Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

1975. február 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Könyvek 543 millió forintért A vidék utolérte Budapestet A KOMMUNISTÁK KÉPVISELETÉBEN A közösség bizalmából Hazánk lakosságának négyötö­de vidéken él, a fővárosi köny­vesboltok forgalma 1974-ig még­is jóval nagyobb volt mint a 19 megyében működő üzleteké. Most érte utói Budapestet a vi­dék. Csak a Művelt Nép hálóza­tában 543 millió forint értékű szépirodalmi, tudományos, isme­retterjesztő és ifjúsági mű talált gazdára. Minek köszönhető a kedvező változás? A kultúrális irányító testületek fölismerték, hogy a könyvterjesztés közelebb áll a művelődésügyhöz, mint a keres­kedelemhez. Egy-két évtizede' a könyvtárügy irányítói — például — veszélyes versenytársat lát­tak a „kereskedőkben”, elképzel­hetetlen volt a két hálózat haté­kony együttműködése. Hasonló szemlélet irányította a boltveze­tőket, eladókat. Összefogás he­lyett hátat fordítottak egymás­nak a közös ügyet szolgáló intéz­mények. Szerencsére e káros jelensége­ket múlt időben emlegethetjük, bár még a közös cél felismerését, nem mindenütt követte átgon­dolt, együttes cselekvés. Sok jel mutatja, hogy a könyvkereske­delem mind inkább a közműve­lődés szerves részévé válik, ez­zel együtt fejlődik. Egerben és más városokban a városi tanács végrehajtó bizottsága önálló na­pirendi pontként elemezte a nyomtatott betű terjesztésének az eredményeit, gondjait. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat vezetői és a hasonló feladatú szervezetek tudatosan keresik a társadalmi kapcsolatok bővítésé­nek a módjait. Jó dolog ez, bár olykor csak a különböző akciók idejére korlátozódik. Az elmúlt esztendőben növeke­dett a vidéki boltok önállósága. Korábban a központi előírások és korlátozott készletek nehezí­tették a helyi igények teljes fi­gyelembe vételét. A könyvkia­dók is jó partnernek bizonyultak. A piaci és művelődéspolitikai követelményeknek megfelelő ter­veket készítettek. A kulturáltabb körülményeket is a forgalmat növelő tényezők közé sorolhatjuk. Hat új üzletet létesített a Művelt Nép és ha­tot, köztük a bajait, korszerű­sített, csinosított. Sajnos a mos­tani üzletek többsége kicsiny, szűkös. Talán Kecskeméten a legrosszabb a helyzet. Az új ze­neműbolt megnyitása, a Szabad­ság téri üzlet átalakítása enyhí­ti a gondokat. Könyváruház kel­lene, ahol nyugodtan válogathat- nánakj|az érdeklődök a polcokon, tárlókban elhelyezett könyvek között. A zsúfoltság olykor már elviselhetetlen, s akadályozza a vásárlók tájékoztatását. A Művelt Nép hálózata 12 hó­nap alatt 18 százalékkal növelte forgalmát. Kecskeméten 11 mil­liónál több könyvet vásároltak az Arany János utcai és a Sza­badság téri boltban, a bizomá­nyosoknál. Hol vagyunk a két világháború közötti időktől, ami­kor így panaszkodott az újság­írónak az egyik hajdani üzlet tulajdonosa: „Tegnap egy ember nyitott rám ajtót, az is azt kérdezte, hogy hány óra”. Már most cselekedni, intézked­ni kell annak érdekében, hogy 5—10 esztendő múltán is örven­dezve számolhassunk be a lakos­ság olvasási kedvéről, a könyv- terjesztés fejlődéséről. További széthelyezés szükséges. A megye- székhelven három bolt dolgozik egv száz méter sugarú körben, másutt *>gv se. A lassan húszezer lakosú Széchenvivárosban nagvon elkelne mar egy üzlet, egyelőre a távlati tervekben sem szere­pel. Meggyorsíthatnék a falusi könyvterjesztés intézményes ki­építését. A növekvő igények mind töb­bet követelnek az üzletek dolgo­zóitól. Kevesebb a diplomás, ala­pos tájékozottsággal rendelkező vezető, elálló a kívánatosnál. Ir­tuk. hogy a könvvteriesztés a közművelődés egvik fontos ága­zata. Ezt a szempontot a hálóza­tokban