Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

1975. január 10. PETŐFI NÉPE • 7 SPORT • SPORT Szombaton Kiskunfélegyházán teremlabdarúgó-torna kezdődik Hat csapat részvételével ja­nuár 18-án rajtol Kiskunfélegy­házán a Felszabadulási Kupa te­remlabdarúgó-bajnokság. A váro­si labdarúgó-szövetség rendezésé­ben egyfordulós körmérkőzéses tornán döntik el a csapatok a he­lyezések sorsát. A résztvevők a Kun Béla SE I.. Kun Béla SS II., a Vasutas Reménység, a Vörös Csillag, a Húsos és a Lenin Tsz SK csapatai. A további mérkőzé­seket január 18-án és 25-én tart­ják a kiskunfélegyházi 803. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tornacsarnokában. Az emlékverseny győztese el­nyeri a Kiskunfélegyháza Városi Testnevelési és Sportfelügyelőség által alapított. Felszabadulási Ku­pát. Néhány érdekesség a torna sza­bályaiból. Egy-egy csapat 12 fő­ből állhat, s ebből a pályán a kapussal együtt 5 játékos játszik, a többi cserélhető. A játékidő 2x20 perc, 5 perces félidőkkel. A súlyosabb szabálytalanságokat a játékvezető 2 vagy 5 perces ki­Alapoz a Kun Béla SE Vége felé tart már labdarúgó­csapataink téli pihenője. Az NB III-as csapataink mindenütt ed­zésben vannak már. Most Pálfi József, a sportrovatunk kiskun­félegyházi tudósítója arról szá­molt be, hogy a megyei bajnok­ság élén álló Kun Béla SE lab­darúgói is megkezdték a felké­szülést a számukra oly sokat ígérő tavaszi fordulóra. Lantos János edző vezetésével 20 fős keret alapoz Kélegyházán. Ha az idő engedi, a szabadban A támadó futballé a jövő Hoffer József jegyzetfüzetéből A X. labdarúgó-világbajnokság szak­mai tapasztalatait még sokáig elemzi majd a futballvilág, nagy általános­ságban azonban máris sok érdekessé­get le lehet vonni a legjobb 16 csapat több mint háromhetes mérkő.zéssoro- zatából. Elsőként azt kell megállapítani, hogy ez a VB, a támadó futball diadala volt. A megújhodást elsősorban Hollandia. Lengyelország és az NSZK csapata je­lentette. Különösen a lengyelek mu­tattak sok újat. megszívlelendőt. Így elsősorban azt. hogy az eredményes szerepléshez a saját játékosanyag ké­pességeinek megfelelő játékszisztémát kell találni, s nem pedig mást utánoz, ni. Kazimierz Gorski lengyel szövet­ségi kapitány amikor számításba vet­te játékosait, csapategységeit, azonnal rájött arra. hogy legnagyobb erőssé­güket a támadósor jelenti. Mögéjük megtalálta a megfélelő középpályás­sort, mégpedig Deynával a tengelyé­ben, s a védelmét is magabiztossá, gyorssá és keménnyé tette. A labdarúgó VB nagy pilla­nata. Az NSZK csapatkapi­tánya emeli magasba a kupát. Mindez Gorskinál sem ment mától holnapra. Négy évet szántak a .ló VB- felkészülésre és közbül még azt Is el- • érték, hogy olimpiai aranyérmet is kaptak fiai. Gorski nem bízott sem­mit a véletlenre. Segítőtársa, Gmoch statisztikát készített a VB valamennyi résztvevőjéről, ügy ..feltérképezte" a csapatok játékerejét, játékosállomá­nyát. hogy Gorskit semmi nem érhet­te meglepetésként. Uwe Seelertől, a volt nagyhírű nyu­gatnémet csatártól hallottam, aki ezen a VB-n már csak a lelátóról nézte ha­zája válogatottjának találkozóit: — Azt hiszen, hatalmas lépést tett a világ labdarúgása, s a támadójáték győzedelmeskedett. £s ezt azok tud­ják igazán játszani, akiknek megvan a képességük a megfelelő ritmusvál­tásra. Amikor kell, a tenmó fokozá­sára, de nem feledkeznek meg a biz­tonságos védekezésről sem. Igen. a Vb ismételten megmutatta, hogy a totális futball van kialakuló­ban a világ minden szegletében. Ha­marosan teljesen elmosódnak az egyes posztok, és a játék hevében minden­kinek lehet támadó, védő és szervező feladata is. Megszívlelendő volt, amit Rinus Mi­chels, a hollandok kiváló szakvezetője mondott egy találkozásunk alkalmá­val: — Az eredményes szerepléshez első­sorban a játékosok kifogástalan tech­nikai és taktikai képzettsége szüksé­ges, ezenkívül megfelelő csapategység. A dirigensnek egy minden tekintet­ben a többiek játéktudását felülmúló szupersztárnak kell lennie. Mi szeren­csesek voltunk ebben, hiszen rendel­kezésünkre állt Cruyff, aki nemcsak mérnöke volt csapatjátékunknak, ha­nem ha kellett, „napszámosa" is. Rávilágított ez a VB arra is, hogy a dél-amerikai és a latin futball (spa­nyol, portugál, olasz) messze elmaradt a fejlődéstől- Máig is ott tartanak, hogy a szép kivitelezésért, egy-két technikai trükkért mindent feláldoz­nak. Nem bírják -a tempót, fi a ke­mény, férfias küzdelmet pedig gyak­ran összetévesztik a sportszerűtlen­séggel, szabálytalansággal. Ha Dél- Amerika 1978-ban múltjához és hagyo­mányához méltóan akar szerepelni az argentínai XI. VB-n, már most elkezd­hetik futballsportjuk modernizálását. Sikeres szereplés reményében alapoz a KTE — Mikor tart edzést a KTE labdarúgó- t csapata? — Január 8-án, 14.30-tól — kapom a vá­laszt a telefonban. állítással, és természetesen — ha olyan komoly az eset — végleges kiállítással is büntetheti. Ä fél­egyházi teremtornán a csapatok döntetlen eredményt is elérhet­nek. tehát a végén nincs bünte­tőrúgás. A mérkőzések mindhá­rom játéknapon délután 15 óra­kor kezdődnek. A versenybíróság elkészítette a Felszabadulási Kupa sorsolását: JANUÁR 11-én: 15.10 Kun B. SE I.—Kun B. SE II., 16 ó. Hú­sos- Vörös Csillag. 16.50 Lenin Tsz—R. Vasutas. 17.40 Kun B. II.—Vörös Csillag, 13.30 Kun B. I.—Húsos. JANUÁR 18.: 15.10 Húsos­Lenin TEsz, 16 ó. R. Vasutas— Kun ß. II. 16.50 Vörös Csillag— Kun B. I.. 17.40 R. Vasutas— Húsos. 18.30 Kun B. I. —Lenin Tsz. JANUÁR 25.: 15.10 Vörös Csil­lag—Lenin Tsz, 16 ó. Kun B. I.— R. Vasutas. 16.50 Lenin Tsz— Kun B. II.. 17.40 R. Vasutas— Vörös Csillag, 18.30 Kun B. li.— Húsos. folynak az edzések, de a Petőfi Iskola tornaterme is a csapat rendelkezésére áll. Örvendetes újság, hogy az alapozáson már ott van a súlyos sérüléséből felgyógyult Sahin Dezső csapatkapitány, a 30 éves labdarúgó most is mindig az élen jár a munkában és így mu­tat példát a fiataloknak. A Kun Béla SE íelnőttcsapatál 5—6 .te­hetséges, még ifjúsági korú fia­tallal egészítették ki, akik ha­marosan állandó tagjai lehet­nek az együttesnek. Már 14 óra után mozgalmas kép fogadja az öltözőbe lépőt. Vannak vagy húszán, de még mindig szinte percenként nyílik az ajtó, s érkeznek a labdarúgók. — Együtt alapozunk a máso­dik csapattal — adja meg a ma- gvaráztot Varga Béla, az edző. — Hogyan alakul a felkészülési program ? —- Január 6-án kezdtük a mun­kát. Az első héten másnaponként, később pedig naponta tartunk edzést. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor ja­nuár 20-án teszünk egy „kirán­dulást” Kunfehértóra. a megyei TSH edzőtáborába. — Ez mitől függ? — Attól, hogy meg tudják-e javítani a fűtőkazánt. Egyébként már mindent gondosan kitervel­tünk. Ebédre „beugrunk” Halas­ra, a Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi étkezdéiébe. A reggelit meg vacsorát itthonról visszük. — Mi lesz a „tarisznyában”? Többen is felnevetnek, és már mondják is a választ: zsíroske­nyér. tepertő, szalonna ... Közben már a többség felöltö­zött. Mányoki, a csapatkapitány nagy pohár tejet tölt magának az asztal végén és felhörpinti. Indul kijárat felé. — Milyen hangulatban kezdő­dött az alapozás? — kapom el egy szóra. — Bárki előtt nyitva áll az ajtó, meg lehet róla győződni, hogv egészséges a csapatszellem. Igazán jól összekovácsolódtunk. Nem bántjuk már egymást a já­ték közben elkövetett hibákért, hanem inkább segítünk. — Mit vár az új évtől a csa­patkapitány? • Játékos verseny, váltott „lovakkal”. A „fogadó” ezúttal Varga Béla edző. — AZ 5. hely megszerzését, ez reálisnak látszik. Jobb pályán talán előbb is végezhetnénk. A jelenlegi csak az ellenfeleknek kedvez, akik jobbára védekeznek. — Milyen követelményt tá­masztott önmagával szemben? — Jobb teljesítményt szeret­nék nyújtani, mint eddig. Meg­oldódott a munkahelyi problé­mám: most már tudok rendsze­resen edzésre iámi. Varga mester is elkészült az öltözéssel, nyakába akasztotta a sípot. Még egy, utolsó szemlét tártott a készülődök között. — Történt változás a csapat­ban? — érdeklődöm. — Sajnos. Franczkó térde az operáció után sem jött teljesen rendbe. Nem tudia vállalni a terhelést. Ügy néz ki, ennek el­lenére erősödünk. Szegezdi a Me- zőfi SE-ből február 19-én lesze­rel és igazolható. Már nálunk kezdte meg a felkészülést. — Milyen • cél érdekében ké­szült az idei edzésterv? — Az egész évre alapozunk, a fokozatosság elvét betartva. A tavalyihoz viszonyítva emeljük a a mércét, heti négy edzést tar­tunk. Az első öt. között ott kell lennünk. De nem elképzelhetet­len a dobogó sem — Megfogjuk a 3. helyet! — mondja Bohács. a KTE „gólzsák­ja”. Magyarázatként hozzáteszi: „Igyekszem majd több gólt lőni, mint az őszi szezonban”. — A meglevő játékosgárdánkra lehet építeni — mondja a mes­ter. — A csapat átlagos életkora mindössze .23 év. Van jövője. A fiatalok lelkesedésükkel pótolják a tapasztalat hiányát. Egységes, jó szellemű csapat lett a KTE. Az árát olyanféleképpen fizettük meg, hogy időnként gyengültünk egy-két fenegyerek kiválásával, de megérte! Azóta is szem előtt tartjuk, hogy elsősorban sport­szerűen élni tudó embert nevel­jünk. — Mi lesz a mai edzésprog­ram? — Bemelegítés gimnasztikái gvakorlatokkal. utána kime­gyünk a Hun vádi városba, ahol 40 perces futás képezi a mai ed­zésnap súlypontját, majd vissza- jövet egy kis technikai résszel vezetjük le a fáradtságot. Közben Szőczey Lajos másod­edző megkezdte a bemelegítést a játékosokkal, azután könnyebb „ellenfelek” legyenek a még előttük álló kilométerek. Banczik István SPORTMOZGALOM Sport minden szinten A technika jóvoltából egyre gyakrabban lehetünk „jelen" egy-egy nagy világversenyen, szép kényelmesen leülünk fote­lünkbe és végignézzük Európa, Amerika, Ázsia, Ausztrália vagy éppen Afrika valamelyik váro­sában zajló eseményeket. Hány és hány alkalommal cso­dáljuk a sportolók bravúros tel­jesítményét, hány és hány ki­váló élsportolót választunk pél­daképül magunknak. A versenysport különböző szintjein mások és mások ,a kö­vetelmények. Hazánkban az utób­bi években egyre gyakrabban rendeznek különböző munkahelyi versenyeket a különféle sport­ágakban. Ezek közül is talán a legnépszerűbb a kispályás lab­darúgás, de számos híve van az atlétikai, asztalitenisz, rop- és kézilabda versenyeknek. Ezeken a versenyeken ma már egyre töb­ben állnak rajthoz azok közül, akik korábban rájöttek a testne­velés, a mozgás szükségességére, szépségére, az egészségre gyako­rolt jó hatására. A minőségi sport, az élsport már egészen más követelménye­ket állít fel. A magasabb szin­ten rendszeresen versenyző sportolók felkészülése, edzés­munkája igen ,sokrétű. A tudo­mány, az edzéselméletek, a ku­tatások számos területének ered­ményeit használják az élsporto­lók a legjobb felkészülés érde­kében. Az edzésmunka sport­áganként változik, egy közös vo­nás azonban valamennyi sportág edzésrendszerében • van: a rend­szeresség! Világszerte síámos szakember állapította már meg, hogy egy ország élsportolóinak eredmé­nyességéből következtetni lehet az ország általános -testkultúrájának színvonalára is. Bebizonyosodott 'az is, hogy a sportágak nagy ré­szében azok az országok tudnak eredményesen szerepelni, ame­lyekben már kisgyermekkortól rendszeressé válik a testedzés. Hazánkban az elmúlt évben az általános iskolákban növelték a testnevelési órák számai. A há­rom testnevelési óra, ezek terv­szerű és a korábbinál jobb ki­használása azonban még önma­gában vajmi keveset oldhat meg. A tanórákon kívül is rendszere­sen mozogniuk, sportolniuk kell an fiataloknak ahhoz, hogy egy­szer. talán ők \is az élsportolók rkfíkS kéf ü’fheSSienek . . . • Sótörés, amelynek most még csak a „kínjai”í érezhetők, de talán később, a mérkőzéseken az előnyei is kifejezésre jutnak. A MAGYAR BAJNOKSÁGOK. ARCHÍVUMÁBÓL... Mióta osztanak hazánkban aranyérmet? Évről évre több a sportverseny, a mérkőzés, a hazai és a nemzet­közi találkozó. A nagy verseny- dömpingben előkelő helyet fog­lalnak el az országos bajnoksá­gok, amelyeknek változatlanul nagy a tekintélyük, a rangjuk. összeállítást készítettünk a baj­nokságok „születéséről”, s a „leg­öregebb” címet az evezős sport kapta: 1893-ban rendezték az el­ső hivatalos versenyt, amelynek az egyetlen számában az egypár- evezésben Lindtner Sándor ke­rült az első helyre. Egy évvei később már bajnokságot vívtak a teniszezők is, s nagy meglepe­tésre Pálffy Paulina nyerte a döntőt — a férfiak előtt. A két legtekintélyesebb sportágban, az atlétikában és úszásban 1896-ban küzdöttek először a bajnoki cí­mekért. A „sportok királynője” még csak négy számban (100 yardos és egyméríöldes síkfutás, távolugrás és súlylökés) várta a jelentkezőket, az úszásban még ennél is kevesebb, összesen két szám volt (100 yardos és egymér- földes). A nők jóval később, 1920-ban kapcsolódtak be az úszóbajnoki versenyekbe. A két legeredményesebb magyar sport­ág közül a vívásban 1900, az asz­taliteniszben 1905 óta írták ki a bajnokságokat. Ma már elképzelhetetlen viszont olyan „kettősség”, amilyennel a szá­zadforduló utáni években néhány ma­gyar sportember dicsekedhetett. Így például 1903-ban az egyetlen kötöttfo­gású birkózó bajnoki számban (a sza- badfogásúak csak 1931 óta lépnek sző­nyegre (Weisz Richard bizonyult a legerősebbnek, s 1905-től a súlyeme­lők 85 kg feletti ^kategóriájában négy esztendőn át védte a bajnoki címet. Emődi Béla 1904-ben könnyűsúlyú bir­kózóbajnok lett. — i907-ben egy me­rőben más sportágban, a tornában nyerte meg az összetett versenyt. A labdarugók 1901 óta küzdenek a baj­noki oontokért. s az első győztes a BTC együttese volt. De más érdekes­ségeket is találunk a sportágak baj­nokságainak történetében. A 32 legismertebb és legnépesebb sportág közül csak nyolcban kezdőd­tek a bajnokságok a felszabadulás utáni években. A sakkozók először 1945-ben ültek táblák mellé, hogy el­döntsék, ki az ország legjobbja, s az elsőséget Flórián Tibor, a szövetség mai főtitkára szerezte meg. A ..leg­ifjabbak” közé tartozik a tollaslabda és a művészi torna: első bajnokságuk születési dátuma 1960. Mikor rendezték meg az első baj­nokságokat? — időrendben a követ­kező a sorrend: 1893: evezés 1894: tenisz 1896: atlétika és úszás 1898: kerékpár 1900: korcsolya és vívás 1901: labdarúgás 1903: birkózás 1904 .-.vízilabda 1905: asztalitenisz és súlyemelés 1907: torna 1911: sí 1912: sportlövészet 1923: ökölvívás 1924: lovaglás 1928: kézilabda 1929: gyeplabda 1932: íjászat 1933: kosárlabda 1937: jégkorong és teke 1938: kajak 1945: sakk 1946: öttusa 1947: motorsport, röplabda és vitorlázás 1953: cselgáncs 1960: művészi torna és tollaslabda. K. M. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 17.1«: Velencei dalfesztivál Euró- KOSSUTH víziós átvétel az olasz tv műsorából. 18.05: Shirley, a riporter. Magya­rul beszelő angol tévéfilm­14.25: „Nyitnikék” — Kisiskola- 22.20: Lengyel művészek opera­sok műsora. felvételeiből. 15.10: Magyarán szólva... 22.50: Meditáció. 8.22: Pilar Lorengar és Dan __n__________ lordachescu énekel. s orozat 6. rész”: A kibékü- 9 00: Az e,més nemes Don Qui- lés. 18.30: Öt perc meteorológia 18.35: Sémák nélkül I. Riport- film. előtt (ism.) 9.20: Verbunkosok, nóták. 10.05: Iskolarádió. 8.05: Orosz nyelv (ált. ísk. 5. oszt.) Milyen vagy te, Iván? ____ 9.0 5: Magyar irodalom (ált. isk. 19.05, Rekl'ámműsor. 8. oszt.) A város peremén 19.15: Esti mese. JOzsef Attila — I. rész. 19.30: TV-Hiradó. ______________ 9.55 : Magyar irodalom (ált. isk. 20.00: HAZAI ESTEK. Dunaújvá- 10.30: Édes anyanyelvűnk. .... oszt.) János vitéz II. r0s — Tatabánya. 10.35: Beethoven: c-moll vonós­JJfí; ?uck® (Ism.) Kb. 22.00: TV-Hiradó 3. négyes. U.10: Francia nyelv (kozepisk 11.00: Miről ír a Társadalmi n,-ív- ,oszt-> Műkedvelő 2. MOSOR: Szemle legújabb száma? XZÍnCSZek\ /» , 11.10: Versenyművek. U.35: Orosz nyelv (Ism.) 20.00: A cirkusz csillagai (SZl- 11.49: Fény Magyar irodalom (ált. isk. NES) Logano. Francia léje. 15 25- M “w? 77 ,.T * .... , . zenésfilm (Ism.) 12.35: Tánczenei koktél. 1 ' ‘ ” — fsm ) <alt- ,sk>'20.55: Tallin. Bolgár rövidfilm. 1J-20: Adáro Jenő népdalfeldol­15.50: Napköziseknek' - szakkö- 21.15: TV-Hiradó 2. 1;) 45; olv^ivaíó. és^ata^2 erdÖ növényei 2,'35: Vészharang. Magyarul be- u!oo: Albert Schweitzer diák- es állatai. szelő olasz film. élete. 15.25: Kóruspódium. 15.31: Párizsi vidámságok. 16.00: A világgazdaság hírei, jote de ia Manch^.^Miguel j«-®*' * Könyvklubja de Cervantes regénye foly- "-20: Odd: Regi hesseni induló, tatásokban. XXV. rész: n'26: Lemczmuzeum. Sancho Panza a hercegné. 17-46: Kis Dorrit. Charles Die­SS 20.28: A Rádiószínház bemutató­ja. Szúnyog puszta. Klimits Lajos rádiójátéka. 23.00: Részletek Oscar Straus Le. 21.22: Arany virág. Részletek génybúesú című operett­jéből. 0.10: Magyar toronyzene. PETŐFI Huszka Jenő—Martos Fe­renc operettjéből. 21.50: Könnyűzenei magazin, 23.15: Századunk zenéjéből. 14.30: Magyar irodalom (ált. isk. "•##S renyö István könyvszem- »-H. ««ult- ^Hottu^-a szin- „.«S: Külpolitika, figyelő .(ism.) kens regénye rádióra 19.38: Kapcsoljuk a Zeneakadó-* 8.30: Magyar tájak dalaiból, mia nagytermét. A Magyar 9.03: Ezeregy délelőtt. Rádió és Televízió szim- 10.00: A zene hullámhosszán, fónikus zenekarának 12.00: A varázshegedű. Részletek hangversenye az ifjúság- Egk operájából, nak. 12.45: Garai Gábor versei. Közben: 13.03: Romantikus zene. 14.00: Kettőtől hatig, szín- ----­h ázban és a moziban. 3. MŰSOR Kb.: 21.25: Gazdálkodás amerikai módra. Kb.: 21.35: Népdalok. 18.05: Iskolarádió. 18.25: tlj magyar zene a Rádió­ban — a közönség és kritikusok 1974. évi dijá­ért — III. rész. 19.25: Kfsértetjárás Magyaror­szágon. Pándi Pál köny­vét bemutatja Kulin Fe­renc — IV. rész (ism.) 18.20: Galina Visnyevszkája éne- 19.48: Híres filmslágerek. kel. 18.45: A faktorok mérése — rej­tett módszerekkel. 19.00: Böbe Gáspár Ernő népi ze­nekara játszik. 19.3$: Húszéves vénlányok. 20.28: Bartók hatása Britten mű­veire. 21.05: Marton Éva és Melis György Verdi-kettősöket énekel. 21.44: Európai Nemzetek Zenéje. Szombaton és vasárnap Kecs­keméten. a Hosszú utcai Általá­nos Iskolában rendezik meg a városi egyéni asztalitenisz-baj­nokságot. Az ifjúságiak és a ser­dülök szombaton 15 órakor állnak asztalhoz, míg a felnőttek vasár­nap 8 órától márkőznek, amikor is az egyéni és párosversenyt bonyolítják le. Mátrai, Mészöly és Farkas _ B uzánszky, Sípos és Göröcs ellen Az új'abb miskolci teremfoci műsora Január 17-én. 18-án és 1 y-éti a nvskolci sportcsarnokban újabb teremlabdarúgó-tornákra kerül sor Négy serdülő (két csapat 19öí> szeptember 1 után született játékosokból és kettő 1060. ja­nuár 1. után született fiatalokból és négy női csapat melleit a Bu­dapest és vidék együttesre bon­tott öregfiú-valogatott is pályára lép. Csehszlovák h jugoszláv csapatok is szerepelnek. Az öregfiú-csapatokban a kö­zelmúltban visszavonult játéko­sok is pályára lépnek. A keret: Budapest: Mészáros, Kamarás, Mátrai. Mészöly, Novak, Berendi, Radulv. Rákosi. Farkas dr. Feny­vesi. Budai. Tóth M Vidék: Károlyi, Buzánszky, Keglovich, Solymosi, Sípos, Ne­mes, Göröcs, Szojka, Sikora, Vass és Győrffy. A hat serdülőegyüttes két cso­portban (Bardejov. Diósgyőr, Va­sas, illetve Bácska Topolya, Mis­kolci VSC és FTC) szerepel. A serdülők a Boross Dezső kupáért játszanak. A Bp. Spartacus, a Femina, to­vábbá a csehszlovák ZPA Presov és a jugoszláv Zsöljeznyicsar a Centrum Kupáért vív három na­pon át körmérkőzést. Budapest és vidék öregfiú csa­pata január 18-án és 19-én ját­szik. "" Január 17-én a miskolci sport- csarnokban a serdülőmérkőzések között Vasas—CSKA Szófia női kézilabda BEK-találkozóra is sor kerül. (MTI) • A hasizomfejlesztő gyakorlatok sem könnyűek, különösen ha — amint felvételünk is mutat­ja — becsületesen csinálják. A sztalitenisz- verseny Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom