Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

ÖSSZEÜLT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET

(Folytatás az 1. oldalról.)

tol, visszahúz bennünket, ami maradi és idegen tőlünk.

Reálisan, tárgyilagosan szemléljük jelenünket. A vélemények -alátámasztották: illúzió volna azt hinni, hogy a szocialista társadalom építése közben elkerülhetők az időlekes feszültségek, ellentmondások. A vitákból is kitűnt: a kommunisták megértik, hogy ezek keletkezése és megoldása útján fejlődik a szocialista társadalom. A baj az volna, ha nem volnának megfelelő terveink. és nem oldanánk fel az ellentmondásokat.

A X. kongresszus óta szervezetileg is tovább erősödött pártunk.

Javult a párttagság összetétele, szilárdultak a párt bázisai, -az alapszervezetek. Megyénkben a párttagság 71 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás és paraszt. Az elmúlt években ezer fővel nőtt a termelő munkában közvetlenül részt vevő fizikai dolgozók száma a pártban.

A párttagokkal szembeni fokozott követelmények érvényesültek. A közéletben, a munkában kitűnt, feddhetetlen életű új tagok felvételével erősödtek a párt- szervezetek. Erősödött pártunk azáltal is, hogy folyamatosan megtisztította sorait azoktól, akik nem felelnek meg a növekvő követelményeknek, vagy megsértik a párt normáit. A párttagság műveltségi szintiének növelése, a nagyobb követelmények érvényesítése a régi és új tagokkal szemben, a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egységének szi- lárdulását eredményezte.

A szervezeti fejlődés azt mutatja, hogy a kongresszusi elő készületek során a párt minden szervezetében jelentős munkát végeztek. A beszámolókra, a kongresszusi dokumentumokat tárgyaló és vezetőség-újjáválasz- tó taggyűlésekre, pártértekezletekre a jó politikai légkör, az őszinte és nyílt hangvétel és a párttagság nagyfokú aktivitása volt a jellemző. A taggyűléseken a párttagságnak mintegy 90 szá_ zaléka megjelent, és a résztvevőknek több mint egyharmada véleményt mondott A felszólalásokat felelősségérzet, tenniaka_ rás jellemezte.

Tisztelt Elvtársak!

■ A pártértekezlet feladata -rr értékélve és minősítve pártszervezeteink eddigi tevékenységét — elbírálni a X. kongresszus és az 1970. évi megyei pártértekez. let óta végzett munkát, véleményt kell mondania jelenlegi helyzetünkről, ki kell jelölnie a kongresszusi irányelvek szellemében további feladatainkat. A pártértekezlet határozza meg Bács-Kiskun megye további fej. lődésének irányát, ütemét. Biztosítania kell, hogy a megye dolgozói, a lakosság még szélesebb erői, teljes egységben és aktívan, eddigi eredményeinkre építve tovább folytassák nagyszerű ter_ veink megvalósítását.

A pártértekezletnek tehát most az a rendeltetése, hogy olyan megyei fórum legyen, amely hozzájárul a párt általános politikájának továbbformá- lásához és megyénk adottságait figyelerpbe véve elhatározza a végrehajtás területi feladatait. Ehhez arra van szükség, hogy az országos általános politika alakításához továbbítsuk a Bács- Kiskun megyei tapasztalatokat. A konkrét megyei feladatok érdekében pedig politikailag elemezzük megyénk mai valóságát, a továbbfejlődéshez kiválasszuk az általános politika szempontjából előnyös, reális lehetőségeket, s erre irányuló politikai akciókat kezdeményezünk.

A kérdések, melyekre itt és a megyében mindenütt válaszolni kell, következők: milyen a jele. nünk, milyenné tegyük és hogyan formáljuk a jövőt?

Mindezekről szólunk a beszámoló jelentésben is. nincs tehát szükség arra. hogy mindazt, amit a jelentés tartalmaz, megismételjük. Arra törekedtünk, hogy az a tényleges helyzetet, a reá látásokat tükrözze. Nincs szükségünk lakkozásra, sem a kedve, zőtlen tények elhallgatására. Azt akarjuk elérni, hogy eredményeinket ne értékeljük többre, de kevesebbre sem a valóságosnál.

Amikor eddigi tevékenységünket és a jelenünket mérlegeljük, mindenekelőtt a társadalomban, a megyében végbemenő objektív folyamatokat kell megvizsgálni. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen a jel műnk Bács-Kiskun megyében. Monda, nőm sem kell, hogy ezt nem lehet spekulatív úton, voluntarista módszerrel, pusztán fantáziánk, szubjektív érzéseink, vagy bármiféle előítéletek alap. >ján megtalálni. Csakis a marxista—leninista pártra jellemző módszerrel lehet a kérdésekre Jielyes választ adni.

Azt, hogy mit értünk el eddig,

Nagyra értékeljük azt az aktív és színvonalas' vitát, amely a Kongresszusi Irányelvek és Szervezeti Szabályzat tervezete alapján a pártszervezetekben ki_ bontakozott. A párttagság alapvetően egyetértéssel és helyesléssel fogadta a kongresszusi dokumentumokat. A pártalapszervezetekben és a járási-városi pártértekezleteken a dokumentumokkal kapcsolatban elhangzott észrevételeket a megyei pártbizottság összegezte és azt a megyei pártértekezlet elé terjesztettük.

Az alapszervezetek és az irányító pártszervek az újjáválasz. tás eredményeként tovább erősödtek. összetételükben tükröződik a négyéves fejlődés és az a törekvés, hogy még alkalmasa b_ bá váljanak feladatuk magasabb színvonalú ellátására. A választások során érvényesült a stabilitás, és a szükséges megújulás is végbement. Érvényt szereztünk a káderpolitikái elveknek, javult a pártvezetőségek és párt. bizottságok összetétele. A fizikai dolgozók aránya az alapszervezeti vezetőségekben 10 százalék, kai, a csúcsvezetőségekben 16 százalékkal lett magasabb, az üzemi és községi pártbizottságokban 14, a városi és járási pártbizottságokban 13 százalékkal növekedett. Tovább emelkedett a fiatalok és a nők aránya a vezető testületekben, részvételük az eddig újraválasztott pártszervekben meghaladja a párttagságon belüli arányukat. A választott testületi tagok iskolai végzettsége, politikai képzettsége is növekedett, és a ko. rábbi közéleti tevékenységük alapján bizonyos, hogy rendelkeznek a jó munkához szükséges felkészültséggel, gyakorlati tapasztalattal.

összességében tehát elmondhatjuk, hogy megyénkben a párt alapszervezetei és vezető testületéi a XI. kongresszusra való felkészülés során tovább erősödtek. Alkalmasak a politikai irányító szerepük betöltésére a kongresszus határozataiból adódó feladatok eredményes végrehajtására.

A kongresszusi felkészülés politikai és szervezeti tennivalóit oly módon hajtottuk végre, hogy

s meddig jutottunk el, pontosan kell megnatározni, mert erre, a jelenről alkotott tapasztalatainkra építjük jövőbeni terveinket. A megyei pártbizottság most is az adott társadalmi és gazdasági folyamatok konkrét és történeti alapokon nyugvó vizsgálatából indult ki.

A jelent történelmi alapokon vizsgáljuk. Talán mondanom sem kell, nem azért, hogy elmerengjünk a múlt felett, és hagyjuk, hogy az szoborrá merevedjék, s nem is azért, hogy eddigi tetteink fényesebben ragyogjanak. Néha ugyan a fiatalok közül meg-megjegyzik: „Minek a múltat emlegetni!... Ebben legtöbbször persze nekik sincs igazuk, nekünk pedig a vizsgálódásaink során egyenest kötelességünk Lenin megjegyzé. sét felidézni, aki gyakran emlékeztette környezetét: ha a jelen, ség történetét elfeledjük, nem érthetjük meg annak lényegét.

A jelenről alkotott képről annak is fel kell tűnnie, hogy ez mai, most készült kép, 1975-ben, a párt X. kongresszusát követő négy esztendőről, és a XI. kongresszus előtt. A szocialista épí- tőmunka folyamatának most olyan pontján vagyunk, amikor már három évtizednek a küzdelmei vannak mögöttünk és világosabbak a fejlett szocialista társadalom távlatai is. Ezért te. hát elemzéseink és döntéseink nem időtlen időre szólnak, hanem a mai kérdésekre, a mai választ kell megadni. Ennél nem téveszthetjük szem elől sem az általános érvényű alapelveinket, sem a holnap igényeit. Ha tehát így leszünk korszerűek, akkor megóvjuk magunkat attól, hogy egyszerűen csak ismételgessünk más időkben alkalmazott és ak_ kor bevált tételeket, de attól is, hogy délibáb-kergetök módjára előreszaladjunk. Fontos tehát, hogy a ma megoldásra váró, a ma megoldandó és megoldható kérdéseket vessük fel, azokra adjunk feleletet terveinkben.

A saját területünk valósághű elemzésén annak is érződnie kel1 hogy ez a számadás Bács-Kiskun megyében készült, hogy nem ..valahol Magyarországon”, hanem itt tevékenykedünk, a párt politikájának végrehajtását a megye adottságaira dolgozzuk ki és itt hajtjuk végre, amelyre fő vonásaiban, az összes alapvető kérdésben ugyanaz jelemző, ami általában az ország minden területére. Emellett vannak figyelmet érdemlő és el nem hanyagolható adottságaink természeti, történeti, gazdasági, társadalmi sajátosságaink. Fontos követelmény tehát az, hogy a munkánk konkrét legyen, érvéközben pártszervezeteinkben és a pártszerveknél tovább erősödött a demokratizmus. Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka az a sokoldalú, igen tartalmas véleménycsere, amelyet a felké_ szülés szakaszában tapasztaltunk. Ezek tanulságait összegyűjtöttük és a beszámoló jelentésben a pártértekezlet elé tártuk. Mind a jelöléseknél, mind a választásoknál szervezeti vonatkozásban is érvényesült a pártdemokrácia, s ennek sokoldalú fejlődését mérhettük le.

nyesüljön az, hogy Bács-Kiskun- ban dolgozunk.

'A réális,- valósághű helyzet- elemzésünk pontosabb tálán nem, de teljesebb lesz mindenképpen, ha a tudományos, tervszerű vizsgálódás kiegészül szűkebb pátriánk érzelmekben is sok színű bemutatásával.

Büszkeségünk: a szükebb pátriánk

Legyen szabad egy kis kitérővel arról is szólni, hogy jogos a büszkeség és indokolt az öröm. amit minden, a szocializmusért és a haza sorsáért aktívan dolgozó ember érezhet itt a Duna—Tisza közén: jó dolog — és ez felemelő érzés —, hogy eddig is volt és ezután is lesz értelme annak a munkának, amit a megyében végzünk.

A költő, aki itt született, érthető elfogultsággal szólt sokszor a végtelen rónákról, tengersík vidékről. S amennyire hiteles tőle c vallomás, tőlünk az a természetesen hangzó, hogy azt mondjuk ma már: nem szebb ez a tájék, mint hazánk más vidéke, s az itt élő emberek bizonnyal nem jobbak és nem is különbek, mint a másutt élők. Mégis nekünk, azoknak, akik itt születtek, vagy itt élnek és itt dolgoznak, ez. a legkedvesebb. szívünkhöz ez a legközelebb álló.

Azért jogos és indokolt az öntudatos büszkeség és az öröm, mert az emberi közösségek a munkahelyeken, a városokban, községekben, az üzemekben és a szövetkezeti gazdaságokban, s az egyes emberek is magabiztosan és terveik szerint fejlődhetnek, anyagiakban, szellemiekben egyaránt. Jól tudjuk, hogy sok olyan van még az életünkben, amit már szívesen levetnénk magunkról, ami visszahúz, ami örökölt és tovább élő. Mire gondolunk? A lakáshiányra városainkban, az elavult termelőeszközökre és termelési módokra ipari és mezőgazdasági üzemeink egy részében és még sorolhatnám... Mindezt nemcsak számontarljuk, de józan terveinket valóra váltva azon munkálkodunk, hogy egyre inkább a égi, az elmaradott helyébe lépjen a legkorszerűbb, a legújabb. a technikában, a termelő eljárásokban, az épületekben, a közoktatás és a közművelődés, az egészségügy intézményeiben egyaránt. .

Elvtársak! Kecskeméten üzemel Európa egyik legmodernebb baromfifeldolgozó gyára, korszerűen készülnek fürdőkádak, fénymásoló és pénztárgépek, Baján a közúti jármű és vasúti biztosító berendezések. Az ország 250 iparszerű sertéstelepéből 23 itt működik, 26 szőlőszürelelő kombájnból 16 nálunk van. Tavaly az

országban 350 élelmiszergazdasági üzem kapott kiváló címet és ebből 35 a megyénkben van. Budapest és Baranya megye után nálunk van a legtöbb személygépkocsi.

Kiragadott példák ezek, mert hosszú volna a bizonyítékok sora, amelyek azt igazolják, hogy megyénk hátránnyal és gondokkal küzdve, de az ország fejlődésével lépést tartva és sok területen felzárkózva halad előre. E fejlődés eredményeként Bács Kiskun csakúgy, mint szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság ma nem ugyanaz, mint négy esztendővel ezelőtt, hanem előbbre lépett. A szocializmus pozíciói az élet minden területen szilárdabbak, magasabb színvonalra emelkedtek.

Mindezek nem agitációs érvek csupán’ és nem egyszerűen hangulati elemek, hanem olyan té- ■m'ekk‘áVm4W'íelv a mégyé'Tá’kossá- gának közérzetét alapvetően befolyásolják és meghatározzák. Ezért hozzátartoznak mind a múlt, mind a megtett út, mind pedig a .jelen reális megítéléséhez.

Azt a tényt, elvtársak, hogy nem ugyanazon a szinten vagyunk, mint négy évvel ezelőtt, a jelentés részletesen és szemléletesen tükrözi. A beszámoló jelentésből az is kitűnik, hogy a megye társadalmi-gazdasági helyzetében olyan alapvető változások történtek, olyan új vonások rajzolódtak ki a szocialista fejlődés következtében, amelyek figyelmet érdemelnek, s amelyekből a jelenre* és a jövőre vonatkozóan megfelelő köA második nagy jelentőségű változás a megye társadalmi szerkezetének az átalakulása, amelyben a szocialista társadalom haladása fejeződik ki. Ezen belül szerelném a figyelmet külön is felhívni arra, hogy egy ilyen hagyományosan paraszti múltú megyében, mint Bács- Kiskun megye, a történelmi fejlődés úgy alakult, hogy a munkásosztály, amely a megye társadalmi életének élenjáró és vezető ereje volt eddig is, most — a megyei iparfejlesztési politika eredményeként — létszámban is a legnagyobb, legszámottevőbb erővé vált, és számszerűségében is többségbe került.

A változásnak, ezt a tényét most és a jövőben méginkább, a helyi társadalompolitikai tevékenységünk során mindig érzékelni kell. Anélkül, hogy túlértékelnénk a társadalmi szerkezet e változását, le kell vonni belőle a szükséges tanulságokat. Érvényesíteni annak érdekében, hogy a megye munkásságának a politikai, gazdasági életben betöltött szerepe, számbeli növekedése, nagy aktivitása meghatározó módon befolyásolja a megye egész életének fejlődését.

Ezzel összefüggésben mindjárt arra is szükséges rámulatni, hogy a szocialista útra lépett és fejlődő szövetkezeti parasztság szerepe méginkább, mint eddig bármikor, nem kiegészítő■ szerep, hanem n munkásosztály vezető szerepe mellett, a szövetségi politikában alapvető jelentőségű. A forradalmi munkásosztály marxista—leninista pártjai számára ennek helyes politikai megítélése mindig az alapvető feladatok közé tartozott. S ez nem veszített

vetkeztetéseket tudunk levonni.

Melyek tehát azok a változások, amik mellett nem mehetünk el szótlanul? Itt most a legalapvetőbbeket kell szemügyre vennünk. Azokat, amelyekben a hosszabb ideje érlelődő mennyiségi változások nyomán, most új minőségek keletkeztek. Azokat, amelyeket — nem a szocialista fejlődés új szakaszaként, de mint a szocialista fejlődés lényeges velejáróit — most tapinthatunk ki először határozottan, és — a felszabadulás'óta a megyénkben tartott pártértekezletek sorában — most, 1975-ben állapíthatunk meg először.

Ezek között elsőként említem, és bizonyosra veszem, hogy ezt örömmel nyugtázza küldöttértekezletünk is: Bács-Kiskun me.kulSjíflMáa- AY4Ú

Zjedejv. ptp,,t.aptp, letyandorlgsu,, az elmúlt., eszttmdi?jí |ora^,Iparosán lelapult.'A megye nemességének csökkenése megállt, sőt a születések számának örvendetes gyarapodása és az elvándorlás csökkenése miatt — hosszú évtizedek után először — a népesség növekedése is megkezdődött a megyében. Azt hiszem, ez mindenképpen jelentős tény, meg akkor is, ha nem egyszerűen politikai kérdés a szó mindennapi értelmében. De az is teljesen nyilvánvaló, hogy nem csupán demográfiai, népesedési kérdés ez a kiváltó okok és a változás hatásai miatt sem. Mindenesetre nagy jelentőségű tény, társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból és érzelmileg egyaránt. Indokolt tehát, hogy ezt józanul, de örömmel üdvözöljük.

jelentőségéből. Nálunk különösen nem, hiszen a szövetkezeti parasztság és, ezen túl a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számaránya országos viszonylatban is. a legnagyobb. Termelő tevékenységében és gazdaságilag pedig a megye lakosságának kétharmada közvetlenül, vagy közvetve kötődik a mezőgazdasághoz.

A harmadik nagy jelentőségű változás az, hogy a megye fejlődésének olyan folyamatai zajlottak le, amelyek hatására átalakult a megye gazdaságának szerkezete. A számszerű adatok azt mutatják, hogy Bács-Kiskun megyében, amely hagyományosan agrár jellegű volt, eddigi története során az ipar termelési értéke előszór haladta meg kimutathatóan a mezőgazdaság termelési értékét. Természetesen számolni kell azzal, hogy bonyolult összefüggések — például a termelési érték jelentkezése és az árak eltérése miatt — a számszerű mutatók korrigálására szorulnak, de az mégis egyértelműen kitűnik, hogy a megye gazdaságának szerkezete az ipar és a mezőgazdaság arányaiban nagyot változott.

Ezeket az alapvető változásokat és a megyénkre jellemző új vonásokat érzékelnünk, hatásait a jövőre vonatkozó feladatok meghatározásánál is érvényesíteni kell. A napi munkában e szerint kell tevékenykednünk. Megfelelő körültekintéssel ügyelve arra, hogy következtetéseink helyesek legyenek, és törekvéseinknek a további fejlődésben jó irányokat és ütemet szabjunk.

A megye fejlődésének ezeket az új jelenségeit a szocialista társadalom és gazdaság fejlődéIndokolt a szülőföld, a lakóhely és munkahelyünk, e tájék szeretete miatt is értéked ni azt a sokéves munkát, amely nagy eredményeket szült a megye területén, az életfeltételek javulásában. Megszűnt a másfél évtizede még jelentős gondot okozó munkanélküliség. A számottevő iparfejlesztés biztos megélhetést teremtett a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerők számára. A mezőgazdaságban a munka- és életkörülmények változása is mérsékelte az elvándorlást. Nem lebecsülendő az a pozitív hatás sem, amely városainkban, községeinkben, még a tanyák egy részében is végbement az ellátás színvonalának évről évre történő, szinte szemmel látható rendszeres javulásában. Az elisannak §*$.!—.>,§z,‘HÍ9ter, bj... g^ztgpdők előrelátói é;s. átfogói s|Öd|^oIitíkáí litjt.őgk^dései .mel- Ütt —, hogy a^rriégye párt- és állami szerveinek kezdeményezésére jelentős helyi’ források és erők szabadultak fel, amelyek az élet szebbé és jobbá tételét szolgálták. Mindez mostanra érlelte meg gyümölcsét. Indokolt a kedvező változás miatti öröm, de szükséges a jövőre vonatkozó terveinknél is a mértéktartó józanság. Gondosan kell mérlegelni, hogy e változásban melyek a tartós és melyek az ideiglenes elemek. Ezeket együttesen figyelembe véve kell készíteni az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások munkaerő-utánpótlási terveit, a szociális, oktatási, kulturális ás egészségügyi ellátás fejlesztésének programját is.

se kifejezőinek tekintjük. Fontos, hogy egyértelműen fogalmazzunk és az is lényeges, hogy ezeket önmagukban ne tekintsük valamiféle győzelmi jelentésnek, és ne kezdjünk lengetni olyan lobogót, ami a különböző nép- gazdasági ágakhoz tartozókat, vagy társadalmunk osztályait külön táborba toborozza. Pártunk számára ebben a kérdésben az elmúlt 18 esztendő során mindig csak egyetlen politikai alapállás létezett. S ez nem volt más, mint a szövetségi politika útján a társadalom szocialista egységének erősítése, a munkás- osztály és a parasztság érdekeinek egyeztetése a szocializmus perspektíváinak megfelelően. Továbbá a két osztály közeledésének elősegítése, a. meglevő különbségek fokozatos kiegyenlítése. A gazdaságban pedig — itt is az elmúlt időszak tanulságára hivatkozhatunk — a népgazdaság két fő áganak, az iparnak és a mezőgazdaságnak arányos és kiegyensúlyozott fejlesztése. Ennek volt híve pártunk eddig is, ami helyesnek bizonyult. Olyan követelmények és a párt politikájának olyan elemei ezek, amelyeket eddig is. és a jövőben is alkalmazunk. Elvileg szilárdan és politikailag következetesen tesszük ezt, miközben a helyi megvalósítás során számolunk a megye adottságaival.

Ezek az adottságok azt jelentik, hogy megyénk arculatát, gazdasági és társadalmi jellegzetességeit is alakítják a végbement változások. Fejlődött és tovább fejlődik az ipar. Az egész ország ipari teljesítményében ez ma 1 még nem jelent többet néhány százaléknál. Népgazdasági súA szocialista fejlődés újabb eredményei

Üj színvonalon a munkásság és a szövetkezeti parasztság

v