alkalmazott emberek ki­választásánál, képzésénél mind fo­kozottabban érvényesíteni kel­lene. Csak így alakulhat ki a népes­ség elhelyezkedésének megfelelő arány a fővárosi és a vidéki könyvkereskedelemben. Az ada­tok azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk. Heltai Nándor Vál la la ti összefogással A tervezettnél több lakást adtak át Baján A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói Baján az Újvárosban a tavaly tervezett 84 lakás helyett 112-t adtak át tulajdonosaiknak. — Mi tette lehetővé, hogy ha­táridő előtt átadják a 84 lakást és terven jelül még újabb 38 lakással örvendeztessék meg a bajaiakat? — kérdeztük Tímár György főépítésvezetőtől. — Talán sablonosnak tűnik, de döntő jelentőségű vállalati feszéfógás Vtíítt’ ■ Amikor egy új IákÓtöfnb építéséhez kezdünk, meghallgatjuk a dolgozók véle­ményét, javaslatát, s így ma­guk is ismerik a feladatot, a ha­táridőt, s ennek megfelelően te­szik meg vállalásukat a szocia­lista brigádok. Mint ismeretes, tőlünk indult ki egy olyan kez­deményezés, hogy a szocialista brigádok felhívták valamennyi építkezés szocialista brigádját a lakások határidő előtti átadásá­ra. — A másik, aminek köszön­hető az újabb 38 lakás, hogy a befejező munkák közeledtével éj­szakai, szombati, vasárnapi mű­szakot is vállaltak dolgozóink. Meggyorsította a munkákat az is, hogy nálunk jó a szakmun­kásarány. Az összes fizikai dol­gozóknak mintegy 50 százaléka. — Hogyan segít az új technika a lakások építésénél? — Legtöbb időt a vakolás vesz igénybe. Egy-egy 84 lakásos la­kótömbnél 20—22 ezer négyzet- méter falfelületet kell bevakol­nunk. Az építőiparban — így nálunk ‘ is — nagy segítséget nyújtanak a nagy teljesítményű vakológépek. Herrman János szo­, cialiSjta . brjgádjg,, külön elisme­rést. érdemel lelkes, jó minősé­gű, .munkájáért. — A lakásépítéssel kapcsolat­ban még annyit, hogy jelenleg a 3-as jelű épületnél már fél­éves előnyt szereztünk és tavaly munkaerő-átcsoportosítás nélkül minden terület megoldotta a ma­ga munkáját. — Milyen más jellegű mun­kát végeznek még jelenleg, és mik az 1975-ös terveik? — Főépítésvezetőségünk kie­melt munkája a Kiskunhalasi Kötöttárugyár építése, a másik — amire az egész ország fi­gyel — a solti Kossuth-adó, amelyen az elmúlt évben 45 millió forint értékű munkát vé­geztünk el. — Ebben az évben elkezdjük az új házgyári lakások építését Baja-Üjvárosban. A III. negyed­év végére 250 házgyári lakás fo­gadószintje készül el. Folyama­tosan készülnek a blokkos há­zak is. Az 5-ös jelű épület 84 lakásból áll, melyet az év végi határidő előtt, november végére átadunk. A 3-as jelű épületben a még hátralevő 56 lakást szintén egy nőnappal a határidő előtt befejezzük. Ebben az évben szer­kezetileg elkészül a 105 mini­garzon, valamint a 6-os jelű épü­let. 1976 végére mind a mini- garzon, mind a 6-os épület be­fejezést nyer. — Ugyancsak fél évvel előbb fejezzük be a Duna-parton az ÁTI-közraktár építését. Elkezd­jük a Finomposztó Vállalat re­konstrukcióját, melynek során új gépcsarnokok épülnek. Hozzá fogunk a Kismotor- és Gépgyár hidegüzemcsarnokának bővíté­séhez, a Bajai Állami Gazdaság­nak raktárakat és szárítót épí­tünk, míg a Bácsalmási Állami Gazdaság tompái kerületében az ország egyik legkorszerűbb szarvas marhatelepét készítjük el — fejezte be nyilatkozatát Tímár György főépítésvezető. Szabó Ferenc Gelán.vi László esztergályos, a LAMPART Zo­máncipari Művek kecskeméti gyárának forgácsoló üzemében.) A II. sz. pártalapszervezet vezetőségi tagja, ő a- felelős az agitációs és propagandamun­káért. A gyári pártvezetőség a választás után azon. nal kéthetes propagandistatanfolyamra küldte, amelyről — politikai és ideológiai tudásban gazda­godva — a napokban jött meg. Közben egy újabb megbízatást is kapott az ösz- szevont gyári taggyűlésen: az üzem kommunistái­nak képviseletében vesz részt február 9-én a vá rosi pártértekezleten. — örül-e annak, hogy ott lehet a városi párt­élet legfontosabb fórumán? — Természetesen, nagyon örülök, hogy engem is delegáltak, s ebben a gyár fiataljainak megbe­csülését is látom. Izgalmas lesz részt venni egy olyan tanácskozáson, ahol a város jelenéről, jövő. jéről, a párt politikájának helyi megvalósításáról, s annak hogyanjáról hoznak fontos elvi döntése­ket. Ügy gondolom, hogy a városi pártértekezle­ten folytatódik a taggyűléseken, pártcsoportülése- ken tapasztalt aktivitás, a kritikus és ugyanakkor felelős véleménynyilvánítás. — Milyen gondolatokkal megy a pártértekezletre? — Sok mindenről szó esett a ZIM-ben is a de­cemberi és januári pártrendezvényeken. Ezekről azonban nemcsak beszélni kell, hanem cselekedni is. Ilyen téma például a takarékosság. Ebben a kér. désben az a fontos, hogy a szemlélet változzon mi­előbb, hogy észrevegyük a hibás, csöpögő üzem­anyagcsapot, az égve hagyott villanyt, a rosszul beszabályozott gépeket. Mondhatok azonban kéz­zelfoghatóbb dolgot is. A kiselejtezett anyagokat, szerszámokat, gépalkatrészeket eddig többnyire ki­dobtuk. Ma már megnézzük, hogy mit lehetne csi­nálni belőlük, hol lehetne azokat hasznosítani. Csak a mi műhelyünk képes lenne így havonta mintegy 25 ezer forintot megtakarítani. — A pártélet kérdései közül mi foglalkoztatja? — Két dolog, az egyik, hogy eredményesen dol­goztunk a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről szóló központi bizottsági határozat helyi végrehajtásáért. Pontosabban, gyárunk 250 fizikai dolgozója vesz részt tevékenyen — mond­hatni, hogy naponta — a város, a gyár közéleté­ben. Ezt én nagyon lényeges előrelépésnek tartom. Ugyanakkor az is igaz. hogy e határozat teljes megvalósításában még jócskán van tennivaló. A másik, hogy párttagságunk mintegy 90 százaié, kának van szemgly szerinti megbízatása. Ez na­gyon jó, bizonyítja azt, hogy a párt belső élete, szervezeti munkája is jelentősen javult az utóbbi négy évben. Javítanunk kell viszont a jövőben a pártmegbízatások végrehajtásának folyamatos ér­tékelésén, s meg kell teremteni a teljesítésükhöz szükséges feltételeket. — Hallottunk egy érdekes kezdeményezésről. Mit tud erről mondani? — Igen, a legkisebbekről van szó. Ez nyilván nemcsak a mi ügyünk, hanem az egész városé is. Nos, lehet, hogy a ZIM egyik küldötte éppen a vá­rosi pártértekezleten hozza nyilvánosságra javasla­tunkat, amelynek lényege: a város üzemei létesít­senek óvodai, bölcsődei alapot. „Minden évben egy, vasárnap a városért” — ez lehetne a mozgalom jelszava. A kommunista vasárnapi műszakokból befolyt pénzösszegekkel természetesen a városi ta­nács gazdálkodna. Még nem tudni hogy Gelányi László felszólal-e a pártértekezleten. Annyi azonban bizonyos, hogy van mondanivalója, és kész arra, hogy legjobb tu­domása szerint képviselje azt a közösséget, amelyik bizalmával felruházta őt. Szabó Attila A Krimszkaja Pravda írja Tizenöt éves a jaltai képző- művészeti általános iskola, öt­ven tanulóval, néhány szobában kezdték meg az oktatást, ma ön­álló épület áll a 140 gyermek rendelkezésére, ahol a fiatalok fejleszthetik művészi adottságai­kat, kibontakoztathatják alkotó elképzeléseiket. Az iskolában képzőművészeti múzeumot is lé­tesítettek, melyet nemcsak a jal­tai fiatalság látogat szívesen, ha­nem a déli partvidékre érkező művészek is szívesen felkeresik. Gyűjteményüket legutóbb A. Ta- raszenko, neves jaltai grafikus gyarapította, az iskolának aján­dékozta több művét. A fiatal jaltai művészjelöltek eddig 60 kiállításon szerepeltek. Az isko­lában végzett növendékekből kétszázan választottak művészi élethivatást. * Kétszázötvennél több lakója van már a szimferopoli gyermek­park állatkertjének. Nemrégen a Marinka és Buján medvepár ör­vendeztette meg két kis mackó­val az állatkert látogatóit. A bje- lorusszijai Aszkanja-Nova rezer­vátum több ritka állatot és ma­darat ajándékozott! a szimferopo­li pioníroknak. Az új lakók kö­zül a legértékesebb a koronás daru pár, az afrikai szavannák jellegzetes madara. * Területi értekezletet tartottak a Krím szakmunkásképző inté­zeteinek és szakközépiskoláinak legjobb tanulói. A Krím félszi­geten egyébként 33 szakmunkás- képző intézet és szakközépiskola képez szakembereket 72 szakmá­ban, a hallgatók száma 17 ezer. A kilencedik ötéves terv idősza­kában 45 ezer szakmunkást bo­csát ki. S. B. A magyar mérnökképzés tapasztalatai Párizsban az UNESCO oktatás­ügyi szakemberei megtárgyalták azt a tanulmányt, amelyet felké­résükre a Veszprémi Vegyipari Egyetem készített a kétfokozatú mérnökképzés első tapasztalatai­ról. A tanulmányból kitűnik, hogy hazánkban a kétfokozatú mérnökképzés már az első esz­tendőkben elismerést szerzett. Több egyetemen az első három esztendő után azok a hallgatók, akik ezt igénylik, üzemmérnö­ki diplomát kapnak. A tanul­mány foglalkozik a kétfokozatú mérnökképzés gazdaságossági ve- tületével is, amely szerint ez a forma lényegesen kifizetődőbb, mint új iskolák nyitása, fenntar­tása. A tervek szerint az angol nyel­vű tanulmányt más nyelvekre is lefordítják és több országba el­küldik. Elsősorban a fejlődő or­szágoknak kívánnak segítséget nyújtani felsőoktatásuk kialakí­tásához. (MTI) Sportlótenyésztő- és lovasedző-tanfolyam » A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a Testnevelési Főisk közös szervezésében Kaposvárott sportlótenyésztő- és lovasedző-t: folyamot rendeztek. A tanfolyam tizenegy hallgatója az ic januárban levizsgázott és sportlótenyésztői bizonyítványt és lov edzői oklevelet kapott. (MTI foto — Bajkor József — KS. Huszonhét egyedülálló növényfajta Magyar óra Katowicében Arnoldo Santos neves biológus szerint Los Llanos de Aridane szigetén 720 fajta növény talál­ható, ezek közül 27-et sehol má­sutt a világon nem láttak még. Félő, hogy kellő gondoskodás híján kipusztulnak ezek az ér­tékes növények hiszen mindenütt elsősorban a mezőgazdasági ha­szonnövényekkel foglalkoznak. Az óra megekezdődótt. Ebben semmi furcsa nincs. Becsögettek, is a katowicei 10. számú Aleksan- der Lawadzki Gimnáziumban csakúgy, mint Európa kgif.bb kö­zépiskolájában 3 i.:i után fel­hangzik a tanári szó. Csakhogy itt nem a pedagógus magyaráza­ta szűrődött ki a folyosóra. Előbb Koncz Zsuzsa énekelt egy szá­mot. majd az Ómega-együttes legfrissebb dalai következtek. Be­teljesült minden diák leg­hőbb vágya? Hogy a komoly stúdiumok helyett a aitái. a dob és az énekesek hangjára kell fi­gyelni? Itt, ebben az osztályban és a magyar nyelvi órán részben beteljesült! Lépjünk a terembe! A tanár, Andrzej Salamon a kávéját ka- nalazgatja a katedrán. A diákok magnó mellett ülnek, van, aki csendben fel s alá sétál, egy hosszú hajú, romantikusan szép kislánv a falnak támaszkodik és lehunyt szemmel követi a meló­diát. Nyoma sincs az órák alatti feszültségnek, inkább klubösszejö­vetelre hasonlít a foglalkozás. A tanár magyarul szól: — Jól figyeljétek meg, milyen hangsze­reket szólaltatnak meg ebben a számban, miről énekel az énekes. Leülünk a sarokba. Andzrej Sa­lamon finnugor nyelvészetből Magyarországon készítette disz- szertációját. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a magyar nyelv szerelmese lett. örömmel beszél erről az újszerű nyelvóráról. — Azt hiszem, ennek a szilé­ziai országrésznek van a legje­lentősebb kapcsolata Magyaror­szággal. Itt működik a közös HALDEX-vállalat, amely magyar és lengyel összefogással menti ki a meddőhányókból a millárdokat érő, hasznosítható szenet, emel­lett iparunk és kereskedelmünk sok-sok szála itt találkozik. Az egyre bővülő kapcsolatok azonban megkövetelik, hogy értsük és be­széljük egymás nyelvét. Ezért szerveztem meg a magyar nyelvi órát a gimnáziumban. Négy iskolából jelentkeztek a diákok. Három idegen nyelv kötelező, so­kan a magyart választották har­madiknak. Vonzó számukra a magyar tánc­zene is, amely minden óra kez­detén felhangzik az osztályban. A jó zene egyúttal eszköz is arra, hogy játékosan, szinte szórakozás közben tanuljanak a gyerekek. Lengyel szó jóformán el sem hangzik, csak a legnehezebb nyelvtani problémákat beszéljük meg anyanyelvűnkön. Sohasem az volt a célom, hogy a gyerekek nyelvi lexikális tudását fokozzam. Inkább a megtanult magyar mon­datok, kifejezések gyors és pontos felhasználásának képességét tűz­tem ki célul. Harmadik éve tanulunk együtt. Akadtak, akiknek nehéz volt a nyelv és más nyelvre javasoltam őket. Kellett a hely mások, a te­hetségesebbek számára. Nálam ugyanis mindig telt ház van. Nin­csen hiányzó. Nagy a vonzereje annak az ígéretnek is. hogy akik egy évet eltöltenek az órákon, azok a nyári szünidőben Magyar- országra utazhatnak a csoporttal. Harmadik éve folyik a tanítás, eddig kétszer jártunk Magyaror­szágon. Jó néhányat közülünk már vártak odaát. Jóbarátok, ked­ves levelezőtársak. Rendhagyó óráink egyik rendhagyó követel­ménye, hogy kötelező levelezőtár­sat keresni. Ellenőrzőm, teljesí­tik-e diákjaim ezt a feladatot. Következetesen figyelmeztetem őket, ha késlekednek a válasszal. Talán nehéz elhinni, diákjaim már az első tanév végén egészen jól elboldogulnak a magyar •nyelvvel. Néhányan — a leg­jobbak — már tolmácsolnak is. Olykor idegenvezetőként dolgoz­nak, gyakorolják a nyelvet. Nagy szükség van erre. Hiszen nem csupán történelmi múltunk köt össze bénnünket. hanem közös je­lenünket, közös jövőnket is együtt építjük. Az óra végén az újságíró-mű­fordító tanár kedves meglepetés­ként könyveket ad a diákoknak. Novelláskötetek, regények, útle­írások — magyarul. Frissiben ér­kezett. a Magyar Kultúra varsói kirendeltsége küldte a csomagot. Máris megszületik a döntés: még az idei tanévben együtt látnak hozzá az egyik novellás kötet len­gyelre fordításához. E. L. Rövidfilmek kedvelőinek A rövidfilmek kedvelői február­ban a Hazánk, Magyarország — sorozat három új filmjével ta­lálkozhatnak a mozikban. Kis József rendező és Zöldi István operatőr készítették A Hortobá­gyi Nemzeti Park című színes filmet. A Duna—Tisza köze mos­toha természeti viszonyai felett diadalmaskodó emberről szól La­katos Vince új alkotása, a Ko­nok homok. Glósz Róbert filmjét — A bu­dai ezredet — már néhány évvel ezelőtt láthatták a mozilátoga­tók, de az érdekes dokumentu­mokat felvonultató mű mostani felújítását is bizonyára sokan fo­gadják majd örömmel. Vívó rap­szódia — ez a címe Csőke József filmjének, amely Kárpáti Ru­dolfot mutatja be. Kollányi Ágoston munkája A természet geometriája című film. Sajátos módszerrel, régi képes­lapok felhasználásával készítet­te Lisziák Elek „Kisztihand, Bu­dapest” című kisfilmjét a Pannó- nia-stúdióban. A rajzfilmek kedvelői bizonyá­ra örömmel fogadják majd a Tolvaj című csehszlovák, vala­mint A brémai muzsikusok nyo­mában című szovjet rajzfilme­ket. És végül még egy frissen elkészült alkotás a Hazánk, Ma­gyarország sorozatból: Közép- Európa legnagyobb tavának sor­sával foglalkozik Wiedermann Károly A Balaton című film­je. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom