia István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, Donáth Tibor, a városi rendőrkapitányság vezetője, Hajdú Kornél, a Zománcipari Művek kecskeméti gyárának üzemszervezője, dr. Lo- soncz Mihályné tanár, Szemerédi Imre, a Fémmunkás Vállalat lakatosa, Szmolenszky László, a Törekvés Tsz elnöke. A héttagú fegyelmi bizottság elnökévé Végh György nyugalmazott rendőr ezredest választották. (Folytatás a 3. oldalon.)
