Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 9. szám Ara: 90 fillér 1915. január 11. szombat Kevés vetőmag termett A7. ősszel nem sok szíj esett arról, hogy a vetőmagvak kései betakarítása piiatt az idén gond lesz a szaporítóanyag előteremté­se. Bár az egyes növények terüle­te és hozama megfelelő volt, az esőzés miatt biztonságba helyez­ni nem tudták, s így nagy része kárba veszett. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat kecskeméti köz­pontjához sorra érkeznek be a megrendelések. A vállalatnak el kell látnia azokat a gazdasá­gokat, amelyekben a magvak to- vábbszaporítását végzik, és azo­kat is, amelyekben takarmányo­zási. étkezési célra termelnek. Az őszi két-három hetes késés mun­kájukon is szükségszerűen meg­látszik: a tisztítás és a fémzáro­lás még nem fejeződött be. Ta­valy ilyenkor pedig már elkezdő­dött a szaporítóanyag termelő­üzemekhez való kiszállítása is. Lucernából, országszerte keve­set sikerült jó minőségben beta­karítani. Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági üzemeiben megter­mett ugyan a 40 vagon vetőmag, de a csapadékos időjárás miatt csak későn került magtárba, és ezért mindössze 10 és fél vagon alkalmas a szaporítóanyagként való felhasználásra. A lucerna­maggal központilag gazdálkodnak és előréláthatólag Bács-Kiskun megye sem kap többet, mint amennyivel hozzájárult a kész­lethez. A gazdaságoktól ezidáig 15 vagon lucernamagra érkezett megrendelés és ennek az igény­nek már nincs árualapja. A kért- nél szinte minden üzem keveseb­bet kap majd. Ez azonban nem jelenti a telepítendő terület lé­nyeges csökkenését. Gondosab­ban kell végzeni a talajelőkészí­tést, a vetést. Az eddigi gyakor­lat az volt, hogy holdanként 18— 20 kilogramm vetőmagot szórtak ki, holott ez a mennyiség egy hektárra is elegendő, ha valóban szakszerűen történik a telepítés. A vetőmaggal lehet takarékos­kodni a hozamok csökkenése nél­kül. Egyéb takármányféle — vö­röshere. somkóró. baltacím, ta- karmányborsó — szaporítóanyaga korlátlan mennyiségben a gaz­daságok rendelkezésére áll. Ugyanakkor kevés van a tavaszi bükkönyből, a muharból és a hibrid szudáni fűből. Mivel a napraforgó vetőmagvá- ból sincs elegendő, az országos tartalékból juttatnak majd a gaz­daságoknak. ez azonban várha­tóan kevesebb lesz az igényeknél. A hibrid kukorica tisztítása, fém­zárolása még folyik. A mezőgaz­dasági üzemek az idén főként a korai, rövid tenyészidejű fajtákat kérik, szemben az előző évekkel, amikor a későbbi, de nagy hoza­mú fajtákat igényelték. D. É. Ruházati export Soltról • Készülnek a férfipantallók. • Obornyik Jánosné meós a nyugatnémet export­ra készülő termékeket ellenőrzi. A Budapesti "Üj Egység Ru­házati Ipari Szövetkezet solti telepe azok közé a munkahelyek közé tartozik, amelyeket az ipar szabad munkaerőt ke­resve hozott létre az utóbbi években Bács- Kiskun megyé­ben. Dolgozói 1974-ben már december 20-ra teljesítették előirányzatu­kat, s ez ked­vező légkört te­remtett az új esztendő fel­adatainak meg­oldásához. A solti üzem kapacitásának jelentős részét tavaly NSZK- beli cég megrendelése kötötte le. Többek közt 6 ezer blézert és 3 ezer lódenkabátot gyártottak a nyugati üzletfélnek. Ezenkívül ha­vonta 3 ezer belföldi értékesítésű férfipantalló is lekerült a szala­gokról. 1975-ben ' a varróüzemben to­pább készülnek az NSZK-ba ex­portálandó termékek, ami azt bi­zonyítja, hogy a megrendelő elé­gedett a solti asszonyok munká­jával. Folytatják a férfinadrágok gyártását is. A budapesti szövet­kezet, ha elegendő munkást tud felvenni második műszakot is in­dít solti telepén. A Kiskunsági Nemzeti Park megnyitó ünnepsége Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Az eseményen a megye szá­mos politikai és állami vezetője vett részt. Meghívták a megnyitóra azok­nak a gazdasági egységeknek a Vezetőit, akiket érint az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal elnökének ez év január elsején hatályba lépett határozata, mely létrehozta hazánk második nem­zeti parkját. Jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei párt ­bizottság első titkára, Perczel Miklós, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Eljött Borisz Garovnyikov. a szomszé­dos Jugoszlávia újvidéki termé­szetvédelmi hivatalának igazga­tója. • Rakonczay Zoltán, az Országos Tcrmészet- a védelmi Hivatal elnöke megnyitj a Kiskunság Nemzeti Parkot (Pásztor Zoltán felvételei) bejelentette a Kiskunsági Nem­zeti Park megnyitását. Elmondta, hogy a második nemzeti park lét­rejöttével az országban 120 ezer hektárra emelkedett a védett te­rület. Ez az ország összterületé­nek 1 százaléka. A következő esztendőkben újabb nemzeti par­kokat hozunk majd létre. A megnyitást követően dr. Tóth Károly, a nemzeti park igazgatója tartott előadást a ter­mészetvédelmi területekről, is­mertette annak növény- és állat­világát. Előadását diavetítéssel kísérte. A megnyitó sajtótájékoztatóval folytatódott. A napilapok és a folyóiratok munkatársai több kér­dést tettek fel, amelyekre az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal elnöke, valamint a nemzeti park igazgatója válaszolt. K. S. Dr. Gajdócsi István, a .megyei tanács elnöke üdvözlő beszédé­ben hangoztatta, hogy a környe­zetvédelem egyik fontos területe a természetvédelem. A megye la­kossága és vezetése már évek óta sürgeti, hogy ériékes természeti ritkaságainkat megvédjük. A Kis­kunsági Nemzeti Park megalaku­lása előtt a megyében 23 helyen csaknem ezer hektár védett te­rület volt. A nemzeti park meg­alakításával ez a védett terület 31 ezer hektárra nőtt. A megye vezetői már 1972 óta szorgalmaz­zák a park létrehozását. — Öröm­mel fogadtuk tehát az Országos Természetvédelmi Hivatal akkor tett ajánlatát, hogy Hortobágy után az ország második nemzeti parkja az Alíöldön. nagyrészt Bács-Kiskun megyében, Kecske­mét székhellyel valósuljon meg. A szervező és előkészítő munka eredményét nyugtázzuk a mai napon. Felmerülhet az a kérdés — folytatta a továbbiakban —, hogy nincs-e ellentmondás a szo­cialista nagyüzem termelési tö­rekvései és a természetvédelem között. Határozottan kimondhat­juk. hogy nincsen. A nemzeti park területének ugyanis több, mint 60 százaléka hat aranyko­rona értéken aluli gyenge homok, elhagyott szántó és parlag. A meg nem műveli, mezőgazdasági szempontból értékeden töldek éppen a legértekesebb természet- védelmi területek. Végezetül hangoztatta: — Ed­digi törekvéseink, közös eredmé­nyeink, a szülőföld szeretete, a hatalmas értékkel, arányos fele­lősségvállalás a garanciája an­nak. hogy óvni. őrizni, védeni fogjuk ezt a nemzeti parkot, se­gítjük annak igazgatóságát szép es nemes feladatainak teljesíté­sében. Ezt .követően Rakonczay Zol­tán, az Országos Természetvédel­mi Hivatal elnöke ünnepélyesen • Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. A munkaügyi miniszter látogatása Karakas László munkaügyi mi­niszter tegnap Kiss Jánosnak, a minisztérium területi főosztálya vezetőjének és Látási Istvánnak; a minisztérium szakoktatási fő­osztálya helyettes vezetőjének kí­séretében Bács-Kiskun megyébe látogatott. A minisztert Kecske­méten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A vendégek és a megye vezetői között tárgyaló­Falugyűlések <r> A párt XI. kongresszusának irányelvei egy helyütt így fo­galmaznak: „A népfront avas­sa közüggyé legfontosabb cél­jainkat.” Ennek az elvnek a mind teljesebb érvényre jutta­tását szolgálják a népfront- mozgalomban évek során át kialakult módszerek, eszközök, is, melyek révén most már „szigorúan közérdekű” üggyé vált például a lakóterület fej­lesztésével összefüggő felada­tok megbeszélése a lakosság­gal. így alakult ki városokban, falvakban olyan légkör, hogy a társadalom különböző réte­gei egyaránt a maguk ügyének tekintik lakóhe­lyük jelenének, jövőjének for­málását. Aminek viszont nagy szerepe van abban, hogy a lakosság egyre több cél meg­valósításához járul hozzá a maga erejével, forintjaival. A tömegekkel való kapcso*• lattartás hagyományos formái a népfront-fórumok, melyek „klasszikus” keretektől — mint a nagygyűlések mozgalmi vagy nemzeti évfordulókhoz kap­csolódó rendezvények — az ankétokon, tapasztalatcsere- találkozókon át a kerekasztal- beszélgetésekig igen sokféle­képpen árnyaltak. Most már három esztendős múltra te­kintenek vissza a téli hóna­pokra jellemző, s a fórumok sokféleségén belül sajátos tar­talmat hordozó falugyűlé­sek. Eddig amolyan „decembe­ri” rendezvények voltak ezek, ebben az „idényben” azonban, mondhatni, kitágult■ lefolyásuk időszaka. Farkas József me-. sok kezdődtek, amelyen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács, általános elnökhe­lyettese és Tóth Imre, a megyei tanács vb munkaügyi osztályá­nak vezetője is. A megbeszélé­sen Bács-Kiskun megye munka­ügyi helyzetéről — ezeh belül súllyal a szakmunkásképzésről, s a képzést elősegítő tárgyi felté­telek fejlesztéséről — 'volt szó. Ezután a munkaügyi miniszter gyei népfronttitkár tájékozta­tása szerint 1974 decemberé­ben kezdték meg megyénkben a falugyűlések tartását, s ez eltart az idén március elejéig. Így kívánják a mostani idők­re jellemző események, folya­matok. Mint a felkészülés a XI. pártkongresszusra, a fel­szabadulási évfordulóra, vala­mint építőmunkánknak arra a nehezebb szakaszára, ami a világgazdasági helyzet hatá­saként miránk is vc.r. S V. ötéves tervünk megalapozása. Most különösen belátják, ér­zik az emberek, hogy mennyi­re szükséges az egység, az összefogás, a tervek, örömeink, gondjaink közös megbeszélé­se, az együttes fejtörés a mi­nél jobb megoldás megtalálá­sára. Erre vall az eddig lezaj­lott körülbelül 2b—30 falu­gyűlés látogatottsága is. Ahol már a legelején felfedezték ennek a fórumnak a különle­ges célszerűségét a lakóterület fejlesztésének közös megvi­tatására háromszázan is eljöt­tek a falugyűlésre. Egyebütt is alig adták száznál alább. Dunavecsét, Apostagot úgy tartják számon a népfrontnál, hogy „ott csak jól sikerülhet,” Tanácsi vezetők az előadók, lehet hát tőlük érdeklődni az 1974-es fejlesztési tervek meg­valósulásáról — az ismerteté­sen túl — a részletekről is. Kérdeznek is sokat. — mon­dotta a megyei népfronttitkár. S bár még távol vagyunk a falugyűlések teljesebb tartal­mi értékelésétől, hiszen erősen menet közben tartunk még, így is kirajzolódik, milyen te­rületeken tartja számon a la­kosság a tervek, ígéretek va­lóra váltását — elsősorban. Szinte mindenütt téma a kom­munális ellátottság. Sok kér­dést tesznek fel az egészség- ügyi, szociális helyzettel s a kereskedelmi viszonyokkal és kísérete a megye vezetőinek társaságában Kalocsára utazott,, ahoi Mester József, a városi párt- bizottság első titkára fogadta. Itt ellátogattak az Alföldi Porcelán- gyár kalocsai festőüzemébe, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalathoz, a sü­tőipari vállalathoz, a 619-es szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézetbe és a háziipari szövetke­zetbe. A vendégek az esti órák­ban utaztak vissza a fővárosba. kapcsolatban. A húsellátás, a tölteléVcáru-forgalom egyenet­lensége ma is felvetődik. Sok gond van a belvizekkel, s vannak helyek, ahol a jó ivó­víznyer és megteremtésének módozatait keresik. De nemcsak számonkérnek, az eredményeket is. elisme­rik az emberek. Tudván, hogy közvetve vagy közvetlenül mind a sikerekben, mind a várt eredmények esetenkénti elmaradásában mindannyi­unknak része van. Elsorolják azt is, mit valósítottunk meg anélkül, hogy beterveztük vol­na. Szép számmal vannak ilye­nek, mindenekelőtt gyermek­intézmények, óvodák, bölcső­dék, iskolabővítések. Mulatva, hogy a szorító szükség „ter­ven kívül” is mozgósítani tud­ja a lakosságot, az üzemeket, téeszeket társadalmi támoga­tásra. Hogy Tiszakécskén s másutt terven túl tudtak pél­dául óvodákat építeni, bizo­nyos mértékbén a tanácsok önállósága megnövekedésének kedvező hatását is jelzi. Az igen tiszteletre méltó tömegű társadalmi munka, az a szinte türelmetlen pezsgés, ami már most, tél elején sarkallja, a lakosságot többek közt a fel- szabadulási emlékparkok, fá­sítások, lakóhelyszépítések be­fejezésére, továbfolytatására, szintén értékes köztudalformá- lódást igazol. A lelkes közreműködés kö­zös elhatározásaink tettekké válásában cáfolja az olyan „próféciákat”, melyek szerint az életszínvonal emelkedése, a családok anyagi gyarapodása a közűgyek iránti közömbössé­get, az emberek „maguknak- valóságát” erősítené. A falugyűlések élénksége, látogatottsága is elhárítása a befelé fordulásra való hajlan­dóságnak. T. I. Kuvaiti gazdasági küldöttség , Budapesten Fock Jenő fogadta Abdelrahman Sz. Al-Atikit Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter meghívására. Abdelrahman Sz. Al-Atiki pén?- és olajügyi mi­niszter vezetésével pénteken hi­vatalos látogatásra Budapestre érkezett Kuvait állam gazdasági küldöttsége. A delegáció meg­kezdte tárgyalásait a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A magyar delegá­ciót Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter vezeti. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fo­gadta Abdelrahman Sz. Al-Atikit Kuvait állam pénz. és olajügyi miniszterét. < A szívélyes légkörű tárgyszerű eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Ali Zakaria Al-Ansari, Kuvait állam magyarországi nagykövete is. Edward Gierek Kubába utazott Fidel Castrónak, a Kubai Kom­munista Párt KB első titkárának meghívására pénteken hatnapos hivatalos baráti látogatásra Ku­bába utazott Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Személyé­ben; a lengyel nép legmagasabb szintű politikai vezetője ezúttal először lép Latin-Amerika földjé­re. Útjára több magas rangú párt- és állami személyiség is elkísérte. A lengyel—kubai csúcstalálko­zón központi kérdésként a kétol­dalú együttműködés további fej­lesztését vitatják meg. Áttekintik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű problé­máit is. Lengyelország és Kuba 1960- ban lépett diplomáciai viszony­ra. A két baráti szocialista ország együttműködése a legutóbbi évek­ben gyorsan fejlődött. Ezt a ve­zető politikusok kölcsönös látoga­tásai is elősegítették. 1971-ben Edward Babiuch, a LEMP PB tagja,, a KB titkára járt Kubában. 1972-ben Fidel Castro látogatott el Varsóba, 1973‘ban pedig Hen­ryk Jablonski lengyel államelnök volt hivatalos látogatáson Havan­nában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom