Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évi. 49. szám Ára: 90 fillér 1975. február 27. csütörtök A * •• ff JOVO szakmunkásaiért Tanácskozott a megyei ifjúsági bizottság Ezekben az években a szakmunkásképző intézetek már az ezredforduló munkásait nevelik, oktatják. A jövő iránti társadalmi felelősség nyilvánul meg abban, hogy a legkülönbözőbb országos és megyei fórumokon a szakmunkásképzés helyzetét elemzik. Számba veszik a gondokat, feltárják az ellentmodásokat, s megjelölik azokat a feladatokat, amelyeket széles körű összefogással meg kell valósítani a további fejlődés érdekében. A Bács-Kislcun megyei Tanács ifjúsági bizottsága tegnapi ülésén az ifjúságpolitikai alap múlt évi felhasználásáról és a tanácsok ifjúságpolitikai célokat támogató tevékenységéről készült jelentésen kívül a fenteb' említett átfogó témáról Készült helyzetfeltáró elemzést is megvitatta. A bizottság tagjai és a megyében működő háromi legnagyobb szakmunkásképző intézet képviselői a megyei tanács művelődésügyi osztályának jelentéséhez hozzászólva javasolták: legfontosabb teendő a bejáró és a munkásszállásokon lakó ipari tanulók helyzetének javítása, s ennek érdekében a kollégiumok további bővítése, illetve újak építése. Ez teremti meg ugyanis a feltételeket az erkölcsi és a politikai nevelés magasabb szintre emeléséhez. A bizottság megállapította, hogy a szakmai képzés színvonala a követelményeknek megfelel és elismerés, köszönet jár az ipari tanulóknak azért, hogy az országban a legtöbb társadalmi munkát a Bács-Kiskun megyei intézmények tanulói végezték, s a versenyben elsők lettek Cs. K. A Szakszervezeti Világszövetség üdvözlete a nemzetközi nőnapra PRÁGA A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatban üdvözölte a világ dolgozó lányait és asszonyait a március 8-i nemzetközi nőnap alkal- mából. Az SZVSZ elégedettségét fejezte ki a szocialista országokban élő nők által elért eredményekkel kapcsolatban, és felszólította valamennyi tagszervezetét, fokozza erőfeszítéseit a kapitalista államokban dolgozó nőkkel szemben megnyilvánuló diszkrimináció felszámolására. (TASZSZ) Felszabadulási J tudományos ülésszak az Akadémián A szocialista országok felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából szerdán kétnapos tudományos ülés kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az Akadémia elnökségének javaslatára a Szovjetunió és a többi szocialista ország tudományos akadémiáinak képviselői együttesen emlékeznek meg a közös évfordulókról. A kilenc baráti országból hazánkba érkezett tudósok a házigazdákkal együtt a megemlékezésen túl elmondják, miben látják az eltelt 30 év jelentőségét hazájuk szempontjából, s milyen eredményeket értek el az egyes szocialista országok fejlődésükben. Az ülésszakot Erdey-Grúz Tibor. a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd Szabó Imre, az Akadémia alelnöke bev,ezető előadásában összefoglalta a korszakos jelentőségű sorsforduló hatását tudományos életünk fejlődésére. Számot adott a kutatómunkában és a tudományos közéletben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a szovjet tudományos élet segítségével végbe ment fejlődésről, a szocialista országok közötti tudományos kapcsolatok és együttműködés jelentőségéről. A bevezető előadás után a vendégtudósok felszólalásaival folytatódott az ülésszak. (MTI) • • KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának 1975. február 26-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága 1975. február 26-án együttes ülést tartott. Az ülés kegyelettel emlékezett meg dr. Háy László elvtársról, a Központi Bizottság közelmúltban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról. Az együttes ülés Kádár .János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta a Központi Bizottság kongresszusi. beszámolóját és a kongresszusi okmányokat. 1. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tájékoztatást kapott a kongresszusra való felkészülésről. A kongresszusi előkészületek a Szervezeti Szabályzat előírásai és. a Központi Bizottság határozatai alapján folynak: január 20-ig eredményesen lezajlottak a beszámoló és vezetőségválasztó alapszervezeti taggyűlések, február 20-ig az üzemi, intézményi, községi, városi, járási és kerületi pártértekezletek. Megfelelő előkészítés után megkezdődtek és március 9-ig befejeződnek a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártértekezletek. 2. Az együttes ülés nagyra értékeli, hogy párttagságunk jó légkörben, széles körű, alkotó, elvi, politikai vitában kifejezte egyetértését a kongresz- szusi irányelvekkel, a Szervezeti Szabályzat módosításával, és számos hasznos kiegészítő javaslatot tett. 2. Az együttes ülés örömmel állapította meg, hogy a Központi Bizottság 1974 decemberében közzétett kongresszusi irányelvei, valamint a gazdasági munkára vonatkozó határozatai és az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kedvező fogadtatásra talált a dolgozó nép körében. A párt- és társadalmi szervezetek, a kormány, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények munkája nyomán, s a lendületes kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny hatására az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése jól indult. 4. A Központi Bizottság elfogadta és a XI. kongresszus elé terjeszti — a Központi Bizottság beszámolóját, — a Központi Bizottság határozati javaslatát, — a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat, — a Magyar Szocialista Munkáspárt program- nyilatkozatának tervezetét. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának megnyitását március 17-re tűzte ki. (MTI) A részesedési alap szocialista elosztása a termelőszövetkezetekben Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Moharos József elnök- helyettes vezetésével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megvitatták a termelőszövetkezeti részesedési, szociális, kulturális, fejlesztési és egyéb rendeltetésű alapok képzésének és fel- használásának több éves tapasztalatait. Megállapítottál«, hogy a tsz-ek dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődése nagymértékben függ a különböző alapok helyes, rendeltetésszerű képzésétől és felhasználásától. Az adatok azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok többsége ésszerűen választotta meg a fogyasztás és a felhalmozás arányát, ez a népgazdasági tervek előirányzatával összhangban van — 75—25 százalékos arányú — és ez arra utal, hogy a t.sz-ek többsége ésszerűen használja ki az „önszabályozás” lehetőségét. A részesedési alap nagyságát általában a helyi adottságokkal összhangban határozzák meg az üzemelt, és a képződő jövedelem felhasználásánál egyre következetesebben alkalmazzák a szocialista elosztás elveit. Egyes szövetkezetek között azonban — a munkadíjak színvonalában még jelentős, helyenként túlzott mértékű különbségek mutatkoznak. Az elnökség rámutatott: a munkadíjak differenciálódásának mérséklésére kell törekedni, ez azonban nem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a kiegészítő részesedés továbbra is megfelelően ösztönözzön az eredményesebb munkára. A tsz- ek a részesedési alapból évente mintegy 17,5 milliárd forintot fizetnek ki évközi, rendszeres munkadíjként. Az év végi. úgynevezett kiegészítő részesedésre az alap 9—12 százalékát, tehát évente 2,2—2,5 milliárd forintot fordítanak. Az üzemekben általánossá vált a havi munkadíj fizetése. A szociális alapra 1973-ban a bruttó jövedelem 1,5 százalékát, 421 millió forintot használtak fel. Ennek több mint felét a nyugdíjasok segítésére fordítoiták. A tsz-ek egyre többet utalnak át a kulturális alapba. Ez rendjén való, s az is örvendetes, hogy az alapot a legtöbb helyen a célnak megfelelően használják fel, de még mindig megesik, hogy a kulturális kiadásokra félretett ösz- szegekből egyéb kiadásokat fedeznek. Jó jel. hogy egyre több tsz a községek tanácsi szerveivel közösen, részben együttes költségvállalással fejleszti a település kulturális és sportéletét. (MTI) Újabb ötezer hektár nyárjas és erdő A Kiskunhalasi Mezőgazdasági Szakközépiskolában szerdán többek között az erdőgazdálkodás gondjaival, feladataival foglalkozott a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. A kiskunsági körzetben folyik — Bács-Kiskun megyén belül — a legnagyobb ütemben az erdősítés. Telepítésre először 1967-ben került sor, amikoris a balota- szállási szövetkezeti vállalkozás 42.5 hektáron alakított ki nyár- jast. 1970-ig összesen 1230 hektáron létesítettek a gazdaságok erdőt. a felújítást 147 hektáron végezték el. Jelenleg a lomb- és tűlevelű erdők már 9600 hektárt foglalnak él, ami az összes terület 10,9 százalékát jelenti. A területi szövetség kezdeményezésére tavaly 8 termelőszövetkezet részvételével erdőgazdasági együttműködés jött létre, amelynek gazdája a balotaszállási Kossuth Tsz lett. A társuláshoz fűzött remények az anyagi erő és a szakmai felkészültség hiánya miatt az első évben nem váltak valóra, ezért tűzte ismét napirendre a területi szövetség az erdőgazdálkodást. Szükség van az összefogásra, a szakmai és műszaki feltételek megteremtésére. Csak így valósítható meg az újabb, mintegy 5 ezer hektár erdő telepítése, a meglevők ápolási költségeinek csökkentése, közösen végzett kitermeléssel. előfeldolgozással és értékesítéssel tehető jövedelmezővé az ágazat. A területi szövetség javasolta valamennyi — erdőgazdálkodást folytató — szövetkezetnek, hogy csatlakozzon az egyszerű együttműködési társuláshoz. D. É. Emlékek őrizete A hazaszeretet erősítésének, i szülőföldhöz, a szűkebb hazához, a szülővároshoz váló kötődés elősegítésének sokféle módszere lehet, s van is a mindennapi gyakorlatban. Többek között e nemes célokat szolgálják a honismereti mozgalom jól bevált formái az adott táj, falu vagy város fejlődését, életét szemléletesen bemutató előadások és kiállítások, valamint a kiadványok, falumúzeumok, s nem utolsósorban azok a néprajzi és népművészeti, régészeti gyűjtőmunkák, melyekbe a fiatalok általában szíves-örömest bekapcsolódnak. Az utóbbi esztendőkben egyre- másra jönnek létre azok a falumúzeumok, amelyekben az így összegyűjtött tárgyakat, régebbi írásos dokumentumokat, emlékeket a nagyközönség elé vihetik, hogy minél szélesebb körben hassanak, rendeltetésüknek megfelelően. Községeinkben sajátos ősz- szetételű kiállítások, egymástól eltérő arculatú kis múzeumok alakultak. Csávolyon a legújabb kor, a legutóbbi évtizedek története látható bőséges dokumentumokkal alátámasztva. Dunapatajon könyvekből, folyóiratokból s térképekből van egy olyan értékes helyi gyűjtemény, mely a falumúzeum néprajzi-régészeti anyagát jól egészíti ki. Hartán az ottani gazdag s több szempontból is páratlan nemzetiségi népművészetet remekül reprezentáló állandó kiállítást tekinthet meg az érdeklődő. Ugyanitt változatos az a néprajzi gyűjtemény is, mely a helyi szokásokra és a régebbi gazdálkodás mikéntjére szolgáltat jellemző bizonyítékokat. A példákat tovább sorolhatnánk. Különösen, ha a félig kész vagy éppen most induló-szerveződő falumúzeumokról is szólnánk. A Soltiról, az orgoványiról, a tiszakécs- keiröl. A lajosmizsei tanyamúzeum, a bácsalmási úttörőmozgalom negyedszázados történetét bemutató állandó kiállítás, valamint a különböző magángyűjtemények együttesen igen gazdag képet mutatnak. Szűkebb hazánk közelebbi megismertetését, a múlt emlékeinek feltárását és megmentését célozzák mindenütt, és azt a törekvést, hogy a ma embere, különösen a fiatalság minél jobban kötődjön ahhoz a tájhoz, ahol életét éli. A néprajzi-nyelvjárási és a helytörténeti pályázatok hasonló célt szolgálnak. A napokban adták át a megyei tanácsnál a tavalyi pályázatok díjait. Ismét megmutatkozott, hogy Bács-Kiskun példamutatóan sok és szép eredményt tud felmutatni ebben a nélkülözhetetlen munkában. Ez elsősorban azoknak a fáradhatatlanul munkálkodó, lelkes pedagógusoknak, kutatóknak köszönhető, akik. rég felismerték az ilyen tevékenység emberformáló, hazaszeretetei erősítő szerepét. El kell érni, hogy az érdeklődök számára hozzáférhetőek legyenek e nem egyszer nélkülözhetetlen, forrásanyagokban gazdag dolgozatok. A tanulmányok, pályamunkák szerzői tartsanak előadásokat kedvenc témakörükről. Bizonyára mindenütt akad elég érdeklődő. Hisz nem egyszer bebizonyosodott, hogy az embereket igenis érdekli mindaz, ami a közelükben történik, vagy történt a múltban. Természetesen nemcsak a kutatókon múlik, hogy eredményeiket mások is, sokan megismerjék. A ^művelődési intézmények vezetői és munkatársai közeledjenek hozzájuk; igyekezzenek bevonni őket a szakköri munkába, kérjék fel őket előadások tartására. Amit fentebp elmondottunk, ugyanígy vonatkozik a falumúzeumok fokozatos megismertetésére is. Ha csoportos látogatásokat, helyszíni előadásokat és beszélgetéseket szerveznek ezeken a helyeken, nem marad el a várt hatás. Szakköri és klubtagok, szocialista brigádok tagjai jó szolgálatot tesznek önmaguknak és a társadalomnak, ha a gyűjteményeket megismerik. V. M. • Az új, ötszáz négyzetméter alapterületű asztalosműhelyben két műszakban folyik a termelés. Létszámgondok ellenére nyereséges évet zártak Tegnap a községi kultúr- házban megtartotta mérlegzáró és tisztújító közgyűlését a Soltvad- kerti Vegyes és Építőipari Szövetkezet. Az 1974. évi eredményekről és gondokról a tagság előzetesen összefoglaló írásbeli tájékoztatót kapott, amit a közgyűlésen részletesen megvitattak. Temerini Károly elnök szóbeli kiegészítőben értékelte a szövetkezet múlt évi tevékenységét. Elmondta többek között, hogy 1974-re 19 millió forintos árbevételt irányoztak elő, de ezt csak 94 százalékra sikerült teljesíteni. A 2 millió forintos nye- í'eségtervet viszont 7 százalékkal túlteljesítették, s ebben szerepet játszott az önköltség csökkentése is. 1973-hoz képest jelentősen emelkedett az egy főre jutó terBenyik István és Kismók András exportra kerülő tartályon dolgozik. szovjet ■■■■ Rigó Mihály, a lakatosrészleg dolgozója fdmkerctcket csiszol. (Tóth Sándor felvételei.) melési érték, ami megközelítette a 120 ezer forintot. A szerény gazdasági eredmények oka elsősorban az, hogy 1973-ban tizennyolccal, tavaly pedig huszonhéttel csökkent a termelői létszám, ami a község gazdasági egységeihez viszonyított alacsony bérszínvonal következménye. Az elmúlt öt évben egyébként 33 százalékkal növekedett a szövetkezet dolgozóinak keresete. A feladatokról szólva Temerini Károly elmondotta, hogy javítani kell a gépek kihasználását, ezért a korszerű — most üzembe helyezett —, új asztalosműhelyben bevezették a kétműszakos termelést. Az Iskolabútor Gyárral érvényben levő kooperációs szerződésen kívül egyéb kapcsolatokat is teremtenek a nagyiparral, s tovább szorgalmazzák az együttműködést más ipari szövetkezetekkel. Az elnök szóbeli kiegészítője után a bizottságok beszámolóját hallgatta meg a tagság, majd elfogadta az 1974. évi mérleget, amely 16 napi keresetnek megfelelő nyereség osztását tette lehetővé. Végül megválasztották a vezetőséget, amelynek élére ismét Temerini Károly került. A. T. S.
