Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! O PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 33. szám Ára: 90 fillér 1975. február 8. szombat Kádár János és Fock Jenő fogadta Stefan Olszowskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) • Kádár János pénteken fogadta Stefan Olszowski lengyel külügyminisztert. (MTI Fotó- Szebellédy Géza felv.- KS) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelőberendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat, nagyságrendeket számottevően nem módosítják. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott. összege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel meg. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 3 százalékkal emelkedett. A készletnövekedés jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fo-„ gyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, ill. 25 százalék. Ipar A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari (Folytatás a 2. oldalon) Eddig 35 termelőszövetkezetben tartottak zárszámadást Bács-Kiskun megyében 138 tsz, 53 szakszövetkezet és 7 szövetkezeti közös vállalat készített mérleget. A beszámolók sorozatát a harkakötönyi Egyesülés Tsz közgyűlése nyitotta meg, január 24-én. Azóta 35 gazdaságban történt meg a zárszámadás. Eddig szinte valamennyi szövetkezetben sikeres évről adhatott számot a vezetőség, kivéve talán a kiskunhalasi Kinizsi Tsz-t, amelynek gazdasági eredménye alatta marad a tervezettnek. Akad még néhány közös gazdaság, amelyet a múlt év elemi csapásai hátrányosan érintettek. Nem végleges adatok szerint körülbelül 30 millió forint lesz a mérleg- és alaphiány a mezőgazdasági szövetkezetekben. A harkakötönyi közgyűlésen 5,2 millió forintos nyereségről számolt be a vezetőség, emellett jelentős mértékben gyarapodott a közös gazdaság eszközállománya is. A kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú Kunpeszéren tartották meg Bács-Kiskun megyében a második termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlést. Itt a Parasztbecsület Tsz tagsága hallgatta megelégedéssel a tavalyi mérleg adatait. A szövetkezet közös vagyona egy év alatt 40,9 millióról. 50 millió forintra növekedett. Év közben minden szövetkezeti dolgozó megkapta a rendszeres járandóságát, a kiegészítő részesedést pedig február 15-ig fizetik ki számukra. Megvitatták a tavalyi gazdálkodás tapasztalatait a szövetkezeti gazdák Tataházán a Petőfi Tsz-ben is. A szomszédos mátételki Győzelem Termelőszövetkezettel egyesült mezőgazdasági nagyüzem jó alapokkal kezdte meg az 1975-ös esztendőt. Legsikerültebb ágazata a növénytermesztés volt 1974-ben. amikor búzából 50.6. kukoricából 60,3, cukorrépából pedig 550 mázsa termett hektáronként a tataházi határban. Szőlője, gyümölcsöse és fejlődő zöldségkertészete is van az egyesült Petőfi Tsz-nek, A tervezettnek megfelelő bevételt hozott Í974-ben a fóliás kertészet. Ezekben a napokban Takács Ferencné vezetésével szorgoskodnak a szövetkezet kertészeti brigádjának tagjai, hogy minél hamarabb elültessék a paradicsompalántákat. mert április végén már szedni akalriák a termést a hajtatóházakban. Kiskunhalason, a Vörös Október Termelőszövetkezetnek egyik 9 Huszonhatezer tő szegfű borult virágba Kiskunhalason, a Vörös Október Tsz üvegházában. Sindel Máriának és társainak van bőven munkája jövedelmező ágazata a kertészet. Ebben a gazdaságban nemcsak a zöldségfélék, hanem a dísznövények termesztése is jelentős. Feleannyi költséggel, házilag építették az üvegházakat, amelyekben szegfűt és cserepes virágokat nevelnek. A kiskunhalasi kertészetben nevelt virág Pécsre és a Hajdúságba is eljut/ • Szabados Éva a begóniát készíti elő szállításra. A keresett, olcsó virágból négyszáz cseréppel küldenek az üzletekbe A kertészetben egyébként 50 fajta cserepes virágot nevelnek (Pásztor Zoltán felvételei) Kalocsa környékén a közeljövőben tartja a zárszámadó közgyűlését a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Hatszázharminc hektáros fűszerpaprika-területével 1974-ben a dusnoki volt a körzet legnagyobb fűszerpaprika-termesztő gazdasága. A legutóbb megkötött szerződés szerint 1975-ben 690 hektár lesz Dusnokon a fűszerpaprika-terület. A közös gazdaság az idén meg akarja valósítani a fűszerpaprika-feldolgozás teljes gépesítését. Éhnek részleteiről a napokban tárgyalnak a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szakembereivel. A dunántúli üzemben készülnek ugyanis azok a berendezések, amelyek a fűszerpaprika szedésétől a szárításáig szükségtelenné teszik a kézzel végzett munkát. Az előző esztendőben a fűszerpaprika termesztésének. betakarításának egy fontos mozzanatát, a leszedett termés konténeres tárolását sikerült megvalósítani. A módszer olyan jól bevált, hogy a kalocsai körzetből a dusnoki szövetkezet szállította a legjobb minőségű nyersanyagot, a fűszerpaprika- és konzervipari vállalatnak. K. A. Járási - városi pártértekezletek . Szervezeti Szabályzat előírja, hogy: „A pártbizottság fel- söbb szerve a pártértekezlet, amelyet a partbizottság legalább négyévenként összehív... A pártértekezlet elbírálja a pártbizottság beszámolóját, megválasztja a pártbizottság tagjait és a felsőbb pártértekezlet küldötteit.” A párt törvénye értelmében ma és holnap összeülnek a járási ús a városi párt. értekezletekre megválasztott küldöttek, hogy mérlegre tegyék az elmúlt több mint négy esztendő munkáját, és a kongresszusi irányelvekkel összhangban megjelöljék területük előremutató főbb feladatait, megválasszák az új pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Ezen a két napon a már több hónapja tartó, folyamatosan végzett munka végére tesznek pontot a járások és a városok kommunistái. A XI. pártkongresszust előkészítő munka során a kommunisták jelentős aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A pártcsoportok kezdeti, szükebb körű tanácskozásai, az alapszervezetek egymást követő két taggyűlése, az összevont taggyűlések, a községi és munkahelyi pártértekezletek valósággal tanfolyamszerűén tárgyaltákrvitatták meg mindazt, ami minősítette a kommunisták négyéves munkáját és a továbbiakra szik. te személyre szóló feladatokat jelölt meg. Számot adtak a párt belső életének, a pártirányító munka továbbfejlesztésének helyzetéről, a párt tömegkapcsolatainak növeléséről, az ideológiai, a gazdaságpolitikai, valamint a város- és községpolitikai munka fő vonásairól. Megvizsgálták: hogyan sikerült valóra váltani a Központi Bizottság határozatait, köztük a nők, az ifjúság érdekében született párthatározatokat. » j apv élénkség előzte meg tehát a mai £S a holnapi párt/V értekezleteket, amelyeket még fémjelez az az alapos, beható és egyértető állásfoglalásra jutó vita, ami a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat-tervezettel volt kapcsolatos. Talán még egyetlen pártkongresszus előtt sem gondolkodtak el és elemezték olyan behatóan munkájukat a kommunisták, mint mostanság. Jó volt hallani az üggyel törődő, precíz, hozzáértő, szakmai ismeretekkel is gazdagon bíró felszóla. lásokat, amelyek nélkülözték az irányelvek egyszerű ismételgetését, inkább a saját munkahely és környezet nyelvére lefordítva azt, időt álló programot adtak. Az eddigi munka hangsúlya az eredmények summázatán, rögzítésén volt és a további feladatok megoldásának hogyanját kutatták. A taggyűléseken a helyzet általános felmérése tartalmazta a szinte személyre szóló elismerést. Természetesen elhangzottak különböző súlyú megjegyzések is, és komoly volt a számonkérés a megbízatások teljesítéséről. Mondhatjuk, hogy helyet kapott a saját és a felsőbb szervek munkájának bírálata, ami nélkülözhetetlen ösztönzője a holnap sikereinek, fgy hát a kongresszus előkészítése jegyében zajló pártrendezvényekröl egyetlen kommunista sem ment haza üres tarisznyával. A járási-városi pártértekezletek — mint irányító szervek — résztvevőinek felelőssége nagyobb, több minden eddiginél. A városok és a járások egészének további alkotó és célszerű tennivalóiról kell döntést hozni. A küldötteket és később az őket megbízó kommunistákat kell mozgósítani a pártértekezleten megjelölt célok érdekében, hiszen a pártszervezetek erezete az élet minden területét behálózza. A párt tagjai mindenütt ott vannak, ahol az élet zajlik, ahol útmutatást, biztatást szükséges adni a jövő számára. Ebből a szempontból nincs fehér folt, társadalmi életünk egész gazdasági, politikai és művelődési szerkezetében tevékenyen élnek a kommunisták, ahol felelősségük kommunista módon kell érvényesüljön. Ennél a felelősségvállalásnál már csak az több, hogy munkálkodásuk következtében szüntelenül újabb és újabb eredményeket vallhatunk magunkénak. Ez csak úgy lehetséges, hogy léptenként szemügyre vesszük a fogyatékosságokat, a keletkezett és feloldandó ellentmondásokat, úgy, hogy lankadatlan energiával a jövő elé menő terveket vázolunk fel annak érdekében, hogy a szocialista építés minden vonatkozásban többet és egyre többet jelentsen. J ehát a kommunisták tanácskozása, vitatkozása egy szinttel feljebb jutott. Járások és a városok fórumain két napon át több mint negyedszázezer kommunistát képviselő regionális vélemények gondoskodnak kialakítani a következő öt évre utaló, és a területük adottságaival és kívánalmaival egyeztetett politikát. A két napon minden bizonnyal számosán nyilvánítanak véleményt ezeken a fórumokon, magukkal hozva a kisebb-nagyobb községek, közösségek megbízatását, sokszor átgondolt megjegyzéseit, javaslatait. Ezeken a tanácskozásokon mindenki egyet akar: szocializmust! De úgy tovább építeni a szocializmust, hogy abban mindenki, minden terület és minden sajátos szín megtalálja á maga rendeltetésszerű kötelezettségét, mindazt a vonzót, ami kommunistát és pártonkí- vülit egyaránt érdekeltté tesz a további munkálkodásban. Erre a kétnapos eseményre felfigyel valamennyi járás, város közvéleménye. A tanácskozó termek falai valósággal kitágulnak és a társadalom valamennyi rétege egyaránt várja a továbbépítés lendületére biztató döntéseket. Várják, mert egyetlen becsületes magyar állampolgár számára sem közömbös, hogy szürkébb pátriájában hogy és miként mennek a dolgok. Ezért ma és holnap ismételten hangoztassuk, hogy szerte a hazában és a megyében értelmes és lelkesítő vállalkozás a szocialista építés továbbfolytatása, hogy sehol se legyen kétkedés, vagy félreérthetőség, de mindenütt legyen a valóságból fakadó nyílt, világos beszéd, demagógiamentes gyújtó szó és éber vigyázat rendszerünk eredményei védelmére. A kommunisták jelenben gyökerező, megvalósítható tervei száműzzék a kishitűségei; eredményeink birtokában, és a célok tudatában legyen optimizmus még akkor is, ha vannak gondjaink. Nincs és nem is lesz valamiféle politikai védőoltás a gondok-bajok ellen. Nincs és nem is lesz nálunk az illúziók teremtette földi mennyország. De van és lesz továbbra is becsületes emberi munkával alkotott társadalmi érték, amelyből majd „mindenki egyaránt vehet”. A bizalom légkörét stabilizáljuk, formáljuk és erősítsük, ami az alfája és az ómegája annak, hogy százezrek erejük legjavát adják. Olyan bizalmat akarunk magunkénak tudni, amely visszaigazolja három évtizede épülő szocialista rendszerünk politikai humánumát. Ennek birtoklására a párt politikája joggal tart és tarthat igényt. A feladatok világos nyelven szóló és félreérthetetlen meghatározása, frappáns megjelölése önmagában is nagy mozgósító erő. Minden állampolgár rezonál erre, és igen-jét adja a szűkebb környezetét, a megyét és az országot formáló terveinkre. Az teljesen természetes, hogy a küldöttek és azok megbízói nem négy évvel ezelőtti fejjel és kategóriákban gondolkodnak. A jövőt illetőén az igényesség, a minőség került előtérbe. Többek között az ésszerű takarékosság, az erőltetett és minden áron való takarékosság helyett, amelynek lényege, -hogy ezáltal ne rövidüljön meg senki, de a társadalom gazdagodjék. Nem gépies tetteket kérünk, hanem józan elgondolkodást arról: mit és hogyan tehetünk? A helyzet, amelyet megítélünk, ugyancsak nem a tegnapi, hanem nagyon is mai. A tegnap gondjai — ha megoldódtak — feledhetek, de a mai gondok fórumot követelve, vitát igényelve és utat törve maguknak keresik a megoldást. j pártértekezletek minden bizonnyal választ adnak a mostanság fellelhető valamennyi lokális kérdésre, az eddig gyakorolt és bevált politika szellemében. Ha a párt vezető szervei továbbra is apellálnak a kommunisták mindenütt fellelhető, erőteljes tenniakarására, ha nemcsak az elhatározásban, hanem a cselekvésben is egyöntetűség lesz a tennivalók megvalósításának folyamatában, ha a társadalom minden rétege kellő felvilágosultság birtokában még jobban szivére veszi a közös ügyet, akkor a két napon át zajló tanácskozások a ma megítélését és a jövő formálását illetően nem lesznek hiábavalók. Ezeknek a gondolatoknak jegyében értelmezzük a pártértekezletek ténykedését, holnapba látását és ehhez kívánunk hasznos munkát valamennyi tanácskozó kommunistának. ytf D L r
