Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

PETŐFI NÉPE • 1975. február 27. Hangnem és demokratizmus Magyar konzervek a brnói kiállításon A munkaverseny hatása Beszélgetés vezetőkkel és brigádtagokkal • A hangnem látszatra csupán formai dolognak, a modor kérdé­sének tűnik. Ha azonban a veze­tők és a beosztottak között ural­kodó hangnemről van szó, akkor már társadalmi, politikai kérdés­sé válik A hangvételben ugyanis kifeje­ződik az emberek megbecsülésé­nek, tiszteletének mértéke. Az, hogy a vezető megbecsüli-e mun­katársait, az ügyintéző megadja-e a tiszteletet az ügyes-bajos dol­gaiban eljáró ügyfélnek, nem mellékes tényezője a társadalmi demokratizmus érvényesülésének. A stílus árulkodik. A hanghordo- zásból következtetni lehet, hogy a vezető, az ügyintéző a közösség szolgálatában lát.ia-e tevékenysé­ge célját és értelmét, avagy pe­dig mások fölött állónak érzi ma­gát, olyannak, aki több. nagyobb másoknál, s ezért jogában áll sér­teni. leckéztetni!, kioktatni. Mindenkivel előfordulhat ter­mészetesen, hogy olykor ingerül­tebb, s emiatt „felmegy benne a pumpa”. De ahol polgárjogot nyer, meggyökeresedik a bántó, lekezelő hangnem, ahol ez ér­demben és tartósan kihat az em­berek közötti viszonyokra, ott már társadalompolitikai kérdésről van szó, s ebben az értelemben kell vele foglalkozni. Nem véletlen tehát, hogy jó né­hány pártszervezet beszámoló, il­letve vezetőségválasztó taggyűlé­sén szóba került ez a téma. Több alapszervezetben oly módon, hogy a vezetőség elmondhatta: a kom­munista kollektíva erőfeszítései­nek eredményeként; a vezetők és beosztottak viszonyát, az embere­ket tisztelő demokratikus hang­vétel jellemzi. Néhány helyen vi­szont kritikai észrevételek jelez­ték, hogy a lekezelő hangnem to­vábbra is gondot okoz, egyes párt­tagok joggal bíráltak magukról megfeledkező, önteltté vált mun­kahelyi vezetőket. Másutt a mun­kások egynémely hivatal tisztvi­selőinek lekezelő, fölényeskedő vi­selkedését. tették szóvá és az il­letékes pártszervek közreműkö­dését. intézkedését kérték e jelenség megszüntetéséhez. • Ha előbbre akarunk jutni a szocialista demokratizmus elmé­lyítésében. feltétlenül szükséges, hogy a pártszervek, alapszerve­zetek nagyobb figyelmet szentel­jenek az embert tisztelő hangvé­telnek. Hiszen a munkás tulajdo­nosi szemléletét, az állampolgár­nak a népi álamhoz fűződő Vi­szonyát nem csekély mértékben befolyásolja, hogy a munkahelyi vezető vagy a hatóság képviselői milyen hangon tárgyalnak. Az er­re vonatkozó tapasztalatok erősít­hetik a politikai tömegmunka ér­veinek súlyát, érzelmileg alátá­maszthatják azokat, de csökkent- hetik, le is ronthatják meggyőző erejüket. Már csak ezért is szük­séges a pártpolitikai munka esz­közeivel is szüntelenül terjeszteni, erősíteni azt az igazságot, hogy a hatalom munkásjellege, népi jel­lege megköveteli a vezető és a beosztott, az ügyintéző és ügyfél kölcsönös tiszteletet és az azt ki­fejező demokratikus hangvételt. Milyen dolgokon múlik ennek elérése? Kétségtelenül közreját­szanak itt „objektív” tényezők is, más szóval a munka feltételei, körülményei. Ahol akadozik az anyagellátás, nem szállít időben a kooperációs partner, szervezet­lenségek adódnak a munkában, ott óhatatlanul idegesebb a lég­kör. Ahol bürokratikus megkö­töttségek akadályozzák az ügyin­tézést, túlszabályozások nehezítik az ésszerű megoldást, ott az író­asztal mindkét oldalán természet­szerűen élesedik a hangvétel. Ezen a fronton is fel kell venni a küzdelmet, de a legtöbb — ez bízvást állítható — a szemléleten múlik. A pártszervezetnek első­sorban ezt kell formálnia, példa­képül állítva a kedvezőt és bírál­va a helytelent. A káderek ilyen irányú nevelése — semmi mással nem pótolható. • A kádermunka szempontjá­ból célszerű tudatosítani az első számú vezető különleges szere­pét és felelősségét. Sok példa ta­núsítja, hogy ahol ő megadja a tiszteletet a dolgozóknak, maga­tartása, hangneme emberséges —, ott példája a többiekre is kedve­ző hatással van. Ahol a vezető megkívánja a kulturált ügyinté­zést, s ellenőrzi, hogy valóban il.yen-e, ott nem — vagy legalább is ritkán — éri jogtalan sérelem, megbántás az ügytelet. Ahol a vezetők nem keresnek maguknak kiváltságokat, előjogokat, ott ál­talában megbecsülik az úgyneve­zett „egyszerű embereket”, s ez minden tekintetben jótékonyan érezteti hatását Sok-sok ilyen gondolkodású, válóban szocialista módon de- mokratikys vezetőt ismerhetünk. Am . előfordul az is. hogy egye­sek, akik korábban jól dolgoztak, s ezért méltán övezte őket elis­merés, egy idő után elfeledkez­nek a kötelező szerénységről. Kez­dik úgy érezni, hogy a munká­jukkal kivívott tisztelet feljogo­sítja őket az előírások „nagyvo­nalú” kezelésére, hogy többre jo­gosultak. mint más egyszerű ha­landó. Fölényesek, nagyképűek lesznek, félvállról beszélnek a többiekkel. Sőt. némelyek eljut­nak az önkényes cselekedetekig, a törvény megsértéséig, s ezen az úton a szükségszerű elbukásig. Amikor a dolgok általában jól mennek, a munkában sikerek szü­letnek, az elbizakodottság foko­zottan fenyeget, S ez az elbiza­kodottság újjászülhet olyan „ősi” tulajdonságokat és szokásokat, amelyek a szocialista demokratiz­mustól idegenek, de a múlt örök­ségeként még hordozzuk őket ma­gunkban. Lappangva, rejtve még ott él egyesekben a hajlam az úr- hatnámságra, a gőgre, a hatal- (ngskodásra. S adott, körülmények között ez. nyíltan i'á'felszínre ke- rül’hét. eluralkodhat égyík-másik emberért 1 ,,yi 1,1 Korábbi érdemekre való tekin­tet nélkül fellépni az ilyen jelen­ségek ellen — a pártpolitikai munka, a kádermunka, fontos fel­adata. De még fontosabb, hogy a pártszervezetek megelőzzék az ilyen helyzetek kialakulását, hogy meggyőző szóval, idejében el­hangzó figyelmeztetéssel, a veze­tők folyamatos nevelésével elejét vegyék bármiféle hatalmaskodás­nak, kiskirálykodásnak.x Legjobb ellenszere ennek az olyan légkör, amelyben tisztségét — legyen az bármely jelentős — betöltője, a köz szolgálatának tekinti. Az ilyen magatartás alapvető összetevője a közérdek gondos óvása, a tör­vények és előírások betartásának szigorú megkövetelése, illetve az emberek megbecsülése, személyi­ségük és méltóságuk tiszteletben tartása • A szocialista demokratizmus erősítése il.Ven légkört, ilyen szemléletet igényel. S — nem utolsósorban — az ilyen légkör­nek megfelelő, azt tükröző hang­vételt is. Gy. L. VJ TALAJ-STERILIZÁCIÓS ELJÁRÁS A Bajai Állami Gazdaságban 45 szocialista brigád vesz részt a munkaversenyben csaknem 900 taggal. Az elmúlt esztendőben mintegy 6 millió forint értékű vállalást tettek a versenyzők. A nemrég történt értékelés során a verseny- bizottság megállapította, hogy a brigádok eleget tettek vál­lalásaiknak, sőt a csátaljai kerület Gagarin nevű kollektívája elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. A „Salima Brno 75" nemzet­közi élelmiszer-kiállításon a HUNGAROFRUCT Külkeres­kedelmi Vállalat magyar kon- zerveket mutatott be. (Telefoto — MTI—KS1 Erdő a zaj ellen Az Egyesült Államok vala­mennyi városában fokozódik a „zajszennyeződés"! 20 esztendő alatt az átlagos nagyságú telepü­léseken évenként 1 decibellel nö­vekedett a zajszint. Fák ülte­tésével próbálták meg felvenni a küzdelmet a zajjal. Bebizonyoso­dott, , hogy falun egy 20—30 mé­ternyi szélességű erdősáv 10 de­cibellel csökkenti a zajszintet. Városon az erdősáv ennél négy­szerié keskenyebb lehet, 5 mé­ter magas növényi sáv 15 deci­bellel képes csökkenteni a váro­si zaj szintjét. Albert György, a gazdaság szakszervezeti bizottságának tit­kára elmondja, hogy a vállalá­sok főként a munkafegyelem megszilárdítására, a gépek, be­rendezések jobb kihasználására, az újítómozgalom fejlesztésére vonatkoztak, A mozgalom elő­segítette az emberi . kapcsolatok fejlődését. A brigádtagok támo­gatják egymást a lakásépítésben, együtt művelődnek, közös kirán­dulásokat szerveznek. A lakás­építésben a gazdaság is segít. En­nek eredményeként már 120 csa­ládi ház épült fel, a gazdaság a családok, brigádok összefogásá­ból. Kajtár József, a gazdaság nem­rég újjáválasztott pártbizottsá­gának titkára hozzáteszi ehhez, hogy a szocialista brigádmozga­lom már eddig is sok újításnak volt a kezdeményezője, számos ésszerűsítést vezettek be. elmés szerkezeteket készítettek a bri­gádtagok. A vaskúti kerületben például a szüreti munkákat könyítették ily módon. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer — amelynek a gazdaság volt a kezdeményezője — számos munkagépét tökéletesítették az újítók. Így jóval könnyebb lett a vegyszerezés. Az egyik újítást a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyár debreceni gyára meg is vá­sárolta. — A verseny természetesen tovább tart. A gazdaságban mű­ködő tíz pártalapszervezet kom­munistái segítenek a tartalékok feltárásában, az ésszerű takaré­kosságban. Különösen az energia- hordozókkal történő gazdálko­dásra vonatkozik ez utóbbi. Az erőgépeknél még mindig sok az üresjárat, a szállító járművek ki­használását is jobban meg kell szervezni — hangoztatja a párt- bizottság titkára. A csátaljai kerületben beszél­getünk a Gagarin brigáddal, A Ifi tagú kollektívában mindenki büszke a kiváló címre. Annak is örülnek, hogy most már korsze­rű körülmények között dolgozhat­nak. A régi kóceráj helyett — ahogy ők mondják — egy moder­nebb műhelyt kaptak. Ez a brigád sokat tett a ter­melékenység növeléséért és a költségek csökkentéséért. Például nyolc kiselejtezett pótkocsi fel­újítását végezték el terven felül. Annyira rendbehozták ezeket a járműveket, hogy még ma is jól használhatók. Lőrincz József műhelyvezető nagy elismeréssel szól a kollektíva valamennyi tagjá­ról. Gyarmati László gépjármű­villamossági szerelő a brigádnap­lót lapozgatva idézi a vállalások teljesítésének feljegyzéseit, köz­ben elmondja, hogy mintegy 50(1 ezer forint értékű költségmegta­karítást és termelékenységnöve­kedést értek el az elmúlt eszten­dőben. Részt vettek az ősszel a szüreti munkákban, egynapi ke­resetüket felajánlották a nagy- családosok segítésére. A gazda­ság egyik alkalmazottjának, Tóth Jánosnak összedőlt a családi há-> za, a brigádtagok vállaltak, hogy szabad idejükben segítenek fel-” építésében. Borsódy Miklós, a gazdaság! igazgatója nagyra értékeli a szo­cialista brigádmozgalmat. — A munkaverseny elősegíti a' belső tartalékok feltárását, az eszközök hatásfokának növelését, az ésszerű takarékosság érvénye­sítését, a gazdálkodás jövedelme­zőségének fokozását. Véleményem szerint számos tartalék van még az üzem- és munkaszervezésben. Ezek feltárásával nagyobb lépé­sekkel tudunk előrehaladni a tech­nológiában. A munkaerő-gazdál­kodás javításában is sok a tenni­való. Mindezekben sokat segíthet a szocialista vetélkedés. Hangsú­lyozni kívánom azt is, hogy az említett célokat az egész gazda­sági kollektíva együttes erejével? tudjuk csak megvalósítani —■ hangoztatja a gazdaság igazgató­ja­K. S. ■: Válaszolnak az illetékesek ■ • A Sárszcntnnklósi Állami Gazdaság üvegházi kertészetében új talajsterilizációs módszert alkalmaznak. Megvásárolták a holland flockon-cég speciális berendezését, mely a talajba 110 C°-os forró gőzt présel, .« -(pusztítja a különböző — a növétiji kultúrára káros — v’ru.iOkaf és baktériumokat. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS.) Intézkedések útügyben Mielőtt baleset lenne ... cím­mel január 3-i lapszámunk Ol­vasóinké a szó rovatában írtunk — Vígh Károly levelezőnk ér­tesítése alapján — arról, hogy a bajai közutak állapota több he­lyütt kifogásolható. Megemlítet­tük, hogy a Szegedi út kiscsávo- lyi részén, a vasúti átjáró szom­szédságában esőzéskór mintegy (iO méternyi hosszan "áll a víz. Hideg esetén e terület jégtáblává változhat. Hasonlóan nagy a balesetveszély a MÁV-állomás térségében, ahol — a DÉGÁZ ál­tal végzett csőhálózati munkák miatt — körülbelül 200 méteres szakaszon van feltörve a járda. E terület lejt a forgalmas úttest leié, csapadék esetén latyakos, csúszós. Az itteni gyalogos közle­kedés enyhén szólva kevésbe biz­tonságos. A kozületekre a Bajai Városi Tanács V. B. építési közlekedési és vízügyi osztályának megbízott vezetője, Mihalik Mihály vála­szolt. Mint írta, az észrevételek megfelelnek a valóságnak. A Szegedi út említett szakaszának közelében levő árok ugyanis iszaplerakódás következtében nem vezeti el a csapadékvizet. Kitisztítása * hónapokkal ezelőtt kezdődött meg, s a munkákat nemrég be is fejezték. A kőbur­kolattal is ellátott árkot ezekben a hetekben adják át rendelteté­sének, ami azt eredményezi, hogy az úttest mentén összegyűlt nagy mennyiségű szennyvíz elvezetése zökkenőmentessé válik, követke­zésképpen ismét folyamatos lesz erre a közlekedés. Ami pedig a vasútállomás melletti járdasza­kaszt illeti, ott nem volt gázcső­fektetés a közelmúltban. (Ezt megerősíti a Délmagyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Válla­lattól kapott hasonló tartalmú le­vél is.) Szerepel viszont a telepü­lésfejlesztés idei programjában e salakos járdaterület szilárd bur­kolatúvá történő kiépítése. Ha a városi tanácsülés is jóváhagyja a járdásítási tervet, annak megva­lósítására mielőbb sor kerül. Be­fejezésül — túl a cikk témáján — megtudtuk a hivatalos tájé­koztatásból, hogy a bajai Ta­nácsköztársaság téren végzendő ■ gázhálózat-építési munka a végé­hez közeledik, s a régóta lezárt útszakaszt várhatóan már ápri­lis elején bekapcsolják a forga­lomba. Orvosolták a bérlakási gondokat Január 7-i számunk ugyanezen rovatában tettük közzé a Kecske­mét, Liszt Ferenc u. 5. szám alatti — tanácsi rendelkezésű — emeletes épület földszintjén lakó Tóth Lászlóné panaszát. Ennek lényege: a lakás fürdőszobai le­folyójából gyakran feltör a szennyvíz — penészedik a fal és parketta — annak ellenére, hogy az ingatlankezelő vállalat szere­lői már többször végeztek hely­színi javítást. Kifogásoltuk azt is, hogy a lakás gázhálózatba tör­ténő bekapcsolása során a mun­kások kevésbé vigyáztak a bérlő bútorainak megóvására, vésés közben áttörték a falat is. Az ügyben a Kecskeméti In­gatlankezelő Vállalat igazgató­jától, Csibrány Páltól kaptunk írásbeli választ. Eszerint Tóthék- nál valóban többször eldugult a lefolyócső. A hibát néhány na­pon belül helyrehozták a szak­emberek, akik egyebek között felmosórongy-darabokat, papír- törülközőt és kenyérhéjat halász­tak ki a szennyvízaknából. Ez azt bizonyította, hogy a lakók is okozói voltak a csőrendszer mű­szaki zavarának. Az IKV a szűk keresztmetszetű csöveket bőveb­bekre cserélte ki, a bérlőket pe­dig figyelmeztette. Azóta nem is­métlődött meg a panasz. Sorai­nak további részében arról in­formált az igazgató, hogy a gáz­szereléssel kapcsolatos bíráló megjegyzések jogosak. Igaz pél­dául, hogy átlyukadt a fal. Ment­ségül talán annyit: mindössze 6 centiméter vastagságú válaszfal­ról van szó, melyet még a leg­gyakorlottabb és legóvatosabb szakember is óhatatlanul áttör vésés közben. A Liszt Ferenc u. 5. szám alatti lakásokban pedig a DÉGÁZ Vállalat kecskeméti kirendeltségénél foglalkoztatott ipari tanulók végezték a munkát, így hát hamarább bekövetkezett az eset. A tenyérnyi nagyságú lyukakat viszont a szerelést kö­vetően azonnal bevakoltatta a gázszolgáltató vállalat. Folyamatos a turistagázpalackok cseréje Kis palack — nagy bosszúság címmel január 15-én írtunk — Tóth Ervin ágasegyházi lakos esete alapján — arról, hogy Bács-Kiskun megyében nehézsé­gekbe ütközik a kiürült turista gázpalackok cseréje. Újratölté­sükhöz meg egyáltalán nincs le­hetőség. Írásos válaszában dr. Varga János, a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója kö­zölte szerkesztőségünkkel hogy egyik alapvető feladatuknak te­kintik az egyéni szervezésű ki­rándulás, a magánturizmus ké­nyelmének szolgálatát, ami azt jelenti, a szükségleteknek megfe­lelően gondoskodnak a kis gáz­palackok cseréjéről. Az ellátás Bács-Kiskunban sem hagy kí­vánnivalót maga után. Statiszti­kai jelentések tanúsítják, hogy a vállalat kecskeméti telepén a kö­zelmúlt évek nyári időszakában havonta 500—600 darab, máskor 200—300 darab fél- és egykilo- grammos töltősúlyú palackot cse­réltek ki. Hasonló forgalmat bo­nyolított le a kalocsai, kiskun­félegyházi, kiskunhalasi, bajai és szalkszentmártoni telep, de az ÁFÉSZ-eJc, illetve a megyei ke­reskedelmi vállalatok ilyen tele­pein is rendszeresen cserélődtek turista gázpalackot. Az idei igé­nyek teljes kielégítésére már fel­készült a DÉGÁZ. Másodszor a szocialista címért Az Újpesti Gépelemgyár kecs­keméti gyárának hatalmats mű­helycsarnokában a munkaidő kellős közepén is rend és tiszta­ság honol. Formádi József üzem­vezető mintha kitalálta volna a gondolatomat, megjegyzi: — A Kun Béla brigád többek között a műhely állandó rendben- tartását is vállalta. Fokozott gon­dot fordítanak a tisztaságra, s eb­ben a műhelyben nagyon ritkán látni szerteszét hagyott szerszá­mokat ... Az egyik munkapadnál magas, vékony fiatalember, Márki Kál­mán, a brigád vezetője dolgozik, öt keressük.-— Három évvel ezelőtt hatá­roztuk el, hogy brigádot alakí­tunk, s megszerezzük a szocialista címet — mondja a brigádvezető. — A múlt év november hetedi­kén elértük a célunkat, megkap­tuk az oklevelet. — Mit tettek érte? — A szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavának szelle­mében igyekeztünk dolgozni. A többi között bevezettük az önel­lenőrzést és szocialista szerződést kötöttünk a meósokkal. Azóta nincs selejt, és mind a brigád, mind a meó munkája meggyor­sult. A korábbinál sokkal na­gyobb gondot fordítunk a mun­kák szervezésére és nem veszünk igénybe túlórát. Az általunk ösz- szeszerelt hidraulikus emelőket, munkahengereket, a próbapadon 160—130 atmoszférás nyomás alatt próbáljuk átadás előtt. Mi­óta a brigád átvette szocialista megőrzésre ezeket a próbapado­kat, szinte soha sincsen velük baj. Állandóan üzemkész állapotban vannak, s hogy ez így legyen, azon magunk őrködünk. Emellett részt vettünk a válla­lat tőiserdei üdülőjének építésé­ben is. Legalább 200 órai munká­val járult hozzá brigádunk az üdülés feltételeinek megteremté­séhez. Terveink között szerepel még, hogy a nyáron a budapesti gyár egyik szocialista brigádját meghívjuk ide egy egésznapos találkozóra. Üzemünkben sport­pálya épül, s amint az idő enge­di, jobban • kitavaszodik, mi is részt veszünk a létrehozásában. — Mit terveznek még erre az esztendőre? — Természetesen nagyon sze­retnénk másodszor is elnyerni a szocialista címet. Tudjuk azon­ban azt, hogy ezért alaposan meg kell dolgozni. Vállalásaink továb­bi teljesítése mellett elhatároz­tuk, hogy hamarosan egy újítás­sal jelentkezünk. Már megkezd­tük a kidolgozását, s bízunk ab­ban, hogy sikerül elérni a célun­kat. Emellett tovább folytatjuk a kéthetenként tartott brigádössze­jöveteleken a szakmai továbbkép­zést és a politikai oktatást. Elmegyünk az idén is Hechtl Ferenc szőlőjébe segíteni, de egy • Márki Kálmán brigádvezető munka közben. • Békési Mihály az egyik próba­padon ellenőrzi a kész lengés- csillapítót. (Opauszky László felvételei) másik brigádtagunklipz is ejjá­runk majd tavasszal. Szabó Jó- zsefné — kollektívánk egyetlen női tagja — részt vesz a Nép­front lakásépítési akcióban. El­határoztuk, hogy személyenként: legalább 15 órai munkával se­gítjük őt az új lakás építésé­ben ... Az Újpesti Gépelemgyár kecs­keméti üzemében dolgozó Kun Béla brigád nem hajt végre vi­lágraszóló tetteket. Csupán becsű— letesen elvégzik munkájukat, tel­jesítik amit vállaltak, és már aü második díszes napló örökít^,,, meg hétköznapi tetteiket. O. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom