Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! központikig kialakítani az új lakótelepeket. Az 1964-ben Kecskeméten is meginduló munkálatoknál négy „cég'’ működött közre: a tanács a telkeket közművesített^, a műszaki dokumentációkat a beruházási vállalat készítette el, kivitelező az építőipari vállalat volt, a költségeket pedig az OTP fedezte. A kooperáció első eredménye a Béke fasoron néhány hónap alatt mégépült 56 lakás. Az oda beköltözőknek csupán annyi dolguk volt: az összérték meghatározott hányadát kifizették, a hit elvállalással járó adminisztrációs teendőknek pedig eleget tettek. Terjedőben a telepszerű építkezés A kezdeti sikerhez méltó volt a folytatás, hiszen rövidesen a megyeszékhely más városrészében is hozzáfogtak az OTP-házak építéséhez, majd Kiskunfélegyházán, Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, s a legfiatalabb városban, Kiskőrösön. A 11 esztendő során felépült 1000-nél több kél-, illetve háromszobás, a korszerűség követelményeinek teljes egészében megfelelő lakás. Az említett helységekben ma már rendezett, kommunálisán is kiépített negyedeket alkotnak ezen épülettömbök. örvendetes tény, hogy a telepszerű építkezés iránt a nagyközségekben is egyre nőtt az érdeklődés. A helyi vezetők pedig a többszintes épületek révén remélték megakadályozni a települések úgynevezett lepényszerű terjeszkedését és elérni a közmüve- sítési feladatok csökkenését. Kezdeményezésre a jánoshalmiak vállaikozlak 1967-ben, amikor is ott 4 lakást épített az OTP. A Magyar László utcai társasház hamarosan beszédtéma lett a többi községben is, úgvannyira. hogy a pénzintézet rövidesen megbízást kapott Harkakötöny- ről. Kunszentmiklósról. Tisza- kécskéről, Kiskunmajsárói is. A tanácsok mindenütt kívánnivaló nélkül teremtették meg az építkezések előfeltételeit: villany- és vízhálózatba kapcsolták a lelkeket, sőt arra is volt precedens, hogy szenny vízcsatorna-hálózatis várta a kivitelezőket. Az emeletes társasházak aztán sorra elkészültek, s folyamatosan vehették birtokukba lakásaikat a rászoruló tulajdonosok. Később Mélvkúton. Dunavecsén, Bácsalmáson, Szabadszálláson, Izsákon. Dunapatajon, Sollvadkerten stb. épített a pénzintézet, mely az elmúlt hét esztendő alatt ösz- szesen 900 ilyen lakást, értékesített a megye községeiben. Négyszázzal több lakás épül Informátoraink végezetül elmondották, hogy a 1Y. óléves terv Bács-Kiskunban 2600 OTP- lakás felépítését írja elő. Lnnék idei teljesítése biztosítóit, hiszen az utóbbi négy esztendőben létesült pénzintézeti társasba; akban máris kétezernél jóval több lakás található. A további hasonló építkezések jelenleg is kellő üte nben folytatódnak a kijelölt várt sokban, községekben, így az illetékesek bíznak abban is, fogy 1975 végéig a tervezetten l eiül még 400 otthont adhatnak ; 1 a boldog tulajdonosoknak. Az idén várhatóan 1000 ú lakás készül el a takarékpé í/.tár beruházásában. E példás n .Jgyei gazdagodásnak döntő fel étele, hogy az érintett szervek, v; Maiatok a jövőben is hatékonyan együtt, dolgozzanak, ügyeljél ek a szakszerűségre, pontosságra, s a kitűzött átadási határidőké lehetőleg ne módosítsák. V. Á. Megkezdődött a pályaválasztási hetek eseménysorozata AZ OTP A LAKÁSPROGRAMÉRT Az idén ezer új otthon épül Mint ismeretes, a lakásgondok fokozatos megoldása Bács-Kis- kun megyében is elsődleges szociális és társadalompolitikai feladat. Megvalósítása során szép eredmények születtek 1974-ben, amikor négyezernél több modern, kényelmes otthonnal gyarapodott szűkebb hazánk lakásállománya. Sokan építettek családi házat magánerőből, táisasházat munkahelyi támogatással, de jelentős az állami pénzből, s a szövetkezeti közösségek keretében létesült lakóépületek aránya is. Külön kell szólnunk a lakosság bankjának, az OTP-nek saját beruházású lakásairól, melyekkel egyre gyakrabban találkozhatunk mindenfelé. A lakásépítés eddigi eredményeiről, s az idei tervekről beszélgettünk az Országos Takarékpénztár Bács- Kiskun megyei Igazgatóságán Deák István igazgatóval és a lakásépítési, -értékesítési osztály vezetőjével. Buzogány Lajossal. 11 éve kezdődött Tájékoztatásukból megtudtuk, hogy a Duna—Tisza közén az 50-es évek második felében már nagyobb arányú lakásépítkezés folyt. Akkor kizárólag egyéni szervezésű társasházak készültek. Tulajodonosaiknak. sajnos, volt közös bosszúságuk is, nevezetesen a kivitelezés lassúsága, amit megelőzött az építési engedély, illetve az anyagok beszerzésével kapcsolatos hosszas utánjárás. Mindez indokolttá tette, hogy a lakáshelyzetet az országos szervek is napirendre tűzzék, s az egységes rendezés érdekében megfelelő intézkedéseket hozzanak. Nos, az utóbbi alapján kapcsolódhatott be az OTP a lakás- programba. A területfejlesztés •távlati koncepciója értelmében hatósági döntések születtek, hogy melyik helységben, s hol kell A pályaválasztó fiatalok segítése társadalmi érdek got. A megyében minden értelmiségi pályán — különösen a műszakiaknál — hiány van. Ezek a megoldásra váró problémák egyben azt is bizonyítják, hogy nagyon felelősségteljes feladat a pályaválasztás előtt álló fiatalok segítése, támogatása, helyes irányítása, mert nem lehet közömbös számunkra, hogy a jövő szakmunkásai és értelmiségi dolgozói hogyan állják meg helyüket a műhelyekben és az irodákban. A pályaválasztási hetek ünnepi megnyitója után Czinege Gábor, a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet igazgatója A tanácsok, tömegszervezetek és mozgalmak szerepe a pályaválasztásban címmel tartott előadást. A témához hozzászólt Farkas József, a Hazafias Képfront megyei bizottságának titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Németh Ferenc KISZ megyei első titkár és Sajtos Géza, a megyei tanács vb csoport- vezetője. T. L. Az udvar betonútján jókora tócsákban áll a megolvadt hóié. Téglahalmok támaszkodnak a hosszan elnyúló, lapos épület falához. Nyílik, csukódik a folyosóajtó, munkások sietnek targoncákat tolva ki-be. A kettéválasztott gyártócsarnok zajosabb termében a cipősarok- és talpszabó gépek csattognak, jókora gumitáblák állnak oszlopokban. A csendesebb oldalon csigalasúság- gal mozgó szalag. Egymás fölött három sorban „fogasok” — ezekre kerülnek a cipőfelsőrészek: a két szalagra egy műszakban 2200 pár lábbelié. Az újtól néhány méterre levő régi csarnokban a tűzőgépek surrognak, akár egy varrodában. A falon nyomtatott és kézzel írott táblák. Ilyen is: „Munkád mellé add a neved!” — azaz minden munkafázisnak, cipőnek megvan a gazdája. így a dicséret vagy a megrovás is jogos. A különböző nagyságú cipőfelsőrészek ládákba kerülnek, aztán út az új csarnok gyártószalagjaira, amelyeknek két oldalán kisebb, nagyobb gépek segítségével alakul a sokszínű, jól hajló Flexi cipők sokasága. Még csak két ilyen sor van, a harmadik szalagot most szerelik, de februárban azzal is megkezdhetik a munkát. Az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyárának fejlesztése 90 millió forintnál többe került. 1973. július elsején fejeződött be, az első ütem. s az évben 980 ezer pár lábbelit készítettek. Tavaly ismét nőtt a termelés. Most 864 embert foglalkoztat Félegyháza harmadik legnagyobb ipari üzeme, ahol a termelési érték tavaly több mint 171 millió 500 ezer forint volt. A tűzőgépek, gyártósorok mellett többnyire nők dolgoznak: kiskuníélegyhá- ziak vagy a környékről bejárók. A szakmunkás-létszámmal a cipőgyár még nem dicsekedhet. De a változás megkezdődött. A tanműhelyben három osztály tagjai sajátítják el a mesterséget: az elsők júniusban kapják meg a tű- zőszakmunkás-bizonyítvánt. A gyárban úgy tervezik, hogy a képzést mindaddig folytatják, amíg minden fontos munkafázist szakember nem végez. Jelentkezőkben egyelőre nincs hiány és Így már hozzáfogtak a második tanműhely kialakításához is. Az ebédet az üzemi étkezdében fogyaszthatják el a dolgozók. Az ételt a vendéglátóipari vállalat szállítja. Ha letelik a nyolc óra, a tavaly elkészült háromszintes, 1200 személyes épület hat fürdőjében tudnak tisztálkodni. A ruháikat munkaidő alatt őrző szekrények a gyár műhelyében készültek. Kiskunfélegyházán a beruházás teljesen az idén fejeződik be, s megduplázva az 1972-es évi mennyiséget, mintegy másfél millió pár cipőt adnak a bel- és külkereskedelmi vállalatoknak. Termékeik harmadrésze gyermekek számára készül, fele női a többi pedig férficipő. A hazai üzleteken kívül a félegyházi lábbelit szállítják a Szovjetunióba is, viszik Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NUK-ba és évente 100 ezer párat a tőkés országokba. Kiskunfélegyházán január 2-án volt tizenhét esztendeje, hogy megkezdődött a termelés egy kis tanácsi vállalatnál, amelyből a mostani gyár fejlődött ki fokozatosan. Akkor naponta 300 pár cipőt készítettek, most. pedig 4800 pár kerül le két műszak alatt a szalagokról. D. É. Amikor az általános iskolai tanulmányainak befejezéséhez közeledik a gyerek, a szülői házban közösen megbeszélik az ifjú ember jövőjét. Vagyis azt, hogy milyen szakmát válasszon, hol, s melyik iskolában tanuljon tovább. Ezt a nagyon fontos döntést megkönnyíti, ha az üzemlátogatások, tanácsadások során, vagy a pályaválasztási kiállítások, egyes szakmákat bemutató filmek megnézése után a 8. osztályos tanulóban kialakul valamilyen elképzelés a jövőt illetően. A döntés nem egy-két évre, egy életre szól. A diákok, s egyben a szülők pályaválasztással kapcsolatos problémáiknak megoldását, a helyes elhatározás kialakítását célozza a pályaválasztási hetek egy hónapig tartó gazdag eseménysorozata, amelynek megnyitójára tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában került sor. A felvilágosítás, tájékoztatás, egyes szakmákra való figyelem- felkeltés különösen Bács-Kiskun megyében fontos, hiszen annak ellenére, hogy négy év alatt 31,7 százalékról 34,3 százalékra emelkedett a szakmunkások aránya, a Duna—Tisza közén még mindig kevés a szakember. Sokat javultak a munkáskép- áés feltételei. A felszabadulás előtt Bács-Kiskun megyében egyetlen szakmunkásképző intézet sem működött. Jelenleg minden városban többnyire megfelelő körülmények között oktatják a szakmunkás-jelölteket. A tapasztalatok szerint az utóbbi években sajnos csökkent a szakmunkás tanulók száma. Néhány évvel ezelőtt Bács-Kiskun szakmunkás- képző intézeteiben 11 800 ipari tanulót oktattak. Jelenleg 9 és fél ezer a számuk. Sok még a 0 Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg pályaválasztási hetek eseménysorozatát. (Pásztor Zoltán felvétele A lengyel gazdaság fejlődése A lengyel minisztertanács Piotr Jaroszewicz elnökletével ülést tartott. Az ország elmúlt 4 éves fejlődését értékelve megállapította, hogy minden területen túlszárnyalták az 5 éves terv eredeti előirányzatait. 1971—74 között a lengyel nemzeti jövedelem évi átlagban 10,2 százalékkal növekedett, vagyis 3,4 százalékkal meghaladta a tervezettet. 1911—75 között az összes ipari termelés évi átlagban a beütemezett 8,3 százalék helyett 11,3 százalékkal lett nagyobb. A kezdeti célkitűzés szerint 1971—75 között 1 millió 80 ezer új lakást akartak felépíteni. Az eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy ebben az 5 éves tervben 1 millió 120 ezer lakást adjanak át rendeltetésének. 1911—14 között a dolgozók reálbére évente 7,7 százalékkal növekedett, a tervben rögzített évi 3,5—3,9 százalékkal szemben. Mint azt megnyitójában Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondta, az egyéni boldogulás, s a társadalmi érdek is azt kívánja, hogy a pálya- választás előtt álló fiatal helyesen, minden körülményt figyelembe véve, adottságait, rátermettségét, kedvét mérlegelve döntsön. A felnőtteknek, a szülőknek, pedagógusoknak, társadalmi, politikai szerveknek és munkahelyeknek egyaránt széles körű támogatást, segítséget kell nyújtaniok a pályaválasztóknak. tennivaló a mezőgazdasági szakmunkásképzés terén is. Itt is csökkenés tapasztalható, négy évvel ezelőtt 1460 diák tanult mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben, most pedig mindösz- s2e 800-an vannak. Az utóbbi négy évben 18 százalékkal nőtt, s így jelenleg Bács-Kiskun megyében 16 ezer az értelmiségiek száma, de ez még mindig nem éri el az országos átlaGromiko és Soares tárgyalásai Andrej Gromiko szovjet és Mario Soares portugál külügyminiszter között pénteken befejeződött a konstruktív eszmecsere. A tárgyilagos és hatékony légkörben lefolyt tárgyalásokon a felek megvizsgálták a kétoldalú baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit és véleményt cseréltek több fontos nemzetközi problémáról, így például az európai biztonsági értekezlet mielőbbi befejezéséről, a leszerelésről, a gyarmatosítás megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről, valamennyi kölcsönös érdeklődésre számottartó problémáról. Mario Soares pénteken elutazott Moszkvából. (MTI) PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 3. szám Ára 90 fillér 1975. január 4. szombat Felnőtt a kisüzem • A félegyházi cipőgyár tűzödéjében surrognak a varrógépek. Készülnek a felsőrészek. • Csontos István szakmunkás, az új csarnokban a legújabb géppel a cipő- orrészt alakítja ki. • Munkában a meós-brigád. (Karáth Imre felvételei)
