Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

1974. december 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Népgazdasági tervezés - társadalmi tervezés írta: dr. He fényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára A népgazdasági tervezés rendszere és alapvető vonásai a több mint negyedszázados tervgazdálkodásunk során a fej­lődésnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972-ben a nép- gazdasági tervezésről szóló törvényben lehetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdasággal és állammal együtt fejlődő intézmény, amely csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követel­ményeknek, ha maga is fejlődik, tükrözi a társadalomban végbemenő változást. A szocialista alapelvek teljesebb érvényesítése Az Alföld képe Petőfi korában viszonyt jellemzi tömören az a lenini megállapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alapvető politikai célkitűzéseinek szolgá­latában határozza meg a gazda­ság fejlődését. A politika elsőd­legessége nem kárhoztatja pasz- szivitásra a gazdasági tervezést, hiszen éppen a tervezés a felelős azért, hogy mennyire tud saját eszközeivel hozzájárulni a poli­tikai célok helyes konkretizálásá­hoz. A társadalmi fejlődésre vonat­kozó döntések és a népgazdasági tervezés kapcsolata fejlődik a társadalmi feladatok jellegétől és a népgazdasági tervezés fejlett­ségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljon. A szocialista tervgazdálkodás kezdetén ugya­nis a politikai célok mindenek­előtt a hatalmi és tulajdonviszo­nyok megváltoztatására irányul­tak. Az államosítás, a mezőgaz■- daság szocialista átszervezése, a szocialista elosztás érvényre jut­tatása, egyben óriási gazdasági lépések is, de megvalósításuk alap­jában nem a gazdaságfejlesztés­től, fcanem általános politikai fel­tételektől függött. A tervezés fel­adata mindenekelőtt abból állt, hogy ezeket a gazdaságfejlesztés útján megerősítse, alátámassza. A teljes foglalkoztatottság to- vábbi biztosításával; az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egészségügyi-szociális el­látás fejlesztésével tovább kell erősíteni hazánkban a létbizton­ságot. Célunk az, hogy a jövedelmek átlagos nagyságának viszonyla­gos kiegyenlítettségét fenntartva a munkából származó jövedelmek teljesítményektől függő differen­ciálása segítse elő a munka haté­konyságának gyorsabb növeke­dését; a nem kereső családtagok eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmek­ben. Azt akarjuk, hogy a település- fejlesztés és a tervszerű urbani­záció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen ke­resztül képességeik kibontakozta­tásában és érvényesítésében foko­zatos további közeledés következ­zék be az ország nagyobb térsé­gei és eltérő településcsoportjai szerint. • Hiba lenne azonban a társa­dalmi követelmények érvényesí­tését kizárólag az életszínvonal kérdésének tekinteni. A tervezés alapkérdése a tudomány, műsza­Lakásépítés a szocialista országokban E fejlődés egyik jele, hogy fo­kozott hangsúlyt kap a népgaz­dasági tervezés folyamatában a gazdaságfejlesztés társadalmi ha­tásainak feltárása és figyelembe­vétele. Ebben az igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden eset­ben széles körű társadalmi folya­matokat indítanak meg, amelyek­kel a tervezésnek számolnia kell, módszereit, vizsgálatait tehát úgy kell fejlesztenie, hogy e hatásokat széles körűen és megbízhatóan feltárja. tJj -körülmény-e a társadalmi aspektus figyelembevétele a nép- gazdasági tervezésben? Mint má­sutt, itt is az a helyzet, hogy az új igény megfogalmazása nem feltétlenül elvi változást vagy teljesen új követelményt jelöl meg, hanem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súllyal vagy minőségileg másként kell kezel­nünk, mint korábban. A párt második programja Az a követelmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés po- litikai, társadalmi célokat szolgál­jon, nem új, haném a politika és a gazdaság viszonyának mar­xista értékelésén alapszik. Ezt a , Ma. a „-társadalompolitika fel­iadata nem . a. hatalmi viszonyok megváltoztatása,j hanem a szocia­lista rendszer, a szocialista termelési viszonyok további ki­bontakoztatása, a szocialista társadalmi egység megerősítése és a termelőerők folyamatos fej­lesztésének politikai megalapozá­sa. Egy sor társadalmi követel­mény megvalósítása ma a nép- gazdasági tervezésben jelentkező gazdasági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmé­nyek jelentős része a dolgozók munka- és életkörülményeihez kapcsolódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meg, hanem a szocialista társadalom alapelveinek teljesebb érvényesí­tését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy hatékonyabban kell megol­dani, hogy a családi körülmé­nyekből és a települések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelentsenek tartós és leküzd­hetetlen akadályt a társadalom tagjai, elsősorban a felnövekvő generációk „egyenlő esélyeire” a pályaválasztásban, és tehetségük­nek és szorgalmuknak megfelelő érvényesülésben. Ez mindenek­előtt az oktatás és szakképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat. Figyelmes kéz elküldte nekem A természet című folyóirat leg­utóbbi számát, amelyben Kari Lajos doktor, a természettudós alaposságával és költői hévvel rekonstruálja szemünk előtt azt az Alföldet, amelyen Petőfi annyit bolyongott, amelyről annyi felejt­hetetlen dalát írta. A tudós vég­eredményként megállapítja, hogy: „Petőfi a régi Alföldnek utolsó és egyúttal legnagyobb le­írója és rajzolója”. — A jeles tudós megállapítása szerint Pe­tőfi költői képeinek legnagyobb részét a Duna—Tisza közén, Kun- szentmiklóstól keletre szedte bok­rétába, a peszéri puszta felé, az alsódabasi határ irányában, ahol országúinak ma is alig van nyo­ma. Legfeljebb a mezei egerek kitaposott útja mutatkozik. Erre járt legtöbbet Petőfi vándorévei­ben. — Magam is ösmertem ezt a tájat, s ezért esik jól foglal­kozni A természet közleményé­vel. Ez a táj az, ahol még ma­napság is bizonyos őseredetiségé­ben mutatkozik a régi magyar Alföld. Vadvizeken, turjánosokon, úttalan pusztákon órák hosszáig halad a kocsi kelet felé. Az ide­való kocsisoknak kell tudni a mesterségüket, amikor például sötét, csillagtalan, most már vág­ni való ködben elindulnak.a pe­széri pusztáról, hogy a nyomta­lan, ösvénytelen hajnalban két és fél óra alatt kiérjék a reggeli szentmiklósi vonatot. De tudni kell a dolgukat nappal is, mert ilyenkor már az elől haladó bo­lond pusztai postaszekér sem csilingel, hanem esős időben a lovak néha hasig érő tócsákon, arasznyira nőtt fűzfák és törpe­nyárfából való bokorerdőben az ösztönükre bízva haladnak.. Se­hol egy jel vagy útmutató órá­kon át; emberemlékezet óta még­sem tévedt el senki ezen a tájon. Petőfi se, pedig ő többnyire gya­log járt erre. Igaz, hogy az ő idejében még több volt a pusztai csárda e tájon, ahol pókhálós szemű, céltalan emberek tán még éjszaka is virrasztottak. Manap­ság már csak egy csárda maradt ki fejlődés és termelés tervezése — amelyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a tervezés alapfeladata, hogy a műszaki-tudományos forradalom új követelményeihez igazítva alakítsa ki a képességek fejlesz­tésének legcélszerűbb formáit (pl. az oktatás ■ és továbbképzés fel­adatait), és a terv alátámasztása­ként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő szervezési, vezetési for­mákat, a munka szerinti elosz­tást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bérrendszer fejlesztését. Az emberi képességek célszerű fejlesztése Ahhoz, hogy a tervezés kielé­gítse e követelményeket, új irá­nyokban kell fejleszteni a terve­zés módszereit. Mindenekelőtt erősítenie kell a szocialista társa­dalomtudományokkal való kap­csolatait. A tervezés egyre na­gyobb igénnyel lép fel pl. a szo­ciológia, a társadalom-statisztika, a településtudomány iránt. Xovábbi újszerű feladat, hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott figyelmet fordít­sunk arra is, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gya­korolnak a lakosság égyes réte­geinek helyzetére. Tervezett in­tézkedéseink hatását külön-külön kell vizsgálni pl. a dolgozók és a nyugdíjasok, a városi és a falu­si családok, a kis- és a nagycsa- ládokosokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen ösz- szekapcsolódik a népesedéspoliti­kával, a településfejlesztéssel stb. Növekvő hangsúlyt kap a ter­vezésben a területi tervezés. A racionálisan értelmezett teljes foglalkoztatás egyre inkább azt jelenti, hogy nem csupán az el­maradottabb területek termelő­erőinek fejlesztése a feladat, ha­nem minden terület adottságai­nak megfelelő szelektív fejlesz­tésével foglalkozunk. Így pl. egyes vidékek iparosításával egyen­rangú feladattá válik a budapes­ti ipar szelektív1 fejlesztése, égyés vonatkozásokban visszafejleszté­se. Vagy bizonyos körzetekben nagyobb erőfeszítések válhatnak szükségessé a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében. Ugyanakkor a „társadalmi ter­vezés” nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalompolitikai intézkedé­sek egészét, vagy még kevésbé a politikai célok tervezését. A politikai célok megállapítása nem a népgazdasági tervezés fel­adatkörébe tartozik. Kötelessége viszont azoknak a gazdásági fo­lyamatoknak a feltárása, vala­mint a gazdasági fejlődés lehetsé-. ges társadalmi feltételeinek és követelményeinek megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú po­litikai célok kijelölését, illetve olyan gazdasági fejlődés tervezé­se, amely számol e célok meg­valósításának gazdasági hatásá­val, követelményeivel. meg Petőfi korából, de az' sem azért, hogy az utat mutassa, mert hiszen jó messzire áll az a kocsi és gyalogosok szokásos útjától. Félrevonult ott a peszéri határ­ban, a hármas hídnál akácok, nyárfák közé, hogy lombos nyár­időben csak a kutyaugatásról le­het tudni, hogy emberi tűzhely van valahol a közelben. Betyár sem iil benne, menyecske se ka­csint küszöbén, az idevalósi pásztoremberek nem érnek xfl csárdába járni: — nem is tudja senki a környéken, hogy mit csi­nál itt a csapiáros? Petőfi idejé­ben bizonnyal még másképpen volt itt — nem züllött el ennyire a világ. De a göbölyjáráson itt- ott egy öreg tölgy, vén vadkörte­fa, sőt jellegzetes alakú fenyőfa is akad, amelyből jólesik elhinni, hogy gyerekkorában látta Petőfi Sándort erre vándorolni. A ter­mészet tudós írója jeles munkát végzett, amikor Petőfi Alföldjét szemünk elé állította. Magyarország, 1923. december 25. Krúdy Gyula A szocialista országok £ több mint 15 millió lakója köszönti új lakásban az Üjévet. A világ fővárosai között lakás­építés tekintetében, továbbra is Moszkva, ált az első helyen. A szovjet fővárosban idén több mint 370 000 dolgozó költözhetett új lakásba. Kijevben az építő­ipar dolgozói minden 20 percben adnak át 'egy „kulcsra kész” la-: kást új tulajdonosának. A Szov­jetunióban a jelenlegi ötéves terv­időszak végéig 60 millió személy — az ország lakosságának 25 szá­zaléka — jut -új lakáshoz. Lengyelországban egész „ház­gyárak” létesültek. Az építőipar bővítésével sikerült 250 000 len­Új filmek Moszkvából és Rómából A közelmúltban Tbilisziben és Milánóban járt filmátvételi de­legáció több érdekes filmet vásá­rolt. Leningrád ostromáról és vé­delméről szól, a szovjet embe­rek gigászi harcát örökíti meg a „Blokád” című kétrészes film, amelyet Mihail Jersov rendezett Alekszandr Csakovszkíj regé­nyéből. A mai grúz valóságról fest realista képet Joszeliani grúz rendező „Élt egy énekes ri­gó” című társadalmi drámája. Ignatyij Dvoreckij sok vitát ki­váltott színdarabja nyomán ren­dezte Viktor Szokolov „Ez a mi otthonunk” című kétrészes film­jét, amelynek főhőse egy fiatal mérnök. Szovjet—japán koopro- dukcióban készült a „Szerelmem, Moszkva" című alkotás. Az idei Karlovy Vary-i feszti­válon nagydíjjal tüntették ki Andrej Mihalkov—Koncsalovsz- kij kétrészes filmjét, a Szerel­mesek románcát. A zenés, cir­kuszfilmek kedvelőinek szerez majd örömet, a Nagy attrakció című film, míg a film-musicale­ket A verijszki negyed melódiái képviselik.' A gyerekek számára Részüli'á „Kis” és á „Két akta­táska” című film. A közelmúltban elhunyt világ­hírű színészrendező, Victorio de Sica filmjét is megvásárolta egyebek között a Milánóban járt filmátvételi delegáció. De Sica Az utazás című filmjét Piran­dello novellája alapján rendezte, főszereplői: Richard Burton és Sophia Loren. Richard Lester rendezése a Juggernaut című ka­landfilm. Főszereplői között olyan színészekkel találkozhat­nak a nézők, mint Omar Sharif és David Hemmings. Két autó- versenyző jóbarát humoros tör­ténetét kínálja Mario Fondato filmje, a „Különben dühbe jö­vünk”. Jack London novellájá­ból készült a Fehér agyar visz- szatér című romantikus, kalan­dos történet. A múlt század 70-es éveiben játszódik Észak-Karoli­nában Jan Troell filmje, a Zan- dy menyasszonya. Az átvett fil­mek között van még az Egy fér­fi, egy város, az Elmennek pap­ként, visszajönnek katonaként, a Gyönyörű emberek című termé­szetfilm, és Harold Lloyd egy műsorban szereplő két filmje. (MTI) Az első világháborút megelőző évtizedekben vidéki lapok szíve­sen közöltek tárcákat országos hírű íróktól. Egy-két publikáció után az előfizetési felhívás meg­fogalmazásakor arra hivatkoztak, hogy tekintélyes novellista a lap munkatársa. Kecskeméti, bajai újságokban találkoztunk Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Krúdy Gyula elbeszélé­seivel. Egyik-másik itt jelent meg először. A harmincas évekre ez a gya­korlat megszűnt, sajnos. A fő­városban élő, többnyire vidékről fölkerült zsurnalisták-írók oda­odafigyeltek a vidéki esemé­nyekre. Nosztalgiából és témára vadászva. Sokat publikáltak, só­ikat vártak tőlük a szerkesztők. Örömmel hívjuk fel olvasóink édeklődését Krúdy Gyula vi­szonylag ismeretlen, a mi vidé­künkkel kapcsolatos írására. (H. 'N.) gyei lakos számára új lakást épí­teni. Csehszlovákiában a tervek sze­rint 1971 és 1975 között 500 000 lakást építenek. Ebből 1973 vé­géig 340 000 már elkészült. A magyar építőipar dolgozói 1974-ben a tervelőirányzatnál 4000-rel több lakást építettek és 89 000 családot juttattak új ott­honhoz. Bulgáriában a városokban és falvakban egyre több -új épít­mény látható. A népi hatalom 30 évében Bulgáriában a lakások 62 százalékát felújították. Romániában 1974-ben 117 000 korszerű lakás épült. Kubában az elmúlt 12 hónap­„Űj folyóiratunk, amelynek a Búvár nevet adtuk, tovább megy: nevét a szó legtágabb értelmé­ben értelmezi. Elvezeti az olva­sót a tudásnak és képzeletnek ar­ra a tág mezejére, ahol termé­szetbúvárok lesik az élet, a világ titkait...” Ezekkel a mondatokkal köszön­tötte olvasóit negyven esztendő­vel ezelőtt Lambrecht Kálmán, a kiváló természettudós, aki a Búvár című népszerű tudomá­nyos folyóiratot alapította, szer­kesztése. A felszabadulás után a Búvár 1956-ban jelent meg először, kez­detben mint a TIT biológiai — két esztendeje pedig mint az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal természet- ' és környezetvédelmi folyóirata. Űibóli életrehívója, je­lenlegi főszerkesztője: dr. Lányi György biológus. Az 1975-ös esz­tendő jelentős változást hoz az eddig kéthavonta megjelenő fo­lyóirat életében: Januártól kibő­vített. új formában, ismét ha­vonta jelenik még dr. Lányi Györggyel, a megújuló Búvár terveiről, feladatairól beszélget­tünk — A folyóirat negyven eszten­dős múltja, szép hagyományai a jövőre is iránymutatóak. Ügy hi­szem. a szavaknál többet mond, ha az első lappéldányokban meg­jelenő írások néhány szerzőjé­nek nevét említem: Bartók Béla, Ortutay Gyula, Erdey Grúz Ti­bor .!.. Haladó gondolkodású tu­dósok művészek voltak szószólói a természetnek, nemcsak a tu­domány eredményeinek ismerte­tésével. hanem a művészet esz­közeivel is. Ezt az utat szeret­nénk tovább folytatni a jövőben is a Búvár hasábjain. Különös elgondolni, hogy Lambrecht Kálmán 1935-ben a „rohanó Ma” kérdéseire kívánt feleletet adni a folyóiratban meg­jelenő írásokkal. Felelősségteljes feladat, milyen módon szóljunk ma a természetről, úgy, hogy mi­nél . szélesebb körökben vissz­hangra leljen. Korunknak egyik legégetőbb problémája a veszély­be került természet — általa az emberi lét! Természettudósok gyakran hivatkoznak a példára: ha egy földgömbön bemutatnák ban is nagy ütemben folyt a la­kásépítés. Ehhez nagy segítséget nyújtottak az üzemek dolgozóiból alakult mikrobrigádok, amelyek az elmúlt négy évben 26 000 új lakást építettek. S Mongóliában 1974-ben több ezer dolgozó jutott új lakáshoz. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban idén sok család cserélhette fel bambuszból épült kunyhóját — házakban rendel­kezésre bocsátott lakással. Az NDK építőipari dolgozói 1974-ben 135 000 új, vagy kor­szerűsített lakást adtak át a dol­gozóknak. Az új lakások 60 szá­zalékába munkáscsaládok költöz­tek. (ADN, MTI) a ma még érintetlen állapotban megtalálható területeket — apró tűszúrásnyi helyek kerülnének mindössze a - térképre,' kivéve az Amazonasz vidékét, ahol még na­gyobb kiterjedésű őserdők borít­ják a tájat. A növénytakaró ál­landó csökkenése következtében fokozatosan növekedik a levegő széndioxidtartalma, amely idővel az emberiség számára súlyos kö­vetkezményekkel jár. A „rohanó Ma” súlyos kérdé­sei tehát változatlanul, sőt, fo­kozottabban szükségessé teszik, hogy ne csak tudósok és néhány lelkes természetbarát, de min­den ember személyesen is részt vállaljon a természet harmóniá­jának megmentésében. — Mit tehet egy folyóirat, a maga sajátos eszközeivel, a ter­mészetvédelemért ? — Társadalmi mozgósítóként igen sokat. Ha írásainkkal sike­rül megértetni a természet bo­nyolult rendszereinek nagy ösz- szefüggéseit. továbbá a környe­zet pusztításának, szennyezésének súlyos következményeit, máris sokat változtattunk az emberek tudatos környezetszemléleti ma­gatartásán. Másik fontos felada­tunknak tartjuk — mint eddig is — szép tájaink és azok élővilá­gának bemutatásával szeretetre nevelni az embereket, s ezzel a természetvédelem nélkülözhetet­len társadalmi hátterét kialakí­tani. Gondolunk a természettől távol élő városlakókra is, akiket környezetük minőségének prob­lémái egyre inkább foglalkoztat­nak. Külön rovatokat indítunk a házi kertészkedők. akvaristák, ebtenyésztők, díszmadár-kedve­lők részére, bízva abban, hogy a folyóirat többi .cikkét sem lapoz­zák át közömbösen. Ha sikerül egy-egy írásunkkal az érdeklő­dést felkelteni természeti kin­cseink iránt — nem lesz hűtlen a Búvár allegórikus, szép nevéhez: a természettudományokban bú­várkodó emberek segítőtársa ma­rad. L; 1. A megújuló Búvár • A januárban megjelenő Búvár fotomozaik címlapja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom