Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
P ártunkban hagyomány és egyben a Szervezeti Szabályzat meghatározta kötelezettség is a rendszeres, időszakonkénti beszámolás. Az országos számadást a XI. kongresszus fogja elvégezni, a megyéről pedig a ma összeülő pártértekezlet hall referátumot: az elmúlt több mint négy év munkájáról, a megyeépítésről, annak politikai, gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásairól, és a holnap célkitűzéseiről, összegezést hall a pártértekezlet arról, hogy a kommunisták Bács-Kis- kunban miként teljesítik történelmi küldetésüket, a szocialista építés állandó megújhodásának szervezését és irányítását. Mindez akkor történik, amikor a felszabadulás 30. évfordulójára is készülődünk, ami számtalan alkalmat kínál a hosz- szabb időszakra való visszatekintésre. A két jelentős esemény természetesen egybefonódik, és kongresszusi munkánk fölé szimbólumként magasodik szabad életünk harcokkal, kemény munkával megvívott minden eredménye. A kongresszus előtti legfontosabb politikai esemény a főváros, a megyék, közöttük Bács- Kiskun kommunistáinak pártértekezlete, munkájuk elemző értékelése és a következő időszak feladatainak megjelölése. A hónapok óta tartó politikai folyamat befejező fázisának vagyunk tanúi, amely az ország legnagyobb megyéjének eredményeit teszi mérlegre. Az ideérkezésig nagy aktivitással zajlott az előkészítés. Amilyen büszkén szóltak különböző fórumokon a kommunisták az eredményekről, legalább olyan bátran és felelősségteljesen ostorozták a hibákat, latolgatták a gondok feloldását. Szóltak az emberi gyengékről, a következetlenségről, a sokféleképpen megnyilvánuló fegyelemhiányról. De magabiztos volt a hangvétel a célok megvalósításához szükséges elhatározottságról is. Központi Bizottság irányelvei megadták az „ízét" a kongresszusi előkészítő munkának. A bevezetés jogos határozottsággal állítja: „A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A szocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt; ennek eredményeképpen a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szocializmus útján." Az irányelvek idézett, de valamennyi tétele nemcsak a pártban, hanem a széles közvéleményben is nagy érdeklődést váltottak ki. tos: a termelés növekedése kétharmados arányban a termelékenység javulásából származott. A mezőgazdasági termelésnek a megyében kiemelkedő jelentősége van. A legfontosabb és egyben a legjellemzőbb az, hogy az utóbbi években egyre általánosabbá vált az intenzív fejlesztés, amelynek talpköve a specializálódás, és a termelési eszközök koncentrációja. A különböző termelési rendszerek egyre nagyobb méretű elterjedésével együtt járt a munka- és üzem- szervezés javulása. A megye mezőgazdasága az ötéves tervciklusban 20 százalékkal termelt többet, mint a harmadik ötéves terv időszakában. Ennek feltételeként azonban hatvan százalékkal több műtrágyát, háromszoros mennyiségű növényvédő szert és modernebb gépeket használt fel. A mezőgazdaság helyzetével, de egyáltalán a tulajdonviszonyok erősítésével kapcsolatosan — mivel megyei sajátosság — szükéges említést tenni a szakszövetkezetekről. Az ország szakszövetkezeteinek 30 százaléka, földterületüknek 45 százaléka a megyében van. Ezekben már eddig is nőtt a közösen művelt terület aránya, és, jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a szőlő- és borgazdaságban. Mivel a szakszövetkezetek továbbra is jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, az eddigieknél szélesebb körű intézkedéseket szükséges tenni a szocialista vonások fejlődése érdekében. A gazdálkodás szerkezetének változásai következtében megvál- ' tozott az: osztályszerkezet is. Az aktív keresők közül 51,1 százalék munkás és 28,5 százaléka szövetkezeti paraszt. Ebből az olvasható ki, hogy a megye eddigi története során i— ahol mindig a paraszti lakosság volt többségben — az utóbbi másfél évtizedben az iparfejlesztési politika eredményeként a munkásosztály létszámában is vezető osztálya lett a megye társadalmi életének. Ezzel összefüggésben szükséges szót ejteni a párt szövetségi politikájáról. Az irányelvekben hangsúlyozott szövetségi politikával határozott egyetértését nyilvánította a megye párttagsága és párton kívüli közvéleménye. Ennek B ács-Kiskunban különösen nagy jelentősége van, mert a szövetkezeti parasztság aránya az országos átlagnak kétszeresét jelenti. E szövetség állandó kovácsolásában nagy szerepe pártértekezlet minden bi- /m zonnyal szót ejt majd va- ® lamennyi időszerű politikai, gazdasági, szociális, kulturális kérdésről. Nem kerüli el figyelmét á szocialista demokratizmus erősítése, amely tulajdonképpen függvénye annak a politikai munkálkodásnak, ame lyet a pártszervezetek — mint vezető, és irányító erő — kifejtenek. Teret kap a lakásépítés, mint társadalmunk egyik legfontosabb kérdése. Azt megyeszer te büszkeséggel veszik tudomásul, hogy a felszabadulás óta ötvenötezer lakást építettünk. De a gondok továbbra is megmaradtak. Az eddiginél még tem- pósabb előbbrejutás az érdeklődés előterében lesz. A beszámoló és minden bizonnyal a vita is teret szentel a tanyai gondoknak, de sok más olyan kérdésnek, amelyek szorosan összefüggnek szocialista előremenetelünk gyorsulásával. A regionális pártértekezleteken sok szó esett a közoktatás, a közművelődés gondjairól, eredményeiről egyaránt. Magasabb szintű társadalom csak a művelt fők sokasodásával valósítható meg. Szót ejtettek a hatékony, és nemcsak formális ellenőrzésről, azok elemző voltáról, amely a munka továbbja- vulásának pilléreit építi. Bizonyára hahgsúlyos lesz a vita a szocialista munkaversenyről, a takarékosság helyes értelmezéséről, a valóságos helyi politikáról, a településfejlesztés kérdéseiről, a beruházások ésszerűségéről, az eszközök kihasználásáról, olyan kooperációkról, amelyeket a gazdaságos szükségszerűség diktál, az ideológiai kérdésekről és mindarról, amely a további sikerek záloga: a párt vezető, irányító munkájának állandó erősítéséről. H a visszapillantunk akár a négyéves, akár a harmincesztendős , eredményeink-' re, akkor azt mondhatjuk: ez a mi üzenetünk a holnapnak. Eredményeink, szándékaink nemes verete. Lelkiismeretünk tevékenységbe torkolló folyamatos tisztulása, a kor levegőjének dúsítása, az ügyért való permanens lelkesedés, a - nép, a nemzet, s benne magunk, mindannyiunk becsülése, tisztelete, az erkölcsi- ség magasfokú szítása és vállalása; ez legyen üzenetünk a jövőnek, az ebbe soroló, , mindig megújuló holnapnak, a józan távlatok égreirásának, hogy lássa, tudja mindenki. Weither Dániel van továbbra is a pártnak, amely olyan politikai erő, amely az eltérő érdekeket — építve az alapvető érdekek azonosságára — politikai eszközökkel állandóan, a felmerülő valamennyi kérdésben egységbe hozza. Ennek — a sok közül — egyik jeleként említhető a szocialista munkaversenyben való tömeges részvétel, és az elért sok-sok siker. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség, a politikai kérdések iránt érdeklődő és fogékony többsége megérti, és lépést tart a kommunisták közéleti pezsgést kiváltó munkásságával. S, hogy a különböző szintű pártfórumokon tényleges pezsgés volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ötezer kommunista mondotta el véleményét a közérdeklődésre számottartó, és az ügy szolgálatát erősítő kérdésekben. A kongresszussal kapcsolatos eddigi politikai munkálkodás során mindvégig az irányelvekről esett a legtöbb szó. Megelégedéssel és megnyugvással szóltak annak minden kérdésre kiterjedő, határozott, új gondolatokat ébresztő és tervezésre serkentő szelleméről. Helyesen értelmezték az irányelveket, amikor érvekkel, példákkal, a helyi és a megyében fellelhető tapasztalatokkal gazdagították. Szinte mindenki megtalálta azt a legfontosabbat, és úgy, hogy a saját, a szűkebb haza nyelvére, annak gondjaival és jellegével színezve tudta lefordítani. A vélemények alaphangja: egyetértés a politika töretlen továbbfolytatásával. Ez logikusan következik abból, hogy a párt valamennyi tagja végrehajtódnak érzi a X. kongresszus határozatait, amelyet azt megelőzően is az egyenes úton haladó, cikcakkoktól mentes, töretlen, a marxizmus—leninizmus alapjaiból bölcsen táplálkozó, felelősséget vállaló, humánummal telített, a korábbi tapasztalatok konzekvenciáit hasznosító, a korrekcióktól sem félő, sőt merészen újító politika teremtett meg. A széles körű egyetértés természetesen nemcsak a gazdasági sikerekből fakad, hanem abból is, hogy az emberek az addiginál értőbben, egy-egy kérdés megítéléséhez több tényezőt figyelembe véve gondolkodnak. Egyszóval: a ma embere műveltebb, felkészültebb, a szocialista gondolkodásban és magatartásban is, így hát a szocialista építő munkát egy anyagiakban és szellemiekben egyaránt fejlettebb társadalom folytatja. A szocialista gondolkodás formálódásában nagy szerepe van annak, hogy jelentősen növekedett a szakmunkások aránya az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, bár a valóságos igényektől még több minden elválaszt. De nemcsak ez utóbbi a gond, hanem az is, hogy jobban gazdálkodjunk a minden téren meglevő és megnagyobbodott szellemi kapacitással, hogy mindenki 'ott legyen foglalkoztatva, ahol a legtöbbet nyújthatja. Azonban ne csak szakképzés legyen, hanem továbbképzés is, szüntelen ismerkedés az újjal, a szinte naponként váltgzó és egyre bonyolultabb technikával, amelyet termelékennyé bátorítani csak a hozzáértés tud. Ezt az igényt aláhúzza az, hogy például a mezőgazdaságban is egyre drágább gépek kerülnek „bevetésre", ahol úgyszintén minden perc nagyon drága. Ezek működtetése, a cél érdekében való magas teljesítmény-hozam a szakmailag is művelt fők egyre nagyobb sokaságát igényli. A járási és i'árosi pártértekezletek után a ma és holnap ülésező megyei pártértekezlet figyelemre méltó eredményeket tár a párt és az egész megye közvéleménye elé. B árhová is tekintünk Bács- Kiskunban, az elmúlt négy év alatt sehol sem volt moccanatlanság, patópálos tétlenkedés. De nem is lehetett, hiszen szocialista rendünk épülése elvileg és gyakorlatilag is kizárja a tespedtséget. Fő vonása: ösztönzés a többre, jobbra, az emberért valóra. A termelő erők fejlődése, szüntelen erősödése, megújulása szoros kölcsönhatásban van a termelési viszonyok változásaival, a társadalmi viszonyok kitapintható mozgásával. A szocialista szektorban a tervezettel szemben nagyobb, mintegy 19 milliárdnyi beruházás valósul meg a tervidőszak végéig. Az egyes nép- gazdasági ágak részesedése ‘az összes beruházásokból megváltozott. Az ipar, a szállítás, a hírközlés aránya csökkent, míg a mezőgazdaság mintegy ötvenszázalékos részesedésével megőrizte az eddigi mértéket. Az építőipar, a kereskedelem és a kommunális ágazatok növelték a beruházásokból rájuk eső hányadot. Az arányokra jellemzp — ez természetesen megfelel a megye országosan is jelentős mezőgazdasági jellegének —, hogy a mezőgazdaságban két és félszer akkora beruházás valósul meg, mint az iparban. Az ipari termelés a tervezettnél mégis gyorsabban, évenként 9—10 százalékkal nőtt, ami meghaladja az országos átlagot. Nagyon fonVILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 45. szám Ára: 90 fillér 1975. február 22. szombat Megyei pártértekezlet
