Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
_ _ " T r r« r n Várható időjárás ma estig: időnként Ilf) I A K A s nyugat felől megnövekvő felhőzet, legx ** ■r*' *-* feljebb néhány helyen esővel. Megélénkülő déli, délnyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3, —2 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet 8—13 fok között, az erősen párás helyeken 5 fok körül. (MTI) Kádár János fogadta Josef Kempnyt A CSKP küldöttsége elutazott hazánkból VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 14. szám Ara: 90 fillér 1975. január 17. péntek Csütörtökön elutazott Budapestről Josef Kempny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 14—16. között tartózkodott Magyarországon. A Központi Bizottságban Németh Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával folytatott megbeszélés során áttekintették a gazdasági építőmunka kérdéseit, megvitatták a két ország közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek a népgazdaság tervezésének és irányításának rendszeréről, valamint a KGST-ben folyó együttműködés időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen, amely . elvtársi légkörben és az együttműködés elmélyítésére irányuló törekvés szellemében zajlott le, csehszlovák részről részt vett Vladimir Micka, a központi bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezeA megye élelmiszer-gazdaságának eredményeiről, fejlesztéséről tanácskoztak Immár hagyomány, hogy a megye vezetői az év elején egyeztető tanácskozásokat folytatnak a minisztériumokkal. Ezeken a megbeszéléseken méginkább összhangba hozzák a megyei elképzeléseket a népgazdaság fejlesztési terveivel, igényeivel. Ilyen tárgyalásra került sor tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában. Az eszmecserét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium részéről Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes, a megye képviseletében pedig Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára vezette. Jelen volt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, a minisztérium, valamint a megyei pártbizottság és tanács illetékes osztályainak vezetői. A megbeszélés témája: a megye élelmiszer-gazdasága elmúlt évi eredményeinek értékelése és az idei elképzelések megvitatása. A témával kapcsolatosan Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott tájékoztatót. Elmondta, hogy a megye mezőgazdaságának bruttó termelési értéke — 1968. évi változatlan áron . számítva — a kedvezőtlen időjárás ellenére mintegy 3 százalékkal magasabb, mint az 1974. évi előirányzat. A IV. ötéves terv első négy évének várható teljesítése az évi 3 százalékos előirányzattal szemben 5,1 százalék. Ebből következik: bizton számíthatunk arra, hogy a IV. ötéves terv elképzeléseit túlteljesítjük. A későbbiekben ágazatonként ismertette a termelés helyzetét. Elmondta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben , például búzából 86 ezer hektár átlagában 40,7 mázsa termést takarítottak be a megye mezőgazdasági nagyüzemei. Hasonlóképpen jó eredményeket értek el más növények termelésében is. A megye mezőgazdasági termelésében — mint ismeretes — az állattenyésztés igen • jelentős hányaddal szerepel. A gondokról szólva többek között megemlítette, hogy a megye élelmiszeriparában gyorsítani kellene a műszaki-technikai színvonal fejlesztését. A gabona és a bőriparban még mindig kevés a tárolótér. A tartósító iparágakra jelentős feladat hárul a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás növelésében, a lakosság ellátásának javításában, az export emelésében. A feldolgozóipar, fejlesztése fontos tennivaló a megyében, hiszen mi adjuk az ország mezőgazdasági termelési értékének mintegy 10 százalékát. A megye élelmiszeriparának fejlesztését meg kellene gyorsítani. Erre vonatkozóan megvannak az elképzelések, amelyhez a minisztérium fokozottabb támogatását kérik. A miniszterhelyettes elismeréssel szólt az elmúlt évi eredményekről. Hangsúlyozta, hogy a megye vezetése, az irányító szervek, intézmények jól és szervezetten segítették a tervek megvalósítását. A feladatokat a népgazdaság érdekeivel összhangban hajtották végre. Kiemelte az időszerű munkákat irányitó megyei operatív bizottság tevékenységét, Felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelési rendszerek fontosságára, amelyek elősegítik az iparszerű gazdálkodást. A me- ^ye eddig is élenjárt az ilyen jellegű kezdeményezésekben. Továbbra is számottevő állami támogatást kapnak a mező- gazdasági nagyüzemek, a kormány termelési programjainak megvalósításához a meliorációs tervek megvalósításához, a rét- és legelőgazdálkodáshoz, az üzemi utak építéséhez, a villamosításhoz. A vitában szó esett arról, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítésekkel kapcsolatos jelenlegi támogatási rendszert felül kellene vizsgálni, korszerűbb technolór giát szükséges kidolgozni a juhászat fejlesztésére. ígéretet tett a miniszterhelyettes arra, hogy segítséget kap a megye az élelmiszeripar fejlesztéséhez. A megbeszélés során megállapodtak: a meghatározott feladatok végrehajtását év közben figyelemmel kisérik. K. S. tője, Rudalf Netik, a keletszlovák kerületi pártbizottság titkára és dr. Moravec budapesti csehszlovák nagykövet; magyar részről Párdi Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Káplár József, a KB gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője. Josef Kempny és kísérete ellátogatott Székesfehérvárra a Videoton-gyárba, ahol a gyár vezetői tájékoztatást adtak a gyár fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta J. Kempnyt, a CSKP KB elnökségének tagját, a KB titkárát. Josef Kempny és kísérete csütörtökön gépkocsival elutazott Budapestről. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Párdi Irríre, a KB osztályvezetője. Káplár József, és Szűrös Mátyás, a KB osztályvezető-helyettesei búcsúztatták. Jelen volt dr. Vaclav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A politika alkotói 3. oldal Varsó harminc éve szabad 3. oldal Ki, miről mondjon véleményt ^ 4. oldal Úttörőélet 5. oldal A megszépült könyvtárban 5. oldal Ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Kecskeméten ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A megyei párt-végrehajtóbizottság javasolja megtárgyalni a megyei pártbizottság, a X. kongresszus óta végzett munkáját; a pártfegyelini munka főbb tapasztalatait, a végrehajtó bizottság 1974. második félévi tevékenységét, és a megyei pártbizottság 1975. első félévi munkatervét. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt- ' működési vegyesbizottság január 13—14. között Budapesten tartott 12. ülésszakáról. A kormány a beszámolót és a tárgyalásokból adódó szükséges intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban január 7—9. között tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszterek tárgyalásaik során áttekintették a két ország együttműködését, valamint a főbb nemzeközi kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy kapcsolataink eredményesen, sokoldalúan fejlődnek. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács rendeletet hozott a közúti közlekedés új szabályairól. Az 1976. január 1-től érvénybe lépő szabályozás érvényesíti a közlekedés fokozottabb biztonságának követelményeit és figyelembe veszi a nemzetközileg elfogadott normákat. A kormány utasította az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és felkérte a társadalmi szerveket, hogy tegyék meg az intézkedéseket az új KRESZ-re való zavartalan áttérés biztosítására. Az oktatási miniszter előter- jésztésére a Minisztertanács kiegészítette a középfokú oktatási intézményekre vonatkozó jogszabályokat. A kormány megtárgyalta az ifjúsági parlamentek munkájának tapasztalatait. Megállapította, hogy az ifjúság közéleti tevékenységét elsegitő új intézmények a gyakorlatban beváltak, megfelelnek az ifjúsági törvény szellemének. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és utasította az érdekelt szervek vezetőit, vizsgálják meg a parlamenteken elhangzott javaslatok megvalósításának lehetőségeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tíz százalékkal több export paprika és tészta Kalocsáról A Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat a múlt évben minden eddiginél magasabb — összesen 422 millió forintos — termelési tervet valósított meg. Az évi előirányzatot már december közepére teljesítették dolgozói, s még az esztendő vége előtt valóra váltották a 15 millió forintos kongresszusi versenyfelajánlást is. A kimagasló eredmény elérésében nagy szerepet játszott, hogy az új, automata gépsorral felszerelt tésztaüzem egész övben zökkenőmentesen termelt. Száraztésztái tavaly elnyerték a kiváló árukat megkülönböztető kitüntetést, s keresetté váltak az egész országban. A vállalat nagyszerű teljesítményének értékét növeli, hogy legfőbb nyersanyagának, a fűszerpaprikának feldolgozását ’ a kedvezőtlen időjárás miatt csak kéthetes késéssel kezdhették meg. Ráadásul a tavaly termett paprika nedvességtartalma jóval magasabb volt a szokásosnál, s ez kemény próba elé állította a gépi berendezéseket és a dolgozókat egyaránt. Az ötvenhat szocialista brigád lendületes — ünnepnapokon sem szünetelő — munkájára volt szükség ahhoz, hogy a vállalat mind export-, mind pedig a belföldi kötelezettségeinek határidőre eleget tehessen. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat 1975-re készített előzetes terve a múlt évi eredmény túlszárnyalását tartalmazza. A tavaly elért termelési értéket 3 százalékkal akarják túlteljesíteni. A/, export útján való értékesítést — a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva — tíz százalékkal növelik az idén. Az eredményeket a • A tésztaüzem automata gépsorának csomagoló egysége. termelékenység növelésével érik el, amihez a szocialista brigádok fegyelmezett, jó munkája a biztosíték. A. T. S. E 2 A nagy teljesítménynek kijáró tapssal szerettem volna köszönteni a minap a rádióból hallott közlést: máris túlteljesítettük a december végén záruló 15 éves lakásépítési tervet. Hetekkel ezelőtt átadták az egymilliofnódik lakás kulcsát. Másfél 'évtized alatt mintegy három és fél millió magyar állampolgár költözött frissen festett új helyiségekbe, egészséges szobákba. Ki tudná számba venni ezt a rengeteg örömet, boldogságot, a millió honfoglalás felejthetetlén perceit. Ki győzné összeszámolni, hogy hányán dolgoztak a lakásépítési program teljesítéséért. Ezer és ezer vonatszerelvény szállította a töméntelen anyagot. valóságos hegy támadna az alapozások során kiemelt földből. Kőművesek, burkolók, ácsok, víz- és villanyszerelők, . mérnökök, technikusok, festők, lakatosok és megannyi szakma, tudomány képviselői fáradoztak a hazánk történelmében egeydülálló vállalkozás sikeréért, a béke egyik nagy ’ csatájában a győzelemért. Még a nehezen lelkesedők is tisztelettel idézik ilyen teljesítmény láttán a munka szépségét hirdető költőt: „Én őt dicsérem, csak az élet anyját.” Az építők jogos büszkeségével, az alkotás örömével tekinthetnek e hatalmas munka részesei az új lakónegyedekre, a szalagházakra, családi otthonokra. A napi gondok, tennivalók közepette szinte alig-alig észleltük, hogy ezerszámra nőnek ki a földből az új házak. Havonta 5888 lakás! Óránként 8 család r költözhetett új otthonba. Bács-Kiskunban eddig mintegy negyvennégyezer család került kedvezőbb körülmények közé. Két Kecskemét kitelne ennyi lakásból! Itt különösen nagy erőfeszítéseket tettek a tanácsok a lakásprogram teljesítéséért. Az ipari jellegű megyék ugyanis nagyobb részt kaptak a központi keretekből. A lakosság 5,6 százaléka él Bács-Kiskunban; ugyanakkor ezer „állami” lakás közül átlagosan három-négy készült itt. Jóval kedvezőbb a magánerőből építkezők aránya. Ez önmagában örvendetes tény, hiszen a javuló életszínvonalra, az emberek kezdeményező kedvére, áldozatvállalási készségére mutat. Joggal várja az új lakó, hogy a tanács hozzásegítse úthoz, villanyhoz, vízhez, gyerekei a közelben járhassanak óvodába, iskolába. Az ilyen jellegű építkezések úgynevezett járulékos beruházásaira azonban nincs központi támogatás. Dicséretes, hogy kisebb döccenőkkel, a tanácsok és a lakosság összefogásával sikerült az alapvető igényeket kielégíteni. Sokszor bíráljuk az építőket. Ha azonban erre az egymilliónál több lakásra gondol az eiyiber, csak nem dolgozhatnak rosszul. Hadd hozzak föl személyes példát: tíz esztendeje élek a Leninvárosban, de még sohasem szidtam a kivitelezőket, mert nem adtak rá okot. Ezekben az ünnepélyessé nemesedett visszaemlé- kéző pillanatokban ezernyi munkáskezet illene megszorítani. , Bács-Kiskun megyében sok bajjal küszködik ez az iparág. A negyedik ötéves terv kezdetekor az itt működő építőipari vállalatok a legkevésbé gépesítettek közé tartoztak. A megyei tanács joggal állapította meg 1971-ben, hogy „mindkét tervidőszakban — a II. és III. ötéves tervben — feltűnően alacsony a megye építőiparában megvalósult beruházások értéke, s alatta marad az országosan alacsony részaránynak is”. A IV. ötéves terv már jóval többet adott, illetve ad a megye építőiparának. Részben a. gépesítésnek köszönhető, hogy a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat termelése mintegy ötven százalékkal növekedett az elmúlt öt évben. Népgazdaságunk erősödését, megyénk fejlődését tükrözik a lakásépítkezés adatai. A II. ötéves tervben 10 800, a következőben 16 000 lakást adtak át, a IV. ötéves terv előirányzata 20 800. A számvetés tehát biztató mérleget ad. Országosan is, a megyében is volt mindig képesség, akarat a gondok leküzdéséhez. Az építők számíthattak a pártszervek segítségére, a tanácsok támogatására. Büszkék lehetünk az egymillió íakásra és alkotóikra. H. N. Még több szakemberre van szükség a termelőszövetkezetekben Csütörtökön befejeződött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése; az értekezleten megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és dr. Garam- völgyi Károly oktatási miniszter- helyettes. Moharos József, a TOT elnök- helyettes a termelőszövetkezetek szakemberellátottságáról számolt be. Elmondotta, hogy a MÉM-hez tartozó oktatási intézményekben korszerűsítették a képzést, és erőfeszítéseket tesznek a növekvő szakemberigény kielégítésére. Ennek ellenére még mindig kevés a szakember a közös gazdaságokban, s ez különösen azért ókoz gondot, mert a téeszekben új technológiákat alkalmaznak és nagyhozamú növények termesztésére térnek' át. Ilyen körülmények között nem lehet nélkülözni a ma- gasfokúan képzett, az elméletben és a gyakorlatban egyaránt jártas szakmunkásokat, technikusokat és mérnököket. A szakmunkásképzésnél kedvezőtlen jelenség, hogy egyes szakmákra túlságosan kevés a jelentkező. Hátrányosan érinti a közös gazdaságokat az is, hogy a kezdő szakmunkásoknak csak kisebb hányada megy a téeszekbe dolgozni, mivel az iparban kedvezőbb munkafeltételeket talál. De a gazdaságok is többet tehetnének dolgozóik továbbtanulása érdekében, s a szakmunkát igénylő munkakörökben valóban szakmunkásokat kellene alkalmazniuk, nem pedig betanított munkásokat. A felsőfokú szakemberek közül mintegy 8000-en az utóbbi öt évben szerezték meg diplomájukat. Ha ez a- fejlődési ütem állandósul, úgy a téeszek felsőfokú képzettségű szakembereinek aránya 1980- ra éri el az állami gazdaságok jelenlegi szintjét. A TOT az illetékes tárcáknak azt javasolja, hogy az V. ötéves terv oktatási kereteinek kialakításánál fokozottabban vegyék figyelembe a téeszek szakember- és szakmunkásigényeit. Egyes felsőfokú képzési ágakban növelni kell a szakosodást, a szakmunkásképzésnél pedig meg kell vizsgálni a területi igényeket, és ennek megfelelően esetenként át kell csoportosítani a továbbképzési központokat. Kérte a tanács, hogy az illetékes állami szervek vizsgálják meg a téeszeket terhelő oktatási és továbbképzési költségek elszámolási rendjét és jelenlegi gyakorlatát, mert a továbbtanulást az eddiginél jobban kell ösztönözni. Felhívták a figyelmet, hogy a tankönyveket és jegyzeteket az eddiginél gyorsabban a szövetkezeti gazdálkodás színvonalához kell „igazítani”. (MTI)
