Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. február 4.

Csak közösségi célra!

Ki ne tapasztalta volna, hogy egy-egy tanácskozáson a napirendi téma valamely „részletkérdése” körül várakozáson felül élénk véleménycsere támad. Annak jele ez, hogy az a bizonyos „részprobléma” valamilyen oknál fogva hangsúlyosabb megvitatást kíván, mint vártuk. A hozzászólások, reagálások tüzéből rájövünk, hogy bennünk is régebben „mocorog” ez a gondolat, s eszünkbe jut, — beszélnek erről az emberek is.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi ülésen — a nagy átfogó kérdések kifejtése mellett — többen tették szóvá -a társadalmi munkával kapcsolatos félreértelmezéseket. A konkrét kiindulási alap a jelentés munkaversennyel foglalkozó részének ama kitétele volt hogy „Egyes helyeken nem hangolják össze a vállalati és lakóterületi társadalmi munkaakciókat.. Ezért történik meg, hogy a lakó- területi társadalmi munkára is rendszerint azokat a dolgozókat mozgósítják, akik a vállalaton belüli célokra szervezett kommunista műszakokban állnak helyt. S főként a szocialista brigádokat, amelyekre már-már mindent „rásóznak”, — hogy ilyen profánul szóljunk.

Mert ugye mi sem kényelmesebb, mint azokhoz fordulni, akik tízszer—százszor tanújelét adták már, hogy a közösségért mindig készek áldozatvállalásra. \ De vajon igazán közösségi érdek van-e amögött, amikor mondjuk belső szervezetlenség miatt termelési torlódások következnek be, s ezek áthidalására szerveznek kommunista szombatokat? Ahol a helyi tervszerűtlenségből és .szervezetlenségből következően egyik héten alacsony a munkaintenzitás, a másik héten meg túl- feszítettség, túlterhelés van, ne az emberek szabad idejét vegyék el, nyirbálják meg a hibák korrigálására, hanem a termelés irányítói vizsgálják felül munkájukat. Mert a hiba az „ő készülékükben” van. Ahol ilyen esetekben a szabad szombatok odaáldozását kívánják el a dolgozóktól, mondjuk ki kereken — visszaélnek a „kommunista műszak” nemes céljával. Aminek a lényege egyrészt, hogy közös erőfeszítéssel, a bérrel megfizetett munkán felüli önkéntes — munkával dolgozzanak azon a napon egy kitűzött közös, társadalmi célért. Például óvodaépítésre, tanyai kollégium létesítésére.

gyük fel — a kongresszusi, a szocialista munkaverseny jegyében. Nemcsak a munkakedvet lo- hasztják ezzel, hanem termelési aktivitásukat is. Így Válhat aztán a dolgozók pihenő idejének túlzott igénybevétele politikai feszültség forrásává.

Ilyen helyeken esnek abba a hibába is, hogy kommunista szombatokat szerveznek adminisztratív munkaterületeken is, ahol erre gyakorlatilag nincsen szükség. (Mintegy fedezésként: „Lám, az irodisták is!”)' Ez a túlbuzgóság az amúgy is sokat kár- noztatott papírmunka-fölöslegek duzzasztását szolgálja. Más az ilyen felajánlás tartalma, ha — mint például a Habselyemgyárban — az adminisztrátorok a fizikai munkába való besegítéssel járultak a közös cél megvalósulásához, óvoda-, vagy akár üdülőépítési alapkiegészítéssel.

Valahányan beszéltek erről a kérdésről az SZMT ütésén — Borsodi György, Kovács Pál, Hajdú Béláné, Király Margit, Mócza Lajosné, Csapiár Vilmos — nem győzték erősíteni': a kommunista műszakokkal, a 30 év — 30 óra akciókkal ne a termelési torlódások felszámolására mozgósítsák á dolgozókat, hanem az okos, értelmes, valóban közösségi célokat szolgáló társadalmi erőfeszítésekre.

Ezt szervezni, segíteni — méltó szakszervezeti feladat.

„Hagyjuk meg a társadalmi munka ö n k*é ntességét!” — hangoztatta egyik szakszervezeti megyei tanácstag.

Gyerekek a 69. szélességi fokon túl

A kongresszusi irányelvek tükrében :

A szocialista tervgazdálkodás eszköze

Ha megmaradunk a társadalmi munka tiszta, egyenes értelmezésénél — hadd ismételjük az iménti jelzőket —, az okos, értelmes, célszerű, közösségi célokat szolgáló tartalomnál,

— a dolgozók szándéka is ónké n t e s lesz az áldozatvállalásra. Ki meri állítani, hogy az emberek „odavannak az örömtől”, amikor már többedik szabad szombatjukat kérisgélik el — s mindig „a lemaradás pótlására”? Mennyi a valóságfedezete az olyan jelentésnek, amely szerint „Dolgozóink lelkesen ajánlották fel anyagi támogatásukat a 30 év — 30 óra akció keretében”,

— amikor az adott munkahelyen bekasszírozták” a pénzt? S az

emberek jószerivel azt sem tudták. mire. hova és mennyi gyűlt hát össze.

Ahol a rendszertelen munkamenet következményeit rendszeresen csak túlórákkal, s a szabad szombatok hangzatos szóla- mú elkunyerálgatásával próbálják elhárítani, többszörös kárt tesznek. Vajon kedvezően befolyásolja-e a munkások hangulatát, amikor már ötödik-hatodik pihenőnapjukat kérik el — teDe ki merné tagadni, hogy a mögöttünk maradt mostoha ősz során az egesz ország megértette, mi forog kockán, ha nem „lopjuk le” az esős napdfc közti rövid szünetekben a földekről veszélyeztetett terményeinket? Egyemberként vállalta népünk azt a kenyérmentő., értékmentő nagyszabású társadalmi munkát.

így kapja vissza rangját a társadalmi munka, s így lesz csorbítatlan a kommunista műszákok tartalma, tekintélye.

Tóth István

A szövetkezetnek jelentős törzskacsa állománya van. Saját keltetőjükben a törzsállomány tojásait keltetik, illetve a tojás egy részét eladják, valamint csibeneveléssel is foglalkoznak. Két éve még 6 ezer, tavaly 10 ezer volt a törzskacsák száma. A keltetőből a múlt évben 200 ezerrel több naposkacsát, összesen 500 ezret szállítottak el. A tojásértékesítésük valamint a pecsenyecsirke eladásuk megháromszorozódott az elmúlt évben.

A korábbi Népfront Tsz területén levő korábban is állatar- tásra szolgáló épületeket, — amelyek egy része kihasználatlan volt — alakították át a baromfiprogram céljaira. Megfelelő berendezésekkel látták el a régi istállókat, a hagyományos csibenevelés mellett az idén már korszerű, modern nevelóházakban tartják a szárnyasok nagyobb részét. Tavaly ugyanis négy baromfinevelő építését kezdték meg. Az egyenként 4 ezer négyr zetméter alapterületű épületből kettő már elkészült, ahol 110 ezer csibét nevelnek. A másik két ház építése tavasszal fejeződik be. Járulékos beruházások nélkül számolva, a baromfitelep építé- .sére 5 mülió forintot költenek. Az új épület adta lehetőségeket

is figyelembe véve $■ idén 800 ezer pecsenyecsirke értékesítését tervezik, 340 ezerrel többet szándékoznak eladni, mint 1974-ben.

A keltetőben 500 ezer kacsatojást keltettek tavaly, s az idén is ugyanennyi a tervük. Jövőre azonban változik a helyzet, ugyanis másfél millió forintos költséggel bővítik, s a jelenleginél kétszer több tojást tudnak majd keltetni.

A baromfiágazat takarmánytáp- felhasználása 40 ezer mázsa volt az elmúlt évben. Saját keverőüzemük híján a tápot vásárolják, illetve kukoricát, és egyéb terményt adnak érte. A takarmánybázist jelentő kukorica vetésterületét az elmúlt évben növelték, s így 007 hektáron termesztették e lantos növényt. Az egy hektárra eső átlagtermés 46 mázsa volt, de 120 hektár átlagában 87 mázsát takarítottak be hektáronként a köztermesztésben még nem levő tőszelekcióval előállított kukoricafajtákból. A homokos területen különösen eredményesen termeszthető, szárszilárd, jó termőképességű kukoricát a kedvezőtlen időjárásban a fuzá- rium sem károsította. A szövetkezetben a megtermelt kukorica kielégíti az állatállomány takarmányszükségletét. Cs. I.

• A jól felöltözött gyermekek nyugodtan játszanak a 0 foknál hidegebb szobában.

Az Északi-Jeges-tengerbe nyúló Tajmir-félszigeten található a 150 ezer lakosú Norilszk városa. Itt az év 250 napján 0 fok alatt marad a hőmérséldet, ebből 126 napon át —25 foknál nagyobb a hideg..

A messzi Észak zord klímája különleges feltételeket igényel a 12 ezer gyermeket befogadó bölcsődéktől óvodáktól. A legfontosabb teendő az, hogy edzett gyermekeket neveljenek. Télen is sétára indul minden óvodás csoport, ha csak nincs hóvihar, amikor a szél sebessége másodpercenként eléri a 15 métert, vagy —32 fok Celsius alá száll a hőmérő higanya. A gyermekek meleg gyapjú öltözetben naponta másfél órán át olyan helyiségekben játszanak. ahol 0 és —12 fok a hőmérséklet. A reggeli és a napközben rendszeresített tornát és a sportfoglalkozásokat egy szál kisnadrágban végzik.

Séta közben az ifjú norilszkiak megismerkednek az erdőstundra növényvilágával, a mohákkal, bokrokkal, fákkal. Télen megtanulják felismerni a csillagképeket, a Sarkcsillagot és a Gön- cölszekeret, a rövid sarki nyárban pedig, amikor nem nyugszik le a nap, tundrái virágokat, északi bogyós gyümölcsöket szednek.

(APN—KS)

• A feladatokat, a tennivalókat bármilyen oldalról közelítjük is meg, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világgazdaságban jelén- leg végbemenő folyamatokat. Az ellentétesen ható és egymást felerősítő kedvezőtlen hatásokat. Azt, hogy egyrészt a növekvő nyersanyag- és energiaárak tovább emelik a hazai termelés nem éppen alacsony költségszínvonalát. Másrészt a tőkés válság- jelenségek és importkorlátozások hatására mind nehezebbek a verseny, az értékesítés feltételei.

„A gazdasági munka 1975. évi fő feladata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása” — hangsúlyozza az idei tervről szóló kormányhatározat első mondata. S ez a kiindulópont. A konkrét téma pedig: hogyan szolgálhatja az egyensúlyi helyzet javítását hatásosan a gazdaságirányítás rendszere? ..A bevált alapelveket érvényesítve gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk”. E megállapításokat már az MSZMP kongresszusi irányelveiben olvashatjuk. A gazdaság- irányítási rendszer, lényegét tekintve. tehát nem változik sem az idén, sem a iövőben.

• A részletek, a módszerek, a hangsúlyok azonban időről időre fejlődnek, változnak. Azért, mert semmiféle irányítási rendszer nem lehet tökéletes és befejezett. Hiszen az ismeretek, a tapasztalatok gyarapodnak, a szabályozó eszközök, az irányítási módszerek a gyakorlat próbakövén csiszolódnak. De a feladatok szintén változnak. más és más követelményeket támasztva. Az új és tartósnak ítélt külgazdasági helyzetben pedig a régi feladatok is más megvilágításba kerültek.

• A gazdaságirányítás reformját követően helyesen hangsúlyoztuk a minőségi változást, a hatáskörök decentralizálását a vállalatok megnövekedett anyagi érdekeltségét és önállóságát. S úgy tűnt, hogy a gazdasági szabályozás, a vállalatok érdekütközése révén a helvi törekvések szinte automatikusan a központi akarat, a népgazdasági célok szolgálatába állíthatók. Később — sorozatos erőfeszítések nyomán — nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat. De végül is sokat javult a tervszerűség. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehozták az Állami Tervbizottságot, megalkották a tervtörvényt, s az

irányítási rendszer továbbfejlődött. Az elért szinttel atzonban nem lehetünk elégedettek.

• Ismét az MSZMP kongresz- szusi irányelveit idézzük:

„A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi tervező szervek és a vállalatok tervezésének erősítésére, az érték- és

1|gi JSjil

WmLi

mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és eszközök teljesebb összhangjára van szükség’.’. E megállapítások időszerűségét nem egyszerűen a készülő új ötéves tervek adják, hanem az új helyzetből adódó feladatok is. Közismert, hogy napjainkban és a következő években sem a nyersanyag-, és energia-, sem a fejlesztési források nem buzognak olyan mértékben, mint korábban. Csak a nagyobb tervszerűség biztosíthatja a korlátozott lehetőségek optimális hasznosítását, a dinamikus gazdasági növekedést, az életszínvonal folyamatos emelését.

tgv már 1975-ben konkrét intézkedések szolgálják a kiemelt' állami nagyberuházások tervszerű megvalósulását, illetve közülük kilenc létesítmény határidő' előtti üzembe helyezését, valamint a termelési készletek csökkentését. A vállalatok, a szövetkezetek, intézmények széles körét érinti a szigorú anyag- és energiatakarékosság. Ez részben önkénte ég, a február 15-ig kidolgozásra ,<erülő helyi intézkedési tervek alapján valósul meg. De. új termékforgalmazási, intézkedések, kontingensek révén központilag is gondoskodnak arról, hogy az energia- és anyagimport ne haladja meg a tervezett mértéket. A termékforgalmazási intézkedéseket és a kontingenseket, a fizetési mérleget leginkább befolyásoló üzem- és fűtőanyagokra, kohászati, papíripari, vegyipari termékekre dolgozták ki. A felhasználástól, az árviszonyoktól, az időjárás alakulásától függően az irányító szervek központi operatív intézkedéseire is sor kerülhet az esztendő folyamán.

Bár a gazdaságirányítás rendszerében változatlanul a közvetett módszerek, a szabályozó eszközök a meghatározóak, de vitathatatlanul növekszik a közvetlen irányítás szerepe, az operatív beavatkozás lehetősége. Igaz, meghatározott célokkal, és korlátozott körben, ám több vállalatnál és szövetkezetnél mégis a gazdálkodás lényegét, egészét érintve. S mindezt nem valamiféle szubjektív megfontolás sugallja, hanem az ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség. A népgazdasági célkitűzések valóraváltása. a szocialista tervgazdálkodás erősítése ugyanis a közvetett és a közvetlen irányítási módszerek rugalmas kombinációját igényli a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Milyen legyen a vállalatok, a szövetkezetek magatartása? „Arra kell törekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel járó felelősségük a nép- gazdasági érdekeknek megfelelően fejlődjék" — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága az 1974-ben kialakult helyzetet értékelő és az idei feladatokat körvonalazó december 5-i határozatában E megállapítások azt az öntevékeny. kezdeményező és felelős szocialista vállalati magatartást, gazdálkodást szorgalmazzák.

• A fokozott hatékonyság, az ésszerű takarékosság, a nagyobb rugalmasság követelményei csakis helyi öntevékenységgel elégíthetők ki. Az energia- és anyagkontingensek. illetve a termék- forgalmazás központi előírásai is elsősorban az önálló vállalati és szövetkezeti döntéseken keresztül befolyásolhatják a gazdálkodás célirányosságát. Ügy. hogy minél

evesebb anyag- és energiafelhasználással minél .több kiváló minőségű, valamennyi piacon versenyképes termék készüljön.

• A követelmények szinte egyik napról a másikra, ugrásszerűen növekednek. Mind a vezető. mind a munkás csak új módszerekkel és úi .szemlélettej. képes csak felzárkózni hozzájuk. A helyzetfelismeréshez és a határozott cselekvéshez impulzust, bátorítást adhatnak a központi irányítás felerősített elemei, megelőzve, kivédve az utólagos kényszerű intézkedések káros hatását.

K. J.

Megvalósul a barómfiprogram

Annak ellenére, hogy a kelebiai Rákóczi Csillaga egyesült, az 1973- as évet négy és fél millió forint veszteséggel záró kelebiai Népfront Szövetkezettel, s így nehéz körülmények között kezdték az elmúlt évet, mégis jelentős nyereséget értek el. 1974-ben a halmozott termelési érték megközelíti a 75 millió forintot, az árbevétel 70 millió, a nyereség pedig 8 mi lió foíint lett. A Rákóczi Csillaga vezetői, szakemberei megszilárdították a munkafegyelmet, az ágazatokat pedig az adottságok és lehetőségek figyelembevételével alakították ki. Az állattenyésztésben a baromfiprogram megvalósítását határozták el. Az állomány tápanyagbázisának megteremtését a kukoricatermesztés fokozásában látták.

Téli munkák a 10. számú épületben

November közepén jártam Kecskeméten a Hunyadivárosban épülő lakásokról. Akkor arról számoltam be, hogy a lakótelep első épületének 56 lakása a befejezés előtt áll, hamarosan birtokukba vehetik az új lakók. Azóta eltelt majdnem egy negyedév. vajon mi történt azóta?

— Az első házban már alig van üres lakás, hetek óta folyik a lakók beköltözése — mondja Nagy János az ÉPSZER főművezetője. — A hibapótlások befejezés télé közelednek, s ezekkel a lakásokkal már nem sokáig lesz gondunk. A második épület, a 19. számú ház gyors ütemben készül. Négy kőművesbrigád negyven tagja végzi a belső építőmesteri munkákat igen jó ütemben.

Munkájuk nem utolsósorban azért gyorsabb mint korábban, mert a munkahely megfelel a követelményeknek. A téliesítés idejében megtörtént, nappal propán-bután gáztűzhelyek adnak elegendő meleget, éjszaka pedig hatalmas kosarakban izzó koksz segíti a nappal végzett vakolás mielőbbi száradását. A nyílászáró szerkezeteket mindenütt fólia borítja. Igaz — teszi hoz*á a főművezető -—, eddig még szerencsénk volt, nemcsak a belső, hanem a külső munkákat sem befolyásolta a tél. Éppen ezért tudunk dolgozni a következő. 11. számú épület vázszerkezetének összeszerelésén, sőt a 12. épület alapozásának előkészítésén is. Ha az időjárás közbe nem szól, az alapozást február közepén teljes erővel megkezdhetjük.

Újdonságnak számít most, hogy a belső válaszfalak építésénél gipszperlitet használunk. A lakásokat egymástól elválasztó falakat, és azokat, amelyekben gépészeti vezetékek vannak, hagyományos módon építjük, a lakásokon belüli lalak pedig már az új anyagból készülnek. A múlt évben' a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei — ez a vállalat gyártja

• Júkedvúek a másodéves kőművestanulók, •a védőitalként kapóit forró teával koccintanak. (Opauszky László felvételei)

osztrák* szabadalom alapján a gipszperlit elemeket — bemutatót tartottak nálunk. Az egyik brigád megtanulta az elemek fel- használásának módját s azonnal építettek három lakást. A tervezők, beruházók s vállalatunk szakemberei alaposan megvizsgálták az új falakat, s miután kedvező volt a véleményük, ebben az épületben már ezeket alkalmazzuk.

A nyolc centiméter vastag, öt- venszer hatvanas nagyságú táblákból jóval gyorsabban tudunk elkészíteni egy-egy falat. A gipszkötés száradásához csak három órára van szükség, a hagyományos vakolás viszont 48 órán túl mondható száraznak. Ezek a falak jó hang- és hőszigetelők, lehet őket vésni és fúrni. A falakra kerülő tapéta is korszerűbb és tartósabb. mint a festés.

Az építkezésen első és másodéves tanulók is dolgoznak. Szakoktatók irányításával ismerkednek mesterségükkel, emellett a termelést is segítik. A négy kőműves brigádban sok a fiatal, többségük a vállalatnál tanulta a szakmát. Most egy új brigád Cseh Lajos szervezésével szeretné megszerezni a szocialista címet. Bízunk abban, hogy a tíz szorgalmas fiatal el is» éri célját.

O. L.

• Turcsányi Géza szocialista brigádja tanulta meg a gipszperlit válaszfalak építését. Felvételünkön a brigád egyik tagja, Tóth Sándor betanított kőműves egy ilyen falat épít.