Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 29. szám Ára: 90 fillér 1975. február 4. kedd A nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság magyar küldöttségének tiltakozása ^ Mint arról korábban hírt ad­tunk, januárban a saigoni ható­ságok nyílt vagy leplezett tá­mogatásával számos szervezett provokáció történt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság és annak néhány nelyi csoportja ellen. A nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság képviselői dip­lomáciái mentességeinek és ki­váltságainak legsúlyosabb meg­sértése január 10-én Xuan Lóé­ban következett be. Botokkal és kövekkel felfegyverkezett csőcse­lék behatolt a helyi ellenőrző csoport területére azzal a céllal, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság képviselőit egy, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát elítélő nyilatkozat aláírására kényszerítse. A nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság — és annak minden küldöttsége — méltán elvárhatta volna, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Kecskeméten ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A megyei párt-végrehajtó­bizottság első napirendként javasolja megtárgyalni és kialakí­tani a megyei pártbizottság állásfoglalását a Központi Bizott­ságnak a XI. kongresszusra kiadott dokumentumaival kap­csolatosan. A második napirend keretében a megye V. ötéves terve elkészítésének irányelvei kerülnek megvitatásra. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Baján Gromiko Damaszkuszból Kairóba utazott • Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert fogadta Hafez Asszad Szíriái államfő (jobboldalt). (Telefoto—AP—MTI—KS) Andrej Gromiko. a Szovjetunió külügyminisztere héttőn találko­zott Mahmud Al-A.iubival, a Szí­riái Arab Köztársaság miniszter- tanácsának elnökével, a Baalh- párt vezetőségi tagjával. Megbeszélés során szó volt a szovjet—szíriai kétoldalú kapcso­latok kérdéseiről, valamint más kölcsönös érdeklődésre számot- tartó problémákról. Hétfőn aláírták a Szovjetunió és Szíria gazdasági és műszaki együttműködési egyezményét, to­vábbá azt a kormányközi megál­lapodást, amelynek értelmében együttműködnének aV. egészség- védelem és az orvostudomány te­rületén. Gromiko hétfőn befejezte bará­ti látogatását a Szíriai Arab Köz­társaságban és a korábban létre­jött megállapodásnak megfelelően — baráti látogatásra Kairóba ér­kezett. (TASZSZ) Sikeres első hónap után a Reszelőgyárban • Kiemelkedő munkát végez a Kun Béla brigád. Felvételünkön a brigádvezető, Pulai Sándor (jobboldalt), Borbély Ferenc és Iloiyka István, a brigád tagjai munka közben a drótfonó gépnél. (Opauszky László felvételei) — Már csak 11 hónap van hát­ra az évből — mondja tréfásan Berberovics István, a Kéziszer­számgyár kecskeméti reszelő­gyáregységének igazgatója — Ha a további 11 hónapot is így zár­juk, mint az elsőt, akkor való­színűleg nem lesz okunk az elé­gedetlenségre. Igaz — teszi hoz­zá a múlt évre sem panasz­kodhatunk. A vállalati tervek­nek megfelelően 88 millió forint termelési értéket állítottunk elő, nyereségünk elérte a 12,7 millió forintot. Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk az előző éviek­kel, akkor azonnal láthatjuk, hogy 1974-ben is léptünk egyet előre. Az 1973-as eredményünk ugyanis 82,6 millió, nyereségünk pedig 7,1 millió forint volt. A korábbinál sokkal jobb volt a munka- és üzemszervezésünk a múlt évben, és a takarékosságra is sokkal nagyobb gondot for­dítottunk. Sajnos, sokat küzdöt­tünk anyaghiánnyal és a létszá­munk sem volt elegendő. Ered­ményeinket főképpen a lendüle­tesen dolgozó szocialista brigá­doknak köszönhetjük. Tavaly már 22 kollektíva vett részt a munkaversenyben, s a napokban tartott értékelés alapján vala­mennyit felterjesztettük a szo­cialista címre. Véleményünk sze­rint minden kollektíva megér­demli ezt a kitüntetést. — Hogyan értékeli az első hó­napot? — Mint említettem, igen jól kezdtük az évet. Megrendelé­sünk annyi van, hogy