Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! O PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 33. szám Ára: 90 fillér 1975. február 8. szombat Kádár János és Fock Jenő fogadta Stefan Olszowskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­terét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Púja Frigyes külügymi­niszter, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) • Kádár János pénteken fogadta Stefan Olszowski lengyel külügy­minisztert. (MTI Fotó- Szebellédy Géza felv.- KS) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival össz­hangban fejlődött. Az éves terv­ben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hoz­zájárult az MSZMP XI. kong­resszusa és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszteleté­re kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a la­kosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évi­nél nagyobb mértékben emelke­dett. A tervezett bér- és szociál­politikai intézkedések megvaló­sultak. Javult az élőmunka haté­konysága, ugyanakkor a termelő­berendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a ter­melés anyagi ráfordításaira ked­vezőtlenül hatottak. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven fe­lüli támogatásokkal függött össze. A jelentés egyes adatai elő­zetesek, a további részletes fel­dolgozás során némileg még vál­tozhatnak. Ezek azonban a kö­zölt megállapításokat, nagyság­rendeket számottevően nem mó­dosítják. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jöve­delem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a terme­lékenység emelkedéséből adódott. összege megközelítette a 380 mil­liárd forintot, ez egy lakosra szá­mítva 36 000 forintnak felel meg. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai ter­melésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 szá­zalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 3 százalékkal emelkedett. A kész­letnövekedés jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A bel­földi felhasználáson belül a fo-„ gyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számol­va, a tervnek megfelelő volt: 75, ill. 25 százalék. Ipar A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6,0 százalék­kal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalé­kos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari ter­melésből 1974-ben tovább nőtt. 1974-ben a szocialista ipar át­lagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A ter­melésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedé­se volt. Ebből származott a ter­melés növekedésének 89 száza­léka. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés 7,2 százalékkal múl­ta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari (Folytatás a 2. oldalon) Eddig 35 termelőszövetkezetben tartottak zárszámadást Bács-Kiskun megyében 138 tsz, 53 szakszövetkezet és 7 szövetkezeti közös vállalat készített mérleget. A beszámolók sorozatát a harkakötönyi Egyesülés Tsz közgyűlése nyitotta meg, január 24-én. Azóta 35 gazdaságban történt meg a zár­számadás. Eddig szinte valamennyi szövetkezetben sikeres évről ad­hatott számot a vezetőség, kivéve talán a kiskunhalasi Kini­zsi Tsz-t, amelynek gazdasági eredménye alatta marad a ter­vezettnek. Akad még néhány közös gazdaság, amelyet a múlt év elemi csapásai hátrányosan érintettek. Nem végle­ges adatok szerint körülbelül 30 millió forint lesz a mérleg- és alaphiány a mezőgazdasági szövetkezetekben. A harkakötönyi közgyűlésen 5,2 millió forintos nyereségről szá­molt be a vezetőség, emellett je­lentős mértékben gyarapodott a közös gazdaság eszközállomá­nya is. A kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú Kunpeszéren tartották meg Bács-Kiskun megyében a második termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlést. Itt a Pa­rasztbecsület Tsz tagsága hall­gatta megelégedéssel a tavalyi mérleg adatait. A szövetkezet kö­zös vagyona egy év alatt 40,9 millióról. 50 millió forintra növe­kedett. Év közben minden szö­vetkezeti dolgozó megkapta a rendszeres járandóságát, a kiegé­szítő részesedést pedig február 15-ig fizetik ki számukra. Megvitatták a tavalyi gazdál­kodás tapasztalatait a szövetkeze­ti gazdák Tataházán a Petőfi Tsz-ben is. A szomszédos máté­telki Győzelem Termelőszövetke­zettel egyesült mezőgazdasági nagyüzem jó alapokkal kezdte meg az 1975-ös esztendőt. Legsi­kerültebb ágazata a növényter­mesztés volt 1974-ben. amikor búzából 50.6. kukoricából 60,3, cukorrépából pedig 550 mázsa termett hektáronként a tataházi határban. Szőlője, gyümölcsöse és fejlődő zöldségkertészete is van az egyesült Petőfi Tsz-nek, A tervezettnek megfelelő bevé­telt hozott Í974-ben a fóliás ker­tészet. Ezekben a napokban Ta­kács Ferencné vezetésével szor­goskodnak a szövetkezet kerté­szeti brigádjának tagjai, hogy minél hamarabb elültessék a pa­radicsompalántákat. mert április végén már szedni akalriák a ter­mést a hajtatóházakban. Kiskunhalason, a Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetnek egyik 9 Huszon­hatezer tő szegfű borult virágba Kiskunhalason, a Vörös Október Tsz üvegházában. Sindel Máriának és társainak van bőven munkája jövedelmező ágazata a kertészet. Ebben a gazdaságban nemcsak a zöldségfélék, hanem a dísznövé­nyek termesztése is jelentős. Fe­leannyi költséggel, házilag épí­tették az üvegházakat, amelyek­ben szegfűt és cserepes virágo­kat nevelnek. A kiskunhalasi kertészetben nevelt virág Pécs­re és a Hajdúságba is eljut/ • Szabados Éva a begóniát készíti elő szállításra. A keresett, olcsó virágból négyszáz cseréppel küldenek az üzletekbe A kertészetben egyébként 50 fajta cserepes virágot nevelnek (Pásztor Zoltán felvételei) Kalocsa környékén a közeljö­vőben tartja a zárszámadó köz­gyűlését a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Hatszázhar­minc hektáros fűszerpaprika-te­rületével 1974-ben a dusnoki volt a körzet legnagyobb fűszerpap­rika-termesztő gazdasága. A leg­utóbb megkötött szerződés sze­rint 1975-ben 690 hektár lesz Dusnokon a fűszerpaprika-terü­let. A közös gazdaság az idén meg akarja valósítani a fűszer­paprika-feldolgozás teljes gépe­sítését. Éhnek részleteiről a na­pokban tárgyalnak a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár szakembereivel. A dunán­túli üzemben készülnek ugyanis azok a berendezések, amelyek a fűszerpaprika szedésétől a szárí­tásáig szükségtelenné teszik a kézzel végzett munkát. Az előző esztendőben a fűszerpaprika ter­mesztésének. betakarításának egy fontos mozzanatát, a leszedett termés konténeres tárolását si­került megvalósítani. A módszer olyan jól bevált, hogy a kalocsai körzetből a dusnoki szövetkezet szállította a legjobb minőségű nyersanyagot, a fűszerpaprika- és konzervipari vállalatnak. K. A. Járási - városi pártértekezletek . Szervezeti Szabályzat előírja, hogy: „A pártbizottság fel- söbb szerve a pártértekezlet, amelyet a partbizottság leg­alább négyévenként összehív... A pártértekezlet elbírál­ja a pártbizottság beszámolóját, megválasztja a pártbizottság tagjait és a felsőbb pártértekezlet küldötteit.” A párt törvénye értelmében ma és holnap összeülnek a járási ús a városi párt. értekezletekre megválasztott küldöttek, hogy mérlegre tegyék az elmúlt több mint négy esztendő munkáját, és a kongresszusi irányelvekkel összhangban megjelöljék területük előremutató főbb feladatait, megválasszák az új pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Ezen a két napon a már több hónapja tartó, folyamatosan végzett munka végére tesznek pontot a járások és a városok kommunistái. A XI. pártkongresszust előkészítő munka során a kommunisták jelentős aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A pártcsoportok kezdeti, szükebb körű tanácskozásai, az alap­szervezetek egymást követő két taggyűlése, az összevont tag­gyűlések, a községi és munkahelyi pártértekezletek valósággal tanfolyamszerűén tárgyaltákrvitatták meg mindazt, ami minősí­tette a kommunisták négyéves munkáját és a továbbiakra szik. te személyre szóló feladatokat jelölt meg. Számot adtak a párt belső életének, a pártirányító munka továbbfejlesztésének hely­zetéről, a párt tömegkapcsolatainak növeléséről, az ideológiai, a gazdaságpolitikai, valamint a város- és községpolitikai munka fő vonásairól. Megvizsgálták: hogyan sikerült valóra váltani a Központi Bizottság határozatait, köztük a nők, az ifjúság érde­kében született párthatározatokat. » j apv élénkség előzte meg tehát a mai £S a holnapi párt­/V értekezleteket, amelyeket még fémjelez az az alapos, be­ható és egyértető állásfoglalásra jutó vita, ami a kong­resszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat-tervezettel volt kapcsolatos. Talán még egyetlen pártkongresszus előtt sem gon­dolkodtak el és elemezték olyan behatóan munkájukat a kom­munisták, mint mostanság. Jó volt hallani az üggyel törődő, pre­cíz, hozzáértő, szakmai ismeretekkel is gazdagon bíró felszóla. lásokat, amelyek nélkülözték az irányelvek egyszerű ismételge­tését, inkább a saját munkahely és környezet nyelvére lefor­dítva azt, időt álló programot adtak. Az eddigi munka hangsúlya az eredmények summázatán, rög­zítésén volt és a további feladatok megoldásának hogyanját ku­tatták. A taggyűléseken a helyzet általános felmérése tartalmaz­ta a szinte személyre szóló elismerést. Természetesen elhang­zottak különböző súlyú megjegyzések is, és komoly volt a szá­monkérés a megbízatások teljesítéséről. Mondhatjuk, hogy he­lyet kapott a saját és a felsőbb szervek munkájának bírálata, ami nélkülözhetetlen ösztönzője a holnap sikereinek, fgy hát a kongresszus előkészítése jegyében zajló pártrendezvényekröl egyetlen kommunista sem ment haza üres tarisznyával. A járási-városi pártértekezletek — mint irányító szervek — résztvevőinek felelőssége nagyobb, több minden eddiginél. A városok és a járások egészének további alkotó és célszerű ten­nivalóiról kell döntést hozni. A küldötteket és később az őket megbízó kommunistákat kell mozgósítani a pártértekezleten megjelölt célok érdekében, hiszen a pártszervezetek erezete az élet minden területét behálózza. A párt tagjai mindenütt ott vannak, ahol az élet zajlik, ahol útmutatást, biztatást szüksé­ges adni a jövő számára. Ebből a szempontból nincs fehér folt, társadalmi életünk egész gazdasági, politikai és művelődési szer­kezetében tevékenyen élnek a kommunisták, ahol felelőssé­gük kommunista módon kell érvényesüljön. Ennél a felelős­ségvállalásnál már csak az több, hogy munkálkodásuk követ­keztében szüntelenül újabb és újabb eredményeket vallhatunk magunkénak. Ez csak úgy lehetséges, hogy léptenként szemügy­re vesszük a fogyatékosságokat, a keletkezett és feloldandó el­lentmondásokat, úgy, hogy lankadatlan energiával a jövő elé menő terveket vázolunk fel annak érdekében, hogy a szocialis­ta építés minden vonatkozásban többet és egyre többet jelent­sen. J ehát a kommunisták tanácskozása, vitatkozása egy szint­tel feljebb jutott. Járások és a városok fórumain két napon át több mint negyedszázezer kommunistát képvi­selő regionális vélemények gondoskodnak kialakítani a követ­kező öt évre utaló, és a területük adottságaival és kívánalmai­val egyeztetett politikát. A két napon minden bizonnyal számo­sán nyilvánítanak véleményt ezeken a fórumokon, magukkal hozva a kisebb-nagyobb községek, közösségek megbízatását, sokszor átgondolt megjegyzéseit, javaslatait. Ezeken a tanács­kozásokon mindenki egyet akar: szocializmust! De úgy tovább építeni a szocializmust, hogy abban mindenki, minden terület és minden sajátos szín megtalálja á maga rendeltetésszerű kö­telezettségét, mindazt a vonzót, ami kommunistát és pártonkí- vülit egyaránt érdekeltté tesz a további munkálkodásban. Erre a kétnapos eseményre felfigyel valamennyi járás, város közvéleménye. A tanácskozó termek falai valósággal kitágulnak és a társadalom valamennyi rétege egyaránt várja a továbbépí­tés lendületére biztató döntéseket. Várják, mert egyetlen be­csületes magyar állampolgár számára sem közömbös, hogy szü­rkébb pátriájában hogy és miként mennek a dolgok. Ezért ma és holnap ismételten hangoztassuk, hogy szerte a hazában és a megyében értelmes és lelkesítő vállalkozás a szocialista építés továbbfolytatása, hogy sehol se legyen két­kedés, vagy félreérthetőség, de mindenütt legyen a valóság­ból fakadó nyílt, világos beszéd, demagógiamentes gyújtó szó és éber vigyázat rendszerünk eredményei védelmére. A kom­munisták jelenben gyökerező, megvalósítható tervei száműzzék a kishitűségei; eredményeink birtokában, és a célok tudatában legyen optimizmus még akkor is, ha vannak gondjaink. Nincs és nem is lesz valamiféle politikai védőoltás a gondok-bajok ellen. Nincs és nem is lesz nálunk az illúziók teremtette földi mennyország. De van és lesz továbbra is becsületes emberi munkával alkotott társadalmi érték, amelyből majd „minden­ki egyaránt vehet”. A bizalom légkörét stabilizáljuk, formáljuk és erősítsük, ami az alfája és az ómegája annak, hogy százezrek erejük legja­vát adják. Olyan bizalmat akarunk magunkénak tudni, amely visszaigazolja három évtizede épülő szocialista rendszerünk politikai humánumát. Ennek birtoklására a párt politikája joggal tart és tarthat igényt. A feladatok világos nyelven szóló és félreérthetetlen meg­határozása, frappáns megjelölése önmagában is nagy mozgó­sító erő. Minden állampolgár rezonál erre, és igen-jét adja a szűkebb környezetét, a megyét és az országot formáló ter­veinkre. Az teljesen természetes, hogy a küldöttek és azok megbízói nem négy évvel ezelőtti fejjel és kategóriákban gon­dolkodnak. A jövőt illetőén az igényesség, a minőség került előtérbe. Többek között az ésszerű takarékosság, az erőltetett és minden áron való takarékosság helyett, amelynek lénye­ge, -hogy ezáltal ne rövidüljön meg senki, de a társadalom gazdagodjék. Nem gépies tetteket kérünk, hanem józan el­gondolkodást arról: mit és hogyan tehetünk? A helyzet, ame­lyet megítélünk, ugyancsak nem a tegnapi, hanem nagyon is mai. A tegnap gondjai — ha megoldódtak — feledhetek, de a mai gondok fórumot követelve, vitát igényelve és utat törve maguknak keresik a megoldást. j pártértekezletek minden bizonnyal választ adnak a mostanság fellelhető valamennyi lokális kérdésre, az eddig gyakorolt és bevált politika szellemében. Ha a párt vezető szervei továbbra is apellálnak a kommunisták mindenütt fellelhető, erőteljes tenniakarására, ha nemcsak az elhatározásban, hanem a cselekvésben is egyöntetűség lesz a tennivalók megvalósításának folyamatában, ha a társadalom minden rétege kellő felvilágosultság birtokában még jobban szi­vére veszi a közös ügyet, akkor a két napon át zajló tanács­kozások a ma megítélését és a jövő formálását illetően nem lesznek hiábavalók. Ezeknek a gondolatoknak jegyében ér­telmezzük a pártértekezletek ténykedését, holnapba látását és ehhez kívánunk hasznos munkát valamennyi tanácskozó kom­munistának. ytf D L r

Next

/
Oldalképek
Tartalom