Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v>-, PETŐFI NÉPE % w* m: AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 5. szám Ára: 90 fillér 1975. január 7. kedd Czinege Lajos Moszkvába utazott Hétfőn a Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi miniszterei bizottságának soron levő ülésére Moszkvába utazott Czinege La­jos vezérezeredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Csémi Károly altábornagy, hon­védelmi államtitkár, Oláh István altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ide­iglenesen Magyarországon állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka, V. K. Andr- juscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának ma­gyarországi képviselője, és D. I. Osszadcsij vezérőrnagy, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségé­nek katonai és légügyi attaséja. (MTI) Űj lakások és fűtőmű a Széchenyivárosban Naponta változik, új lakóépületekkel, szociális, kulturális létésítményekkel gyarapodik, parkokkal, játszóterekkel gaz-* dagodik Kecskemét legnagyobb lakótelepe, a Széchenyivaros. • Jelenleg a négy tízemeletes és hat ötemeletes lakóhazat ideiglenes kazánteleppel fűtik. A tervek szerint a három kazánt csak a tél végéig üzemeltetik ugyanis ősz elején adják át rendeltetésének a jobb oldali képen látható, most épülő, nagy kapacitású fűtőművet. Az új létesítménnyel kétezer lakás fűtését tudják majd megoldani. A fűtőmű építésén jelenleg a Bács megyei Építőipari Vállalat Bocs­kai József kőművesbrigádja dolgozik. (Tóth Sándor felvételei) A fejlesztési programnak megfelelően a házgyári termékekből ké­szült 10 emeletes lakóházak folyamatos átadása mellett az elmúlt évben megkezdték az ugyancsak házgyári blokkokból álló öteme­letes házak építését. Ezek közül az elmúlt évben kilenc ötcmelctg^ lakóházat adtak át rendeltetésének. Hamarosan újabb 12 ötemele­tesbe költözhetnek be a lakók. Megkezdődött a LEMP KB plénuma Varsóban hétfőn délelőtt megkezdődött a LEMP Központi Bizott­ságának kétnapos plénuma. A kibővített teljes ülés egyetlen napiren­di pontként, A párt mint a szocialista építés vezető ereje további esz­mei-politikai megszilárdításáért témakört tárgyalja meg. A megnyitó beszédet Edward Gierek, a párt kb első titkára mondotta. Harmadszor is kiváló munkásőregység 3. oldal Vezetői magatartás Az újítómozgalom vállalati irányításáról tárgyalt a SZOT elnöksége — Március végére elkészülnek a szabályzatok Soares moszkvai látogatásáról — Soares portugál külügy­miniszter moszkvai látogatása és -a szovjet—portugál tárgyalások azt tanúsítják, hogy a békés egy­más mellett élés és az egyen­jogú együttműködés elvei alap­ján tovább fejlődnek és erősöd­nek a két állam kapcsolatai. A tárgyalások során mindkét fél hangsúlyozta, hogy politikai téren is együttműködés fokozá­sára törekszik. Vonatkozik ez egyebek között az európai ügyek­re, az európai feszültség enyhü­lésére. A régi Portugália a gyarmati rendszer és a fasizmus megtes­tesítője volt. A demokratikus forradalom gyökeresen megvál­toztatta Portugália nemzetközi helyzetét. A köztársaság tekinté­lye növekvőben van. Nem ko­ronázta siker a NATO militarista köreinek arra irányuló kísérle­teit, hogy sajátos „egészségügyi kordont’’ vonjanak Portugália köré. A junta képe Corvalánról A chilei junta képet adott közre a világsajtó számára, hogy bizo­nyítsa, Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára él. Cor- valánt a hatóságok Allende volt elnök néhány munkatársával együtt koncentrációs táborban tartja fogva. Képünkön: Luis Cor­valán középütt. (Telefoto—AP—MTI— KS) Január 1-én lépett életbe az új újítási rendelet, ennek végre­hajtására a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek újítási szabályza­tot kell kidolgozniuk. A szabály­zatok elkészítésére, s általában az újítómozgalom vállalati irá- '-hyítására az Országos Találmányi Hivatal elnöke a SZOT-tal és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel közösen irányelveket bocsát ki. Ezekről az irányelvek­ről tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az irányelvek részletesen fog­lalkoznak az újítás fogalmával, az újítási javaslatok bejelentésé­nek, nyilvántartásának, elbírálá­sának rendjével, az újítók erköl­csi és anyagi elismerésével, az újítások értékesítésével. A többi közölt kimondják az irányelvek, hogy a vállalati sza­bályozások akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben kimutat­ható nyereségnövekedés mellett hasznos eredményként veszik fi­gyelembe azt is, ha a javasolt újítás kimutatható nyereségnö­vekedéssel nem jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az állandóan növekvő műszaki színvonallal lépést tartson, vagy­is kiküszöböli vagy csökkenti a műszaki elmaradásból adódó veszteségeket. Akkor is hasznos a kimutatható anyagi előnyök­kel nem járó újítás, ha az a dol­gozók munkakorülményeit, élet- biztonságát javítja. Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újítási javaslatokat a vallalat mely szer­vénél, hol, mikor és milyen for­mai kellékekkel ellátva lehet be- nj újtani. Biztosítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét. Helyte­len az olyan szabályozás, amely a javaslat benyújtási lehetőségét a nap meghatározott óráiban kor­látozza. A kormányrendelet kimondja, hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt kelet­kezett eredmény kettő, beruhá­zási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rámutatnak, hogy ez csupán a minimális újítási díj. Az újító és a válialat megálla­podhat több év alatt keletkező haszon alapján történő díjazás­ban, illetve nagyobb százalék- arányú újítási díjban is. Helyes például az is, ha az újítás hasz­nát legalább két éven keresztül mérik, s ha az a második évben kedvezőbb volt, úgy a növekedés arányában kiegészítik az újítónak kifizetett díjat. A vállalatoknál hasznosított újítások egy része alkalmas arra, hogy azt mint műszaki tapasz­talatot, más vállalatoknál is ér­tékesítsék. Ez növeli a vállalati kollektíva nyereségrészesedését, s az újítás szerzője is újabb anya­gi elismerésben részesülhet. Eb­ből a forrásból lehet díjazni azo­kat is, akik az értékesítést elő­segítették. A kormányrendelethez kapcso­lódva az irányelvek azt is ki­mondják, hogy a vállalatok ve­zetői- a szövetkezetek vezetőségei rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal újítási , feladat- tervet kötelesek készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. Igen lénye­ges, hogy az újítási feladatterv­ben a lehetőség szerint minden dolgozó megtalálja a szakmai- műszaki fölkészültségének meg­felelő feladatot. Helyes ha a meg­oldandó feladatokat az újítási feladattervben megfelelően cso­portosítják gyáregységenként, üzemenként vagy témakörök sze­rint. A vállalati újítási szabályzatot egyébként az 1975—80-as évekre szóló hatállyal legkésőbb 1975 március végéig javasolják elké­szíteni az irányelveket kidolgo­zó szervek. (MTI) Iskola és közművelődés Mostanában sok szó esik róla, hogy a közművelődés közügy. Hogy nem térhet ki senki az ezzel kapcsolatos fel­adatok elől. Ha másként nem, hát önmaga művelésével, s a helyi kulturális életbe való személyes és közvetlen bekap­csolódással kell, hogy minden felnőtt dolgozó részesévé vál­jék annak az országos, társa­dalmi méretű küzdelemnek, melynek legfőbb célja, hogy az emberek műveltségszintje, látóköre, ízlése emelkedjen, illetve fejlődjön. Minden felnőtt dolgozó — írtuk; ám nem csak erről van szó. Hanem arról is, hogy az ifjúsági, a fiatalabb nemzedék is minél nagyobb számban ve­gyen részt a gyakorlati köz­művelődésben. Ezzel kapcso­latban most csupán a diák­ságról szólunk néhány szót. Ugyanis azt tartjuk, hogy is­kola és közművelődés: ez két, egymástól elválaszthatatlan fogalom. Egyik sem nélkülöz­heti a másikat; s kölcsönösen hatnak egymásra. Nézzük közelebbről. A jövő felnőttéi ma még az iskola­padban ülnek; ott készülnek az életre. Többek között ar­ra is, hogy valamikor belőlük verbuválódjék a kiállítások, hangversenyek, színházi elő­adások közönsége; hogy egy­kor majd ők látogassák rend­szeresen a könyvtárakat, a múzeumokat, s ami ugyancsak nem kis dolog: ök vitassák meg a napi kulturális esemé­nyeket, művészeti és tudomá­nyos életünk problémáit. Nem közömbös hát szá­munkra egyáltalán, hogy ezek a fiatalok hogyan, miként vértezik fel magukat a tudás fegyverével, mennyire képe­sek eligazodni a kulturális élet berkeiben. Rajtunk áll, mai felnőtteken, elsősorban természetesen a nevelőkön, hogy mennyire lesznek képe­sek felkészülten „csatasorba” állni annak idején a mostani diákok. Az iskola számtalan módon hozzájárulhat az alapos fel­készítéshez. A tanárok, taní­tók például felhívhatják ta­nulóik figyelmét a közműve­lődési rendezvényekre. Vagy ami még jobb, csoportos lá­togatásokat szervezhetnek tár­latokra, író—olvasó találko­zókra és más művelődési meg­mozdulásokra. Számtalan pél­da mutatja, hogy ez az út járható, követendő. Azok a gyerekek, akik ilyen módon is közelebb kerülnek a kultú­rához, fokozatosan átalakul­nak, viselkedésük, fellépésük, általános magatartásuk foko­zatosan más lesz. Ahogy mon­dani szokás: nem lehet rájuk ismerni egy idő után. Vannak tanárok, osztályfő­nökök, akik már valamennyi elérhető múzeumba, könyvtár­ba és egyéb művelődési in­tézménybe elvitték csoporto­san tanítványaikat. Sőt mű- vésztelepre, levéltárba is, és más olyan helyekre, ahová egyénileg csak ritka esetben juthat el a fiatal. Az iskolai belső kulturális életnek is rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy a holnap felnőttjei saját ügyek­nek érezzék a közművelődést. Ezen belül is — különösen az utóbbi időben — a klubok kaptak nagyobb hangsúlyt, érthetően; hiszen ez a leg­alkalmasabb módja annak, hogy felszabadult környezet­ben. játékos, könnyed légkör­ben fejlesszék ismereteiket, s Ízlésüket a tanulók. A kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium, a Kodály Zoltán Iskola, vagy — hogy vidéki jó példát ts mondjunk — a kunszentmiklósi gimná­zium évek óta gyakorta be­bizonyította: lehet fejlett kul­turális életet teremteni egy intézményen belül; fel lehet készíteni tervszerűen a fiata­lokat az olyan felnőtt életre amelyben a művelődésnek folyamatosan szerepe van. Ai említett intézményekben mű­ködő klubokba rendszeresen ellátogatnak ismert írók, mű­vészek, a társadalmi élet nép­szerű alakjai; s egyéb ren­dezvényeik — kiállítások, vi­ták, ankétok stb. — is a fent említett célt szolgálják. A legjobb példák között említhetjük a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumot ilyen tekintetben. Az itt ta­nuló fiúk és leányok rendsze­resen részt vehetnek tárlat- vezetéssel egybekötött képző­művészeti kiállításokon, gyö­nyörködhetnek a rendszere­sen megrendezésre kerülő sza­valóversenyekben, és szám­talan egyéb módon is részt vehetnek a város közművelő­dési életében. Ilyen irányú te­vékenységükre már régen fel­figyeltek. A fentiekből világosan kide­rül, hogy az iskola egyrészt gondoskodik a tanulóifjúság­nak a területi közművelődési munkában való bekapcsoló­dásáról, másrészt a maga sa­játos eszközeihez és lehetősé­geihez mérten megteremti az intézményen belüli, fejlett, sokoldalú és változatos kultu­rális lehetőségeket. Azok az intézmények, azok a nevelők járnak el helyesen, akik e két fontos dolog egyikéről sem feledkeznek meg. V. M. Segítség és ajándék A diákoknak már emlék az a néhány hét, amikor — tanulás helyett — a mezőgazdasági üze­mekben törték a kukoricát, szed­ték a szőlőt, a szilvát, az almát. Sokan végeztek közülük jó munkát, és segítségüket a szö­vetkezetek, állami gazdaságok többsége is viszonozta pénzjuta­lommal, vagy ajándéktárgyakkal. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban összesen 17 iskola 5410 diákja dolgozott az ősszel. Más­fél ezer mázsa szilvát, 4100 má­za almát és 68 ezer máfea sző­lőt szedtek le. A mezőgazdasági nagyüzemben úgy döntöttek, hogy a munkában leginkább kitűnt in­tézmények KISZ-szervez.eteinek, tanulóinak jutalmat adnak, ösz- szesen 35 ezer 400 forintot osz­tottak szét. A legnagyobb össze­get a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium kapta. Az intézmény és a gazdaság között már évek óta szoros a kapcsolat, és nem csak a nehéz időkben élő az együttműködés. A középiskola brigádjai 7 ezer forint jutalom­ban részesültek, később pedig KISZ-bizottsága is gyarapodott 10 ezer forinttal. A kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezetben ezerszáz di­ák segített a betakarításkor. Az akkor legjobbnak bizonyult Bá­nyai Júlia Gimnázium tanulói számára nemrégiben magnetofont vásárolt a gazdaság: a középis­kola új KISZ-klubjának beren­dezését gyarapították ezzel. Há­rom általános iskola — a Czoll­• A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság feldolgozóiba 68 ezer mázsa olyan szőlő került, amit diákok szedtek le. Fel­vételünkön: olasz géppel szű­ri a bort Cinkó János. ner téri, a Hoffman János utcai és a Zrínyi — tanulói közül pe­dig hatvanötén kaptak könyv- utalványt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom