Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 26. szám Ára: 90 fillér 1975. január 31. péntek ÉRTÉKELTÉK A VERSENYT 694 brigád nyerte el a szocialista címet Az állami gazdaságokban, er­dészeti és fafeldolgozó gazdasá­gokban, a vízügyi vállalatoknál, intézményeknél és a MEZÖGÉP- nél tavaly 23 300 dolgozót foglal­koztattak. Közülük csaknem 14 ezren vettek részt a brigádmoz­galomban. A versenyt már min­denütt értékelték, s eszerint a 873 kis kollektíva közül 694 nyerte el a szocialista címet. A brigádok általában előbbre­léptek, munkájukkal, közéleti te­vékenységükkel magasabb foko­zatot érdemeltek ki. Oklevelet 116 kollektíva kapott, oklevelet és zászlót pedig 115. A bronzfoko­zattal 196. az ezüsttel 144, az arannyal pedig 108 brigád büsz­kélkedhet. A vállalat kiváló bri­gádja címet és oklevelet 14 kol­lektíva kapta meg, tízzel több, mint tavaly. Remélhetőleg a szak­ma kiváló brigádja cím elnyeré­sének feltételeit is teljesítette né- jhány brigád, ennek elbírálására azonban csak márciusban kerül sor. A brigádmozgalomnak fontos része az újítás, s ezek számának gyarapodása jól jelzi a' mozga­lom tartalmi gazdagodását. A nemrégiben összesített adatok szerint 1974-ben csaknem 300 újí­tást — a tavalyinál harmincöttel többet — nyújtott be a vállalatok, intézmények 453 dolgozója, ör­vendetes, hogy 207 javaslat elfo­gadhatónak bizonyult, és 187-et már az elmúlt év során be is ve­zettek a vállalatoknál, gazdasá­goknál. Alkalmazásuk gazdasági haszna az előzetes számítások szerint 5 millió 750 ezer forint. Az újítók között tavaly 265 volt a fizikai munkás és 24 női dolgo­zó is akadt. A fiatalok ugyancsak aktívabbak lettek, amit az is mutat, hogy 160 harminc év alat­ti dolgozó vett részt az ötletek, újítások kidolgozásában. D. É. A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának január 21—23. között Moszkvá­ban tartott 70. üléséről, a kor­mány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bi­zottságát, hogy az ülésen elfoga­dott ajánlásokból eredő hazai fel­adatok végrehajtására a szüksé­ges intézkedéseket tegye meg. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Tervhivatal el­nökének az V. ötéves terv kidol­gozásával kapcsolatos munkála­tok soron levő feladatairól szóló előterjesztését. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke jelentést tett a műszaki fejlesztési alap felhasz­nálásának ellenőrzéséről. Megál­lapította, hogy a tárcák és vál­lalatok rendelkezésére álló mű­szaki fejlesztési alap összességé­ben elegendő volt. de az eddigi­nél hatékonyabban kell a tech­nológiai fejlesztésekre és a gyárt­mányösszetétel javítására felhasz­nálni. Ennek érdekében fokozott ellenőrzésre van szükség. A Mi­nisztertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Öt-hat százalékos nyereségnövelés a termelőszövetkezetek terveiben Csütörtökön Budapesten befe­jezte munkáját a TOT kétnapos tanácskozása: a második napon a tsz-ek idei terveinek közgazdasá­gi szempontjait vitatták meg. Pap József, a TOT titkára elmondot­ta: a közös gazdaságok idén 5—6 százalékos üzemi nyereségnöve­lést irányoztak elő. Ez az elkép­zelés reális, világosan kell látni azonban, hogy az év elején élet­be lépett árintézkedések és a kü­lönböző közgazdasági szabályozó Jól sikerült év után Tovább növekszik a kolóniái bútorok iránti kereslet — Nem panaszkodhatunk a múlt évi eredményekre — mond­ja Rigó Endre, a Kecskeméti Asz­talos Szövetkezet elnöke. — A mérleg ugyan még nem készült el, de már sok adat végleges. Ár­bevételünk 5 százalékkal lett több a tervezettnél, s elérte a 23 millió forintot. Nyereségtervünket is túlteljesítettük. Nem utolsósor­ban ez utóbbinak köszönhető, hogy tavaly minden dolgozónk jelen­tős béremelésben részesült. Már­cius elsején tartjuk a mérlegbe­számoló közgyűlést, s akkor szö­vetkezetünk dolgozói mintegy négyheti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. — Mit gyártottak a 23 millió fo­rintért? — Egyre nagyobb a kereslet a kolonial stílbútorok iránt. A múlt évben ebből a termékünkből 8,5 millió forint értékűt rendelt a bel­kereskedelem. Norvégiába 1 mil­lió forintért exportáltunk kolóniái Íróasztalokat. Kilencmillió forin­tot kaptunk a különböző labora­tóriumi berendezésekért. 3,5 mil- lip.ért pedig háromdarabos stíl­garnitúrákat készítettünk. Ezeken kívül sok volt a lakosság részéről az egyedi megrendelés is. — Az idén? — Máris le van kötve a teljes kapacitásunk. Reméljük, minden üzletfelünk igényét ki tudjuk elé­gíteni. A belkereskedelem 10 mil­lió forintért kolóniái. 4 millió fo­rintért kárpitozott bútort rendelt tőlünk. A norvégek erre az évre is 1 millió forintos szállítási szer­ződést kötöttek velünk. Ha csak a főbb megrendeléseket vesszük számba, termelésünk már akkor is 1 millió forinttal meghaladja az 1974. évit. — Mi a biztosíték a teljesítés­re? — Minden rendelkezésünkre álló eszközzel tovább növeljük a termelékenységet. Egymillió fo­rintot fordítunk különböző célgé­pek vásárlására, s ha ezek idejé­ben megérkeznek, bízunk a siker­ben. Az anyag- és energiataka­rékosságot sem hagyjuk számítá­son kívül. Az új fázisjavító be­rendezés — amelynek a szerelé­se már megkezdődött. 300 ezer fo­rintos költséggel — remélhetőleg hozzájárul ilyen jellegű céljaink eléréséhez. Az alapanyaggal való takarékosságnál nagy szerepük van a szabászoknak, s reméljük, a korábbinál még kevesebb lesz majd a hulladék. Újítunk a be­szerzésnél is és igyekszünk a drá­ga importanyagok helyett hazai anyagokat használni Január elseje óta teljes jogú tag­jaj vagyunk a Fa- és Papíripari Szövetkezetek Közös Vállalkozá­sának, s ez a társulás nagy segít­séget nyújt az olcsó anyagok be­szerzésénél. Legközelebbi vezető­ségi ülésünkön egy háromtagú bizottságot választunk, amely a részletesen kidolgozott takarékos- sági szabályok betartását ellen­őrzi maid. O. L. — módosítások szorosabbá tették a tsz-ek gazdálkodásának közgaz­dasági feltételeit. Ezért az eddigi­nél is szervezettebb és hatéko­nyabb munkára van szükség ah­hoz, hogy a tervezett nyereség megvalósuljon. A beruházásoknál idén előtér­be kerülnek a rekonstrukciók, a régebbi létesítmények felújítása, korszerűsítése ugyanis aránylag kis pénzeszközökkel megoldható. Különösen a szarvasmarhatartó telepeken kerül sor a létesítmé­nyek modernizálására. A TOT szakemberei arra számítanak, hogy az idén1 a gépi beruházá­sok iránt is megnő az érdeklődés, A kunfehértói Előre Termelőszövetkezet 69 hektáros almáskert­jében ilyenkor is folyik a metszés. A termelőszövetkezet tagsága kihasználja az enyhe időjárást és előkészíti a fákat az idei termésre. Már évek óta az úgynevezett szabolcsi metszést alkalmazzák, amely gondosabb munkát kíván ugyan, de eredményesebb. Ilyen kezelés­sel az almáskert magasabb termést ad. Képünkön: Macsai Károlyné és Pintér András termelőszövetkezeti' tá'gok munka közben. ,, (Pásztor Zoltán felvétele.) Nem alapfokon I A múlt évben vásárolta a szövetkezet ezt a sorozatfúrót, amely jelentősen növeli a termelé­kenységet. Kiss Lajos a bútorok alkatrészeit készíti elő a fúrógéppel. • A szövetkezet egyik megbecsült törzsgárdatagja Kálmán Ferenc, kolóniái bútorok fiókjait állítja össze. (Opauszky László felvételei.) Demokrácia és fegyelem so­kak képzeletében egymástól távoleső fogalomként él. Nem egyszer éppen a demokrácia nevében sértődnek meg a fő­nök számonkérő szavaitól. Mondván: „csak az jó neki, amit ő akar, csak azt követe­li, pedig...” Előfordulhat, hogy a „pedig” után figye­lemreméltó érvek következ­nek. De ezeket az érveket nem a mulasztás igazolására kellett volna használni — ak­kor már úgysem használnak —, hanem jóval előbb, az uta­sítás elfogadása előtt kellett volna felsorakoztatni őket. S akkor, a döntésben való rész­vétel után az is világosabbá válna, hogy a demokrácia ér­vényesüléséhez bizony szerve­sen hozzátartozik a fegyelme­zett végrehajtás. Divattá vált a demokráciára hivatkozni, egyoldalúan értel­mezve, csak a vitákig, a vé­leménycseréig terjesztve a demokrácia jelentését. Szerin­tük az üzemi demokrácia —, hogy szűkítsük mondandónk körét — a szabad vélemény- nyilvánításból áll. A gazda­sági vezető kötelessége — vé­lik — a véleményeknek fó­rumot teremteni, a gazdasági vezető dolga az észrevételek feljegyzése. Aztán, ha min­denki jól kibeszélte magát, ér­vényesült a demokrácia. A következő lépcsőfok, tudniil­lik a javaslatok, ötletek fi­gyelembevétele után elkészí­teti program végrehajtása már „más kérdés”. A végre­hajtásban mulasztó már nem a demokráciát sérti meg, 'csupán „lazított, ügyes volt”. A téma napirenden tartásá­nak másik oka az, hogy a XI. pártkongresszusra kiadott központi bizottsági irányel­vekben jelentős helyet kapott a demokrácia, az üzemi de­mokrácia fejlesztése is. Még­pedig oly módon, hogy az új formák keresése mellett, az eddigi fórumok jobb haszno­sítását szorgalmazza. Ebbe tartozik a fegyelem megszi­lárdítása, több szempontból is. A mai gyakorlat szerint a gazdasági vezetők jelentős része megengedi elképzelései­nek megvitatását, biztat is véleményezésre. Jóval keve­sebben veszik azonban tény­legesen figyelembe a javasla­tokat, „elfeledkeznek” a vá­laszadásról, és nemcsak a kritikai megjegyzések után. Arra sem mindig reagálnak, ami jól hangzik, csak éppen nem időszerű, nem reális. Nos, a gazdasági vezetőket a demokrácia fegyelme arra kötelezi, hogy válaszoljanak, reagáljanak, indokoljanak. Ezt követően pedig követ­kezetesen szerezzenek érvényt döntéseiknek. Éppen a de­mokrácia követeli meg, hogy ne tűrjenek lazítást, lógást, hiszen a közösen kialakított program, a közösség érdekeit szolgáló elhatározás végre­hajtásáról van szó. Munka közben persze nem mindig ennyire világos — pontosab­ban szólva soha sem ennyire sematikus — a folyamat. Az a munkás, mérnök vagy szö­vetkezeti tag, aki adott pilla­natban soknak találja a mun­káját, „kiszúrásnak” érzi a kapott feladatot, ritkán gon­dolja végig, hogy mely dön­tés részletén dolgozik. Az Egyesült Izzó alapszer­vezeti párttitkárainak egyik tanácskozásán vetődött fel a kérdés úgy, hogy vajon az összefüggésekről, a részletek helyéről is tájékoztassa az üzem dolgozóit. Az Izzó alap­szervezeti titkárai úgy vélték, hogy nagy részt rájuk hárul a tájékoztatásnak ez a szaka­sza. Hozzáfűzve, hogy az in­formációban az emberi érzé­kenységet is figyelembe kell venniük. Nem mindenki rea­gál egyformán ugyanarra a közlésre. De ezek a beszél­getések sem az engedékeny­séget, a fegyelem lazítását szolgálják, hanem éppen el­lenkezőleg, a tökéletesebb végrehajtást segítik. A lógás­ra ugyanis még az sem lehet mentség, hogy „engem senki sem kérdezett”. Termelőmun­káról lévén szó, az is termé­szetes, hogy minden aprósá­gért nem hívják össze a ter­melési tanácskozást, a bele­szólás joga nem a szüntelen vitatkozásban érvényesül. A demokrácia fejlesztésé te­hát azt jelenti, hogy jobban kell dolgoznunk? — kérdezhe­tik. És egyúttal azt is, hogy ésszerűbben, fegyelmezetteb­ben. E jobb munka feltételei­nek megteremtését segíthetik a közös tanácskozások, a mun­ka közbeni javaslatok, de töb­bet, jobbat csak akkor alko­tunk, ha a nyolcórás mun­kaidő valóban nyolcórás. Igaz, a munkaidő kihaszná­lásának hiányosságai elve­zetnek a munkaszervezéshez, anyagellátáshoz és egyéb té­mákhoz. A jenti gondolatsor után talán fölösleges is bi­zonygatni, hogy ezek javítá­sában is van szerepe a fegye­lemnek. Az üzemi demokráciát ma már nem alapfokon tanuljuk és gyakoroljuk. Jó nehány ha­tásos fórumot, életképes for­mát sikerült megteremteni az elmúlt években. Nem vélet­len. hogy ezek működése mind erőteljesebben követeli, hogy a demokrácia érvényesülésé­nek egyéb tényezőivel is fo­kozott figyelemmel törődjünk. Ülést tartott a Minisztertanács Téli munka a gyümölcsösben _ íf _ r ~ Várható Időjárás ma estig: változó II I II A U A ^ felhőzet, néhány helyen csapadék. Éj- * szaka és a délelőtti órákban több felé köd. Mérsékelt változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet általában plusz 1—mínusz 4 fok között, legmaga­sabb nappali hőmérséklet általában 5—10 fok között, a tartósan ködös helyeken o fok felett. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A béke és barátság munkabizottságok tavaszi programja A megyei népfrontelnökség béke és barátság munkabizottsá­ga évről évre aktív szervezője a békemozgalommal kapcsolatos társadalmi tevékenységnek. Min­den esztendőben kiemelkedik e munkának jellegzetes és hagyo­mányos tavaszi időszaka amely az idén is bővelkedik események­ben. Az egész megyére kiterjedő — a helyi munkabizottságok szervezett munkájára épülő — akciótervet tegnap vitatták meg a megyei népfront tanácskozó- termében öszehívott értekezle­ten. A napirend előadója Polgár István, a munkabizottság titkára részletesen ismertette a felszaba­dulási évfordulóhoz és más jeles napokhoz kötődő megmozdulások előzetes tervét, amelyet a bizott­ság tagjai számos javaslattal egé­szítettek ki. Felszólalt az ülésen Konfár Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa is, aki az agitációs munka tartalmi kérdéseiről szó­lott, s hangoztatta a párt XI. kongreszusának irányelveiben is megfogalmazott feladatokat. Töb­ben kifejezték azt a véleményü­ket, hogy a gazdag programot csakis a társadalmi szervek, a legkülönbözőbb rétegeket tömörí­tő szövetségek és mozgalmak ak­tivistáinak közreműködésével vi­hetik sikerre. A tájékoztatást elő­segítő írásos anyagok leküldésé- ben és előadók szervezésében fo­kozott segítséget várnak az or­szágos szervektől is. A vitát dr. Dobos László, a bi­zottság elnöke összegezte majd a továbbiakban a Kiskőrösön már hosszabb ideje eredménye­sen működő, Petőfi nevét viselő Béke klub titkára, Lakos Jó­zsef számolt be eddigi munká­jukról és terveikről. A jó mód­szerek elterjesztését is elősegítő beszámolót, s a klub tevékenysé­gét elismeréssel nyugtázta a me­gyéi bizottság. T. P. 4 év a nőpolitikái határozat tükrében 3. oldal Felnőttként lett szakmunkás 3. oldal Állami gazdaságok ma és holnap 4. oldal A balotaszállási asszonybrigád 4. oldal Az izsáki könyvtárban 5. oldal Úttörőélet 5. oldal Sport 7. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom