Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

1974. december 5. PETŐFI NÉPE A kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott az újítómozgalomnak Január 1-én lén életbe az újítá­sokról szóló új rendelet, amely az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozását segíti majd elő, s lehetővé teszi az újítások, talál­mányok eddiginél gyorsabb és reálisabb elbírálását. Az újító- és feltaláló mozgalom helyzetéről, s továbbfejlesztéséről Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyilatkozott az MTI mun­katársának. — A termékek előállításánál — mondotta bevezetőül — szerte a világon növekszik a szellemi munka aránya, a tökéletesebb konstrukciók és technológiák az újabb, ötletek alkalmazásával va­lósulnak meg. Népgazdaságunk­ban a műszaki fejlesztés legszé­lesebb társadalmi bázisa az újító- feltaláló mozgalom, hiszén siker­rel értékesíthető gépeink, beren­dezéseink, a gyógyszeripari, vegy­ipari és könnyűipari termékek je­lentős része éppen a találmányok, újítások alkalmazásival vált ver­senyképessé a nemzetközi piacon. Ezt az adatok is jelzik: az újítá­sokból. találmányokból származó vállalati eredmény összege az 1968. évi kétmilliárd forintról-az elmúlt évben 3.8 milliárd forint­ra nőtt. s idén előreláthatóan to­Őrszolgálatban vábbi 10—15 százalékkal emelke­dik. A szellemi alkotások haszno- , sítása évente hozzávetőlegesen két-három százalékkal járul hoz­zá a nemzeti jövedelemhez, és át­lagosan mintegy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek. ' — Az újító-feltaláló mozgalom mindenekelőtt az országos újító- és feltaláló tanácskozás szervezé­se eredményeképpen az elmúlt évtől kezdett ismét szélesebb tö­megmozgalommá fejlődni. E ta­nácskozássorozat feltárta többék között azt, hogy a közgazdasági szabályozók nem kellőképpen ösz­tönzik "a vállalatokat a dolgozók szellemi kapacitásának kiaknázá­sára. Különösen azok az-újítások okoznak gondot, amelyek szám­szerűsíthető hasznot nem hoznak, mint például a .munkavédelmi, egészségügyi és a munkakörülmé­nyeket javító újítások, mert az értük kifizetett díj a részesedési alapot terheli.- Tavaly azonban a kormány. határozatot hozott az újítási rendelet felülvizsgálatára, az újítások feltételeinek javításá­ra. 1973-ban a vállalatok, üzemek dolgozói már csaknem 10 ezerrel több. összesen 91 200 újítást nyúj­tottak be. amelyből 44 ezer került hasznosításra. Különösen örvendetes, hogy az újítók körében tavaly már, s fő­ként ebben az évben növekedett .a fizikai dolgozók aránya, az idén a szellemi alkotások 10—15 szá­zalékát a munkás újítók adják. — A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlások kö­zött is nagy számban szerepelnek újítások, a munkaverseny újabb lendületet adott az újítómozga­lomnak, s különösen a szocialis­ta brigádok aktivitása növekedett meg ez évben — hangsúlyozta Tasnádi Emil. — A Csepel Mű­vek. „Egy szocialista brigád — egy újítás” kezdeményezését szinte ■ valamennyi nagyüzemben átvet­ték. — A minisztériumok az új ren­delet hatálybalépése után az elvi irányítás mellett az eddigieknél több gyakorlati segítséget kell hogy adjanak a vállalatoknak a mozgalom kibontakoztatására, a találmányi hivatal pedig figye­lemmel kíséri, támogatja a gyárak újítóinak tevékenységét, s széles körű propagandamunkával elő­mozdítja majd. hogy a munkások megismerkedhessenek az újítással kapcsolatos tennivalókkal. (MTI) Ambrus János határőr bevo­nulása előtt Bucsán az Üj Ba­rázda Termelőszövetkezetben öntöző volt. Megszokta az éjsza­kázást, a hosszú munkanapot. Talán elsősorban a polgári élet­ben végzett munka következmé­nye, hogy Ambrus határőr az újonckiképzésben sohasem érzett fáradtságot, de az'éjszakai jár­őrözést, és a hosszú portyauta- kat is könnyen elviseli. • Kovács József karosszérialaka­tos és Peák István áruátvevő több hónapon keresztül szövö­gette a tervét: Amerikába szök­nek, s könnyebb megélhetés után nézhek. A duó az illegális határ­• Nádai István autóbuszvezető. átlépésre vonatkozó elképzelését Budapesten, a Sarokház presszó­ban egyeztette .Az országhatár „biztonságos” megközelítésére egy régi ismerősüktől részletes útbaigazítást kaptak. A határ­mentén élő egyik idős asszony lakáscímét is megszerezték, hogy igazoltatásuk esetén elfo­gadható alibivel rendelkezzenek. Kovács a szeretőjétől a lány Amerikában élő nagybátyjának a címét is megkapta. ötven ausztrál dollárral és 420 forint­tal a zsebben, vonattal érkeztek Bácsalmásra. — Tíz kilométerre vagyunk a határtól — állapította meg a vasútállomáson Peák és javasol­ta Kovácsnak, hogy autóbusszal közelítsék meg a határt, akkor csak két-három kilométert kell gyalogoíniok. Nádai István autóbuszvezető jókedvűen ült a volán mögött. Néhány megálló és vége a mű­szaknak — gondolta. Óvatosan szedte a kanyarokat, nehogy a sáros úton a jármű megcsússzon. Dóri István kalauz a tőle meg­szokott udvariassággal, figyel­mesen kezelte az utasok menet­jegyét, miközben észrevette a gépkocsi hátsó részében sugdor lózó fiatalembereket. A sofőr­nek is tudtára adta, hogy is­meretlen fiatalok tartózkodnak a buszban, s amikor, az utolsó megálló előtt a sugdolózók meg- i nyomták a jelzőcsengőt és le­szálltak, értesítették a határőr- járőrt. • Haskó János parancsnokhe­lyettes razziariadót rendelt el az őrsön. A határőrök gépko­csikkal érkeztek a szökevények valószínű tartózkodási körzeté­ÉRDEKES TALÁLKOZÁSOK — PÁLYÁZATOK, SZAVALÓVERSENY Halasi és bajai műsorkalauz Csupán órák választanak el a magyar újságírás évenként ismétlődő évfordulójától: a sajtó napjától. Ez alkalommal emlékeztetőül a haladó szellemű magyar krónikáról számos adatot, cikket, újság­nevet tehetnénk az olvasó asztalára. De nem is a mennyiség bemutatása hangsúlyos, hanem annak érzékeltetése, hogy történelmünk folyamatában miként állta a küzdelmet a haladó vagy az ennél több: a kommunista újságírás. Az Utóbbi hóna­összesen négy száma jelent meg 1944 de­cember havában. A de­cember 10-i nagyon rövidre szánt vezér­cikkből : ,,Köszönetét kell mondanunk Ne- . ked, névtelen baj társ. aki az építők sorába álltái, aki megtörtén, rossz cipőben, gyakran üres gyo­morral jelentkeztél munkára, hogy lapáttal, ásóval, fát fűrér szelve, kórházi segédmunkával vagy a mérnöki és más hivatal­ban tégy szolgálatot Kecskemét felépítésében. Maradj ■ mellet- junk1”"’* ; — Az önmagunk bírálata című írásban ezt olvashatjuk: ' „A mérleg serpenyője csak akkor lehet igazságos, ha ömlengő ön­dicséret helyett szigorú önbírá-. latra térünk át. Valójában senki sem szereti az igazságot, ha be­cses személyéről van szó. Az új út kezdetén kell megszoknunk. Kecskeméti Hírlap MEGJELELIK ECÖH EL/tTHATÓAS HETEL KÉM! KÉTSZER. IíösvöhÍ# a hévtcUh- (xtfiácsUov. rím hajtin. aki az építők I rí kell mondanunk Neked. pókban érdeklődésünket az átlagosnál erőteljeseb­ben vonzza, a felszabadulás harmincadik évforduló­ja, ezért hasznos visszapillantani az. akkori idők sajtóviszonyátra, természetesen a teljesség igénye nélkül. S mivel az írás megmaradt, villantsunk fel néhány, ebben az időben született, az akkori,hely­zetet tükröző és egyben fontos küldetést vállaló újságnevet, és mutassuk be azok törekvéseit. Az elcsépelt és hazug hazug frázisok helyett tettekkel kell bizonyí­tani a szeretetet.” Egy kérelem is közzé- tétetett az ~ olvasóhoz. „A papírral takarékos­kodni kell, s lapunk csak korlátozott pél­dányszámban jelenhet ■ . Ezért kérjük az ol­vasót, adja tovább a lapot, füg­gessze i ki forgalmas helyen, ol­vassa fel ismerőseinek, s őrizze meg. A Kecskeméti Hírlap egy­úttal hivatalos lap is, amely kö­zérdekű rendeleteket ismertet.” Az orvost köszöntjük című rövid írás vezeti be a követke­ző számot. „Azt az orvost kö­szöntjük, aki mdst negyven nap­ja munkadíj nélkül, sosem kér­ve ellenszolgáltatást — végezte súlyos, nehéz feladatát. Éjt nap­pallá téve segített rajtunk, sok­sok betegünkön, hogy előbbre mehessünk a gyógyulás útján.” Önmagunk tísótala hogy keressük és életre keltsük az igazságot, és kegyetlenül os­torozzunk minden visszaélést, minden egyéni kedvezményt. Amikor a kenyeret grammra kell mérnünk... minden visszaélés viharfelhőt szülhet.” A lap következő száma kö­szöntőt küld a gyennekekhez. „Köszöntünk Téged kecskeméti kisemberként, akár közöttünk vagy már, vagy ott várod anyád méhében, hogy közénk állj. Kö­szöntünk azzal a kifej ezhetetlen szeretettel, mert minden fárad­ságunk, minden gondolatunk el­sősorban Tiéd lesz a jövőben. meg. • Ambrus János határőr. be. Az üldöző csoport azonnal megkezdte munkáját, Ambrus határőr pedig őrszolgálatban volt. Azon a határőrizeti napon huszonkét órán át volt talpon. A falu toronyórája éjfélt ütött. Az őrtől távolabb, az or­szágúton a kimaradáson levő határőrök kopogása hallatszott. Amikor a razziariadóról érte­sültek, több kilométert futottak, hogy időben a szolgálati helyük­re érjenek. Ambrus János határ­őr az általa őrzött szakaszon zörgést hallott. Néhány másod­perc múlva működni kezdett az egyik jelzőkészülék. Az őr meg­világította a terepet és a fény­ben a siros földhöz tapadó két emberi alak rajzolódott ki. Ambrus határőr határozottan cselekedett. Kovács József ' és Peák István' nem menekülhet­tek. Tettükért a bíróság előtt fe­lelnek. Gazsó Béla A városi és nagyközségi de­cemberi műsorfüzetek közül el­sőnek jutott el hozzánk a Halasi műsorkalauz. Érdekes rendezvé­nyek közt válogathatnak decem­berben is a város művelődni és szórakozni vágyó lakói. Hetedikén, szombaton este a színházteremben lép közönség elé a jugoszláviai Magyarkanizsa rangos — többszörösen díjat nyert — harmonikaegyüttese. Előző este a Gózon István Mű­velődési Központban bonyolítják le a helybeli zeneiskola növen­dékhangversenyét. Izgalmasnak ígérkezik az a ta­lálkozó, melyet a művelődési köz­pontban rendeznek 19-én este. Ekkor Macskást József, az 1944. decemberében Debrecenben ösz- szeült nemzetgyűlés halasi kép­viselője! lesz a honismereti klub vendége. A beszélgetést^ Czakó Ferenc klubvezető irányítja. író—olvasó találkozót is tervez­tek a halasiak ere a hónapra. Molnár Gábor brazíliai élményei­ről beszélt a szakmaközi klub- könyvtárban. Baranyi Ferenc köl­tő viszont a Jurinovits Miklós if­júsági klub. tagjaival találkozik, 10-én. A szakmaközi klubkönyvtárban jelenleg Balázs Tamás olajképeit láthatják a képzőművészet bará­tai. A Gózon István Művelődési Központban a Bulgária 30 éve című tárlat ad áttekintést a ba­ráti szocialista ország életéről, fejlődéséről. Kiskunhalason decemberben több közművelődéssel kapcsolatos előadást is tartanak. Dr. Iván József 18-án a Fegyveres Erők Klubjában A művelődés jelentő­sége címmel, s a városi művelő­dési központban 13-án Ternyák Jenő Egyiptomi útibeszámoló címmel tart előadást. Ugyanott került sor á napokban Lunger Pál A könyv és az élet című előadására. Vetélkedők, Télapó- és fenyőfa- ünnepek, klubestek és játékos klubdélutánok teszik még válto­zatossá a halasi közművelődési prpgramot decemberben. □ □ □ A „Bajai Műsor” új száma ugyancsak sok érdekesnek ígér­kező eseményre, műsorra igyek­szik felhívni a figyelmet. Az ed­dig legtöbbet dicsért, s jogosan a legszínvonalasabbnak tartott ba­jai kiadvány decemberi számában teljes terjedelmében közlik a vá­rosi tanács 3/1974. számú rende­letét a városi címer és zászló al­kotásáról és használatáról. A Szocialista kultúráért kitün­tető jelvénnyel és a Kiváló Mű­velődési .Központ címmel kétsze­resen kitüntetett József Attila Művelődési Központban tovább A Kecskeméti Híre­ket követő és december bér végén megjelenő jogutód. Az impresszum így hangzik: „Szerkesz­téséért felel: Hajdú Er­nő. Kiadja a Magyar Nemzeti Bizottság. Miről ír a lap? — Megalakult az Ide- ^ iglenes Nemzeti Kormány. — Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányának nyilatko­zata . — Búzakölcsönt vesz fel a város. Vas Zoltán „Miért szenve­dünk?!” című írásából idézzünk. „Koronatanú vagyok; Jártam a ’magyar hadsereg nyomában Oroszországban — Felelnünk A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front „ _ lapja. A szerkesztő bl- J zottság:. Fazekas 1st-- |?§SS ’ várisi a Magyar Kom- ssis munista Párt titkára, Bundzsák István, a Szó- ■■■■ ciáldemokrata Párt el" nőké, dr. Borbás Imre. a Független Kisgazda- párt elnöke. A szerkesztésért felel: Ságody Győző. Idézet az 1944. december 16-i szám vezércikkének két bekez­déséből: „Városunk dolgozó tár­sadalma is megmozdult, s fog­lalkozási ágak szerint szervez­kedve készül a reá váró törté­nelmi feldatok teljesítésére a fizikai és szellemi munkások minden csoportja megalakítja a maga szakszervezetét, hogy an­nak segítségével kiharcolja és megvédje a maga gazdasági ér- cekait s ezáltal minél erőtelje­1944 december 31 Ara 20 49ér í. (77.) évfolyam 2. (18). nta Kecskeméti Lapon MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER > ELŐFIZETÉSI AH EGY HÓRA 2 PENGŐ üeszcunoió- a dethueni tlemel^űlésűl kell érte, hogy miért járt a ma­gyar hadsereg Oroszországban. Igen, felelünk érte mindazok is, akik ott jártak, és azok is, akik engedték odaküldeni őket. Azok is, akik azt hitték, hogy sohasem következhetik el a leszámolás. De pusztulnak-e nálunk apró gyermekek. Tömve vannak-e a piacterek akasztófákkal, mint ahogy tömve voltak Ukrajná­ban? Gyújtogatják-e városainkat és a falva- inkat az orosz katonák, . mint ahogy gyújtogat^ ták a magyarok az orosz városokat és fal­vakat. Hisszük, hogy az ESrdZ orosz nép és az orosz hadsereg érezve baráti segítségünket, mihamarabb elfe­lejti, hogy magyar katonák' is jártak Oroszországban.” A szilveszteri szám beszámolót közöl a debreceni Nemzetgyűlés­ről. A Kecskemétről küldött hét képviselő közül hárman ad­tak tájékoztatást: Révész Lász­ló, Kovács Jenő és Básti Ágos­ton. Itl ■ HU IUR1 HALASI HÍREK k Magyar Nrmzell Függellrnsígl Frqal ta»|a SÍSÜK sas TÓ BÍZÓT r 6 A FAZEKAS ISTVÁN HUNDZSÁK ISTVÁN r. IVORBAS IMKE népi sebb tényezője legyen a közösségnek. Ez a szervezkedés nem párt­kérdés: ez pártközi, pártok fe­letti, népi és nemzeti ügy...” A vezércikk szellemével össz­hangban hírt. kapunk arról is, hogy „MegaUkult Halason a Nemzeti Függetlenségi Bizott­ság”, amelyen a politikai pár­tokat a Magyar Kommunista Párt részéről id. Macska József. Fazekas István és Bedő Károly; a Magyar Szociáldemokrata Párt részérói Bundzsák István, Csá- nyi János, Bőr Benő; a Függet­len Kisgazdapárt részéről pedig folytatják a már megkezdett „Mit hozhat még a XX. század?” Nés a „Városaink jövője” című sorozatokat. Az intézmény szer­vezésében a Fegyveres Erők Klubjában lép 16-án közönség elé a KISZ Központi Művész- együttes Rajkó Zenekara. A bajai Kirakat Galéria új ki­állítása Noel ö. Gábor festőmű­vészt mutatja be a művészet ba­rátainak. December 16-án kerül sor a Váci Mihályról elnevezett szavalóversenyre, a Bokányi De­zső Üttörőházban. December 18-án a Generál­együttes műsorában gyönyörköd­hetnek á könnyű műfaj kedve­lői a Fegyveres Erők klubjában. A Szakszervezeti Művelődési Ház „Karácsony versben és muzsiká­ban” címmel szervez előadást a Liszt Ferenc Zeneiskolában, de­cember 18-án és 19-én. A Bájai Műsorban ezúttal — egy sorozat keretében — Peller Tamást mutatják be. A fiatal alkotó most közölt három verse mindenkit meggyőzhet a szerző tehetségéről. A műsorfüzetben megjelentet­ték a város felszabadulására meg­hirdetett irodalmi, helytörténeti és gvermekrajz-pályázatot; ez iránt is bizonyára nagy érdeklő­dés mutatkozik majd. A Finomposztó Vállalat törté­nete című tanulmány rövidített szövegének második részét is közli a Bajai Műsor. V. M. Demokratikus hetilap. Felelős szerkesztő: Boj­tos Antal (Az MKP Já­noshalma járási titkára, majd a bácsalmási já­rási tanács vb-elnöke, ^országgyűlési képviselő, a munkásmozgalom már elhunyt régi harcosa). KSMtuiij A lap jogutódja nem sokkal később a Jánoshalma és Vidéke lett. A lap egyik, 1946. április 16- tal keltezett száma már a felsza­badulás első fordulójáról tudó­sít. A szónokok sorát a Kisgaz­dapárt képviselője nyitotta meg Faddy József Benedek személyé­ben. „ ... a német elnyomás .és' a nyilas uralom alól való felsza­baduláson kívül ma egy évé végeszakadt a feudalizmus kor­szakának is. És hogy mindez teljessé válhatott, az a nagy és győzedelmes Vörös Hadseregnek köszönhető.” |A mlnluUralnBk 4» *öldmUvcIétUgyl mlnluter A Bácskai Hírek cikksorozatot közöl „A szocialista szovjet tár­sadalomiról. Jánoshalma — lévén jeles sző­lő- és gyümölcstermelő nagy­község — állandó rézgálichiány- ban szenvedett. Ez volt adott időben a kertgazdák legfonto­sabb panasza. Almási Imre, a nagyközség köztiszteletben álló akkori kisgazdapárti képviselője dr. Borbás Imre, Suba Imre, Zilah János kép­viselték. A lap harminc évvel előbbi december 29-i száma részletesen tudó- msít arról, hogy „Nyolc halálos áldozata van a karácsonyi német ter­rorbombázásnak.” Az áldozatok: Gerner Ferencné, Mátyási Jánosné, Magosi János- né, Nagy Erzsébet, Bakos János, Bucsi Gábor, Beke Pál és Király Sándor. A sebesültek száma eléri a harmincat. Néhány információ: — Megindult a levélposta- forgalom. — Macska József nagy beszé­de a földmunkásszervezet ala­kuló gyűlésén. — Megszűnt a villanyáram korlátozása. — Megalakult a halasi peda­gógusok szabad szakszervezete. a földművelésügyi mi- 3 niszterhez fordult. A lapban megjelent válasz azonkívül, hogy meg­nyugtató volt, dokumen­tumként is számon tartható. „Kedves Barátom! A jánoshalmi szőlősgaz­dáknak rézgáliccal va­ló ellátása iránti' kérelmével kapcsolatos szíves kérelmé­vel kapcsolatos szíves érdek­lődésedre értesítelek, hogy a ké­relmet előjegyzésbe vétettem és a szőlőbirtokosok 1946. évi ter­melési hitelszükséglete keretében kilátásba helyezett összeg ^ren­delkezésre bocsátása esetén a kiutalásról gondoskodni fogok. Szívélyesen üdvözöl igaz híved: Dobi István.” Az említett vagy idézett néhány — ma már történelemnek tűnő — adalék jól bizonyítja a nyomtatott szó maradandóságál, és indokolja a sajtó munkásságának évenként ismétlődő méltatását. < W. D. „Alkudozás” helyett azonnali kártérítés Gyorsult a postai ügyintézés, javult a közönségszolgálat A posta vezérigazgatója a kö­zönségszolgálat javítása érdeké­ben tavaly utasítást adott ki a kártérítési ügyek intézési idejé­nek rövidítésére. A posta-vezérigazgatóság felül­vizsgálattal is ellenőrizte a kár­térítési ügyeket. Mintegy 750 cso­maggal és 69 ajánlott levéllel kapcsolatos reklamációt vizsgál­tak felül. Megállapították, hogy a csomagok kártérítési ügyeit a ko­rábbi 15 nap helyett országosan átlagosan 10 nap alatt elintézték. Mi tette lehetővé az egysze­rűbb, rugalmasabb ügyintézést? A szakosztály vizsgálata szerint az igazgatóságok a magánszemélyek panaszaival soron kívül foglal­koztak. Korábban addig nem fi­zették ki a kártérítést, amíg a posta vizsgálta a felelősséget, most a jogosság megállapítása után azonnal kártalanítják a pa­naszost. Gyakori volt az is, hogy az elveszett, megsérült ajánlott leveleknél, csomagoknál a kár­igény meghaladta az előírt mér­téket, s ilyenkor a posta és a pa­naszos vitája miajjt húzódott el a kártérítés. Az utasítás nyomán ki­adott rendelkezések Szerint a posta által meghatározott kárté­rítési összeg 20 százalékkal túl­lépheti — ez a gyakorlatban ele­gendő a kártérítéshez —, így az „alkudozás” helyett azonnal fi­zetnek^ A tapasztalatokat öszefoglalva megállapítható, hogy a vezérigaz­gatói utasítás — amely a közön­ség érdekeit helyezte előtérbe, — meghozta a kívánt eredményt. i t Az írás megmarad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom