Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Hazánkba látogat Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására Stefan Olszowski, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere ma, február 6-án hivatalos baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. (MTI) Luis Alberto Corvalán Moszkvában Az NDK Nemzeti Frontjának képviselői Kecskeméten AZ MSZMP BACS-RISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 31. szám Ára 90 fillér 1975. február 6. csütörtök A takarmánytermesztés az állattenyésztők feladata A MAE megyei szervezetének állattenyésztési szakosztálya és a tudósokból, kutatókból alakult Tessedik brigád tegnap Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában rendezett tanácskozást. Mint azt Király László, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője elmondta, Bács-Kis- kunt az országban elsősorban kertészetéről ismerik. Manapság azonban már állattenyésztése is jelentős: 145 ezer szarvasmarhát és mintegy 900 ezer sertést tar­tanak a gazdaságokban. Dr. Magas László, a MÉM Ter­melési és Műszaki Fejlesztési Fő­osztályának helyettes vezetője a több mint száz résztvevőnek a takarmányfehérje-ellátásról adott alapos tájékoztatást. Ismertette a kormány fejlesztési elképzelé­seit, azokat a beruházásokat, amelyeket a következő ötéves tervekben megvalósítanak. Hang­súlyozta : a természeti adottsá­gok lehetővé teszik, hogy az ál­latállomány számára szükséges növényi fehérjéket az országon belül állítsuk elő. Az állati fe­hérjék importja ugyancsak csök­kenthető a hús-, a baromfi- és a tejfeldolgozás melléktermékeinek belföldi hasznosításával. Az elő­adó foglalkozott a takarmányke­verő üzemek munkájával, ki­emelte a korszerűsítés, illetve a gazdaságok tulajdonában levő be­rendezések teljesebb kihasználá­sának szükségszerűségét. Beszélt a szója, a napraforgó, a kukori­ca termesztésének fejlesztéséről, a lizin- és a karbavitid-előállí- tás és -feldolgozás hazai lehetősé­géről. Dr. Virányi Sándor, a Tápió- szelei Agrobotanikai Intézet tu­dományos osztályvezetője a ta­karmánytermesztés és felhaszná­lás hatékonyságával foglalkozott. Többek között elmondotta, hogy Magyarország mezőgazdasági üze­meinek 82,3 százalékában már van talajtérkép, de nagyon sok helyütt rosszul használják. Ál­talános jelenség a baltacím, a szarvaskerep, a vöröshere és a lu­cerna területének és hozamának csökkenése, ami megengedhetet­len, hiszen ezek a növények fon­tosak a takarmányozásban. Java­solta, hogy a takarmánytermesz­tést az üzemeken belül tegyék az állattenyésztők feladatává, mert csak így érhető el, hogy megfelelő minőségű legyen a széna, a siló. Molnár Mihály, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályveze­tő-helyettese a takarmányozás gyakorlati tapasztalatairól szá­molt be. Arról, hogy a gazdasá­gok legtöbbjében a takarmány- növények „mostohának” számí­tanak, a legrosszabb talajokra ke­rülnek. A megye összes termő- területének mindössze 8 száza­lékán van lucerna, s hogy ez kevés, azt jól mutatja a szarvas­marha-tenyésztés nem megfele­lő színvonala. Javasolta, hogy a rendkívül költséges szakosított tehenészeti telepek létesítésére csak akkor kapjanak engedélyt a gazdaságok, ha a takarmány­termelés feltételei adottak, rend­szerét kidolgozták. Végezetül fel­hívta a figyelmet a mellékter­mékek — a kukorica- és borsó­szár, a répafej — takarmányo­zásra való felhasználásának fon­tosságára. D. É. A Kiskunhalasi Állami Gáz- -daság dolgozói bizonyítékát ad­ták politikai érettségüknek, tett- rekészségüknek, amikor a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére munkafelajánlást tet_ tek. A vállalásaikban rögzített termelésiköltség-megtakarítással, valamint többleteredményekkel előmozdították a gazdaság sike­reit. A megváltozott közgazdasá­gi szabályozók ellenére a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság 1974- es esztendejének eredményei megközelítik a közismerten ked­vező 1973-as évét. Ezzel megteremtődtek annak feltételei, hogy az állami gazda­ság IV. ötéves tervét minden vo­natkozásban túlszárnyalja. A gaz_ dálkodás jó eredményeiből kö­vetkezik, hogy az elmúlt idő­szakban jelentős összegeket tud­tak fordítani a munkakörülmé­nyek további javítására, a szo­ciális ellátás fejlesztésére. Négy év alatt 24 ezerről 31 ezer fo­rintra emelkedett a dolgozók éves átlagkeresete, ami 22 és fél százalékos növekedést jelentett a IV. ötéves tervből eddig eltelt .időszak alatt. Az állami gazdaság minden munkaterületén megoldották a dolgozók étkeztetését, sőt, újab­ban lehetőség nyílt arra, hogy a családtagok is igénybe vegyék az üzemi konyhát, a gazdaság dol­gozóinak háromnegyed részét az üzem gépjárművei, autóbuszai szállítják különböző munkahe­lyekre. A személyszállítás továb­bi korszerűsítését eddig akadá­lyozta, hogy erre a célra alkal­mas autóbuszokat nem lehetett vásárolni. Remény van arra, hogy 1975 végére a Kiskunhalasi Állami Gazdaság minden dolgo­zója az üzem autóbuszaival érjen el a munkahelyre. A gazdaság­nak a gépjárművek vásárlására az anyagi fedezete megvan, a járműipar pedig megkezdte a szükséges autóbuszok sorozat, gyártását. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában sokat javult a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban a dolgozók szociális ellátása. Nyolcszázezer forintos költség­gel Szánkon épült fel szociális épület, Balotaszálláson és Kígyó, son az új szervizműhely része­ként mosdó, fürdő és öltöző ké­szült el, Kunfehértón a borkősav­üzemben pedig átadás előtt áll a hasonló rendeltetésű szociális intézmény. Javult a borászat es a palackozóüzem dolgozóinak az ellátottsága, s felépült a sertés­kombinát úgynevezett fekete-fe­hér öltözője. Az állami gazdasági dolgozók lakásépítési akciója keretében négy év alatt 55 lakás épült fel. Ezt a támogatást elsősorban azok kapták, akik tanyán éltek. A ta­nyai lakásokat, amelyekből a dolgozók kiköltöztek, lebontották, mert elavult épületek voltak, emellett akadályozták a nagy­üzemi táblák kialakítását, a kor. szerű gépek alkalmazását. Az állami gazdasági lakásépítési ak­ció keretén kívül 25 szolgálati és vállalati bérlakást saját kivite­lezésben építtetett fel üzem. Ezenkívül hét lakás bérlőkijelö­lési jogát vásárolta meg, vala­mint 10 OTP-lakás vásárlásához nyújtott 260 ezer forint anyagi támogatást. Az elmúlt négy esz­tendő alatt a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság összesen 10 millió forinttal segítette dolgozóit ab­ban, hogy megfelelő lakáshoz jussanak. K. A. Luis Alberto Corvalán. a Chilei Kommunista Párt főtitkárának fia (baloldalt) Moszkvában sajtó­értekezletet tartott, amelyen részt vett Gladys Marin a Chilei Kommunista Ifjúsági ✓ Szövetség főtitkára is. Gyermekgondozási segély 3. oldal Négy év a nőpolitikái határozat tükrében 4. oldal Ipari tanulók a szocialista brigádmozgalomban 4. oldal Az öregedésről 5. oldal Dési Huber István 5. oldal A Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei Bizottsága meghívá­sára tegnap KeQskemétre látoga­tott az NDK Nemzeti Frontjának külügyi titkára: Berta Langner, és a nemzetközi osztály vezetője: Hasso Zimmermann. A vendégeket dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke köszön­tötte, majd Farkas József titkár szervezeti kérdésekről, illetve a megyében folyó népfrontpolitikai munkáról adott tájékoztatót. A délelőtti szívélyes hangulatú esz­mecsere során kölcsönösen a má­sik ország mozgalmával ismer­kedtek a felek. Később a városközpontban tett séta közben felkereste a küldött­ség a városi tanács dísztermét, a Katona József-emlékházat, a Mu. raközv János-emlékszobát és meg­tekintették a Katona József Mú­zeumban. Diószegi Balázs festő­művész kiállítását. A délutáni órákban látogatást tettek a városi népfrontbizottság­nál. ahol Bartha Imréné titkár adott tájékoztatást a népfront­munkáról 9 Bartha Imréné, a Kecskemét városi népfrontbizottság titkára kö­szönti a vendégeket. (Tóth Sándor felvétele) A SZŐ VOSZ ÉS A KPVDSZ VEZETŐINEK TANÁCSKOZÁSA Folyamatos munkaverseny a kulturált kereskedelem továbbfejlesztéséért SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A KISKUNHALASI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Tízmillió forintos támogatás lakásépítésre és -vásárlásra A fogyasztási szövetkezetek gazdasági és társadalmi felada­tairól, s a szövetkezetekben dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításával összefüggő kérdésekről tárgyaltak szerdán a SZÖVOSZ székházában a SZÖ- VOSZ és a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgo­zóit Szakszervezetének vezetői. A megbeszélést dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Ligeti László a KPVDSZ főtitkára ve­zette. Megállapították, hogy a kong­resszusi és a felszabadulási munkaversenyben a szövetkeze­tekben részt vevő mintegy 200 szocialista brigád vállalásainak teljesítése jelentősen hozzájárult a szövetkezeti kereskedelem fej­lődéséhez. a fogyasztói igények színvonalas kielégítéséhez. Nem kis részük van abban, hogy a szövetkezeti kereskedelem múlt évi 62 milliárd forintos forgal­mával 12,4 százalékkal haladta meg az 1973. évit. További fel­adatként jelölték meg a munka­verseny folyamatosságának biz­tosítását, mint a gazdasági, mint pedig a szakszervezeti szervek részéről, "azzal az alapvető kö­vetelménnyel, hogy tovább kell növelni a kereskedelem kultu­ráltságát. Mindkét vezető testület egyet­értett abban, hogy a szövetke­zeti kereskedelemben változat­lanul napirenden levő feladat a dolgozók szociális és munkavé­delmi helyzetének javítása, szo­ros összhangban a hálózat kor­szerűsítésével. A két szervezet a jövőben is együttműködik a dol­gozók szélesebb körű művelődé­si lehetőségeinek biztosításában, segítik a szövetkezeti dolgozók szabad idejének kulturált eltöl­tését, az általános és szakmai is­meretek gyarapítását. (MTI) ■ A mezőgazdasági szakirodalom hónapja Ez év végére autóbusszal utaznak munkahelyük, re a Kiskunhalasi Állami Gazdaság dolgozói. • A gazdaság balotaszállási kerületének új ebéd­lő-, konyha- és irodaépülete. (Engi József felvételei) A február 1-én lezajlott or­szágos, és a 3-án lebonyolí­tott bajai megyei megnyitó­val kezdetét vette az immár tizennyolcadik mezőgazdasági könyvhónap. Évente mindig ezekben a hetekben fordul fo­kozottan a figyelem a szak- irodalomra. Nem csak az ün­nepélyes keretek között lezaj­lott megyei, járási, városi megnyitókon, de a legkülön­félébb rendezvényeken is több szó esik a szokásosnál arról, hogy ma már lehetet­len lépést tartani a termelés­ben a fejlődéssel anélkül, hogy valaki ne érdeklődne rendszeresen a mezőgazdasá­gi tudományokban elért új eredmények iránt. Találóan írta ezzel kapcso­latban Gallyas Csaba, a Me­zőgazdasági Kiadó irodalmi vezetője, hogy „Manapság nem elegendőek már a nem­zedékről nemzedékre szálló, az idő során megcsontosodott termelési tapasztalatok: a fiúnak jóval többet kell tud­nia apjánál. Egy generáció alatt is óriási a változás, mindig más az új, a legjobb­nak tartott.” Ennek figyelembevételével törekszik a kiadó — több más kiadóval együtt — úr­ra, hogy minél szélesebb kör­ben elterjedjenek, hassanak a szakmai művek, kiadványok. A jelenleg huszonötödik év­fordulóját ünneplő Mezőgaz­dasági Kiadó a negyedszázad alatt ötezer-hatszáz kötetet je­jelentetett meg, huszonnyolc­millió példányban. Lehetetlen, hogy bárki is csodálkozás nél­kül olvasná ezeket a minden­képpen imponáló számadato­kat. Nagy mértékben közreját­szik a mezőgazdasági művek­nek ilyen igazán széles körű elterjesztésében az a tény is — ezt hangsúlyozni kell —, hogy a gazdasági vezetők je­lentős részé*' világosan látja már a szakkönyvek termelés­re gyakorolt közvetlen hatá­sát, a különböző növényter­mesztési, állattenyésztési, nö­vényvédelmi, állategészség­ügyi, környezetvédelmi és más művek rendszeres olvasásában rejlő hatóerőt. Egyre több me­zőgazdasági üzemben, szövet­kezetben, gazdaságban találni már könyvtárat. Az idei könyvhónapra nap­világot látott összesen negy­venkét kötet, négyszázezer példányban. Több új, és nép­szerűnek ígérkező sorozatot kezdenek el ezekben a he­tekben. Ilyen lesz többek kö­zött a korszerű mezőgazdasági technikai sorozat, amelynek fő célja, hogy az új műszaki­technikai gyakorlati ismeretek elsajátítása. A szerelők, gép­kezelők, művezetők számára egyaránt nélkülözhetetlen tud­nivalók közkinccsé tételén van a hangsúly. A fólia alatt olcsón, jó mi­nőségű zöldséget termesztő szakembereknek valamint a házikert-tulajdonosoknak ké­szült a Túri—Fodor: Kertészet a fólia alatt' című könyv. A Kertbarátoknak című maga­zin iránt jó előre nagy volt az érdeklődés. A mű százhúsz szerző cikkét tartalmazza, s több hasznos útmutató és tá­jékoztató teszi még tartalmas­sá a könyvet. A mezőgazda- sági szakmunkásképzést segí­ti majd az a kötet, melynek címe: A nagyüzemi sertéstar­tás ABC-je. A szakkönyvek mellett nagy szerep jut a folyóiratoknak is. Egyre több családhoz eljut a Kertészet és Szőlészet, a Ba­romfitenyésztés, a Magyar Mezőgazdaság. Ezeknek pél­dányszáma meghaladja a százezret. Több mint hetven szaklap és folyóirat segíti a mezőgazdaságban dolgozókat tudásuk, korszerű ismereteik, tájékozottságuk gyarapításá­ban. Akkor lesz igazán eredmé­nyes a könyvhónap, ha négy héten keresztül élő, eleven valósággá válik. Ha nem lesz város, község, ahol ne történ­ne sikere érdekében valami. Akár egy kiállítás, akár egy- egy ismeretterjesztő előadás is sokat lendíthet a jó ügyön. Ha a művelődési otthonokba, könyvtárakba, klubokba meg­hívnak vendégként olyan szerzőt, akinek könyve sokak­hoz eljut, ezzel is a mezőgaz­dasági könyvhónap program­ját gazdagítják. Elsősorban ne a kampány ideje legyen ez a február, ha­nem a számvetések ideje. An­nak felülvizsgálása, hogy megtette-e ki-ki a magáét a korszerű ismeretek megszer­zése és elterjesztése érdeké­ben. Legyen ez a néhány hét a jó ismeretterjesztési és egyéb módszerek elterjeszté­sének az időszaka. V. M. BHBHHnH \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom