Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Az irányelvek bevezetőben rámutatnak: A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát, végrehaj­totta a X. kongresszus határozatait. A szocialista építés a X. kong­resszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen é'í1 sikeresen folyt; ennek eredményeképpen a Magyar Népköztársa- 'sá'g előbbre haladt a szocializmus útján. Hazánkban érvényesült a párt, a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás—paraszt szö- 'Vetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista úemzeti egység. ‘A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött. Megvalósul a riegyedik ötéves terv, intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági mun­ka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszeré­kek továbbfejlesztésére. A termelőmunka eredményeivel összhang- bán rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Mindezt olyan körülmények között értük el, amikor a tőkés világban felgyorsult az infláció, a magasra szökött fűtő- és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leninizmus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódit és meghatároz­za a társadalmi cselekvést. i Pártunk, államunk — testvéri szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és együtt minden haladó, békeszerető erővel <•+. aktív nemzetközi tevékenységgel biztosította épitőmunkánk külső ifeltételeit. riß»4 Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresz- szusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra ii párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai ' Külpolitikánk alapvető felada­tai változatlanok: aktív hozzájá­rulás szocialista épitőmunkánk nemzetközi feltételeinek javítá­sához, a szocialista világrendszer erősítéséhez, a társadalmi hala­dás. a tartós béke biztosításához. Jelenleg a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyé- Ben fordulat megy végbe a nem­zetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, 'műszaki-tudományos és kulturá­lis együttműködés felé. Ebben meghatározó szerepe van a szo­cializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok kez­deményező külpolitikájának, egyeztetett tevékenységének. A nemzetközi enyhülés fontos té­nyezője a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok viszonyá­énak javulása, kétoldalú kapcso­lataik fejlődése. ■*. Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelő- eszközök zömének társadalmi tu­lajdona. Az állami tulajdon — jtársadalmiasításának szintjénél, a népgazdaságban betöltött sze­repénél és nagyságrendjénél -fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos he­lyet foglal el népgazdaságunk­éban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a 'ter­melőszövetkezetek korszerű . nagyüzemmé válnak, gazdálko­dásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások. Az elkövetkező időkben is szükség van főként ‘a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisáruterme- lésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Ez Szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogat­ja a munkával szerzett személyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spe­kulációs jellegű ingatlanszerzé­si törekvéseket törvényes eszkö­zökkel visszaszorítja. Törvénye­inket olyan irányban fejleszti to­vább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmo­zásnak. A társadalom osztályszerkeze­tének változásairól' a dokumen­tum megállapítja: az aktív ke­resők 58 százaléka munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségi—alkalma­zott. Az önálló kisárutermelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A mun­kásosztály politikai öntudata fej­lődött, a munkások szakképzett­sége, műveltsége gyarapodott. A munkásosztály, amely társadal­munk legnagyobb osztálya, a két kongresszus között is tovább nőtt; derékhada a szocialista nagyüzemekben dolgozó munkás­ság. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dol­gozói a munkásosztály részét al­kotják; majd aláhúzza: a soron levő feladatok végrehajtásának .feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesüljön. Fokozni kell1 a munkásosztály politikai felvértezettségét, köz­életi aktivitását. E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá vált szocialistabrigád- mozgalom. A munkásosztály vezető szere­pe és annak érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke; min­A szocialista országok — nö­vekvő politikai súlyukkal és vonzerejükkel, gazdasági hatal­mukkal — mind nagyobb mér­tékben hatnak az emberiség sor­sának alakulására. A kapitalista rendszer általános válsága mé­lyülőben van. Eredményeink legfőbb biztosí­téka a szocialista, országoknak a marxista—leninista elveken ala­puló összeforrottsága — hangsú­lyozza a dokumentum, s kiemeli, hogy hazánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységében. Teljesíti szö­vetségi kötelezettségeit, s támo­gatja a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztését. A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésé­re törekszünk a fejlett tőkés or­szágokkal, s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködé­sünk szélesítésére a haladó rend­szerű fejlődő országokkal. denekelőtt pártunk marxista— leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követel­mény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségei­be és testületéibe növekvő szám­ban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társa­dalmi tevékenységben kiemelke­dő és megfelelően felkészült, le­hetséges fizikai dolgozók. Nagy utat tett meg a munkás- osztály szövetségese, a szövetke­zeti parasztság. Munka- és élet- körülményei közelednek a mun­kásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete; emelke­dett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Az irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forrada­lom követelményeivel összhang­ban nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban el­mélyüljön a marxizmus—leniniz­mus befolyása, utánpótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magán- foglalkozásúak a társadalmi ter­melésben hasznos szerepet tölte­nek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövet­ség, amely tartalmában gazda­godik. A szocialista épitőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotóerejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumen­tum szól arról, hogy a két kong­resszus között a párt kezdemé­nyezésére tett intézkedések elő­mozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődését. A X. kongresszus állásfogla­lása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szocia­lista állam népképviseleti ön- kormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat. Az üzemi demokrácia a szo­cialista demokrácia alapvető ré­sze. Jelenlegi működése és ha­tékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a gazdasági munka pártellenőrzésében, a jogok és kötelességek összhangjának meg­teremtésében. A szakszervezetek állásfoglalásaikat a dolgozók közvetlen közreműködésével, mi­nél szélesebb körből szerzett ta­pasztalatok felhasználásával ala­kítsák ki. Általánossá kell ten­ni a fizikai dogozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájá­ba. Az a legfontosabb, hogy job­A népgazdaság a X. kongresz- szuson jóváhagyott gazdaságpo­litikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdasá­gilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emel­kedjünk. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell bizto­sítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 33—35, az építőipari ter­melés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal nö­vekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 75—73 százalék legyen. A nép­gazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangol­tan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddi­ginél erőteljesebb növelésére ala­pozzuk. Ez megköveteli a terme­lési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szem­pontból új helyzetet teremtenek. A legutóbbi egy—két évben, fő­képpen a nemzetközi tőkés mo­nopóliumok mesterkedései kö­vetkeztében, kiéleződött a nyers­anyag- és energiaprobléma, nagy­arányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdaságunk bizonyos mér­tékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a vi­lággazdaságban lejátszódó folya­matoktól. Az iparfejlesztés feladatait ha­zánk lehetőségeivel és a nem­zetközi együttműködéssel egy­aránt számolva, kell meghatároz­ni. Differenciáltabban kell.-fej­leszteni az ipar'egyes ágait, szű­kíteni a gyártmányszerkezetet. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazda­ságok, amelyeknek szerepe egy­re növekszik,. ennek hozzáértő kezdeményezői. A beruházási igényeket nép- gazdasági, társadalmi fontossá­guk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök fel-, használásának szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. Á vállalati beru­házások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. Ja­Szocialista előrehaladásunk so­rán, gazdasági épitőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala. Az egy főre jutó reál- jövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a ter­vezettet megközelítően növekszik, népünk jobban táplálkozik, szeb­ben öltözködik, kulturáltabban *1, mint bármikor ezelőtt. Az V; ötéves terv során a re­áljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme ará­nyosan növekedjék, a differen­ciált bér- és jövedelemszabályo­zással biztosítani kell a jó mun­ka megérdemelt anyagi elismeré­sét. A legalacsonyabb keresetek az átagosnál gyorsabb ütemben emelkedjenek. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a fér­fiak keresetében még meglevő különbségeket is. A lakosságot több, jobb válasz- . tékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondoskodunk arról, hogy elegendő olcsó fogyasztási t A X. pártkongresszus óta to­vább erősödött hazánkban a marxizmus—leninizmus eszméi­nek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szocia­lista tudatának fejlesztése. Az el­méleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésé­nek kérdéseire, idejében kell fel­tárni és elemezni a fejlődés új tendenciáit, s előremutató igény­ban építsünk az üzemi demokrá­cia meglevő fórumaira: több ér­demi ügyet terjesszünk eléjük. A szakszervezetek szervezzék meg a munkásgyűléseknek. — nagyobb egységekben a munkás­küldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. vitani kell az előkészítést, rö­vidíteni az indokolatlanul hosz- szú kivitelezési időt. A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség ér­vényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi tervező szervek és a vállalatok tervezésé­nek erősítésére, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat — mint, a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és hol­napi feladataink, céljaink szol­gálatába állítjuk; működését ja­vítjuk. A szocialista világpiacra tá­maszkodva, objektív lehetősége­ink figyelembevételével szabá­lyozzuk a hazai árszínvonalat. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mérté­kig hazai termelői árakban ér­vényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gaz­dálkodásra. E változások kihat­nak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban biz­tosítja az életszínvonal további tervszerű és rendszeres fejlődé­sét. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex prog­ram valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és koo­perációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együtt­működést szélesítjük mindenek­előtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a nép­gazdaság belső J;ar^alék^jnak jobb Kihasználása. al f munka jjgnngjé- K Mentségének növelése, az önkölt­ség csökkentese, a minőség javí­tása. A termelés növekedése mindenekelőtt a termelékenység emelkedésétől függ. Az anyagi lehetőségek arányában különö­sen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolya­matok korszerűsítését, gépesítés­sel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munka­erő-gazdálkodást. Gyorsabb hala­dást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gaz­dálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takaré­kosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társa­dalompolitikai, szociális feladat­nak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épül­jön, s a jövőben is támogatjuk a saját erőből történő lakás- és csa- ládiház-építést. A párt hazánk népesedési hely­zetének alakulását nagy fontos­ságú nemzeti és társadalmi ügy­nek tekinti. A szocialista társa­dalomban növekszik a család sze­repe, arra kell törekedni, hogy' emelkedjék a többgyermekes csa­ládok száma, s e családok élvez­zenek megkülönböztetett támoga­tást, övezze őket közmegbecsülés. Államunk, a népesedési célok­nak megfelelően — a bölcsődei és óvodai hálózat folyamatos bő­vítése, a gyermekélelmezés kiter­jesztése mellett — növteli a pénz­beli juttatásokat, a családi pót­lékot, a gyermekgondozási se­gélyt. Javítjuk a szociálpolitikai ellá­tást, tovább egységesítjük nyug­díjrendszerünket és csökkentjük a korábbról megmaradt különbsé­geket. V. nyel kell általánosítani a tapasz­talatokat. Különösen fontossá vá­lik szocialista távlataink világo­sabb körvonalazása, a szocialista életmód fölényének bemutatása a kapitalista életformával szemben. Szélesebb körben tegyük tudatos, sá: a szocialista hazafiság cselek­vő hazafiság, társadalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, aktív magatartás és állandó ké­szenlét vívmányaink védelmére. Egyértelmű. következetes marxista bírálatban kell részesí­teni a jobboldali, ultraradikális, dogmatikus nézeteket. Határozott harcot kell folytatni az eszméink­től idegen polgári, kispolgári szemlélet ellen. Nagy figyelmet kell fordítani a nacionalizmus és a kozmopolitizmús bírálatára. A X. kongresszus határozatai­nak megfelelően fejlődött tudo­mányos életünk, javultak a kuta­tómunka hazai feltételei. Az ideo­lógiai. társadalomtudományi ku­tatóhelyeken. a társadalomtudo­mányok egész területén biztosíta­ni kell a marxizmus—leninizmus egyértelmű érvényesülését. Bon­takozzék ki jobban vitázó szelle­me az antimarxista nézetekkel szemben. A X. kongresszus óta eltelt idő­ben javultak a világnézeti oktatás és nevelés feltételei, csökkent a tanulók túlterhelése: emelkedett az oktató-nevelő munka színvona­la: bővült a diákönkormányzati Szociálisa építésünk vezető ere­je a párt. A X. kongresszus óta eltelt időszakban pártunk vezető szerepe megfelelően érvényesült. A' vezető szerep még következe­tesebb érvényesítését követelik meg azonban a szocialista építés soron levő feladatai. Tovább kell erősíteni a pártmunka politikai- mozgalmi jellegét, fel kell lépni a hivatalnoki stílus és az indoko­latlanul sok papírmunka ellen. Nagyobb alapszervezetek létreho­zásával meg kell szüntetni a szét­aprózottságot minden olyan he­lyen — üzemben, községben, hi­vatalban — ahol ehhez a feltéte­lek megvannak. A párt sikeres tevékenysége döntően eszmei, politikai, szerve­zeti és cselekvési egységen alapul, az ejgység magasabb színvonalra emelése állandó folyamat. Pár­tunk hű a demokratikus centra­lizmus lenini elvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyoma­tékosan szólnak arról, hogy a pártdemokrácia fejlesztésének fontos eleme a párttagság széles körű bevonása a határozatok elő­készítésébe. a döntésekbe, a cent- iwüizmus 'fej'íesatésénék 'periig lé­nyeges összetevőbe -ff határozatok hiánytalan végrehajtása és az el­lenőrzés. A döntést segítő demok­ratikus vita után. a kommunista bírálat alapján következetesebben kell számon kérni a párt minden tagjától és funkcionáriusától a fe­gyelmezett munkát, a határozatok melletti elvszerű és érvelő kiál­lást. A párt vezető szerepének erő­sítése szükségessé teszi a káder­munka színvonalának emelését. A párt a dolgozóknak, elsősor­ban a munkásoknak a legjobb­jait veszi fel tagjai sorába, azo­kat, akik meggyőződéses hívei szocialista társadalmunknak élen­járnak a munkában, a szocializ­mus elvei szerint élnek. A párt összetételének fejlesztése érdeké­A Magyar Szocialista Munkás­párt megkülönböztetett jelentő­séget tulajdonít a szovjet testvér­párthoz fűződő viszonyának, és azt minden téren fejleszti. A Szovjetunió Kommunista Pártja szerezte a legtöbb, legátfogóbb tapasztalatokat a szocialista épí­tésben, a nép eszmei-politikai egységének megteremtésében, az imperializmussal vívott harcban. A legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődé­séért, forradalmi elméletünk le­nini örökségének megvédéséért és gazdagításáért. Pártunk ápol­ja és erősíti kapcsolatait a szo­cialista országok közösségének minden pártjával; még szilár­dabbra ötvözzük országaink és népeink barátságát, fejlesztjük együttműködésünket. Pártunk kész további erőfeszítésekkel hozzájárulni az imperializmus ellen harcoló erők tömörítéséhez, a közös akciók sikeréhez. A nemzetközi osztályharc meg­követeli a kommunista és mun­káspártok egységének • állandó erősítését Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a két- és sokoldalú találkozókon a jövőben is rend­szeresen kicseréljük tapasztalata­inkat a többi testvérpárttal és új viszonyoknak megfelelően összehangoljuk feladatainkat munkánkat. A‘ kommunista mozgalom so­rainak szorosabbra zárása, vala­mennyi imperialistaellenes erő tömörítése elválaszthatatlan az opportunizmus jobb- és „balol­dali”, s a manapság különböző helyeken jelentkező, úgynevezett újbaloldali válfajai ellen vívott tevékenység. Elsőrangú feladat az általános iskola és a szakmunkás- képzés fejlesztése, a fizikai dolgo­zók gyermekeinek tanulmányi se­gítése valamennyi iskolafokozat­ban. Nagyobb társadalmi megbe­csülésben kell részesíteni a peda­gógusokat. A két kongresszus között is gyarapodott népünk műveltsége. Erősítsük tovább a közművelődés világnézeti hatását, fejlesszük a kultúra területén is a közösségi tormákat. Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásá­nak gazdagítására, kulturálódásá- ra. Törvényt kell alkotni, amely összefoglalja a közművelődés cél­jait és feladatait. A sportmozga­lomban az iskolai testnevelést és a tömegsportot kell előtérbe he­lyezni. Az egyes művészeti ágakban az elmúlt időszakban értékes művek születtek, növekedett a különböző művészeti rendezvények látoga­tottsága Határozottabban kell. tá­mogatni a szocialista realista köz­életi elkötelezettségű irodalmat és művészetet. ben gondoskodni kell a munká­sok, különösen a szakmunkások megfelelő arányú felvételéről. A tagfelvétel fő forrásai a nagyüze­mek legyenek A szakszervezetek tekintélye és befolyása nőtt, hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat. Nem kielégítő még nevelőmunkájuk, belső életük demokratizmusa elmarad az igényektől és a lehe­tőségektől. Követeljék meg tag­jaiktól a fegyelmezett, pontos munkát, éljenek jogaikkal, kép­viseljék és védjék bátrabban a dolgozók érdekeit, lépjenek fel a törvények, a rendeletek megtar­tásáért. A KISZ alapvetően betölti po­litikai, társadalmi szerepét, erő­södött kommunista jellege. A fiatalok körében folyó eszmei, politikai nevelésben növelni kell a társadalom minden szerveze­tének felelősségét és aktivitását. A KISZ-szervezetek neveljék fia­talságunkat önállóságra, kezde­ményezésre. A párt alapszerve­zeteiben javítani kell a KISZ pártirányítását, céltudatosan ké­szítsék fel a legjobb fiatalo­kat a pártba való belépésre. A Magyar Úttörők Szövetsége szer­vezze a gyermekek közösségi‘éle­tét, segítse az iskolai nevelést. A nőkről szóló párthatározat megvalósítása társadalmi ösze- fogással sikeresen halad. A párt szervei és szervezetei tekintsék állandó feladatuknak a nők hely­zetével, politikai, szakmai fejlőt- désével és társadalmi aktivitásán nak növelésével foglalkozó ha­tározat valóra váltását. _ A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Népfront-moz­galom. A szocialista nemzeti egy­ség teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Ha­zafias Népfront társadalmi, po­litikai szerepe, a népfront avas­sa közüggyé legfontosabb célja­inkat. elvi-politikai harctól. Az oppor­tunizmus mindegyik változata kárt okoz mozgalmunknak. Áll­hatatosan harcolni kell a mar­xista—leninista elmélet forradal­mi tisztaságának megőrzéséért. Határozottan vissza kell utasíta­ni a soviniszta, nacionalista és szovjetellenes nézeteket. Elítél­jük a maoista vezetés álláspont­ját és törekvését, amely eltorzít­ja á nemzetközi ösztályharc va­lódi tartalmát és céljait. Pártunk a társadalmi haladás érdekében a forradalmi szolida­ritás, az egyenjogúság elvei alap­ján fejleszti kapcsolatait az an- tiimperialista erőkkel, a nemzeti demokratikus pártokkal, a ha­zájuk függetlenségéért, szabadsá­gáért harcoló felszabadító moz­galmakkal. Együttműködésre tö­rekszünk a szocialista és szociál­demokrata pártokkal a nemzet­közi enyhülés és biztonság erő­sítése, a munkásosztály akcióegy­sége ér’dekében minden lehetsé­ges területen és kérdésben. * * * A Központi Bizottság biztos benne, hogy a kongresszus ifi lendül etet ad gazdasági és kultu­rális épitőmunkánknak. Tovább gyarapítjuk anyagi, szellemi ér­tékeinket, erősítjük társadalmunk szocialista jellegét. Pártunk a szocializmus felépítésére törek­szik, nagy lépést tesz a kommu­nizmus felé vezető úton. E cél jegyében szilárd eszmei, politikai egységben dolgozzunk tovább a Magyar Népköztársaság felvirá­goztatásán, népünk felemelkedé­sén. (MTI) u. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről III. A gazdasági építőmunka feladatai ív. Életszínvonal, szociálpolitikai feladatok Ideológiai és művelődési feladatok VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára

Next

/
Oldalképek
Tartalom