Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

pártértekezletek Járási A XI. pártkongresszus előkészítésének fon­tos szakaszához érkeztünk. Tegnap a megye járásainak küldöttei gyűltek össze pártérte­kezletre, ma pedig a városokban kerül sor er­re az eseményre. A járási pártértekezleteken részt vettek a megyei párt vb, a megyei párt- bizottság tagjai, más megyei vezetők és a te­rületről meghívottak is. A pártértekezletek napirendje a következő volt: 1. A pártbizottság beszámolója a X. kong­resszus óta végzett munkáról; állásfoglalás a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Sza­bályzat tervezethez. 2. A pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása. A járási pártértekezletek egész napos prog­ramjából ezúttal a pártbizottságok írásos be­számoló jelentéséhez kapcsolódó vitaindítókat közöljük kivonatosan. A második napirendi pont eseményeinek összegezését — mivel az lapzártakor még tart — keddi lapszámunkban tesszük közzé. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 34. szám Ara: 90 fillér 1975. február 9. vasárnap vecseiek a kajszibarack, a fajszi öntözőfürt szövetkezetei pedig a fűszerpaprika termesztési rend­szerét dolgozzák ki. A mezőgazdaság termelésének 40 százalékát az állattenyésztés adja. Állatállományuk számára a gazdaságok már maguk ter­melik meg a tömegtakarmányo­kat, ami ugyancsak előrelépést jelent. Négy esztendő alatt az adottságoknak megfelelően 2—3 százalékkal nőtt a szarvasmarha­állomány, az ágazat a kormány- program hatására jövedelmezővé vált. Az állategészségügyi felté­telek javultak, jobb lett a tej­hozam. A tejfeldolgozásra alakult meg 9 szövetkezet összefogásával Solton a DUNATEJ társulás. Dinamikusan nőtt a sertéste­nyésztés, tavaly év végén már több, mint 90 ezer hízót adtak a felvásárlóknak. A háztáji gaz­daságoknak változatlanul jelen-., tős szerepe van, termelési érté­kük megközelíti az egymilliárd forintot. A termelés fejlődésével együtt­járt az életszínvonal növekedése: évente 3,5—6 százalékkal emel­kedtek a bérek. A termelőszö­vetkezetekben az egy tagra eső jövedelem már meghaladja a 26 ezer forintot évente. A járás lakóinak szociális el­látottsága ugyancsak jobb, mint volt négy esztendeje, azóta 1850 lakás készült el. Fajszon, Bátyán és Üjsolton törpevízmű építésé­hez fogtak. A községekben 32 ezer négyzetméterrel több ma már a járda. 26 km-rel hosszabb a villanyvezeték. Három gyógy­szertár, két orvosi rendelő és egy egészségügyi kombinát ké­szült el. A kommunisták gondoskodtak arról, hogy ezekről a kétségtele­nül pozitív változásokról a já­rás lakosága tudomást szerezzen. A jó propagandának köszönhető, hogy mind többen nyilatkoznak elismerően a fejlődésről. A pártszervezetek munkája ludatoeabhá, tervszerűbbé vált 1970 óta. Tanfolyamaikat mindig - a helyi szükségleteknek megfele­lően indították, sokszor össze­fogva a tömegszervezetekkel. Így az oktatásban 32 300 ember vett részt négy év alatt. A párt­tagok segítették az oktatáspoli­tikai célok megvalósítását, a he­lyi feladattervek kidolgozását. Mindenütt központi feladatnak tartják a munkásság, a paraszt­ság művelődési szintjének eme­lését, szocialista emberré for­málását. Az üzemek, vállalatok közművelődési célra több, mint 6 millió forintot kívánnak for­dítani. A párt irányító szerepe a gaz­dasági, társadalmi élet minden területén érvényesült. Szervezeti­leg ugyancsak erősödött a párt: 34 alapszervezet alakult és 538 új taggal gyarapodott. A felvet­tek 61 százaléka- fizikai munkás, 28 százaléka nő, és 62,2 százalé­kuk fiatal. összességében megállapítható, hogy az eddigi eredmények jó alapot adnak a további, átgon­dolt fejlesztéshez. Még nagyobb figyelmet kell fordítani a minő­ség javítására, a takarékosságra. Szükséges az üzemek korszerű­sítése, a hatékony munkaszerve­zés bevezetése mindenütt. A be­ruházások időbeni megvalósítása érdekében a járási pártbizott­ság célszerűnek látná szövetke­zeti építőtársulások létrehozását. Fontos feladat a friss fogyasz­tású zöldségfélék termelésének növelése is. A műtrágya tárolá­sának szakszerűvé tételére ag­rokémiai centrum létrehozását javasolja társulásos alapon. A lakosság húsáruval való jobb ellátása érdekében pedig a ki­sebb vágóhidak, feldolgozók ki­alakítását kell szorgalmazni. A járási pártértekezlet fő vo­nalakban megszabta a kereske­delem. a közművelődési hálózat feladatait, elemezte a lakosság szociális. ellátása javításának feltételeit. A pártmunkára vo­natkozóan megállapította, hogy a jövőben is kulcskérdés lesz az üzemi demokrácia teljesebbé té­tele, a párttagok személyes pél­damutatása. D. É. KECSKEMÉTI JÁRÁS A párthatározatokat együtt kell valóra váltanunk I BAJAI JÁRÁS A siker az embereken múlik Az MSZMP Bajai Járási Bizott­sága a bácsalmási művelődési házban tartotta pártértekezletét. 1 A X. kongresszus óta eltelt idő­szak munkájáról, eredményeiről szóló írásbeli jelentést Szabó Im­re, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli referátuma egészítette ki. A bevezetőben gazdaságpoliti­kai eredményekről szólt. Megál­lapította, hogy az elmúlt eszten­dőkben számos figyelemre méltó kezdeményezés született a me- , zőgazdasági üzemekben. Dicséret illeti a bajai, a bácsalmási és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot, a Bácskai Termelőszövetkezetek i Területi Szövetségét, mert kidol­i gozták és segítették az iparsze­j rü termesztési módszereket, il­letve azok elterjesztésében köz­reműködtek. A beszámoló jelen- | tés erről részletesen szól. A Bajai Állami Gazdaság szorgalmazza a róla elnevezett kukoricater- j mesztési módszer alkalmazását. ' A gazdaságban egyébként az . el­múlt évben fejeződött be az éven­te 80 ezer hízott sertést előállító kombinát építése, amely 350 | millió forintba került. A régebbi teleppel együtt ez a gazdaság ad legtöbb hízott sertést az ország­nak. Létrejött egy takarmánytáp- gyártó üzem is. amely számos gazdaság igényét elégíti ki. A Bácsalmási Állami Gazdaság kezdeményezte a napraforgóter­mesztés korszerűsítését. A nevét viselő termesztési rendszerhez már több üzem csatlakozott. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság pedig a szőlő- és gyümölcster­mesztés szaporítóanyagát előállító bázisüzemmé vált. Az állattenyésztésben sokat lé­pett előre ez a körzet. Az üze­mek korszerű, automatizált te­lepeket hoztak létre, a régieket pedig, anyagi erejükhöz mérten, folyamatosan korszerűsíteni akar­ják. Az újabb, további beruhá­zásoknál már — építve az eddi­gi tapasztalatokra — a legjobb típusokat kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban mutatott rá a szóbeli referátum arra, hogy az állattenyésztésben előrehaladást jelent a korszerű takarmányfel-, dolgozó üzemek létesitése. Szá- S mos további feladat vár megol- f dásra. Szükséges a szakmai ta­nácsadás bővítése, jobban együtt kell működni a fajtakialakítás- . ban, az árutermelésben. Fontos, érdek az új bácskai húsfeldol- | gozó üzem építése. A kombinát tervei már elkészültek, csaknem félmilliárd forint beruházást igé- | nyel ez a létesítmény. Az előadó a továbbiakban utalt arra: a fejlődést gyorsította, hogy alapos megfontolás után a járás minden községében egyesültek a termelőszövetkezetek. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy helyesen döntöttek a gazdák, a j nagyüzemek vezetői. A megna­gyobbodott gazdaságok mindenütt eredményesen tevékenykednek. A szellemi és az anyagi erők koncentrálása elősegíti a tech­nikai előrehaladást, a íermelé­kenység növelését. Ez azonban csak egyik oldala, eszköze a ter­melésnek. A siker az embereken múlik. Fontos feladat tehát, hogy kidolgozzák ä káderutánpótlás részletes tennivalóit, a vezetők továbbképzését, az utánpótlás ne­velésének módszereit, a termelés és a munkavégzés korszerű fel­tételeit. Javítani kell az üzemi légkört, többet foglalkozzanak a szociális és az egészségügyi fel­adatok végrehajtásával. Töreked­jenek a községek vezetői az élet- körülmények további javítására, hogy azok minél jobban megkö­zelítsék a városban lakókét. Az előadó foglalkozott az egy­re jobban kibontakozó szocialista munkaversennyel. A járásban több mint 100 millió forint érté­kű vállalást tettek az üzemek dolgozói. Ebből 20 millió a meg­takarításokból, a tartalékok fel­tárásából származik. A szocialista munkaversenyben részt vesz a járás valamennyi termelőszövet­kezete, állami gazdasága, az er­dőgazdaság, tíz ipari üzem, nyolc ipari, hat fogyasztási szövetke­zet, valamint számos egyéb vál­lalat csaknem 15 ezer dolgozója, akiknek egyharmada fiátal. Valamennyi versenyvállalásban szerepel a minőség javítása, a bel­ső tartalékok feltárása, az üzem­éig munkaszervezés fejlesztése, a technológiai fegyelem javítása, új módszerek, eljárások beveze­tése, a szocialista tudatformálás, valamint az emberekről való fo­kozottabb gondoskodás. A nemes vetélkedés gerincét a szocialista címért küzdő 545 brigád több mint 8700 tagja képezi. Az ideológiai munkáról szólva megállapította: — Arra törekedtünk, hogy a pártoktatás minden formáját a lehetőségekhez mérten alkalmaz­zuk. Az oktatás tematikája al­kalmazkodott a gyakorlathoz, se­gítette a X. kongresszus hatá- zatainak — a megyei, járási ha­tározatok — végrehajtását, a helyi politika megvalósítására mozgósított, reagált. egy-egy ki­A kalocsai járás pártértekezle­tét a dunapataji művelődési ház­ban tartották meg. Boza József, a járási pártbizottság első titkára beszámolójában ismertette a kongresszusi irányelveket tárgya­ló és a vezetőségválasztó taggyű­lések tapasztalatait. Foglalkozott a munkás—paraszt szövetség je­lentőségével, az üzemek gazdál­kodási gondjaival, eredményeivel, valamint a szocialista munkaver­seny fejlődésével. Hangsúlyozta, hogy mind számszerűleg, mind tartalmilag gyarapodott a moz­galom. A szocialista kollektívák vállalásainak értéke meghaladja a 60 millió forintot. Az elmúlt négy esztendő vál­tozásait elemezve a járási párt- bizottság beszámolója megállapí­totta, hogy a munkásság száma kis mértékben nőtt, az iparban az összes folgalkoztatottak 26,8 százaléka dolgozik. Jellemző, hogy az üzemek zöme a nagy­községekben van, műszaki szín­emelkedő eseményre, határozat­ra. A beszámoló jelentés utal ar­ra, hogy a tömegpropaganda-tan- folyamokon évente átlagosan több mint ötezerén vesznek részt. A mezőgazdasági dolgozókból ke­rül ki a hallgatóság 80 százalé­ka, közülük 70—80 százalék fi­zikai munkát végez. Emelkedett a nők aránya is. A párttagság 75 százaléka vett részt párt­vagy tömegszervezeti oktatásban. A marxizmus—leninizmus esti egyetemen minden évben száz- százalékos a túljelentkezés. Az ideológiai munkában ösz­tönöznek a szocialista demokra­tizmus további fejlesztésére, a dolgozók közéletben való aktív részvételére. Az Előadó ismertet­te a pártértekezletet előkészítő taggyűlések általános értékelé­sét. A viták alkotó légkörben folytak, a felszólalások a helyi feladatokkal foglalkoztak. Jel­lemző, hogy közérdekű vagy a közérdeket segítő javaslatokat tettek a felszólalók. Tükröződött az őszinte, nyugodt légkör, a biztonságérzet. A járás kommu­nistái kifejezték véleményüket, hogy a jelenlegi politika jó, en­nek folytatását és további követ­kezetes végrehajtását kérték. A beszámoló jelentés megálla­pítja, hogy a járás mezőgazdasá­gában elért fejlődés eredménye­ként a termelőszövetkezetek mint szocialista nagyüzemek, az in­tenzív előrehaladás szakaszába léptek. Ennek figyelembevéte­lével határozzák meg a további feladatokat, amelyek végrehajtá­sához már az idén hozzáfognak. A gazdálkodás valamennyi ága­zatában napirendre kerül az iparszerű termelés, a magasabb színvonalú üzem- és munkaszer­vezés, a termőterületek, a léte­sítmények, a technikai lehetősé­gek hatékonyabb kihasználása. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösben végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban arányosan emelked­jen a dolgozók jövedelme, élet- színvonala. A járás iparfejlesztésénél to­vábbra is a reális lehetőségek, a munkaerőhelyzet számbavéte­lével kell meghatározni az előre­lépést. Szó esik a kereskedelem fel­adatairól is a jelentésben. Meg­állapítja az összefoglaló, hogy az eddiginél többet kell tenni a kul­turált áruellátásért, a háztartá­sok igényeinek jobb kielégítésé­ért. Ez utóbbi összefügg a nők munkájának megkönnyítésével is. A beszámoló jelentés részlete­sen szól az egyéb feladatokról. Az általános tennivalókra utal­va Szabó Imre így fejezte be szóbeli kiegészítését: — Az éddigi politika megerősí­tését kéri pártbizottságunk a pártértekezlettől, a küldöttektől, akik a járás kommunistáit és az egész lakosságot képviselik. Egy­úttal azt, hogy segítse a pártér­tekezlet az előttünk álló felada­tok végrehajtását. K. S. vonaluk többnyire közepes. Dol­gozóik 60 százaléka betanított, vagy szakmunkás, akiknek poli­tikai és általános műveltséjgi színvonala növekedett. Mind töb­ben váltak közéleti emberré, részt vesznek a községek társa­dalmi, politikai életének irányí­tásában is. A mezőgazdaságban több mint tizennyolcezren dolgoznak, a szö­vetkezeti gazdák száma négy év alatt ezerrel csökkent a nyugdí­jazás miatt. A parasztság éle­tében jelentős változás követ­kezett be. A termelőszövetkeze­tek jobban gazdálkodtak, ily mó­don a tagság jövedelme biztos alapokon nyugszik, ami politi­kailag és gazdaságilag egyaránt fontos. A szövetkezeti gazdák életkö­rülményei mindinkább megköze­lítik a munkásokét. Műveltségi szintjük azokban a körülmé­nyekből fakadóan, alacsonyabb. Biztató, hogy a fiatalabbak ta­nulási kedve megnőtt, igyekez­nek szakmunkás-képzettséget sze­rezni. Törekvésüket a szövetke­zetek támogatják, felismerve, hogy az a közösségnek is hasz­nos. Az általános és szakmai műveltség növekedése együttjár a politikai ismeretek bővülésével és tudásszint emelkedésével is. Ezzel összefüggésben erősödik a szocialista demokrácia, amit je­lez, hogy a fejlesztési célokat mindinkább a közgyűlések szab­ják meg. Elmondható, hogy a járás parasztsága aktív részesévé vált a fejlődésnek. A mezőgazdaság átalakulásával szorosan összefügg az értelmiség számának növekedése is. Az üze­mekben háromszáz egyetemi, felsőfokú vagy középfokú vég­zettséggel rendelkező agrárszak­ember dolgozik. Több jól képzett vezetőt foglalkoztatnak az ipar­ban is, bár számuk még mindig kevés. Az értelmiség mellett más ré­tegek helyzete is kedvezően vál­tozott. A pártbizottságok, párt- szervezetek mindenütt foglalkoz­tak a nő- és ifjúságpolitikai ha­tározatok végrehajtásának ellen­őrzésével, Általános tapasztalat, hogy a járás 61 nőbizottsága jól dolgozik, gazdasági, szociális, kulturális és érdekvédelmi tevé­kenységük gyakorlati eredmé­nyekben is lemérhető. Az ifjú­ságpolitikai munka kevésbé fe­lel meg a követelményeknek. Igaz, az intézkedési tervek min­denütt elkészültek, az ifjúsági alapok felhasználása azonban nem megfelelő. Sok helyütt nem tartják még társadalmi ügynek a fiatalság nevelését, leszűkítik azt a KISZ feladatává. A gazdasági élet a kalocsai já­rásban a X. kongresszus határo­zatainak megfelelően fejlődött, a munka hatékonyabbá, jövedel­mezőbbé vált, termelékenyebb lett. Mindezek következtében a termelési, társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődtek. Az ipari termelés megduplá­zódott, eléri a félmilliárd forin­tot. 1970. óta négy új telephely létesült, s a régi üzemeket igye­keztek korszerűsíteni. A dolgo­zók munkakörülményei általában javultak, az ipari üzemek több, mint egymillió forintot fordítot­tak szociális beruházásokra. A mezőgazdaság évente átír- ' msan 7—8 százalékkal fejlődött, termelt többet. A gazdaságok tö­rekedtek az intenzitás növelésére, s ennek köszönhető, hogy bár a foglalkoztatottak aránya csök­kent, a termelés növekedett. A mezőgazdasági üzemek évente 190—220 millió forintot költöttek beruházásokra, ebből főként gé­peket vásároltak. Gyarapodott a szövetkezetközi és a vállalati kö­zös beruházás az e’múlt időszak­ban. A szövetkezeti szektorban jellemző, az anyagi és szellemi erők koncentrálása oly módon, hogy a gazdaságok egyesülnek. Főként a növénytermelésben jelentős a fejlődés. Egyszerűsö­dött a vetésszerkezet, a búza, a kukorica, és a zöldborsó hoza­mai meghaladják a megyei és az országos átlagot. Jellemző az iparszerű termesztési rendszerek alkalmazása. Emellett a gazda­ságok is foglalkoznak égv-egy ágazat korszerűsítésével: a duna­Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza volt a színhelye a járás pártértekezletének. Az MSZMP Kecskeméti Járási Bi­zottságának írásos beszámoló jelentését a küldöttek előzetesen megkapták, tanulmányozták. A beszámoló elé Horváth Ignác, a pártbizottság első titkára mon­dott vitaindítói. Bevezetőként hangsúlyozta: — Az 1974. évi feladatainkat folyamatosan, a párt X. kong­resszusán elfogadott határoza­toknak megfelelően végeztük. A rendkívüli időjárás és a kétsze­ri tiszai árvíz ellenére jó ered­mények születtek gazdasági, po­litikai, ideológiai és kulturális téren egyaránt. Ezúton is kö­szönjük a járás dolgozóinak azt a helytállást, s nem egyszer em­berfeletti munkát, amelynek eredményeként elvégeztük az őszi betakarítást, s a búza vetés, tervét is 103 százalékra teljesí­tettük. E fórumon is megköszön­jük a városi munkások, diákok, katonák és szovjet elvtársaink sok ezer munkanapot kitevő se­gítségét. Jó volt érezni, hogy az egész társadalom megmozdult a nehéz helyzetbe került szövetke. zeti és állami gazdasági dolgo­zók segítésére. A rendkívüli körülmények között végzett munkában példát mutattak a kommunisták a KISZ-fiatalok, és a szocialista brigádok. Sok ezer dolgozónak volt lelkesítője a kongresszus tiszteletére tett vállalás. Ezek teljesítésében kiemelkedő mun­kasikerek születtek; együttes ér­tékük meghaladja a 200 millió forintot. Sajnos, a zöldségter­mesztés fejlesztésére kidolgozott nagyszerű programunk anyagiak hiányában nem bontakozott ki, pedig szerettünk volna erről is számot adni. Ezt követően a decemberi be­számoló taggyűlések tapasztala­tairól, s a januárban sorra ke­rült vezetőségválasztó taggyűlé­seket elöké-zítő nagy munkáról adott összegező áttekintést az előadó. Egyebek között elmon­dotta, hogy a járás pártalapszer- vezeteiben 274 pártcsoport tény­kedett a beszámoló taggyűlés jó előkészítéséért. A párttagság ak_ tivitását tanúsította, hogy a tag­gyűlések résztvevőinek 33 száza­léka: 1029 elvtárs szólalt fel. Hasonló . felelősségérzet hatotta át a januári vezetőségválasztó taggyűléseket, amelyeken több mint nyolcszázan véleményezték a Jcongresszusi irányelveket, s a Szervezeti Szabályzat módosító tervezetét. — Mind az alapszervezeti és az összevont taggyűléseken, mind a községi pártértekezleteken ér­vényesült a pártdemokrácia — folytatta az előadó. — Néhány helyen titkári tissztségre két je­löltet is indított a jelölő bizott­ság, s előfordult, hogy a tagság még külön is javasolt. A megvá. lasztott T38 alapszervezeti titkár között 30 százalékot képviselnek az újonnan megválasztottak. A pártvezetőségekbe 606 elvtársat választottak, 45 százalékot újon­nan. A vezetőségi tagok 44 szá­zaléka fizikai dolgozó, 30 száza­lékot képviselnek a nők, 13-at pedig a fiatalok. Ezek az ará­nyok tükrözik a párttagság ösz- szetételét, és tovább javították a felkészültséget, az iskolázottsá­got. A januári taggyűléseken véle­ményt mondtak a párt kongresz. szusi irányelveiről és a Szerve­zeti Szabályzat tervezetéről. A párttag«ság egyetért a fő irány­vonallal, ennek megfelelően szükségesnek tartja a pártirá­nyítás és -ellenőrzés további fo­kozását. (Folytatás a 3. oldalon) KALOCSAI JÁRÁS Közvéleményünk elismeri a fejlődést

Next

/
Oldalképek
Tartalom