elég lesz december végéig teljesíteni. Alap­anyagból jelenleg március végéig elegendő mennyiséggel rendelke­zünk, de bízunk abban, hogy a későbbiekben sem lesz gondunk. Az idén el kívánjuk érni a 100 millió forintos termelési értéket. Január első felében útnak indí­tottunk egy nyugatnémet meg­rendelő részére egy vagon kü­lönféle reszelőt. Bízunk abban, hogy a február elején elküldött második vagont az év végéig minden hónapban legalább egy szállítmány követi. Megkezdtük a múlt évben továbbfejlesztett késfenő sorozatgyártását, jelen­leg 20 ezer darabra van meg­rendelésünk. Az első hónap legérdekesebb eredményének azt hiszem még­is az számít, hogy a mi gyárunk is bekapcsolódott a Zsiguli-prog- ramba. Budapest i társ-gyáregy­ségünkkel kooperálva elvállal­tuk az ott gyártott szerszámkész­let egyik kulcsának a kovácso­lását. A 12—14-es kulcsból az idén 280 ezer darabot készítünk. O. L. • A gyár egyik fű terméke a franciakulcs, az idén 16 millió forint értékben mintegy 160 ezret készítenek belőle. # Az építőipar megrendelésére egymillió forint értékben gyártanak falvésőt. Januárban 9 ezer darab került az építőkhöz. Felvételünkön az utolsó szállítmány csomagolását végzik. • Dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese ünnepi megnyitóját mond. ja. Mellette Kincses Ferenc, a Bajai Városi Ta­nács elnöke. Ünnepi könyvkiúliitás fogadta tegnap 'a vendé­geket Baján, a Fegyveres Erők Klubjában, a mező. gazdasági könyvhónap megyei megnyitóján. A házigazda ezúttal a Bács-Kiskun megyei Ta­nács művelődésügyi, mezőgazdasági és élelmezés ügyi osztálya, a megyei könyvbarát bizottság, Baja Város Tanácsa, valamint a bajai járási-városi könyvbarát bizottság volt. A megnyitóra érkezett vendégek előtt Kincses Ferenc, a városi tanács el­lökő mondott bevezetőt, köszöntötte a résztvevő­ket és méltatta a mezőgazdasági könyvhónap jelen­tőségét. Ezután dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi megnyitót. — A mezőgazdasági könyvhónap hosszú évek óta minden februárban jelentős ünnepségsorozata és méltatása az emberi igényeknek és törekvéseknek, melyeknek forrása a szaktudás. Örömmel üdvözöl­jük ezért a Mezőgazdasági Könyvkiadónak és társ­szerveinek az immár 18. alkalommal a mezőgazda­sági szakkönyvek és szaklapok tiszteletére rendezett rangos seregszemléjét. Államunk óriási áldozatvállalásai ellenére az in­tézményes szakemberképzés és továbbképzés egye­dül nem oldja meg a problémát, mert a jó felké­szültség alapja és állandó eszköze a szakkönyvek és szakfolyóiratok használata. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági szakirodalom az eddiginél is ered. ményesebben segítse a szakismeretek megszerzését, azok frissen tartását és továbbfejlesztését, a mező­gazdasági üzemek szakkönyvtárainak könyv- és folyóirat-állományának bővítése szükséges. Ahol a szakemberek megelégednek tudásukkal, ott a dol­gozók körében is mérsékelt érdeklődés tapasztalha. tó, és ez a termelés, a gazdálkodás eredményein is meglátsz.ik. A mezőgazdasági könyvkiadás 25. évfordulóján könyvkiadóink gondosan felkészültek az 1975. évi mezőgazdasági könyvhónapra. A Mezőgazdasági Könyvkiadó 28 művet jelentetett meg 306 ezer pél­dányszámban. A továbbiakban a most megjelent új mezőgazda, sági szakkönyvekről szólt Glied elvtárs, majd így folytatta: — Az elmúlt évben a megyei könyvtár és hálózata 50 ezer mezőgazdasági szakkónyvvel se­gítette olvasóit. A megyei könyvtár évente mintegy 400—450 mezőgazdasági szakkönyvet vásárol. A mezőgazdasági körjyvhónap megyei megnyitója után a vendégek megtekintették a Fegyveres Erő): Klubjában rendezett könyvkiállitást és sok vásárló­ja akadt a könyvvásárnak is. Sz. F. • A mezőgazdasági künyvhónap bajai megyei meg­nyitóján a vendégek nagy érdeklődéssel tekin­tették meg a kiállított legújabb mezőgazdasági szakkönyveket. Takarékosság, tervezés lödésirányának az isxnereté­Téx-ed, aki azt gondolja, hogy a takarékosság kizáró­lag a meglevő készletek cél­szerű felhasználását, netán a mindenáron való spórolást jelenti. Kétségtelen, hogy mil- liárdok takaríthatok meg az adott eszközök gondos karban­tartásával, okszerű alkalmazá­sával, jó munkaszervezéssel. (Helyenként ma is pocsékol­ják a legfontosabb termelő­erőt, az emberi munkát, szel­lemi energiát.) Pártunk és kormányunk ál­tal kidolgozott elvek, ható­sági, vállalati intézkedések kedx'ezöen hatnak a gazdál­kodás menetére, a közszemlé­letre. A jai'ulás jelei máris mutatkoznak, a változások ki­tapinthatok. A takarékosságot a lakosság többsége azonban még min­dig alkalmi feladatnak tekin­ti. Ügy vélik, hogy a népgaz­daság nehézségei, az energia­válság köx'etkezményei kész­tetik államunkat és más or­szágokat a takarékossági in­tézkedések kidolgozására. Hi­bás gondolatmenet, torz véle­kedés. Sajnos, eléggé elter­jedt. Sokkal többről van szó. A rendelkezésre álló javak mi­nél hatékonyabb felhasználá­sa. a lehetőségek felisxnerése és köx-etkezetes érvényesítése szocialista rendszerünk létér­deke, sikereinek feltétele. A tudományos módszerekkel meghatározott célok megvaló­sításáért akkor mozgósíthat­juk a népgazdaság, az egész társadalom erőforrásait, ha okosan, előrelátóan, a kor fej­ben, takarékosan tervezünk, ha köi'etkezetesen számolunk a holnap igényeivel, adottságai­val. Amikor a külföldi nagyváro­sokban az átmenő forgalom elterelésén gondolkodtak, Kecskeméten, a xmros kellős közepén építették föl a távol­sági autóbusz-pályaudvart. Né­hány esztendő elég volt a rossz koncepció lelepleződé­sére. Milliók hevernek a fe­hértói úttörőtáborban: ennyi­ből alkalxnasabb helyen ál­landó tábort csinálhattak vol­na. Ami volt, x'olt, xni is csak a tanulságok miatt idéztük a fenti eseteket. Mennyi helye lenne az így elfecsérelt pénz­nek, energiának, noha a rossz példák nem általánosíthatók. Jól felfogott egyéni és kö- zösségx érdekeink azt kíván­ják, hogy a jövőben xxiég kö­vetkezetesebbek legyünk. Az ötletszerűség csak károkat okozhat. A részérdekek elő­térbe helyezése a pazarlásnak, a pocsékolásnak az egyik formája. Előzetes, alapos fel­mérések, kutatások dönthetik el, hogy a meglevőből mire érdemes költeni. És xxiennyit. Mert az indokolatlan spórolás­ból adódó későbbi többletkia­dások a mi zsebünkre men­nek, minket terhelnek. A ké­nyelmességből, hozzá nem ér­tésből adódó késések, határ­időcsúszások is a takarékos- sági program ellen hatnak. Az ötödik ötéves terv vég­leges kidolgozásának a hetei­ben érdemes felülxnzsgálni az eddigi döntéseket. Csökkent­hetők az átfedések, a felesle­ges párhuzamosságok. Tapasztalataink szerint a megyei tanács különböző osz­tályai, a városi, községi ta­nácsok, járási hivatalok ébe­ren őrködnek a helyesexi ér­telmezett takarékossági elvek alkalmazásán. A művelődés- ügyi osztály irányításával, ja­vaslatára módosítják — pél­dául — a tanyai diákotthon­programot. Csak olyan helyen építenek kollégiumot, ahol ezeket tiz-tizenöt év múltán, amire mostani feladatukat be­töltik, más célokra is haszno­síthatják. Az efféle gondol­kodás az igazi, előrelátó ta­karékoskodás. Az építési osz­tály csak akkor engedélyezi a városfejlesztési beruházáso­kat, ha azok legalább másfél­két év>tizedre kielégítik a vár­ható igényeket. A toldozás- foltozás többszörösét elviszi annak, amit ma esetleg meg­spórolnának. A takarékosság tehát oly­kor ellentétesnek látszó ma­gatartást, tudatosságot, átte- kintöképességet, kollektív böl­csességet kíván. A „holnap" gazdálkodása, termelési szin- xuxnala, létfeltételeink minősé­ge ilyen alapokon nyugvó ter- t'ezés függvénye. Minél előre­látóbbak x'agyunk ma, szer­zünk érvényt a közösség ér­dekeinek, annál hatékonyab­ban, könnyebben, olcsóbban dolgozunk az elkövetkező év­tizedekben. Ezért hangsúlyoz­zák az MSZMP XI. kongresz- szusára kiadott irányelvek, hogy „az érték- és mennyi­ségi mutatók, valamint a terv­célok és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség." Ez az átfogó és ésszerű ta­karékosság alapvető követel­ménye. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom