Petőfi Népe, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

■ •< , IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, szórványosan havazással, hózáporral. Mérsékelt, napközben tőbbfelé megélénkülő, helyenként megerősödő északnyugati, észa­ki szél. Néhány szélvédett helyen az éjszakai és a hajnali órákban köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, mínusz 8. legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1. plusz i fok között. Erőnk tudatában VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA xxx évi i. szám Ára: 90 fillér 1975. január 1. szerda TALÁLKOZÓK, KIÁLLÍTÁSOK, FILM VETÍTÉSEK a pályaválasztási hetek rendezvénysorozatában A megyei tanács pályaválasztási albizottsága öt társadalmi szervvel, illetve intézménnyel együtt január 3-tól a hónap végéig pályaválasztási heteket rendez. A nagyszabású ese­ménysorozat megnyitó ünnepségére január 3-án Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában kerül sor. A színvonalas, tartalmas program: tanár—diák találkozók, élmény- beszámolók, filmvetítések, kiállítások bizonyára sok segítséget nyúj­tanak majd a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Érdekesnek ígér­kezik a Szabad a belépés elnevezésű program. Az általános iskolá­sok felkeresik a kecskeméti Bányai Júlia és a Katona József Gim­názium első osztályait, s részt vesznek a kémia-, biológia-, matema­tika-, irodalom- és oroszórákon. A Csátalján, Fülöpszálláson, Kalo­csán, Kecskeméten, Kiskőrösön Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason sorra kerülő kiállítások az egyes szakmák fejlődését, szépségét mu­tatják be. Több, »szakmai vetélkedővel egybekötött üzemlátogatást is szervez­nek megyeszerte. A gyárakban, üzemekben az általános iskolások megismerkednek a termeléssel, a dolgozók életével. Január 12-én tartják az országos rádiós pályaválasztási vetélkedők döntőjét, amelyet a Kossuth-adó közvetít. A pályaválasztási hetek alatt a községek, városok- filmszínházaiban a híradó után a pálya- választással kapcsolatos filmeket vetítenek. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézet felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából az iskolai pályaválasztási felelősök, üzemi megbízottak, általános iskolások és a szülők részére pályázatot hir­detett a pályaválasztással kapcsolatos témában. A beküldött pálya­munkákat április 2-án értékelik. T. L / tt zsong a fülünkben az éj­féli köszöntés: Boldog új évet! Csengetnek az ajtón: Boldog új évet! Megszólal a te­lefon: Boldog új évet! Családta­gok, rokonok, jóbarátok, mun­katársak halmozzák el egymást jókívánságokkal. Kedves régi szokás, az egész világon elterjedt. Ezen a napon talán még az el­lenségek sem kívánnak egymás­nak rosszat. Hogy mégis milyen lesz az új esztendő, az csak 365 nap múlva derül ki, annyi .azonban bizo­nyos; boldog lesz-e vagy sem, az nem az óhajoktól, a jókívánsá­goktól hanem elsősorban akara­tunktól, cselekedeteinktől függ. Természetesen adódhatnak kiszá­míthatatlan, előre nem látható nehézségek. Volt ilyen 1974-ben is. Semmiféle tervbe nem volt például belekalkulálva a szeszé­lyes időjárás, amely — amellett, hogy a mezőgazdaságban kedve­zőtlenül befolyásolta a termésát­lagokat, a termékek minőségét — még a betakarítást, a szállítást és az őszi szántást, vetést is rendkí­vül megnehezítette. S hogy mind­ezek ellenére minimális veszte­séggel megmentettük és rendel­tetési helyére továbbítottuk a termést, annak köszönhető, hogy összefogott az egész ország. Pa­rasztok és üzemi munkások, is­kolás fiatalok és katonák váll­vetve dolgoztak a földeken. fj zt sem tudhattuk tavaly 1 1 ilyenkor — 1974 első nap­jaiban — hogy iparunk fejlődését milyen külső tényezők gátolhatják. Akkor még nem szá­molhattunk a tőkés piac ilyen mértékű ingatagságával, az anya­gok és energiahordozók árának ugrásszerű emelkedésével. Ipa­runk mégis ütemesen fejlődött. Bács-Kiskun megye szocialista ipara, az előzetes adatok szerint 1974-ben 11 százalékkal, építőipa­ra pedig 9 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Elkészült néhány beruházás is, amire büszkék vagyunk. Többek között: a nyár elején birtokba vettük Kecskeméten a Tudomány és Technika Házát, a nyárközé­pen, a nehézipari miniszter fel­avatta a szanki földgázüzemet, november 7-e alkalmából pedig az egészségügyi miniszter átadta rendeltetésének a 600 ágyas kis­kunhalasi kórházat. Leküzdöttük tehát az akadá­lyokat az iparban, az építőipar­ban, a mezőgazdaságban, a szál­lításban, s az élet sok más terü­letén. A párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibonta­kozott munkaversenyben a mun­kások és parasztok, az üzemek és gazdaságok szocialista brigád­jai teljesítették, sőt túlteljesítet­ték az éves termelési terveket. .Most, amikor köszönti egymást rokon, jóbarát, munkatárs, ne tekintse senki felesleges emlé­keztetőnek e rövid visszapillan­tást a múlt esztendőre. Már csak azért sem, mert nemcsak annak örülhetünk, hogy az erőpróbából mi kerültünk ki győztesen, de a tanulságok levonása is mindig hasznos lehet. Erre intenek a XI. pártkongresszus irányelvei, de sok szó esett erről az országgyű­lés költségvetési vitájában is. Vagyis a tőkés világban végbe­menő számunkra is kedvezőt­len — gazdasági folyamatokat belső tartalékaink hatékonyabb kiaknázásával ellensúlyozhatjuk. yj elyek ezek a belső tartalé­kok? A megye ipari ter­melésének értéke az idén meghaladja a 14 milliárd forin­tot. A tervezett anyag- és ener­giamennyiségek csupán egyszá­zalékos megtakarítása is tízmilli­ókban mérhető. S vajon hány százalék megy még mindig ve­szendőbe a szervezetlenség, a hanyagság miatt. Tartalék szá­munkra a munka hatékonyságá­nak növelése, a beruházások át­futási idejének meggyorsítása, a gazdaságosa b b gyártmányszerke- zet kialakítása. Érdemes és szükséges is mind­ezekre összpontosítani erőfeszí­téseinket. Jövőre tovább kíván­juk növelni — bár szolidabb mértékben, mint eddig — a la­kosság életszínvonalát, emeljük az alacsony nyugdíjak alsó hatá­rát. Vagy idézzünk Bács-Kiskun megye tanácsi költségvetéséből: 960 új napköziotthonos óvodai, 175 új bölcsődei hely létesítését tervezzük. Az utóbbi két adat ér­dekessége, hogy óvodai, bölcső­dei helyek létesítése tekintetében máris jóval túl vagyunk a IV. ötéves terv előirányzatán, sőt lakásépítésben sem maradunk le. mert több száz lakással túltelje­sítjük 1975 végéig a húszezres tervet. ~j öbbre vagyunk tehát képe­sek, mint amire vállalkoz­tunk. Éppen ezért erőnk tudatában, bizakodva léphetjük át annak az esztendőnek küszö­bét, amelyben hazánk telszjiba- dulásának 30. évfordulóját ünne­peljük, s amelyben a XI. párt- kongresszus kijelöli népünK szá­mára az újabb győzelmek felé vezető utat. N. O. Matematika a termelés szervezésében A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei a gazda­sági épitőmunka sokrétű teen­dői között a biztonságosabb zöld­ség-, gyümölcstermesztést és -el­látást jelölték meg az egyik fel­adatnak. A kertészeti termelés fejlesztésének ígéretes eszközei azok a korszerű gépek és ipar­szerű technológiák, amelyek ezek­ben az ágazatokban meghonosod­tak. Mindezek mellett a korsze­rű üzem- és munkaszervezés kí­nál lehetőséget a termelés fejlesz­tésére. Kecskeméten a Kertészeti Egye­tem Kertészeti Főiskolai Kara részt vesz az üzem- és munka- szervezéssel összefüggő kutató munkában. Ismeretes, hogy a me­zőgazdasági üzemekben a korsze­rű termelési eljárások nagy vá­lasztéka mellett még a tapasz­talt szakembernek is szinte meg­oldhatatlan feladat becsléssel megállapítani a termelési cél el­érésének a legjobb módját. Dr. frigyesy Ferenc, az agrárökonó­miái tanszék adjunktusa az úgy- levezett lineáris programozást használja fel erre. — Ez a korszerű matematikai eljárás — mondotta az adjunk­tus — alkalmas arra, hogy szá­mos megoldási lehetőség közül úgy válassza ki a legjobbakat, hogy tekintetbe veszi az összes fontosabb 1 feltételt és követel­ményt. Ha a termőhelyet a talaj- (Folytatás a 2. oldalon) Országos népességösszeírás 3. oldal A habselyemgyáriak és az importanyag «. oldal Ezen nevetett 1974 5. oldal Az év ifjúsági sportolói 7. oldal Megyei átlagon felüli termés a Bácskában Az áj évben tovább fejlesztik a gazdálkodást Az óév utolsó munkanapján, a verőfényes időt kihasználva szorgoskodtak a mezőgazdasági üze­mekben. Bács-Kiskun megye legnagyobb területét magában foglaló kecskeméti járásban négy önálló közös vállalkozás, hai'minc mezőgazdasági, egy ha­lászati termelőszövetkezet és tizenhat szakszövet­kezet készül a zárszámadásra. Egyelőre a leltározó bizottságok mérik fel a közös vagyon gyarapodását. A gazdálkodás ada­taiból összállított mérleget a vezetőség a február 20-ig megtartandó közgyűléseken tűzi a tagság elé. A kedvezőtlen időjárás egyik-másik homokhátsági szövetkezet gazdálkodását visszavetette és Kun­• Az új esztendőben már 16 millió forintos tervet teljesít a Dávotíi Közös Vállalkozás. Gépek csomagolására ládát gyártanak az asztalosüzem­ben. • Egész évben látogatott hely volt Városfőidőn a Dózsa Termelőszövetkezet lakótelepének vegyes­boltja. szentmiklós környékén is akad olyan szövetkezet, amelyiket nehéz helyzet elé állította az óesztendő. A kiutat az erők összefogásában látják Kerek­egyházán az Aranyalma, a Béke és az Előre Szak- szövetkezet tagsága külön-külön már döntött az egyesülésről. Ezekben a napokban az összevont közgyűlést készítik elő és az egyesített szövetkezet új alapszabályát dolgozzák ki a szakszövetkezetek szakemberei. Lászlófalván az Alkotmány és az Üj Tavasz Termelőszövetkezet tagsága vélte úgy, hogy eredményesebb lesz az összefogás. 1975-ben már együtt gazdálkodnak. A mérlegbeszámoló közgyűlést azonban külön tartják meg. A bajai járás és a járási székhely termelőszövet­kezetei az óévben is törekedtek gazdálkodásuk fej­lesztésére, a termelésszerkezet javítására. A nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban 1974- ben a rendkívüli őszi időjárás okozta termés­kiesések és többletköltségek ellenére, a bácskai téeszek termelésének értéke, áruértékesítése és bruttó jövedelme egyaránt meghaladta az eddigi, legjobb években elért színvonalat. Az intenzív fejlesztés eredményeként búzából hektáronként 41,3 mázsát, kukoricából 58 mázsát takarítottak be. A kukorica hektáronként 17 szá­zalékkal adott magasabb termést, mint 1973-ban. Ez elsősorban azért következett be, mert a szövet­kezetek közös kukoric.aterületének 81 százalékán iparszerűen, termelési rendszerekben végezték a munkát. A Bácskában hagyományos állattenyésztési ága­zatok 1974-ben ugyancsak tovább fejlődtek. Emel­kedett a közös szarvasmarha-állomány és a vágó. sertés-hizlalás, -értékesítés 25 százalékkal volt ma­gasabb az óesztendőben, mint 1973-ban. A tapasz­talatok arra utalnak, hogy a bácskai gazdaságok jól hasznosították az előző esztendők szellemi, mű­szaki, anyagi befektetéseit. A szövetkezeti tagság munkafegyelme, áldozatos tevékenysége is tükröző­dik az 1974-es év eredményeiben. A XI. párt- kongresszus és a felszabadulási évforduló tiszte­letére kibontakozott verseny eredményei kétszer akkorák, mint a X. kongresszus előtti időszakban voltak. 1974-ben már hatvan százalékkal több szocialista brigád tevékenykedett, mint 1970-ben a bácskai termelőszövetkezetekben. A homokhátSági gazdaságokénál viszonylag ked­vezőbb adottságú Duna menti körzetben ugyancsak számos termelőszövetkezet szűrte le 1974-ben azt a tapasztalatot, hogy a szellemi és az anyagi erő­források egyesítése meggyorsíthatja a fejlődést. Szabadszálláson a Zöldmező és a Mathiász János Tsz az új esztendő első napjától kezdve Arany­homok Termelőszövetkezet névé# egyesült szövet­kezetként működik tovább. Az ordasi Üttörő és a szomszédos uszódi Egyetértés Termelőszövetkezet is egyesült. Tasson a Lenin, a Petőfi és a Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága fogott össze. Az egye­sülést megszavazó közgyűlésen Dózsa Termelő- szövetkezet nevet vette fel a Duna menti község megnagyobbodott gazdasága. K. A. . i

Next

/
Oldalképek
Tartalom