Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v>-, PETŐFI NÉPE % w* m: AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 5. szám Ára: 90 fillér 1975. január 7. kedd Czinege Lajos Moszkvába utazott Hétfőn a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának soron levő ülésére Moszkvába utazott Czinege Lajos vezérezeredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Oláh István altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, V. K. Andr- juscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője, és D. I. Osszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. (MTI) Űj lakások és fűtőmű a Széchenyivárosban Naponta változik, új lakóépületekkel, szociális, kulturális létésítményekkel gyarapodik, parkokkal, játszóterekkel gaz-* dagodik Kecskemét legnagyobb lakótelepe, a Széchenyivaros. • Jelenleg a négy tízemeletes és hat ötemeletes lakóhazat ideiglenes kazánteleppel fűtik. A tervek szerint a három kazánt csak a tél végéig üzemeltetik ugyanis ősz elején adják át rendeltetésének a jobb oldali képen látható, most épülő, nagy kapacitású fűtőművet. Az új létesítménnyel kétezer lakás fűtését tudják majd megoldani. A fűtőmű építésén jelenleg a Bács megyei Építőipari Vállalat Bocskai József kőművesbrigádja dolgozik. (Tóth Sándor felvételei) A fejlesztési programnak megfelelően a házgyári termékekből készült 10 emeletes lakóházak folyamatos átadása mellett az elmúlt évben megkezdték az ugyancsak házgyári blokkokból álló ötemeletes házak építését. Ezek közül az elmúlt évben kilenc ötcmelctg^ lakóházat adtak át rendeltetésének. Hamarosan újabb 12 ötemeletesbe költözhetnek be a lakók. Megkezdődött a LEMP KB plénuma Varsóban hétfőn délelőtt megkezdődött a LEMP Központi Bizottságának kétnapos plénuma. A kibővített teljes ülés egyetlen napirendi pontként, A párt mint a szocialista építés vezető ereje további eszmei-politikai megszilárdításáért témakört tárgyalja meg. A megnyitó beszédet Edward Gierek, a párt kb első titkára mondotta. Harmadszor is kiváló munkásőregység 3. oldal Vezetői magatartás Az újítómozgalom vállalati irányításáról tárgyalt a SZOT elnöksége — Március végére elkészülnek a szabályzatok Soares moszkvai látogatásáról — Soares portugál külügyminiszter moszkvai látogatása és -a szovjet—portugál tárgyalások azt tanúsítják, hogy a békés egymás mellett élés és az egyenjogú együttműködés elvei alapján tovább fejlődnek és erősödnek a két állam kapcsolatai. A tárgyalások során mindkét fél hangsúlyozta, hogy politikai téren is együttműködés fokozására törekszik. Vonatkozik ez egyebek között az európai ügyekre, az európai feszültség enyhülésére. A régi Portugália a gyarmati rendszer és a fasizmus megtestesítője volt. A demokratikus forradalom gyökeresen megváltoztatta Portugália nemzetközi helyzetét. A köztársaság tekintélye növekvőben van. Nem koronázta siker a NATO militarista köreinek arra irányuló kísérleteit, hogy sajátos „egészségügyi kordont’’ vonjanak Portugália köré. A junta képe Corvalánról A chilei junta képet adott közre a világsajtó számára, hogy bizonyítsa, Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára él. Cor- valánt a hatóságok Allende volt elnök néhány munkatársával együtt koncentrációs táborban tartja fogva. Képünkön: Luis Corvalán középütt. (Telefoto—AP—MTI— KS) Január 1-én lépett életbe az új újítási rendelet, ennek végrehajtására a vállalatoknak, szövetkezeteknek újítási szabályzatot kell kidolgozniuk. A szabályzatok elkészítésére, s általában az újítómozgalom vállalati irá- '-hyítására az Országos Találmányi Hivatal elnöke a SZOT-tal és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel közösen irányelveket bocsát ki. Ezekről az irányelvekről tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az irányelvek részletesen foglalkoznak az újítás fogalmával, az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartásának, elbírálásának rendjével, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újítások értékesítésével. A többi közölt kimondják az irányelvek, hogy a vállalati szabályozások akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben kimutatható nyereségnövekedés mellett hasznos eredményként veszik figyelembe azt is, ha a javasolt újítás kimutatható nyereségnövekedéssel nem jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az állandóan növekvő műszaki színvonallal lépést tartson, vagyis kiküszöböli vagy csökkenti a műszaki elmaradásból adódó veszteségeket. Akkor is hasznos a kimutatható anyagi előnyökkel nem járó újítás, ha az a dolgozók munkakorülményeit, élet- biztonságát javítja. Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újítási javaslatokat a vallalat mely szervénél, hol, mikor és milyen formai kellékekkel ellátva lehet be- nj újtani. Biztosítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét. Helytelen az olyan szabályozás, amely a javaslat benyújtási lehetőségét a nap meghatározott óráiban korlátozza. A kormányrendelet kimondja, hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény kettő, beruházási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rámutatnak, hogy ez csupán a minimális újítási díj. Az újító és a válialat megállapodhat több év alatt keletkező haszon alapján történő díjazásban, illetve nagyobb százalék- arányú újítási díjban is. Helyes például az is, ha az újítás hasznát legalább két éven keresztül mérik, s ha az a második évben kedvezőbb volt, úgy a növekedés arányában kiegészítik az újítónak kifizetett díjat. A vállalatoknál hasznosított újítások egy része alkalmas arra, hogy azt mint műszaki tapasztalatot, más vállalatoknál is értékesítsék. Ez növeli a vállalati kollektíva nyereségrészesedését, s az újítás szerzője is újabb anyagi elismerésben részesülhet. Ebből a forrásból lehet díjazni azokat is, akik az értékesítést elősegítették. A kormányrendelethez kapcsolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői- a szövetkezetek vezetőségei rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal újítási , feladat- tervet kötelesek készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. Igen lényeges, hogy az újítási feladattervben a lehetőség szerint minden dolgozó megtalálja a szakmai- műszaki fölkészültségének megfelelő feladatot. Helyes ha a megoldandó feladatokat az újítási feladattervben megfelelően csoportosítják gyáregységenként, üzemenként vagy témakörök szerint. A vállalati újítási szabályzatot egyébként az 1975—80-as évekre szóló hatállyal legkésőbb 1975 március végéig javasolják elkészíteni az irányelveket kidolgozó szervek. (MTI) Iskola és közművelődés Mostanában sok szó esik róla, hogy a közművelődés közügy. Hogy nem térhet ki senki az ezzel kapcsolatos feladatok elől. Ha másként nem, hát önmaga művelésével, s a helyi kulturális életbe való személyes és közvetlen bekapcsolódással kell, hogy minden felnőtt dolgozó részesévé váljék annak az országos, társadalmi méretű küzdelemnek, melynek legfőbb célja, hogy az emberek műveltségszintje, látóköre, ízlése emelkedjen, illetve fejlődjön. Minden felnőtt dolgozó — írtuk; ám nem csak erről van szó. Hanem arról is, hogy az ifjúsági, a fiatalabb nemzedék is minél nagyobb számban vegyen részt a gyakorlati közművelődésben. Ezzel kapcsolatban most csupán a diákságról szólunk néhány szót. Ugyanis azt tartjuk, hogy iskola és közművelődés: ez két, egymástól elválaszthatatlan fogalom. Egyik sem nélkülözheti a másikat; s kölcsönösen hatnak egymásra. Nézzük közelebbről. A jövő felnőttéi ma még az iskolapadban ülnek; ott készülnek az életre. Többek között arra is, hogy valamikor belőlük verbuválódjék a kiállítások, hangversenyek, színházi előadások közönsége; hogy egykor majd ők látogassák rendszeresen a könyvtárakat, a múzeumokat, s ami ugyancsak nem kis dolog: ök vitassák meg a napi kulturális eseményeket, művészeti és tudományos életünk problémáit. Nem közömbös hát számunkra egyáltalán, hogy ezek a fiatalok hogyan, miként vértezik fel magukat a tudás fegyverével, mennyire képesek eligazodni a kulturális élet berkeiben. Rajtunk áll, mai felnőtteken, elsősorban természetesen a nevelőkön, hogy mennyire lesznek képesek felkészülten „csatasorba” állni annak idején a mostani diákok. Az iskola számtalan módon hozzájárulhat az alapos felkészítéshez. A tanárok, tanítók például felhívhatják tanulóik figyelmét a közművelődési rendezvényekre. Vagy ami még jobb, csoportos látogatásokat szervezhetnek tárlatokra, író—olvasó találkozókra és más művelődési megmozdulásokra. Számtalan példa mutatja, hogy ez az út járható, követendő. Azok a gyerekek, akik ilyen módon is közelebb kerülnek a kultúrához, fokozatosan átalakulnak, viselkedésük, fellépésük, általános magatartásuk fokozatosan más lesz. Ahogy mondani szokás: nem lehet rájuk ismerni egy idő után. Vannak tanárok, osztályfőnökök, akik már valamennyi elérhető múzeumba, könyvtárba és egyéb művelődési intézménybe elvitték csoportosan tanítványaikat. Sőt mű- vésztelepre, levéltárba is, és más olyan helyekre, ahová egyénileg csak ritka esetben juthat el a fiatal. Az iskolai belső kulturális életnek is rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy a holnap felnőttjei saját ügyeknek érezzék a közművelődést. Ezen belül is — különösen az utóbbi időben — a klubok kaptak nagyobb hangsúlyt, érthetően; hiszen ez a legalkalmasabb módja annak, hogy felszabadult környezetben. játékos, könnyed légkörben fejlesszék ismereteiket, s Ízlésüket a tanulók. A kecskeméti Katona József Gimnázium, a Kodály Zoltán Iskola, vagy — hogy vidéki jó példát ts mondjunk — a kunszentmiklósi gimnázium évek óta gyakorta bebizonyította: lehet fejlett kulturális életet teremteni egy intézményen belül; fel lehet készíteni tervszerűen a fiatalokat az olyan felnőtt életre amelyben a művelődésnek folyamatosan szerepe van. Ai említett intézményekben működő klubokba rendszeresen ellátogatnak ismert írók, művészek, a társadalmi élet népszerű alakjai; s egyéb rendezvényeik — kiállítások, viták, ankétok stb. — is a fent említett célt szolgálják. A legjobb példák között említhetjük a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumot ilyen tekintetben. Az itt tanuló fiúk és leányok rendszeresen részt vehetnek tárlat- vezetéssel egybekötött képzőművészeti kiállításokon, gyönyörködhetnek a rendszeresen megrendezésre kerülő szavalóversenyekben, és számtalan egyéb módon is részt vehetnek a város közművelődési életében. Ilyen irányú tevékenységükre már régen felfigyeltek. A fentiekből világosan kiderül, hogy az iskola egyrészt gondoskodik a tanulóifjúságnak a területi közművelődési munkában való bekapcsolódásáról, másrészt a maga sajátos eszközeihez és lehetőségeihez mérten megteremti az intézményen belüli, fejlett, sokoldalú és változatos kulturális lehetőségeket. Azok az intézmények, azok a nevelők járnak el helyesen, akik e két fontos dolog egyikéről sem feledkeznek meg. V. M. Segítség és ajándék A diákoknak már emlék az a néhány hét, amikor — tanulás helyett — a mezőgazdasági üzemekben törték a kukoricát, szedték a szőlőt, a szilvát, az almát. Sokan végeztek közülük jó munkát, és segítségüket a szövetkezetek, állami gazdaságok többsége is viszonozta pénzjutalommal, vagy ajándéktárgyakkal. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban összesen 17 iskola 5410 diákja dolgozott az ősszel. Másfél ezer mázsa szilvát, 4100 máza almát és 68 ezer máfea szőlőt szedtek le. A mezőgazdasági nagyüzemben úgy döntöttek, hogy a munkában leginkább kitűnt intézmények KISZ-szervez.eteinek, tanulóinak jutalmat adnak, ösz- szesen 35 ezer 400 forintot osztottak szét. A legnagyobb összeget a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium kapta. Az intézmény és a gazdaság között már évek óta szoros a kapcsolat, és nem csak a nehéz időkben élő az együttműködés. A középiskola brigádjai 7 ezer forint jutalomban részesültek, később pedig KISZ-bizottsága is gyarapodott 10 ezer forinttal. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben ezerszáz diák segített a betakarításkor. Az akkor legjobbnak bizonyult Bányai Júlia Gimnázium tanulói számára nemrégiben magnetofont vásárolt a gazdaság: a középiskola új KISZ-klubjának berendezését gyarapították ezzel. Három általános iskola — a Czoll• A Kiskunhalasi Állami Gazdaság feldolgozóiba 68 ezer mázsa olyan szőlő került, amit diákok szedtek le. Felvételünkön: olasz géppel szűri a bort Cinkó János. ner téri, a Hoffman János utcai és a Zrínyi — tanulói közül pedig hatvanötén kaptak könyv- utalványt.
