Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 25. szára Ára: 90 fillér 1975. január 30. csütörtök Apró Antal fogadta a francia parlamenti delegációt Apró Antal, az országgyűlés elnöke szerdán hivatalában fo­gadta a Francois le Douarecnek, a Francia Köztársaság nemzet- gyűlése alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó parlamen­ti küldöttséget. Ott volt Raymond Bressier, a Francia Köztársaság Budapesten akkreditált nagykö­vete is Apró Antal a francia vendégek­kel eszmecserét folytatott, amely­nek során táiékoztatta őket ha­zánk belpolitikai helyzetéről. A francia delegáció vezetője átadta Apró Antalnak a Francia Köztár­saság . nemzetgyűlése elnökének üzenetét. A magvar országgyűlés elnöke hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg a francia lemzetgyűlés elnökét. Apró Antal a francia parla­menti delegáció tiszteletére szer­dán ebédet adott az Országház­ban. (MTI) Napirenden a közművelődés Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A közművelődés Volt a fő té­ma a megyei tanács végrehajtó bizotságának tegnapi ülésén. A dr. Gajdócsi István elnökletével ülésező testület előtt áz a fontos feladat állt, hogy elemezze, érté­kelje és kiegészítse azt az előter­jesztést, amelynek! Bodor Jenő művelődésügyi osztályvezető volt az előadója, s amely majd vég­leges formájában a márciusban sorra kerülő megyei tanácsülés elé kerül. Az előterjesztésben helyet ka­pott az eddig elért eredmények tematikus felsorolású összegezé­se, és az az intézkedési tervjavas­lat, amely a közművelődés ta­nácsi feladatainak végrehajtásá­hoz nélkülözhetetlen lesz majd az elkövetkező esztendőkben. A beszámoló, illetve a szóbeli ki­egészítés, valamint a végrehajtó bizottság tagjainak tartalmas és sok időszerű kérdést érintő hoz­zászólásai, javaslatai együttesen '■ kiemelték, fokozottan hangsú­lyozták a közművelődésnek nap­jainkra nélkülözhetetlen, fontos í * szerepét. Szinte valamennyi felszólaló aláhúzta az emberek műveltségé­nek, tudásának, kulturálódásának állandó fokozásáért érzett felelős­séget. Többen leszögezték, hogy a közművelődés nem csupán az ilyen jellegű és feladatkörű in­tézmények vezetőinek és munka­társainak az ügye, hanem olyan társadalmi méretű közügy, mely nia már mindenkire feladatot szab ki és mindenki részéről ál­dozatot, törődést követel. A. tanácsülés elé kerülő beszá­molóban jelentőségének megfele­lően esett szó a munkásművelő­désről, a tanyai lakosság kultu­rális ellátásáról, a fiatalok és a nők tanulási, szórakozási lehető­ségeiről, a közművelődési intéz­mények munkájának hatékonyab­bá tételéről. Fokozottan előtérbe került az ülésen a művelődés anyagi alapjának kielégítőbb megteremtése. Dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnök a napirendi pont tár­gyalásának végén összefoglalójá­ban hangsúlyozta Olyan témával foglalkozott most a testület, melynek legfőbb értelme és cél­ja az emberformálás. Hangsú­lyozta azt is, hogy a közművelő­dés egyik fő törekvése kell, hogy legyen ezentúl is a szocialista al­kotómunka megszerettetése. Részt vett és felszólalt a vég­rehajtó bizottság ülésén Kondor Istvánná, a Kulturális Miniszté­rium osztályvezetője. Elmondta, hogy a megyei sajátosságokat tükröző értékelő jelentés önkriti­kus volt és a jelenségeket ösz- szefüggéseikben Vizsgálta. Részt vett az ülésen Bencze János, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának referense és Komáromi Attila, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa. A végrehajtó bizottság ezután még két napirendi pontot tár­gyalt. A megyei tanács öt osz­tályvezetője együttesen jelentést terjesztett elő a szövetkezetek törvényességi felügyeletének tör­vényességéről, és Király László osztályveztő tájékoztatta a testü­letet a sütőipar IV. ötéves tervé­nek végrehajtásáról. Az ülés be­jelentésekkel ért véget — mely­nek dr. Csenki Ferenc vb-titkár volt az előadója. V. M. A megyei pártbizottság első titkárának látogatása katonai alakulatoknál Tegnap egyik megyei helyőrségbe látoga­tóit Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. Kíséretében volt Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkárá, dr. Kovács Jenő ezredes és Bódi János ezredes, vala­mint dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Lengyel László, a megyei pártbizottság munkatársa. vezetői ezután egy körletben tet­tek látogatást, ahol arról győ­ződtek meg, hogy milyen körül­mények között dolgoznak a pa­rancsnokok, élnek a katonák. Nagyon tetszett a beépített szek­rény, már megszokott a hálókör­letben a matrac, a pizsama és papucs. Horváth elvtárs meg is jegyezte, hogy nem lehet pana­szuk katonáinknak. Délután a helyőrségben állo­másozó lövészalakulatnál tájé­koztató hangzott el, majd körlet­szemle következett. Négy órakor a két alakulat pártszervezeti tit­kárai, politikai munkásai és KlSZ-aktivistái részére* baráti beszélgetést tartottak, ahol Hor­váth István a megye társadalmi, politikai, gazdasági életéről, az ez évi feladatokról, illetve a párt XI. kongresszusára való felké­szülésről beszélt. Többek között elmondta, hogy örömére szolgál ez a látogatás, hiszen az egy év­vel ezelőtti Bakony ’74 gyakorla­ton a terepen, harci körülmé­nyek között találkozott a pa­rancsnokokkal. politikai munká­sokkal, katonákkal. Most az el­helyezési körletükben, a kikép­zési munkával ismerkedhetett meg. Tapasztalatai meggyőzték arról, hogy katonáink, a parancs­noki kar mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kikép­zési terveket maradéktalanul végrehajtsák. A látogatás végén a harckocsi­zó alakulat katonái eg.v fából, remekbe készült harckoosimodel- lel, a lövetszalakulaf katonái pe­dig egy páncélozott szállító harc­jármű modelljével ajándékozták meg a megyei pártbizottság első titkárát. A harckocsizó alakulat volt út­juk első állomása, ahol a pa­rancsnok tájékoztatót adott az egység életéről, történetéről, a kiképzésről. A megyei pártbi­zottság első titkára érdeklődött a katonák fizikai állóképességének fejlődéséről és elhelyezési körül­ményeikről, majd a gazdálko­dósról. A parancsnok elmondta, hogy az alakulathoz bevonult, egyetemi előfelvételt nyert fiata­lok számára két hónap kell ah­hoz, hogy megerősödjenek. Pán­célos alakulatról lévén szó, üzem­anyag-takarékossági mozgalmat indítottak. Egyébként építik az alakulat színháztermét és sport­kombinátját. A vendégek a tá­jékoztatót követően megtekintet­ték az egység zárt televíziórend­szerét, amely szinte egyedülálló a magyar néphadseregben. Ez a rendszer nagyon megkönnyíti a politikai, katonai, szakmai alap­ismeretek oktatását, eredményes­sé teszi a kulturális műsorok su­gárzását, vetélkedők lebonyolí­tását. Minden alegység KISZ- klubjában és tantermében tele­víziókészülék áll rendelkezésre, ahonnan kérdéseket lehet fel­tenni, illetve, a stúdióban levő ok-r tatótiszt megkérdezheti a vála­• A harc­kocsizó alakulat parancsnoka jelentést tesz Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának. szokat. A vendégek nagy érdek­lődéssel szemlélték a lóelméleti tanterem fényágyújának műkö­dését. Ennek a kiképzési segéd­eszköznek az a lényege, hogy a katona a vetítővásznon mozgó célra szabályos harckocsi irány­zó- és elsütőberendezéssel lőhet. A lövés után a film megáll, s kiderül, hogy a célzás pontos volt-e. A következő állomás az ala­kulat kultúrbázisa volt. A 25 éves évfordulóját ünneplő ala­kulat csapatmúzeumában már összegyűjtve állnak a történelmi rekvizitumok, fényképek, emlék­tárgyak, dokumentumok. Az ala­kulat könyvtára nyolc és fél ezer kötetet számlál, köztük politikai, katonai, tudományos- és szépiro­dalmi műveket. Ä párt megyei • A vendégek az alakulatról szóló tájékoztatót hallgatják. A TOT ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA Takarékossági mozgalmat szerveznek a tsz-ekben Szerdán Budapesten megkezdő­dött a termelőszövetkezeti veze­tők kétnapos tanácskozása. A TOT rendezésében tsz területi vezetők, elnökök és közgazdászok az első napon a közös gazdaságok terme­léspolitikai célkitűzéseit vitatták meg. Szél Ferenc, a TOT titkára el­mondotta: tovább kell javítani a szervező és irányító munkát, s a korábbinál nagyobb tervszerű­ségre van szükség a közös gazda­ságok munkájában. A népgazdasági igényekkel ösz- szefüggésben rámutatott: a tsz- ekben némileg módosítani kell a termelési szerkezetet, egyes nö­vényi kultúrákból ugyanis keve­set termelnek a gazdaságok, ami hátráltatja a folyamatos belföldi ellátást, illetve igen költséges importot tesz szükségessé. A ter­vek szerint az üzemek előrelép­nek a zöldségtermelésben, ezt bi­zonyítja. hogy a tavalyinál 10 százalékkal több termést irányoz­tak elő 1975-re. A szövetkezetek árujára igen nagy szükség van, mert a friss fogyasztású zöldség túlnyomó részét a tsz-ekben és a velük szoros kapcsolatban levő háztáji üzemekben állítják elő. A termelés korszerűsítésére tovább­ra is fenntartják az állami tá­mogatást, az üzemek a kiemelt, 70 százalékos gépártámogatást vehetik igénybe zöldségtermesztő gépsorok beszerzésére. Arra van szükség, hogy a termelők, ille­tőleg a feldolgozók és a keres­kedelem az eddiginél szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki, a megtermelt áru rugalmas elosz­tásával, gyors átvételével és szál­lításával ugyanis jelentős értéke­ket lehet megmenteni. Az értekezleten a TOT elnök­sége felhívást intézett a tsz-ek- hez, ebben a takarékossági moz­galom megszervezését indítvá­nyozták. Az elnökség felhívta a termelőszövetkezeti tagságot, hogy tekintse fontos feladatának a takarékossági követelmények Tíz százalékkal több tojást exportál az idén a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat • Szabó Lajosné, Vágó Irén és Novak Ilona a tojások minő­ségét vizsgálják „lámpázás- sal”, vagyis átvilágítással. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 1974- ben 1,8 milliárd forint értékű árut állított elő, s exporttevékenysége révén jelentős devizabevétel­hez juttatta a népgazdaságot. Az idén termelése fokozására törekszik a vállalat: 4130 vagon áru értékesítését tűzte ki célul, ez az előirányzat 300 vagonnal meghaladja a tavalyi eredményt. A múlt esztendőben 104 millió tojást szállítottak el a megrendelőknek, a tervezett darabszámnál 18 százalékkal többet. Ebből a mennyiségből kö­rülbelül 6C milliót külföldi, többnyire nyugati üzletfelek vásároltak meg. Az 1975-re szóló ter­vekben 130 millió tojás értékesítése szerepel, s a tavalyihoz képest az export aránya még kedve­zőbb, előre láthatólag 70 százalék lesz. Határain­kon túlra történő szállítások jelenleg is folynak a vállalatnál. Kuvaittal például állandó a kapcso­latuk, hetente egy kamion; azaz 216 ezer tojást I visznek a közel-keleti országba. A kecskeméti tojásüzem termelésének fokozását a korábbiaknál jobb felvásárlási lehetőségekre ala. pozzák. Ugyanis az éves átlagár mellett kifizetődik a gazdaságoknak a tojástermelés, s gyarapszik a háztáji gazdaságok tojóállománya is. A tervezett 130 millió tojás 90 százalékára már megkötötték £ szerződéseket. fokozottabb érvényesítését, az ed­diginél körültekintőbben használ­ja fel a különféle anyagokat, az energiát és a pénzeszközöket; dolgozzék azon, hogy az anyag- és energiaigény szempont­jából legjobbnak bizonyuló tech­nológiák gyors ütemben elter­jedjenek. A takarékossági célok megvalósítását jól szolgálják az egyre hatékonyabb munka- és üzemszervezési intézkedések. A tsz-ekben a tervtárgyaló köz­gyűlésen vitatják majd meg a gaz­daság takarékossági tervét, amelynek végrehajtását később rendszeresen figyelemmel kísé­rik. (MTI) Veled vagyunk, Vietnam! Szolidaritási nagygyűlés Kiskőrösön Szerdán délután Kiskőrösön, a városi művelődési központ szín­háztermében a Vietnammal kap­csolatos párizsi egyezmények megkötésének második évforduló­ja alkalmából szolidaritási nagy­gyűlést rendeztek az Országos Béketanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és Kiskőrös város társadalmi szervei. A nagy­gyűlés szónoka Kiss Károly, az MSZMP KB tagja, az Országos Béketanács alelnöke, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának al­elnöke volt. Az eseményen részt vett Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köz­• A nagyság szerint osztályozó gépen óránként 14 400 tojás halad keresztül. (Pásztor Zoltán felvételei.) társaság és Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövete, Borsodi György, a megyei párt vb tagja, az SZMT vezető titká­ra, Farkas József, az Országos Béketanács elnökségének tagja, a megyei népfrontbizottság titká­ra, valamint a város párt-, álla­mi és népfrontvezetői. Lakos Józsefnek, a HNF Kis­kőrösi Városi Bizottsága béke és barátság munkabizottsága titká­rának megnyitója után Kiss Ká­roly emelkedett szólásra. Emlé­keztetett arra, hogy két éve ír­ták alá Párizsban a vietnami bé­ke helyreállításáról kötött egyez­ményeket. Hangsúlyozta, hogy ez az esemény a szabadságharcos nép győzelmét jelentette az ag- resszorok felett, de egyúttal a világ valamennyi békeszerető né­pének a győzelme is volt. — Sajnos, ma ismét háború van Dél-Vietnámban, pontosab­ban: a bűnös agressziót egy perc­re sem hagyták abba — mondot­ta, majd a Vietnamban az utób­bi két év során lezajlott esemé­nyeket ismertette. — A békét fenyegető újabb fejlemények világszerte hatalmas felkészültséget követelnek meg a béke híveitől — mondotta, majd kiemelte a Béke-világtanács és a Szovjetunió vezette béketábor jelentőségét ebben a harcban. Végezetül a szolidaritás új jelle­gű politikai feladatairól szólott. Követelte a párizsi egyezmények rendelkezéseinek következetes Detartását, hogy Vietnam végre visszanyerje a békés, nyugodt élet lehetőségét. Beszédét a vál­tozatlanul érvényes jelszóval fe­jezte be: „Veled vagyunk, Viet­nam!” Ezután Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete szólalt fel. Kö­szöntötte a békenagygyűlés részt­vevőit, s háláját fejezte ki pár­tunknak, kormányunknak, s a testvéri magyar népnek, azért az értékes támogatásért és segítsé­gért, amelyet a vietnami nép bé­kéért vívott ügyéhez nyújt. A szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival, majd az ezt követő kultúrműsorral ért véget. J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom