Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
/ 1975. január . 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj típusú munkásszáilító autóbuszok Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében elkészült a 211-es kisautóbusz nullszériája. Az új kon~frukció 34 személyes, s főleg a hazai munkásszállítás korszerűsítésére hozták létre. A székesfehérvári gyár dolgozóinak kongresszusi munkafelajánlása tette lehetővé, hogy az új autóbuszok közül az első 50 darab már elkészülhetett. 1975-ben további 400 darabot kívánnak összeszerelni. (MTI-foto — Jászai Csaba felvétele — KS) Mezőgazdasági kutatásunk eredményei és feladatai Hazánkban csaknem 30 intézet foglalkozik mezőgazdasággal kapcsolatos kutatómunkával, többségük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium keretében. A MÉM-nek három év óta önálló tudományos kutatási főosztálya van, amelynek — többek között — feladatai közé tartozik, hogy elősegítse az elért eredmények minél előbbi átültetését a gyakorlatba. Ezenkívül több szervezet is működik hasonló célkitűzésekkel. Így például a MÉM Tudományos Tanácsa kutatókból, a legkiválóbb mezőgazdasági szakemberekből, tsz-elnökökböl, állami gazdasági vezetőkből áll, s a miniszter legfelsőbb tanácsadó testületét képezi. A műszaki kutatásokat koordináló tanács pedig javaslatokat dolgoz ki például a kutatás célját szolgáló anyagi erőforrások elosztására, s ennek alapján dönt a minisztérium illetékes főosztálya. A mezőgazdasági kutatások minisztériumi gazdájától, Váncsa Jenő miniszterhelyettestől kérdeztük: milyen eredmények születtek az elmúlt esztendőben, s milyen feladatok várnak a kutatókra, az idei évben? Új növényfajták — A növénytermesztés területén jelentős eredménynek számít, hogy az 1974-es évben elismerésre került mintegy 30 hazai nemesítésű, új fajta szántóföldi és kertészeti növény. Így például a három kukoricakutató központból — Szegedről, Szarvasról és Martonvásárról — néhány új kukoricahibrid került ki, ami elősegíti a nagyüzemi termelést. A betegségekkel szemben a hagyományos fajtáknál ellenállóbbak, nagyobb a szárszilárdságuk, ami a gépi művelés, betakarítás szempontjából fontos. Ugyanakkor rendkívül mostoha időjáráskor — mint amilyen a nyáron és ősz elején is volt — biztonságosan beérnek. A kukorica fajtahelyzetére három évvel ezelőtt még jellemző megtorpanás már a múlté, a magyar fajták ma már ismét uralják a vetésterületeket, mivel az ország kukoricavetés-területének 60—70 százalékát hazai nemesi- fésűvel lehet ellátni. Meg kell mondani azonban, hogy a külföldről behozott fajták és azok meghonosítása hatottak ösztönzőleg a hazai kutatásra. Ugyancsak a tavalyi újdonságok közé tartozik az intenzív martonvásári búzafajta, melyet a híres szovjet bezosztája tovább- nemesítésével értek el. A hazai földeken továbbra is tartják vezető helyüket a szovjet fajták, a továbbnemesített búza azonban versenyképesen illeszkedik a külföldi fajták közé. A mezőgazda- sági intézetek rendkívül intenzíven végzik a szovjet és más külföldi fajták adaptálását — házi alkalmazását — és a fajtafenntartást. Említésre méltó, hogy a burgonyatermelés korszerűsítését leginkább a termesztési és tárolási technológiák fejlesztése, az újabb házi fajták közül pedig a külföldiekkel versenyképes So- mogy-gyöngye segíti elő. Több állati terméket! Az állattenyésztésről szólva a miniszterhelyettes elmondta: tavaly született egy bábolnai baromfifajta, amely kitűnően alkalmazkodik az iparszerű termelés feltételeihez. Világszínvonalú hibrid, évente 260—270 tojást ad, s jól bírja a ketreces tartást. Elterjesztésével az ágazatokban az ötödik ötéves terv időszakában újabb jelentős gazdasági tartalékok feltárására nyílik lehetőség. A hazai sertésfajták tavaly hárommal is gyarapodtak. E fajtákból á start olyan sikerés volt, hogy már a múlt esztendőben 15 ezret tudtunk exportálni Csehszlovákiába. A jövőben hozzájárulnak majd az iparszerű sertéstelepek benépesítéséhez. A szarvasmarha-tenyésztés elsődleges feladata a szakosodás beindítása volt, a kormányprogramnak megfelelően. Nem új fajták kinemesítéséről van szó hanem a jól tejelő és a húsmarhák kialakításáról, keresztezéssel. Az évente több mint 6 ezer liter tejet adó amerikai holstein friz fajta adaptálása jól haladt az. Enyingi Állami Gazdaságban, s megkezdődött a keresztezése is 180 ezer magyar tarka tehénnel, amelynek eredménye csak évek múlva jelentkezik. Ugyancsak hosszú folyamat a magyar húsmarha kialakítása, máris 26 ezer kizárólag borjúnevelő tehén van az országban. — A mezőgazdasági kútatás terén a múlt esztendőben semmi sem fejeződött be, s az idén semmi vadonatúj nem kezdődik; az új fajtáknál a fajtafenntartás következik, s folytatódik a megkezdett nemesítési munka is a kutatóintézetekben — mondta a miniszterhelyettes. — Hogy versenyképesek maradjanak a fajták, további fejlesztésre van szükség. Így például nem lehet megállni a kutatással az előbb nem említett, de ugyancsak a tavalyi év eredményének számító, öröklődőén keseredésmentes uborkafajtánál, a gépi szedésre alkalmas paradicsomnál, a betegségeknek ellenálló és szárazságtűrő dísznövényeknél. Tovább kell lépni, s ez adja a kutatók munkáját. Energiatakarékosság a mezőgazdaságban A kutatások irányát azonban egy rendkívül fontossá előlépett szempont figyelembevételével kell megszabni már ebben az évben. Feladatuk, hogy energiagazdálkodás szempontjából az eddiginél sokkal hatékonyabb fajtákat, illetve eljárásokat kísérletezzenek ki. így például a növénytermesztés területén a talajmunkák során végzendő műveletek csökkentésével lehet és kell energiát megtakarítani. Elsősorban a művelési mélységek, módok optimumát kell megállapítani: ne szántsunk például 35 centiméter mélyre, ha 25 is elég. Vagy, ha egy lalajelőkészítő munkát egyetlen gépsorral is el lehet végezni, máris felére csökken az energiafelhasználás. A növény nemesítőktől olyan —r hozamcsökkenés nélküli újabb fajtákat Varnak, amelyek terményeiket az eddigieknél jobban beszárítják — természetes úton. Azért, hogy kevesebb energiát kelljen fordítani a búza. a kukorica és a többiek mesterséges szárítására. Továbbá a betegségeknek jobban ellenálló fajtákat, hogy kevesebb vegyszerre legyen ■szükség. (TaValv például 5,1 milliárd forintot költöttünk erre!) De ide tartozik olyan növényfajták kinemesítése is, amelyek a jelenleginél sokkal több napenergiát kötnek meg. Kiszámították például, hogy a kukorica a rázúdult napenergiának csak az 1,2 százalékát használja fel beérése során. Ha több természetes napenergia befogadására lenne képes. kevesebb ipari energiát kellene belefektetni. A kutatóiétól várják az ilyen fajtákat. Az állattenyésztéssel foglalkozó kutatók számára is vannak hasonló feladatok. A nemesítés során figyelembe kell azt is venni, hogy az állat transzmissziós szerepe minél hatékonyabb legyen. Magyarul: az elfogyasztott takarmányból minél több húst, zsírt „termeljen” szervezete. Az állati takarmányok terén is akad kutatni való. Például az a cél, hogy a takarmányokat minél kevesebb- szer kelljen átdolgozni, egyszerűsödjön a szárítás és a tárolás művelete is. C. Gy. A KRIJMSZKAJA PRAVDA ÍRJA Túlteljesítette tervét a terület ipara Krím terület iparának eredményeiről szóló összesítő jelentést közöl a lap, melyben az 1974-es év tizenegy hónapjának adatait elemzik. A közzétett adatok bizonyítják, hogy a félsziget üzemeinek, gyárainak kollektívái áldozatkész munkával teljesítik az ötéves terv feladatait. November 30-ig az ipar 103,7 százalékra teljesítette tervét, terven felül 81,5 millió rubel értékű terméket adtak a szovjet népgazdaságnak. Jól fejlődik a terület gépgyártása. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 12,3 százalékkal emelkedett a termelés. Kiemelkedő eredményt értek el a szimferopoli „Kujbisev”, a sze- vasztopoli „Juzsremmas” gyárak dolgozói. Tizenegy hónap alatt a terület 3947 ezer tonna agglomerált ércet, 7108 tonna kohászati adalékanyagot, 553 ezer tonna műtrágyát állított elő. Az élelmiszer- ipar számára 12 727 ezer rubel értékű berendezést és pótalkatrészt gyártottak. Különböző vasbeton elemekből és szerkezetekből 878 ezer köbméter készült. A lakosság közvetlen igényeit kielégítő üzemek is teljesítették tervüket területi átlagban. A szimferopoli televíziós kézülékek gyára az előző év hasonló időszakához viszonyítva 19 százalékkal növelte termelését — 10 ezer készüléket értékesített terven felül — a bútoripar 17 millió rubel, a konfekcióipar 93 millió rubel értékű árut termelt, a cipőgyárak 3,5 millió pár cipőt szállítottak a kereskedelemnek. Krím népgazdaságában jelentős szerepet játszik a halászati ipar, mely az adott időszakban több, mint 480 ezer tonna halat, a tervezetthez viszonyítva 108,2 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyítva 108,2 százalékkal többet fogott ki a tengerekből. Az édesvízi halászok viszont csak 69,2 százalékra teljesítették tervüket. A terület húsfeldolgozó ipara újabb létesítményekkel gyarapodott 1974-ben. A jevpatorijai húskombinát megkezdte üzemszerű termelését, új üzemrésszel bővült a szimferopoli baromfifeldolgozó kombinát. A húsipar 76 ezer tonna, a tervezettnél 11 ezer tonnával több tőkehúst és töltelékárut bocsátott a fogyasztók rendelkezésére. Á jelentés feltárta a terület üzemeiben mutatkozó lemaradásokat, melyek jobb munkaszervezéssel, a termelékenység fokozásával kell megszüntetni. S. B. Szocialista egységben terveink megvalósításáért írta: Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője E redményekben gazdag esztendőt búcsúztattunk és bizalomteljes légkörben új évet köszöntöttünk 1975. január 1-én. 1974 fontos esztendő volt, része a négy évet felölelő sikeres kongresszusi ciklusnak, amelynek során megoldottuk a magunk elé tűzött feladatokat. Munkánk, közös helytállásunk alkotóan gazdagította azt a folyamatot, melyet a Központi Bizottság múlt év végén nyilvánosságra hozott irányelveiben úgy jellemez, hogy hazánkban, a Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a társadalmi osztályok, rétegek együttműködése, kiteljesedőben van a szocialista demokrácia, mélyül a szocialista nemzeti egység. A magyar társadalomban tudatosul rendszerünk eszmei alapjának, a marxizmus—leninizmusnak a tanítása; gyarapodik az általános és politikai műveltség: erősödik népünk elkötelezettsége céljainkkal. Ennek bizonyítására elegendő utalni a-szocialista brigádok jelszavának, a „szocialista módon dolgozni, élni és tanulni” jelszónak egyre szélesebb társadalmi érvényére. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket is. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél nagyobb, 6 százalékos emelkedése teljes egészében a növekvő termelékenységből származott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapozott, lendületes fejlődése tavaly is folytatódott. Büszkék lehetünk arra, hogy a párt XI. kongresszusának, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált munkaverseny új hajtóerőket szolgáltatott fejlődésünkhöz, így hozzájárult az ipari termelés 8 százalékos növeléséhez, 89 ezer lakás felépítéséhez, a lakosság fogyasztásának 1973-hoz mért 6 százalékos gyarapodásához. P olitikai, társadalmi, gazdasági eredményeink arról tanúskodnak, hogy a Ma- „ Szocialista Munkáspárt po: — 1. ___'„Ui.U.__11 ♦„«•♦„i;k el támogatja. Ez a politika megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, és összhangban áll az internacionalista követelményekkel. Hazánk fejlődésének, szocialista haladásunknak két nagy belső forrósa van: a jó politika és a kipróbált, eredményes politikát valóra váltó társadalmi összefogás, közös munka. A kiharcolt sikerek mindenekelőtt népünk teremtő munkájának köszönhetők. Dolgozóink legjobbjai felismerték, hogy személyes boldogulásuk, családjuk fel- emelkedése az egész társadalom fejlődésével együtt érhető el. Ehhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP tevékenységében következetesen hasznosítja az elmúlt, csaknem két évtized politikai tanulságait és figyelembe vészi a fejlődés új követelményeit. Nagy politikai bátorsággal, Kezdemé- nyezően néz szembe a gyakorlatban jelentkező problémákkal és megoldásukra idejében, folyamatosan intézkedik. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzetközi biztosítéka és segítője, hogy a szocialista országok közösségének tagjaként haladhatunk előre. Az új esztendőben nagy feladatok várnak ránk. A kiegyensúlyozott és megfelelő ütemű fejlődés érdekében minden döntő területen növelni kell munkánk gazdasági, társadalmi hatékonyságát. Nem engedhetjük meg. hogy akár az újtól való idegenkedés, akár pedig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megvalósítását. Ugyanakkor bátran kell képviselni, hogy a növekvő politikai igényesség, a követelmények mércéjének magasabbra állítása nem jelent „politikai megszigorításokat”, nem pedig „megmerevedést” az eddig követett politikában. A Központi - Bizottság a XI. kongresszusra megjelentetett irányelveiben világosan kifejezi azt az eltökéltségét hogy az elért eredményekre építve, a kétfrontos harc jegyében kívánja biztosítani a társadalom szocialista vonás nnak erősítését Ez a mindennapi munkában mindannyiunktól nagy elvi szilárdságot, megfontoltságot és körültekintést igényel. T udatában kell lennünk, hogy szocialista céljainkat csak küzdelemben válthatjuk valóra; szívósan harcolva és dolgozva a helyes politikai vonal érvényesüléséért, határozottan fellépve mindenfajta torzítással, félremagyarázással, valamint a visszahúzó maradi Sággal, a beletörődéssel, a közönnyel szemben. Ezt példázzák Központi Bizottságunknak a X. kongreszjuk, hogy a terv szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal, belföldi felhasználása pedig 3— 3,5 százalékkal növekedjék. az ipari termelés 6 százalékos bővülése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származzon, akkor egyéni és közös feladatok sokaságát fogalmazzuk meg. A hhoz, hogy a tervben kifér jeződő gazdaságpolitikai, termelési, beruházási, életszínvonalcélok elérhetőek legyenek, minden vállalatnál és nép- gazdasági méretben is javítani kell az üzem- és munkaszervezési tevékenységen. Jobban ki kell használni a termelőberendezéséket, ésszerűen takarékoskodni a munkaerővel, anyaggal, energiával. Minden vállalatnál, munkahelyen támaszkodni kell a dolgozók őszinte tenniakarására, törekedni kell a szocialista munkaversenyben rejlő nagy lehetőségek kibontakoztatására. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapokon nyugszik. A szocialista gazdaság ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy a nehézségek ellenére elérjük gazdasági, életszínvonal-politikai és kulturális céljainkat. Ürülünk, hogy személyes életében, családi terveiben mindenki többre, jobbra vágyik. Nincs ebben semmi kivetendő, ha e törekvés párosul a személyes teendők megértésével és becsületes végrehajtásával, ha az egyéni célok megfelelnek a társadalom érde- keifiek is. szus óta hozott határozatai, társadalmi szempontból nagy jelentőségű gyakorlati útmutatásai. Különösen a gazdasági építőmunka feladatai lesznek bonyolultabbak. Nehezebb feltételek közepette vágunk neki az 1975-ös esztendőnek, az eddiginél keményebb munkára, széles körű, észszerű takarékosságra kell felkészülnünk mind egyéni, mind társadalmi értelemben. Nem titkoljuk, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az országvűlés Gjj§Hg 4^MFlPXésXv,W«- jóban tőkés viággazda^gowP^Wehyesür» ■ és» mindinkább gyorsuló infláció, növekvő belső zavaraik következtében, a magyar népgazdaságot kedvezőtlen hatások érik, s emiatt állami költségvetésünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezetének a szükségesnél lassúbb változása a beruházásokban, az anyag- és energiafelhasználásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, valamint az irányításban előforduló egyes következetlenségek is nehezítik helyzetünket: gyengítik gazdasági munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági hatásokkal szemben minden tekintetben eredményesen felléphessünk, lehetőségeinkkel maximálisan élhessünk. Mindezeket mérlegelve, 1975-ben fő gazdaságpolitikai feladatunk, hogy biztosítsuk a népgazdaság fejlődését és ezzel együtt egyensúlyi helyzetének javítását. Ezt szem előtt tartva a felhalmozást és a fogyasztást idén lassabban növeljük, mint az elmúlt években. Amikor tehát azt mondA közgondolkodás fejlődésében elért eredmények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfogással szemben álló nézetek visszaszorításában. A jövőben következetesebben. határozottabban lépjünk fel a közügyek iránti közömbösség, a politikai vélemények indokolatlan hullámzása, az illúzió vagy a pesszimizmus káros végletei, a társadalmi érdeket csorbító törekvések, a kispolgári önzés, haszonszerzés ellen. Felvilá- jgo^ítcji; szóval, a pozitív példák /terjesztésével tegyünk tudatos lé- ' póeeket afelé, hogy a szocialista felfogás és életmód uralkodóvá váljon. Mély meggyőződésünk, hogy mindehhez megfelelő útmutatást, politikai és erkölcsi támogatást nyújt a párt XI. kongresszusára, a felszabadulásunk harmincadik évfordulójára való gondos felkészülés. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny már eddig is emberi közösségek sokaságát ötvözte, tette szilárdabbá, célratörőbbé. A Közösségek ma többre képesek tegnapi önmaguknál, s holnap tudásban, teljesítményben, a szocialista közszellem képviseletében újabb nagy lépéssel előbbre tartanak. M indezek tudatában felelős munkával készülünk pártunk XI, kongresszusára és ünnepeljük meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, _ befejezzük a IV. és kimunkáljuk az V. ötéves népgazdasági tervet. Jogos önbizalommal valljuk: céljaink reálisak, elérhetőek. ha mindenki részt vállal a közös feladatokból és megvalósításukon ereje, képessége szerint dolgozik. Kedvezőbb lehetőségek az egyetemi, főiskolai idegennyelv-oktatásban Az oktatási miniszter — egyetértésben az illetékes tárcák vezetőivel — utasításban szabályozta a felsőoktatási intézményekben folyó idegen nyelvek oktatását. Eszerint a cél az, hogy a hallgatók tanulmányaik során legalább egy idegen nyelvet olyan fokon ismerjenek meg, amely — a képzésnek megfelelő — szakirodalom önálló tanulmányozására képessé teszi őket. Cél továbbá az is, hogy tegye lehetővé még egy idegen -nyelv hasonló fokú elsajátítását, és a társalgási szintű nyelvtudás megszerzését is. Részletesen fölsorolja az utasítás, hogy kik mentesülhetnek az idegen nyelvi képzés alól, majd kimondja: Az idegen nyelveket a felső- oktatási intézményekben legalább heti két órában kell és legfeljebb heti 4 órában lehet oktatni. A kötelező nyelvoktatás egész időtartama alatt — azokban a félévekben, amelyekben a kötelező nyelvoktatási órák száma a heti kettőt nem haladja meg — a tanrendbe heti két fakultatív (választható) nyelvórát is be kell állítani. Azokban a félévekben, amelyekben a diákok kötelező nyelvi képzésben nem vesznek részt, heti négy fakultatív nyelvóra is beállítható. Az egyetemeken a kötelező idegen nyelvi képzés időtartama nyolc félév. A képzési idő első felében (az első-negyedik félévben) a hallgatók orosz nyelvet tanulnak, s a negyedik félév végén záróvizsgát tesznek. A képzési idő második felében (az ötödik-nyolcadik félévben) az egyetemisták választhatnak az orosz társalgás, a második idegen nyelv kezdőfokon, vagy a második idegen nyelv haladó fokon való tanulása között. A nyolcadik félév végén ismét záróvizsgát tesznek, de a második záróvizsgáit már ez utóbbi három képzési forma valamelyikéből adnak számot. (Az első és a második záróvizsga az előírt időpontnál korábban is, bármely félév végén letehető.) Az egyetemeken az orosz nyelven kívül a kari tanács által megállapított — legalább két — másik idegen nyelvet is kell oktatni. A diákok az orosz nyelven kívül akár kötelező, akár választható oktatás keretében egy időben csak egy idegen nyelvet tanulhatnak. (Ez utóbbi rendelkezés alól az intézmény vezetője felmentést adhat.) Mindemellett — legalább öt jelentkező esetében — olyan diákok számára, akik idgen nyelvből állami nyelvvizsgát kívánnak tenni, az egyetemi képzési idő végéig heti négy órában állami nyelvvizsgára előkészítő oktatást is kell szervezni. A főiskolákon a kötelező idegen nyelvi képzés időtartama négy félév. A képzési idő alatt a hallgatók orosz nyelvet tanulnak, és abból a negyedik félév végén záróvizsgát tesznek. A főiskolákon az orosz nyelven kívül a főigazgatók (igazgatók) által megállapított legalább egy idegen nyelvet is kell oktatni, fakultatív formában. A hallgatók az orosz nyelven kívül fakultatív oktatás keretében egy időben csak egy idegen nyelvet tanulhatnak. Az utasítás hatályba lépett. (MTI) 1
