Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Időszerű feladatok az ifjúsági szövetségben Ülésezett a KISZ megyei bizottsága A kongresszus irányelveit elemezte a Magyar Nők Országos Tanácsa PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 13. szám Ára : 90 fillér 1975. január 16. csütörtök Dinnyés József pol-beat elő­adásával. közös énekléssel kez­dődött tegnap Kecskeméten a KISZ megyei bizottságának idei első ülése. A tanácskozás részt­vevői a bizottság kongresszusi akcióprogramját vitatták meg. Részletesen meghatározták a Bács-Kiskun megyében dolgozó, illetve tanuló KISZ-esek felada­tait. Mint azt Németh Ferenc, a KISZ megyei első titkára mond­ta, a feladattervezetet a párt XI. kongresszusára, hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára és a közelgő KISZ-kongresszusra való készülődés jegyében állították össze. A KISZ megyei bizottsá­gának 1975—76. évi akcióprog­ramjában egyebek között a poli­tikai képzési rendszer továbbfej­lesztése szerepel. Annak, hogy a KISZ-esek eredményesen dolgoz­zanak alapszervezeteikben, egyik lényeges feltétele a megfelelő irá­nyítás. Ennek érdekében újjá­szervezték a KISZ-vezetőképző Megbeszélések a megye v gazdasági helyzetéről és fejlesztéséről Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Kecskeméten tanfolyamokat, amelyeken az alapszervezetek vezetői az elmé­letben és a gyakorlatban is elsa­játíthatják azokat az ismereteket, melyek az alapszervezetek ■ irá­nyításához szükségesek. A KISZ az úttörőkért elnevezé­sű akció keretében terveik sze­rint a KISZ-esek segítenek fia­(Folytatás a 2. oldalon) Erdei Lászlónénak. a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével szerda délelőtt Parla­ment Vadász-termében összeült a Magyar Nők Országos Tanácsa. A testület a párt XI. kongresszusá­nak irányelveit elemezte. Erdei Lászlóné mondott vitaindítót. Egyebek közt rámutatott: a Központi Bizottság irányelveinek megvitatására és állásfoglalására az is kötelezi a nőtanácsot, hogy a magyar lányok, asszonyok ha­zánk felszabadulásának első nap­jától teljes erejükkel, munkájuk­kal, tudásuk, képességeik gyarapí­tásával részt vettek a párt politi­kájának megvalósításában, a munkáshatalom megteremtésé­ben, a szocializmus építésében. Az a szándékuk, hogy az építő­munka következő szakaszainak feladatait is hasonló elkötelezett­séggel vállalják. A vitaindítót követően sokrétű véleménycsere bontakozott ki. (MTI) Épül Kazincbarcikán az új pvc-üzem A petrokémiai fejlesztési prog­ram szerves részeként épül Ka­zincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátnál az új pvc-üzem, amely a tervek szerint 1977-ben kezdi meg a termelést. Ilyen nagy volumenű építkezés négy év alatt hazánkban még nem valósult meg. Az építkezésben közremű­ködő tíz tervező, öt generálkivi­telező, továbbá tizenöt egyéb épí­tő- és szerelővállalat szakembe­reinek összehangolt munkát kell végezniök. a gépek és berendezé­sek harmincöt hazai gyárból és öt nagy külföldi vállalattól érkez­nek. Az építkezés irányítására a Bor- nodí Vegyi Kombinát beruházási igazgatóságot hozott létre. Az építkezés földmunkái már nagyrészt befejeződtek. Elkészül­tek az utak. a csatornák, s ugyan­csak befejeződött a munkásszál­lás céljaira szolgáló kétszáz lakás építése. Most folyamatosan dol­goznak a különböző üzemcsarno­kok építésén és vázszerelésén. Az év végéig több mint kétmilliárd forint értékű berendezést és gépet kell beépíteniük, készre szerel­niük. Az 1975. esztendő „kulcsév” a pvc III. építésében. Az új gyár az 1977-ben kezdődő próbaüzem után évi százötvenezer tonna pvc-t, száztízezer tonna klórt és százhuszonnégyezer tonna maró­nátront ad majd a népgazdaság­nak. (MTI) Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese teg­nap Kecskeméten dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnö­kével és Erdélyi Ignáccal, a me­gyei pártbizottság titkárával Bács-Kiskun gazdasági helyzeté­ről, valamint az V. ötéves terv- koncepcióról folytatott megbeszé­lést. A tanácskozáson részt vett még dr. Craveró Róbert, az OT területi szociális kulturális osz­tályának vezetője, Tokai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese. Az Országos Tervhivatal ve­zetőit Szigeti Péter, a megyei ta­nács vb.. tervosztályának vezető­je tájékoztatta a különböző nép- gazdasági ágazatok megyénket érintő helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy Bács-Kiskun iparának fej­lődése a IV. ötéves terv idősza­• Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a megyei tanács elnöké­nek hivatalában megyei vezetőkkel tárgyal. (Tóth Sándor felvétele.) Szovjet­ausztráliai tárgyalások A hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodó Gough Whitlam ausztráliai miniszterel­nök (baloldalt) folytatja tárgya­lásait a szovjet vezetőkkel. A szovjet tárgyaló küldöttséget Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (jobb­ról a második) vezeti. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Műszaki-tudományos kutatásokat végeznek a Szaljut-4 űrállomás asztronautái kában is meghaladta az országos átlagot, termelésének értéke pe­dig az 1970. évi tízmilliúrddal szemben 1975 végéig meghaladja a 16 milliárd forintot. Az álló­eszköz-ellátottság, a technikai színvonal tekintetében azonban a megye ipara az országos szint alatt van. A termelés intenzitá­sának növelésére egy mód van, a technikai színvonal emelése, amelyre a következő ötéves terv­időszakban kell további lehető­ségeket teremteni. Komoly gondot okoz, hogy az építőipar kapacitása a IV. öt­éves tervidőszakban nem fejlő­dött a tervezett mértékben. Elő­reláthatóan az V. ötéves tervben is kapacitáshiánnyal számolha­tunk, annak ellenére, hogy a Kecskeméti Házgyár megkezdi termelését. Az elmúlt évek alatt kedvezően fejlődött a mezőgazdaság; az élelmiszer-feldolgozó üzemek tel­jesítőképessége és a tárolókapaci­tás azonban ezzel nem tudott lé­pést tartani. Az előadó a továbbiakban be­számolt a lakossági jövedelmek alakulásáról, a kereskedelem, az egészségügy, a kulturális, a kom­munális ágazat, s a lakásépítés helyzetéről. Az utóbbiról elmond­ta, hogy az előirányzott 20 ezer lakással szemben az ötéves terv végéig előreláthatóan 21 ezer épül fel a megyében. Az Országos Tervhivatal és a megye vezetői ezután a IV. öt­éves terv végrehajtásának ed­digi tapasztalatai alapján az V. ötéves tervkoncepció kidolgozá­sáról tárgyaltak. A megbeszélé­sekből kitűnt, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban nagy szerepe lesz az önfinan­szírozó képesség növelésének, a sajáterős fejlesztésnek. Vala­mennyi ágazat egyenletes bőví­tése mellett azonban a megyé­ben különösen az élelmiszer-gaz­daság komplex fejlesztésére kell majd nagy gondot fordítani. Az Országos Tervhivatal elnök- helyettese délután a megyei ve­zetők társaságában ellátogatott a megyei művelődési házba, a Tu­domány és Technika Házába és az épülő* Kodály Zoitán-intézet- hez, majd a továbbképzési kabi­net oktatási stúdiójába, ahol a tanyai iskolák részére a magnós tanórák előkészítését végzik. A vendégek a délutáni órákban utaztak vissza a fővárosba. MOSZKVA Horváth Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: A Föld körüli pályán keringő Szaljut—4 jelzésű szovjet űrál­lomáson Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósok a ki­jelölt programnak megfelelően befejezték a műszerek nagy ré­szének üzembe helyezését és a fedélzeti berendezések ellenőrzé­sét — közölte szerdán délben a moszkvai rádió. A közlés szerint a kozmonauták hozzáfogtak a ki­jelölt műszaki tudományos kuta­tások és kísérletek elvégzéséhez. A most véget ért munkanap folyamán a legénység kipróbálta az autonóm tájolás műveletét azoknak az úi műszereknek fel- használásával, amelyek lehetővé teszik különböző repülési helyze­tekben az űrállomás helyzetének meghatározását a Naphoz, a Holdhoz és a bolygókhoz képest. Közöttük kipróbálták azt a mű­szert, amelynek segítségével vég­rehajtják az űrállomás Föld felé való tájolását. E kísérletre akkor került sor. amikor az űrállomás a Föld árnyékában levő része fö­lött repült. A tájolási kísérletek során az űrhajósok értékelték a műszerek karakterisztikáját, fi­gyelembe véve a működésüket befolyásoló ténvz.őket. Mint a moszkvai rádió bejelen­tette. az űrállomáson megkezdőd­tek a genetikai, embriológiai, fi­ziológiai és műszaki-biológiai kí­sérletek a Földről vitt rovarok­kal. mikoorganizmusokkal, szö­vetkultúrákkal és magasabb ren­dű növényekkel. Az űrállomással létesített rá- diókapcsolatok során az űrhajó­sok közölték, hogy teljesen hoz­záidomultak a súlytalanság álla­potához és az űrállomáson vég­zett munka intenzív ritmusához. Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko jól érzi magát, redélzeti rendszerek kifogástalanul mű­ködnek Az űrrepülést folytatják. (MTI) N. O. Sikeres esztendő után a Fémmunkás halasi gyára • A Május 1. brigád tagjai Marcaliban felállítandó gabonasiló elemein dolgoznak. A Fémmunkás Vállálat egyen­letesen fejlődő kiskunhalasi gyá­ra az 1974. évi 154 millió forin­tos termelési tervét 10 millióval túlteljesítette. Ez az eredmény meghaladja a kongresszusi ver­senyben tett felajánlást is. A si­kert folyamatos termeléssel és értékesítéssel érte el a gyár kol­lektívája. A tervező és szervező munka színvonalának emelkedése azt eredményezte, hogy nyereség- tervüket szintén túlteljesítették 2 millió forinttal. Az év folyamán előbbre léptek a Dolgozz hibát­lanul munkarendszer bevezetésé­nek előkészítésében is. Az üzem újítóinak tábora tovább szélese­dett. munkások, közöttük nődol­gozók bekapcsolódásával. Az eredmények között tartják szá­mon, hogy a dolgozók bére 1974- ben átlagosan 5,1 százalékkál emelkedett, továbbá hogy üzem­be helyeztek egy új, korszerű műhelycsarnokot. Az 1975-ös esztendőt ev eleji „megtorpanás” nélkül, folyama­tos termeléssel kezdte meg a kis­kunhalasi Fémmunkás-gyár. Az első negyedévre a múlt év azo­nos időszakában elért 36 millió­val szemben 43 millió forintos termelési érték produkálását tűz. ték ki célul. A termékszerkezet­ben — ami tavalyhoz képest ke­veset változott — körülbelül fél­ezer gyártmány található, köztük az építőipar felvonulásánál hasz­nált keretes csőállványok, csőka­rimák, állványbilincsek, modul­barakkok. A budapesti házgyárak áttervezték a számukra Kiskun­halason készülő kötőelemeket. A változás nehéz feladat elé állítot­ta a Fémmunkás-gyár termelésé­nek előkészítésén dolgozó műsza­kiakat, akik ennek ellenére vál­lalták. hogy lehetővé teszik az új fajta kötőelemek gyártásának időben való megkezdését.. A Kiskunhalasi Kötöttárugyár­nak készülő acélszerkezetek a Fémmunkás üzemének jelentő­sebb idei munkái közé tartoznak. Sajnos, mivel az egyedi cikkekre szóló megrendelést későn, — 1974. novemberében kapták meg —, a szükséges aínyag időbeni beszerzése gondot okoz. A gyár műszaki és termelésirányító dol­gozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Kötöttáru- gyárral szemben vállalt kötele­zettségüknek határidőre eleget te­hessenek, s mindent megtesznek azért, hogy első negyedévi ter­vüket teljesíteni tudják. A. T. S. Sokszor írtuk már le e lap hasábjain; hogy milyen ve­szélyekkel jár lélen a köz­lekedés. Igaz, ebben az esz­tendőben még nem beszélhe­tünk havas, jeges úttestről, de annál inkább szót kell ejte­nünk a ködről, a síkosságról, a szinte óránként váltakozó időjárás okozta veszélyekről. Érdemes boncolgatni ezzel kapcsolatban a gépjárműveze­tők, de a gyalogosok, fogato- sok és kerékpárosok maga­tartását is, hiszen a statiszti­kákból kitűnik, hogy a közu­takon közlekedők mindegyike okozója, részese lehet a bal­eseteknek. Elsőként — ez a természetes — a gépjárműve­zetők magatartásáról, szabály- szerű közlekedéséről beszél­nénk. Az utak különösen a reggeli és esti órákban csú­szósak, síkosak. A szitáló köd mínusz 1—2 fokos hőmérsék­leten ráfagy a burkolatra, s ilyenkor a fékezés még akkor sem eredményes, megnyugta­tó, ha mind a négy kerék egyszerre blokkol. A fékezés szorosan összefügg a sebesség megválasztásával. Ha síkos úttesten valaki akár 40 kilo­méteres sebesség esetén is ál­lóra fékez, a gépkocsi saját lendületénél fogva nem ve­szít azonnal a sebességéből, különösen ha a' jármű súlyo­sabb. s pótkocsit is vontat. Az optimálisnak egyáltalán nem nevezhető útiúszonyok- hoz gyakran társul még a sű­rű, atláthatatlan köd, amely arra inti a gépkocsivezetőt, hogy minimális sebességgel közlekedjék. S ha már a köd­nél tartunk, szeretnénk fel­hívni a figyelmet arra, hogy a tompított jényszóró nappa­li használata nem lehetőség, de előírás, amelynek betartá­sa nemcsak mások, de önma­gunk életét is t>édi. A fogatosokat és kerékpá­rosokat is óvatosságra inti a ködös, síkos úttest, hiszen a kerékpárok gumiköpenyei, a lovak patkói könnyen meg­csúszhatnak, s máris bekövet­kezhet a szerencsétlenség. Saj­nos, ezeken a jármüveken a világítóberendezés fénye rend­kívül csekély, ezért nehezen észlelhető. Követelmény tehát, hogy a fogatosok, kerékpáro­sok szabályosan, a közlekedés­rendészeti előírásokat ponto­san betartva vegyenek részt a forgalomban. Tartózkodniok kell minden megfontolatlan cselekedettől — hirtelen ka­nyarodás, az irányjelzés, a ki­világítás elmulasztása stb. — mert ezzel az ütközés vagy a hirtelen fékezés előidézőivé , válnak. A kerékpárosok okoz­ta balesetek az év első 15 nap­jában jelentős mértékben megszaporodtak, s ralameny- nyi esetben őket terheli a fe­lelősség. A gyalogosok magatartásá­ról, meggondolatlanságáról kü­lön kell szólni. A gyalogosok úgy vélik, ha már leléptek a járdáról, elsőbbségük van a járműforgalommal szemben, s főleg az idősebbek, no meg a nagyon fiatalok elvárják a járművezetőktől, hogy kellő időben megálljának, biztosít­sák részükre az áthaladást. Olykor talán igazuk is van, de sajnos — anélkül, hogy a gépjárművezetőket védel­münkbe vennénk — a gép­kocsivezetők éppen az út sí­kossága miatt erre nem min­dig képesek. Megtörténhet ez akkor is, amikor a gyalogos a kijelölt gyalogátkelőhelyen akar áthaladni, de ezt mege­lőzően nem győződik meg en­nek veszélytelenségéről, s a már közelgő gépkocsi a féke­zés ellenére is elgázolja. Mint már annyiszor, most is azt tanácsoljuk: mielőtt a kijelölt gyalogátkelőhelyen az úttest­re lépnek, nézzenek körül, van-e a közelben gépjármű, s h.a igen, engedjék át, hiszen ez csak néhány pillanatnyi időveszteséget jelent. Január van, s néha úgy süt a nap, mintha már tavasz len­ne, ám a nap másik szaká­ban hirtelen köd borul az utakra, amely ismét a telet idézi. Érdemes tehát a ve­szélyre gondolni, hogy meg­előzhessük a baleseteket. G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom