Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnkén« kissé megnövekvő felhőzet, valószínű­leg csapadék nélkül. A hajnali és a reggeli órákban párásság, több felé köd, helyenként zúzmaraképző­dés. Gyenge, időnként kissé megélénkülő változó irányú szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, mínusz 8. Leg­magasabb nappali hőmérséklet 0 plusz 5 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Plenáris ülés Becsben a haderőcsökkentési tárgyaláson Budapestre érkezett Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 32. szám Ára! 90 fillér 1975. február 7. péntek Csütörtökön Becsben a Hof­burg nemzetközi konferencia- termében megtartották a haderő­Szívügye a munkásművelődés 3. oldal Mindkét fél érdeke 3. oldal Nyugalmat a zöldségpiacon 4. oldal Nehéz, de szép idők voltak 4. oldal Kecskemét első párttitkára 5. oldal Takarékossági intézkedések a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban Az üzemekben megyeszerte «gyre nagyobb gondot fordíta­nak a takarékosságra, annál is inkább, mert az ágazati minisz­tériumok erre vonatkozóan in­tézkedési terv készítésére köte­lezték a vállalatokat. Erről be­szélgettünk Pető Gézával, a Vil­lamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének gazdasági igazgatóhelyettesével. — Nálunk már elkészült a ta. karékossági intézkedési terv, bár a határidő csak február 15. len­ne — mondja az igazgatóhelyet­tes. — A feladatokról szó volt már á vezetőségválasztó taggyű­lésen, bízunk abban, hogy min. den pontját végre tudjuk hajta­ni. Külön-külön kidolgoztuk a közvetlen és a közvetett anyag- költség csökkentésének módsze­reit. Az előbbinél 3,6, az utóbbi­nál pedig kereken 3 millió fo­rintot szeretnénk megtakarítani. Igyekszünk &• tervet a legszéle­sebb körben megismertetni a gyár valamennyi dolgozójával, s végrehajtásában különösen u szocialista brigádokra számítunk. Ezek a kollektívák már eddig is sokat tettek, számos felajánlás­ban szerepel a takarékosság. A gyáregység intézkedési ter­vét természetesen felbontjuk üzemrészekre, sőt, még az egyes brigádok is mind tudni fogják majd, hogy mi á feladatuk a kö­zös cél elérésében. Nem lesz könnyű teljesíteni az összesen 6,6 millió forintot, de bízunk a sikerben. A termelésben az egyik leg­fontosabb feladatunk lesz az alapanyagok hatékonyabb hasz­nosítása és a technológiai anyag­normák felülvizsgálása. A hőre lágyuló, darált anyagok gazda­ságosabb felhasználása mellett igen fontos teendőnk lesz a se­iejt csökkentése. Nem közömbös az sem, hogy mennyire tudunk takarékoskodni a különböző se­gédanyagokkal, a csomagolóe-’z- közökkel és az irodaszerekkel. Az üzem. és munkaszervezés célja, hogy a lehetőség szerint csökkentsük az improduktív munkát végzők, és növeljük a termelésben résztvevők számát. Energiaköltség címén 300 ezer forinttal szeretnénk kevesebbet fizetni. Ezenkívül, ha a szerszá­mok javítási igényét gondosabb karbantartással csökkenteni tud­juk, ilyen címen is 280 ezer „fo­rintot takaríthatunk meg év vé­géig. A siker érdekében — mon­dotta befejezésül a gazdasági igazgató — kidolgoztuk azt is, hegy ki, mikor és milyen módon ellenőrzi az intézkedések végre­hajtását, és az elért eredménye­ket. O. L. 4§ A munkaerővel való takarékossághoz tartozik, hogy Nemes Sándorné egyszerre két géppel ké­szíti a különböző kapcsolók alkatrészeit. Ugyan­csak az intézkedési terv végrehajtását segíti a felhasznált anyag mennyiségének állandó ellen­őrzése, amelyet felvételünkön Lantos Pálné anyaggazdálkodási előadó végez. • A tmk munkája ellen eddig sem volt kifogás, de az idén még gondosabb munkát vállallak. Vízhányó István egyike a legképzettebb lakato­soknak, aki a rábízott gépel az előírt időnél ha­marabb teszi újra üzemkésszé. csökkentési tárgyalások 56. ple­náris ülését. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről tanács­kozó testület munkáját ezúttal C. M. Rose angol nagykövet vezette elnöki minőségben. A zárt ajtók mögött rendezett munkaülésen Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küdöttség vezetője szó­lalt fel. A sajtóközpontban nem adtak ki közleményt az ülésről, csak annyit jelentettek be. hogy a résztvevők közös megállapodása alapján a legközelebbi plenáris tanácskozást február 13-án taVt- iák. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivata­los, baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere. A miniszterrel együtt Budapestre érkezett fele­sége, Janina Olszowska. A kül­ügyminiszter kíséretében van Jerzy Szymanek, a szejm külügyi bizottságának tagja és a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa. A vendégek fogaídására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Pú­ja Frigyes és felesége, Marjai József külügyminisztériumi ál­lamtitkár és a külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagyköve­te és Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagyköve­te is. Stefan Olszowski és kísérete csütörtökön a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét. A koszorúzásnál jelen volt Roska István külügyminiszter­helyettes, Németi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagy­követe. s a Fővárosi Tanács kép­viselője. (MTI) Tovább erősödött a népfront és a lakosság kapcsolata • Farkas Józsel, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára az aktivisták tavalyi eredményét, s az idei feladatokat Ismerteti. (Tóth Sándor felvétele) A békemozgalom negyedszáza­dos évfordulóján, vagyis az el­múlt évben elért eredményekről, s az idei feladatokról tanácsko­zott tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Kecskeméten, a megyei bizott­ság nagytermében dr. Bodóczky László elnök köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd Far­kas József megyei titkár elő­terjesztette az elnökség által már korábban megvitatott és elfoga­dott beszámolót. Mint mondta, ta­valy eredményesen dolgoztak a külterületi, községi, városi és já­rási népfrontbizottságok, tovább fejlődött, erősödött a mozgalom. A nemrég megalakult körze­ti népfrontbizottságok a néhány hónapos működésük alatt jól bi­zonyították, hogy milyen jelentős szerepet töltenek be a lakosság mozgósításában, s a közéleti, po­litikai nevelőmunkában. Példa­mutató eredményeket érlek el a bajai, kecskeméti, kiskunfélegy­házi és kiskunhalasi körzeti bi­zottságok aktivistái. A közeljö­vőben Kalocsán, Kiskunhalason és Kecskeméten újabb körzeti bi­zottságok alakulnak meg. Az úgynevezett külterületi, vagyis tanyai népfrontbizottságok túlnyomó része szintén jelentős eredményeket ért el, elsősorban a lakosság közéleti nevelésében, de a 64 közül 15—16 tanyai bi­zottság, nem látva tisztán felada­ta nagy jelentőségét, sajnos megszűnt. Szembetűnő volt, hogy a ta­nácskozáson felszólalók közül mi­lyen sokan foglalkoztak a nép­frontbizottságok és a lakosság kapcsolatával. Többen is elmond­ták. hogy megvállo/.tt munkájuk során a városi és járási népfront- bizottságok nagyon sokat segíte­nek a területi népfrontbizottsá­goknak elsősorban azzal, hogy át­adják a jó tapasztalatokat. Arra kérték a városi aktivistákat, hogy a lakó- és utcabizottságoknak is segítsenek. Mint azt hozzászólásában Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondta, a nép­front aktivistái mozgósításukkal jelentős eredményeket éltek el abban, hogy a megye lakossága nagy tenniakarással, lendülettel készülődik a párt közelgő XI. kongresszusára és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója mél­tó megünneplésére. Az ifjúsági szövetségekkel, a tanácsokkal való együttműködés során több társadalmi munkaak- ciót is indított a népfront. A ta­valy végzett társadalmi munka értéke megközelíti a 140 millió forintot. Több tízezerén csinosí­tották a városok, községek utcá­it. parkjait és tereit a népfront megyei bizottsága által indított virágos, tiszta község, város el­nevezésű mozgalom keretében. Ismeretterjesztő előadások, anké­tok. különböző fórumok lehetővé tették, hogy egyre többen gyara­pítsák tudásukat, ismereteiket. Hozzászólásában dr. Dobos Lász­ló, a megyei bíróság elnökhelyet­tese a beszámoló ama részére hívta fel a figyelmet, mely szerint az elmúlt évben Bács-Kiskunban 65 jogi témájú előadást tartottak a népfront szervezésében. A nép­front a jövőben is nagyon sokat segíthet abban, hogy a lakosság megismerje a törvényeket, ren­deleteket. A bizottság tagjai közül töb­ben arra tettek javaslatokat, ho­gyan lehetne továbbfejleszteni néhány, már megszokott mozgal­mat. A művelődéspolitikai fel­adatok megvalósítása során hasz­nos lenne új formákkal gazdagí­tani a közművelődést segítő ak­ciókat. A hozzászólók részletesen foglalkoztak azokkal a felada­tokkal, amelyeket a népfrontmoz­galommal kapcsolatban a párt Központi Bizottságának kongresz- szusi irányelve tömören ekképp fogalmazott meg: a népfront egyik legfontosabb feladata to­vábbra is az állami szervek és a lakosság kapcsolatainak erősí­tése. a tömegek mozgósítása a függetlenségükért szabadságu­kért harcoló népekkel való szoli­daritásra, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a békéért ví­vott küzdelemben. A tanácskozás második napi­rendjeként a bizottság megtár­gyalta az idei első féléves ülés­tervét, majd bejelentések kö­vetkeztek. Az elmúlt évben ki­váló eredményt elért 16 népfront­aktivista megkapta az Országos Béketanács emlékplakettjét. ^ Az anyag- és energiatakarékosság mellett a termelékenység eme- leset sem hanyagolják el. A képen látható új, NDK-gy'ártmányú nagy teijesitmenyű, korszerű fröccsöntő gép gyorsítja a termelés S vegeis méf> u hasonló gépet állítanak a termelésbe. Felvételünkön Rigó Erzsébet szakmunkás egy kész munkadarabot rész ki a gépből. (Opauszky László felvételei) A szociális segélyezéstől a házi gondozásig A megye népességén belül a 60. éven felüli korosztályúak aránya az idén várhatóan meg­közelíti a 19 százalékot — ol­vasom egy hivatalos tájékozta­tóban. Mivel köztudott, hogy né­pünk gazdasági és egészségügyi helyzetének fokozatos javulása kedvezően hat az átlagos élet­kor meghosszabbodására, kíván­csi vagyok a növekedés ütemé­re. Aztán egy évekkel koráb­bi statisztikából megtudom: napjainkban csaknem 2.5 száza­lékkal magasabb az időskorúak aránya, mint 1967-ben volt. önmagában is sokatmondó ez az összehasonlító adat. örven­detes, s egyben figyelmeztető is. örvendetes, mert az derül ki be­lőle, hogy a megye csaknem minden ötödik lakosa a 60 éven túli korosztályhoz tartozik. Ha belegondolunk azonban, hogy szá­mosán közöttük támasz nélkül maradottak, nincs eltartásra kö­telezhető hozzátartozójuk, illet­ve az alacsony nyugdíjuk, vagy járadékuk miatt társadalmi tá­mogatásra szorulnak, máris té­mánál vagyunk. Érdemes átte­kinteni, hol tart, mennyit fejlő­dött az utóbbi négy esztendőben a róluk való intézményes gon­doskodás. A megye negyedszázados fej­lődésének — tehát 1970-ben ké­szült — összegezéséből kiindul­va, tisztes előrehaladásnak le­hetünk tanúi. Nézzük például a szociális segélyezést. Míg 1969- ben havi 385 forint volt az ar­ra rászorulók szociális segélvösz- szegének megyei átlaga, 1973-ban 477 forintra nőtt, s együttesen évi 12 milliót tett ki. Napjaink­ban a rendszeres anyagi támo­gatásra szorulók száma a me­gyében megközelíti az 1600 sze­mélyt, s a segélyezésük havi összege némileg meghaladja a 600 forintot. Az öregek napközi otthonának intézménye több, mint tízéves múltú a megyében. Az első ilyen otthon a bajai járásban létesült 1963-ban, és számuk 1970-ben elérte a 26-ot. A négy évvel ez­előtti megyei pártértekezlet cél­kitűzésével egyezően, napjain­kig további tízzel gyarapodott az idős látogatóik körében oly népszerű napközi otthonok há­lózata. Jelenleg mintegy ezer idős ember élvezi1 a napközik nyújtotta ellátást, tölti kelleme­sen és gondtalanul napjait. E ^vonatkozásban számos" nagy­szerű példája akad a megyében a helyi társadalmi összefogás­nak. Kalocsán, Császártöltésen, Kecelen, Lakiteleken vagy ép­pen Tiszakécskén a tanács és a helyi gazdaságok közösen hozták létre a napközi otthont. Ugyan- csak szép számmal akadnak' helységek, ahol a különböző gazdálkodó egységek a rendsze­res pénzbeli támogatás mellett például kenyérrel, péksütemény- nyel, gyümölccsel, vagy éppen húsféleséggel segítik a helyi in­tézményt. A jó példák felemlítése mel­lett nem hallgatható el az sem, hogy Kecskeméten mindmáig nincs ilyen otthon. Pedig na­gyon kellene, jóllehet a város több pontján is rendkívül hasz­nos szolgálatára lenne a kör­nyéken élő. s napközben ma­gukra hagyatott öregeknek. Ha nem is a teljesség igényé­vel, maradjunk a fejlődést a négy évvel ezelőttihez viszonyító számbavételnél, s nézzük a házi gondozói hálózat alakulását. A szociális gondoskodásnak ez a lormája az utóbbi néhány év­ben honosodott meg és terebélye­sedett ki a megyében. Míg 1970- ben mintegy kísérletként a me­gye három helységében összesen hat gondozónő „vitte” a rászo­rulók otthonába a rendszeres se­gítséget, törődést, 1971-ben 17, egy évvel később 30, 1973-ban 48 főfoglalkozású gondozónő műkö­dött a megyében, több, mint 870 rászorulót segítve. Az idén pedig már 57-en látogatják rendsze­resen és viselik gondját az ele­sett idős embereknek. A társa­dalmi felelősségérzet szép pél­dáit kínálja e vonatkozásban a többi között Ballószög, Jakab- szállás, Kunadacs, vagy például Tiszaalpár, ahol a helyi me­zőgazdasági üzemek a tanáccsal közösen foglalkoztatnak egy-egy házi szociális gondozónőt. S hadd említsük meg végül, hogy szemben az. 1970. évi 12 szociális otthonnal, jelenleg mintegy 1600 rászorulót gondoz­va, 14 működik a megyében. Kö­zülük a legújabb a múlt év tavaszán a rendeltetésének át­adott 100 személyes lajosmizsei otthon, amely a járás községei­nek anyagi összefogásából épült. Az eredmény e vonatkozásban is megfelel az 1970. évi megyei pártértekezlet célkitűzésének. Ha megemlítjük azonban, hogy nap­jainkban is több mint négy­száz azoknak a száma, akik szo­ciális otthoni elhelyezésre vár­nak, marad feladatunk bőven a soron következő időszakban is. Annál is inkább, mert a ma­gukra maradottakkal való törő­dés valamennyiünk ügye, köte­lessége. p I. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom