Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
ÖSSZEÜLT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Teleki Zoltánné, a Bajai Finomposztó Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára Sipos János, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár igazgatója Csabainé Bartucz Zsuzsanna, a városföldi sertéskombinát szakmunkása Sipos János, a Kiskunhalasi JKötöttárugyár igazgatója felszólalása bevezető részében a megye ipari fejlődéséről beszélt. Szóvá- iette az előrehaladást lassító tényezők között azt a körülményt, hogy ma még megyénkben igen sok korszerűtlen, kis létszámú üzem, illetve telephely van. Az 1973-as statisztika 321 telephelyet tart nyilván, ahol ötven munkásnál kevesebbet foglalkoztatnak, összességében mintegy ötezer munkás alacsony színvonalú termelésével kell számolnunk. Nyilvánvaló, hogy a telephelyek tevékenységére szükség van, sok esetben a foglalkoztatás érdekében is. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy a korszerűsítést, az üzemek koncentrációját ne csak támogassuk, hanem tudatosan elő is segítsük. A továbbiakban a Kiskunhalason megvalósításra kerülő nagy- beruházás, a kötöttárugyár építésének, a munkaerő, illetve szakember-gárda tervszerű kiképzésének feladatairól beszélt. Mint mondotta: a fejlett technikával való bánni tudás feltételeinek megteremtése sokkal nehezebb és körülményesebb, mint némely esetben a technika fejlesztése, hiszen az emberi oldal, mint feltétel létrehozása, kiképzése igen sokoldalú, körültekintő és türelmes munkát igényel. A beruházás jelenlegi helyzetéről elmondta, hogy kisebb és Galicz József, a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bácskai szövetkezetekben az elmúlt négy évben a mezőgazda- sági termelés megkétszereződött. Ez jórészt annak köszönhető, hogy* elsőként csatlakoztak a termelési rendszerekhez. A búza termésátlaga 1974-ben 41.6 mázsa volt hektáronként, ami a IV. ötéves terv végére tervezett előirányzatot 26 százalékkal haladta meg. Mint mondotta, általánossá kezd válni a kukorica iparszerű termelése. Mintegy 9—10 mázsával több termést takarítottak be, mint'Szók a sző Vétkezőtek, amelyek a termelési rendszeren ^kívül maradtak. A bajai járás mezőgazdaságának alapvető ágazata az állattenyésztés. A szövetkezetek jelentős beruházásokat hajtottak végre, s korszerűsítették a takarmányozást. A szarvasmarha- 17, a sertés - 31, a kocaállomány pedig 38 százalékkal növekedett. A járás tsz-ei a IV. ötéves terv legfőbb előirányzatait időarányosan megvalósították. Nagy lépést tettek előre ugyanakkor a szövetkezeti parasztság szakmai képzése terén. Ma már a szövetkezeti tagság 35 százaléka szakmunkás, illetve betanított munkás. Ez egyben fezt is mutatja, hogy napjaink szövetkezeti parasztja már másképpen akar élni. mint a 25 évvel ezelőtti. Igényesebbé vált önmaga és szövetkezete iránt. A bácskai szövetkezetek az általános iskola 8 osztályát, illetve szakmunkás-tanfolvamot végző Dr. Filius István, a Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának igazgatója felszólalásában arról beszélt, hogy megyénk műszaki-tudományos haladásának gyorsításában, a tudomány gyakorlati szerepének növelésében egyre nagyobb jelentőségű az oktatás valamennyi intézményének eredményes munkája. A X. pártkongresszust követő időszakban lényeges szervezeti változások következtek be a mérnökképzésben, s az új igények kielégítését szolgálja az úgynevezett kétszintes mérnök- képzés. Az eddigi tapasztalatok szerint az új rendszer jól be- / tölti feladatát. A kertészeti főiskolai kar létesítésére sehol az országban nem lehetett volna jobb helyet találni, mint a legnagyobb kertészeti termeléssel rendelkező megye székhelyén, ahol jelen vannak a kertészeti termékeket feldolgozó jelentős ipari üzemek is, melyek olyan vertikális hátteret nyújtanak az üzemmérnökképzés számára, mely szinte felbecsülhetetlen. Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy a város és az egész megye magáénak érzi a főiskolát, s egyre több szállal köli azt magához. Nevelési célunk, hogy végzett hallgatóink ne csak szakemberek legyenek, hanem munkahelyükön •és környezetükben tevékenyen tudjanak segíteni a szocialista közgondolkozás és cselekvés erősítésében, a mezőgazdasági lakosság szocialista fejlődésében. Az oktatáspolitikai határozatok nagyobb akadály ellenére nincs elmaradás, a beruházó, a bonyolító és kivitelező vállalatok jó együttműködése kialakulóban van és további munkájuk biztosíték a határidő betartására. Együttes elhatározásunk, hogy az idővel és az anyagiakkal okosan fogunk gazdálkodni. A beruházás jelentősége túlnő a város és a megye határain, népgazdasági szerepénél fogva csak a város és a megye összefogott erejével valósítható meg. tagjaik részére munkaidő-kedvezményt nyújtanak. A szakmai képzés elősegítésére házi tanfolyamokat is szerveznek. Növekedett az igény a jobb munkakörülmények, megteremtésére. A szövetkezetek ezért jelentős összegeket áldoznak üzemegységeik és szociális létesítményeik korszerűsítésére. Emellett a nők helyzetét igyekeznek azzal megkönnyíteni, hogy a községi óvodák bővítését anyagilag támogatják, sőt üzemen belüli., óvodák létesítését is tervezik. is leszögezik, hogy a felsőoktatási intézmények legyenek a terület tudományos központjai is. Fiatal intézményünk e téren még csak a kezdeti lépéseket teszi, de már 18 üzemmel van termelésfejlesztési szerződésünk és bekapcsolódtunk az országos kutatási feladatok megoldásába. Üj feladatként kaptuk a megyei mezőgazdasági továbbképzés szervezését és a mérnöktovábbképzés egyes területeinek országos hatáskörű lebonyolítását. Intézményünk egyre több kiemelkedő jelentőségű szakmai rendezvény otthona és szervezője, melyek hozzájárulnak a megye szerepének növeléséhez és az információ-áramlás bővítéséhez. Sajnálattal tette szóvá, hogy a főiskola hallgatóságának közel felét kitevő nők jelentős része nem marad meg a közvetlen termelésirányításban, mert az ottani munkaidő-beosztás és szociális ellátottság nehezen egyeztethető össze családi kötelezettségeikkel. E fórumon is kérte az illetékes vezetőket, hogy igyekezzenek mindent megtenni az üzemmérnök nők pályán tartásáCsabainé Bartucz Zsuzsanna, a Városföldi Állami Gazdaság szűkebb kollektívája képviseletében elöljáróban arról szólt, hogy a mezőgazdaság számára kiemelt feladatként megjelölt húsprogram sikeres megvalósítása céljából a Városföldi Állami Gazdaság, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin, Vörös Csillag, valamint a városföldi Dózsa Tsz társulást hozott létre. A 210 milliós beruházással létrejött telep fokozatos üzembehelyezésével tavaly 31 784 malacszaporulatot értek el, amelyből 13 584 mázsa vágósertést adtak át a népgazdaságnak. A továbbiakban elmondotta, hogy a telep iparszerű technológiájához nélkülözhetetlen szakmunkásállomány kiképzéséről saját maguk gondoskodnak. A munkások egy része már megszerezte a szakmunkás-képesítést, további 25 személy vállalta, hogy az üzemben szervezett tanfolyamon az idén szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt. A párt- szervezet felhívására több fizikai dolgozó hozzákezdett az általános iskola nyolc osztályának elvégzéséhez, s tanulásukat az üzem segíti. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyről szólva elmondta, hogy az üzemben hét brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. A brigádok termelési vállalásaik teljesítésével — az önköltség csökkentésével és a minőség javításával — 2,5 millió forintos eredményjavulást értek el. Üzemük területén 1970-ben még szántóföldi kukoricatermesztés folyt — mondotta a felszólaló, majd így folytatta1: — Szóvá kell tennünk: mint másutt, nálunk is zavarta a termelési együttműködés eredményes fejlődését, hogy a létrejött Ebédszünet után. délután a megyei pártértekezlet Oláh Pál elnökletével folytatta munkáját. Első • nek Geri István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke szólalt fel. Utalt arra, hogy az elmúlt négy évben városainkban a tervezettnél dinamikusabb volt a fejlődés. Vonatkozik ez Kalocsára is. A későbbiekben hangoztatta: — Tovább kell lépnünk az ipari szerkezet korszerűsítésében. A kisvárosok, az 1960-as évek ipar- telepítésénél azt fogadták el. aki jött. Ehhez, egyetlen meghatározó tényező volt, mégpedig a munkaerő bősége. Most a további fejlődés érdekében időszerűnek látom iparunk, üzemeink további szakosítását. Azokat az üzemeket kell erősítenünk, a helvi szervezetek által is támogatnunk, amelyek hosszú távon hatékony termelésre képesek. Nem jó, hogy egyik kisüzemünk bérmunka után szaladgál, mert máról holnapra él, másutt viszont az exportképes áruk termelését nehezíti a létszámhiány. Nálunk is van lehetőség üzemösszevonásra, különösen a dinamikus iparágak javára. A munkahelyek növekedésével, a városias viszonyok fejlődésével nő a környékről munkát vállalók száma. Legtöbbjük — különösen a fiatalok — a városban kívánnak letelepedni. A városok nem bírják a teljes munkaerő befogadását. de nincs is rá szükség. Az ingázást 6—10 kilométerről nálunk is természetes életformának kell tekintenünk. Olvan együttműködési életfeltételeket szükséges teremteni, hogy a bejárás jobb lehetőségei, a szomszédos községekben lakás előnyei érezhetők legyenek. Ehhez erősíteni kell a város, a járás, politikai, állami és társadalmi szervei e célra irányuló munkakapcsolatát. Helyes intézkedésnek tűnik, hogy a kiskunfélegyházi tapasztalaitok alapján a környező községekben a városok lássák el a járási szervek funkcióit. kialakítva a város környéki községeket. A későbbiekben szólt az úgynevezett célcsoportos lakásépítésről. Utalt arra. hogy igazságtalannak tartja: egyik munkásvárosban 90, a másikban 15—18 százalék az épülő lakásokból a célcsoportos támogatás aránya. Az infrastruktúra, a városi ért, mert képzésük több mint negyedmillió forintba kerül az államnak. Kérte továbbá, hogy a lehetőségekhez mérten minél előbb kerüljön bevezetésre a főiskolai férfi hallgatók esetében az egyetemistákkal azonos felvételi előtti katonai kiképzési rendszer. Mint befejezésül modotta, a főiskolai kar lehetőségeihez mérten maximálisan igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy az otthont adó város és megyénk minél dinamikusabban fejlődjön. társulásokat nem segítette a jogi szabályozás. Ez ugyanis egy lépéssel elmaradt a politikai és gazdasági előrehaladástól, tehát a termelő társulás tényleges kialakulástól. A társulás létrejötte egyértelmű törvényi szabályozást követelt volna számos lényeges kérdésben, így a létrehozott közös tulajdonnal való gazdálkodás, a felelős irányítás, a szervezeti hovatartozás tekintetében. E jogszabályi rendezés hiánya nehezítette munkánkat, sok gondot okozott a társgazdaságoknak, nem kevésbé üzemünk kollektívájának, a gazdasági és pártvezetésnek. Javaslom ezért, hogy az illetékes szervek vizsgálják meg ezt a 1 kérdést. Javaslom'ytöVábbá a kongresszusi irányelvek olyan kiegészítését1, hogy st1 jövőben nagyobb gondot fordítsunk erre a területre. életfeltételek megteremtéséért erősödik a közhangulat és a tett- rekészség. Az a büszkeség és ragaszkodás. amely lakóhelyéhez köti az embereket, kimeríthetetlen forrás. E törekvéseket kell nekünk még célzatosabban hasznosítanunk. értelmesebb célok irányába vezetnünk, és megteremteni az alapfeltételeit. A továbbiakban rámutatott, hogy határozottabban kell fejleszteni a középfokú vonzásközpontú városaink és a kisebb funkciót ellátó települések között a munkamegosztást. Nem fejlődik eléggé a felsőfokú központnak kijelölt városaink szervező funkciója. Nagyon egyetértenek azzal, hogv erősítsük városaink karakterét, amelv a jobb lakossági ellátást szolgálja, és táplálja egyúttal az egészséges lokálpatriotizmust Felszólalását így fejezte be: — Arra kérem a megválasztásra kerülő megyei vezetőtestületet, hogy a várospolitika korszerűsítését kiemelten segítse, ellenőrizze. Támogassa a városi funkciók, köztük a helvi és területellátási feladatok végrehajtását. Mi a tanácsokban dolgozó kommunisták mindent megteszünk azért, hogy az elkövetkező öt évben városaink szebbé váljanak, dolgozóinknak még vonzóbb lakó- és munkahelyet jelentsenek. Teleki Zoltánné, a Bajai Finomposztó Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára hozzászólását a könnyűipari rekonstrukció jelentőségének méltatásával kezdte. A több milliárdos textilipari rekonstrukciónak részese a Bajai Finomposztó Vállalat is, ahol 1973-tól 1978-lg 800 millió forint értéket ruháznak be. Az előkészítési, tervezési munkák már 1970-ben megkezdődtek. Az első gépi berendezések 1973-ban érkeztek. Azóta üzenibe helyeztek egy fésűs fonodát, a szövődé gépparkját teljes mértékben kicserélték, létrehozták a körkötő részleget, amelyen igen kiváló minőségű jersey szöveteket gyártanak. Végül is minden üzemrészben megkezdték a korszerűsítést. Mindez saját vállalkozásban, beruházó vállalat igénybevétele nélkül, gyorsított ütemben, amennyiben lehetett minimális „tanulópénzzel” valósították meg, elsajátítva az új technikát, s az ezzel kapcsolatos technológiát. A fejlesztésnek nincs még vége, sőt a neheze még hátra van, ezt a költségek is érzékeltetik. Az első ütem megvalósítása 200, a második 100 millió forint beruházást igényel, ez utóbbi 1976- ban fejeződik be. A harmadik ütem 500 millió forint értéket képvisel. A termelési érték 1970-ben 223 millió forint volt, tavaly már 470 millió. Az idén azonos árszinten számolva várhatóan 600 millió forintra emelkedik. A továbbiakban hangoztatta: — A gazdálkodás hatékonysága kedvezőbb a tervezettnél. A termelésnövekedés 75 százalékának forrása a termelékenység növelése. A nyereség szintén emelkedik. Az 1970. évi 14,5 millióval szemben, tavaly 55,9 millió volt. Ahhoz, hogy ezt a szép eredményt elértük, nagymértékben hozzásegített a vállalatunknál széles körben kibontakozott munkaverseny-mozgalom, elsősorban pedig a kongresszusi és a jubileumi verseny. Az ünnepi sza. A megyei pártértekezlet tegnapi ülésén felszólaltak még: Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Bajnai Istvánné, a kisszállási Bácska Tsz raktárosa, dr. Losoncz Mihály, a kecskeméti 2-es számú katonai kórház parancsnoka, Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára és Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Szünet után Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára elnökletével folytatódott a tanácskozás. Katanics elvtárs felolvasta a pártértekezlethez intézett üdvözlő táviratokat, majd a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, Szabó Imre terjesztette elő jelentését, melyet a pártértekezlet tudomásul vett. A vitában még részt vettek: Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Róka Istvánné, a bácsalkaszban eddig 9 új brigád alakult. A brigádok és velük az egész vállalat egységesen csatlakozott az országban kibontakozó mozgalomhoz. Felülvizsgáltuk lehetőségeinket és megtettük új vállalásainkat. Termelési értékünket 23, nyereségünket 10 millió forinttal kívántuk túlteljes síteni. Megtörtént az első szakasz értékelése, ami azt igazol-^ ta, hogy vállalásainkat teljesítettük. A későbbiekben szólt arról, hogy a vállalat életében végbemenő technikai forradalom növelte a pártszervezet, és a tömegszervezetek feladatát. A termelés pártellenőrzésével segítették a gazdaságpolitika helyi megvalósítását, amellett nagy hangsúlyt adtak a dolgozók tudati formálásának, politikai, szakmai és általános műveltségük fejlesztésének. Végezetül hangsúlyozta, hogy az ötödik ötéves terv során egyik legfontosabb feladatnak tekintik a rekonstrukció zökkenők nélküli végrehajtásának elősegítését. mási ruhaüzem csúcstitkára, Baj-br jfl zák Béla, a Közép-magyarorszá- ál I gi Pincegazdaság igazgatója, va- ■; 1 lamint Nyers Rezső, az MSZMP ?d H Politikai Bizottságának tagja, j ot j| Rácz József, a Bajai Kismotor- ösjßf ‘j Gépgyár esztergályosa, ,r M >Bf 9 *»* f 1 ü n jfl A lapzárta után elhangzott felszólalásokat keddi számunkban ] közöljük. Ugyancsak a keddi lap- ^ I számban adunk részletes beszá- ^ mólót a vasárnapi vitáról, ismertetjük a megyei pártértekez- lct feladatokra vonatkozó állás- to j foglalását, a pártértekezlet má- Jii I sodik napirendi pontjának ered- ^ ményét és beszámolunk az újjá- ,f 1 választott megyei pártbizottság ^ 1 első üléséről. Galicz József, a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke Dr. Filius István, a kecskeméti kertészeti főiskola igazgatója Geri István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke Antal Mihály, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának hegesztője ' EHgéSjéR' '‘meg, hogy“ a 11?err munkás Vállalat kecskeméti g.\; ra kommunistáinak és valamennyi dolgozójának üdvözletét tolmácsoljam, s eredményes tanácskozást kívánjak a pártértekezlet minden résztvevőjének. Hozzászólásommal a beszámoló azon részéhez kívánok kapcsolódni, amely a munkaverseny- mozgalommal és a kongresszusi versenyvállalásokkal foglalkozik. Munkaverseny-mozgalmunkat a vállalati és a gyári mvnkaver- seny-szabály zatoknak megf el élőén irányítjuk és szervezzük. Szocialista brigádjaink ér, munkabrigádjaink munkáját a hármas jelszó — szocialista módon élni, tanulni és dolgozni — teljesítése hatja át. A brigádrnozgalom erősödését és fejlődését jellemzi, hogy 1971 -ben 63 brigád 490 dolgozóval, 1974-ben 74 brigád 680 dolgozóval vesz részt a szocialista munkaversenyben, amely a gyár ösz- szes fizikai dolgozóinak több mint 70 százaléka. Munkája alapján 30 brigád aranyplakettet. 5 ezüstplakettet, 10 bronzplakettet, és egyéb kitüntetést kapott. Én is az egyik szocialista brigád vezetője vagyok, és brigádommal eddig nyolc alkalommal nyertünk aranyplakettel. az elmúlt évben pedig megpályáztuk a vállalat kiváló brigádja címet. Kongresszusi munkaverseny vállalásunk legjelentősebb export vonatkozású része a KGST keretében épülő uszty—ilimi cel- lulózekombináthoz 100 millió forint értékben szállítandó, 45 ezer négyzetméter alapterületű csarnokszerkezet határidőre, és jó minőségben történő legyártása. Brigádjaink társadalmimunkavállalásai sokoldalúak voltak. I Mind a gyáron belüli feladatok I megoldására, mind pedig váró- I sunk, Kecskemét, szépítésére, fej- I lesztésére gondoltak és nagy ér- I tókű munkát végeztek. A „30 év, I 30 óra Kecskemétért” mozgalom- I ban vállalt 45 ezer óra társadal- ' I mi munkából 1974 év végéig *■> I 24 303 órát teljesítettük, 634 662 > > j| fórint értékben. A kommunista b 1 szombatok béréből 160 ezer fo- I rintot fizettünk be a városi ta- s 9 nácsnak óvodai fejlesztésekre. Ezenkívül jelentős társadalmi i > 9 munkával segítettük a bölcső- , t I déket, óvodákat és iskolákat, s 1 ebből az én brigádom is kivette sí. 1 a részéi. n I ><3 I
