Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

Éj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FÉLMILLIÓ MUNKANAP TÁRSADALMI SEGÍTSÉG AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 303. szám Ara: 90 fillér 1974. december 29. vasárnap # Az épülő Széchenyiváros • Kecskemét egyre növekvő negyedében, a Széchenyivárosban, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik a lakóházakat. Az Akadémia körút „túloldalán” már a modernebb, házgyári technológiát alkalmazzák. A lakótelep régebbi területén, az AGROKONZUM szomszédságában — ahol képünk készült _ bl okkos építésmóddal emelik az L-jelű, 42 lakásos házat. (Tóth Sándor felvétele) A búza- és kukoricatermesztésben Bács-Kiskun megye az elsők között A mezőgazdasági termelést értékelte az operatív bizottság Bács-Kiskun megye mezőgazdasága egészében véve jól zárja az esztendőt. Az egyes ágazatok terméskiesése ellenére a me­zőgazdaság bruttó termelési értéke elérte a tavalyit. A szán­tóföldi növénytermesztésben — a napraforgó és a szója kivé­telével — magasabbak a termésátlagok az 1973. esztendeinél. A búza 40 mázsás hektáronkénti termése az országos elsők közé sorolja Bács-Kiskun megyét. Kukoricából 42 mázsa az átlag, ezzel a megye mezőgazdasága az eddigi* legjobb ter­mést takarította be e fontos növényből. Különösen az iparszerű terme­lési rendszerekhez tartozó üze­mek eredménye magas, jóval meghaladja a megyei átlagot. Az utóbbi évek legjobb termését ta­karították be a gazdaságok a bur­gonyából, sőt a komplexén gépesített üzemek a hektáron­kénti 110 mázsás megyei átlag­nak a dupláját érték el. Ez az év ékesen bizonyította, hogy a termelési adottságoknak megfe­lelő fajták megválasztása, a kor­szerű, gépesített technológia és a kemizálás alapvetően megha­tározza a mezőgazdasági terme­lés fejlesztését. A kertészeti ágazatokban a gyümölcs- és a zöldségtermesztés általában jól zárta az évet. Igaz, hogy cseresznyéből, meggyből és kajsziból kevesebb termett az előirányzottnál, az őszibarack, de különösen az alma átlagon felüli termést adott. A csaknem 10 ezer vagon télialmatermés még az 1969. évi rekordhozamot is meg­haladta. A zöldborsó, a fűszerpaprika, káposzta és a gyökérfélék ter­méshozama kedvezően alakult, csemegepaprikából viszont a várt­nál kevesebb lett. A hűvös, csa­padékos időjárás a pritamin- paprikából terméskiesést okozott. A kertészeti’ ágazatok közül a szőlő hozamának a csökkenése a legsúlyosabb. A téli rügy­elfagyásból, a tavaszi fagykárból és a szüret elhúzódásából szár­mazó veszteség értéke több száz­millió forint. Az előző esztendőknél, jóval nagyobb feladatot jelentett a me­zőgazdasági üzemek számára az őszi betakarítás, valamint a ga­bonavetés. Különösen a bajai és kalocsai járásban alakult ki ne­héz helyzet. A kötöttebb talajo­kon belvizek keletkeztek, a gépi betakarítást nem lehetett idejé­ben elkezdeni, vagy a gyakori esőzések miatt abba kellett hagyni. Bács-Kiskun megyében mint­egy 70 ezren dolgoztak társadal­mi segítséget nyújtva az általá­nos, közép- és főiskolások, az ipari munkások, a magyar és a szovjet katonai alakulatok. Se­I A favágók sem pihennek a Hosszúhegyi Állami Gazdaság erdészetében. • Télen is akad munka a kiskunhalasi 'Vörös Október Termelő- szövetkezet zöldség­kertészetében. 9 Megduzzadt a csatorna, feltört a talajvíz, még mindig nehezen járhatók a dűlőutak a dávodi határban. gítséget kapott Bács-Kiskun me­gye a budapesti VIII. kerülettől. A társadalmi erők csaknem fél­millió munkanapot dolgoztak. Előmozdították a betakarítást azok az eszközök, amelyeket a mezőgazdaság a termény szállí­tásához kapott: a katonai jár­művek, valamint az országos operatív és a megyei' szállítási bizottság közreműködésével . jut­tatott tehergépkocsik és a Volán­vállalat dolgozóinak szombat, va­sárnapi különmunka-vállalásai. A termény szállítása mindezek ellenére nagy erőpróbája volt a megye gazdaságainak. A mintegy 400 millió forintot elérő őszi be­takarítási veszteségből, 100 mil­lió forint a gépjárművek elhasz­nálódásából adódik. Az 1974-es év tanulságai alap­ján mindenekelőtt folytatni kell a műszaki feljesztést a mezőgaz­dasági termelésben, a szója és a napraforgó termesztését tovább korszerűsíteni. Ugyanez vonatko­zik a mezőgazdasági termék­behozatalunk jelentős részét ki­tevő cukorra, illetve a cukorrépa termelésére. Bács-Kiskun megye szövetkezeti gazdaságai 1975-ben előreláthatólag 4500 hektár cu­korrépát termesztenek. Ennek je­lentős részére, 4000 hektár ter­mésére a feldolgozó üzemek a gazdaságokkal már megkötötték a szerződést. Szombat délelőtt Kecskeméten a megyei tanács székházában tar­totta évzáró ülését a megyei be­takarítási operatív bizottság. Ki­rály László, a mezőgazdasági és élelmezésügyi oszály vezetője a fentiek alapján tájékoztatta a résztvevőket a megye mezőgaz­dasági térmelésének eredményei­ről, gondjairól, s azokat a ta­pasztalatokat elemezte, amelyek alkalmazásával a következő évben jobb eredményt lehet elérni. K. A. Termelésének további növelésére készül a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Még néhány nap és vége az évnek. Bács-Kiskun megye ipa­rú — az átmeneti anyagellátási és szállítási nehézségek ellené­re is — sikeres esztendőt zár. Nézzük, milyen eredménnyel gazdálkodott a megye legnagyobb termelési értékét produká­ló üzem, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. — Az idén kétszáz vagon áru­val többet termeltünk, mint ta­valy, s áruértékesítésünk eléri az 1,8 milliárd forintot — mondot­ta Gulyás Gyula főkönyvelő. — Két gyárunk, a kecskeméti és a kiskunhalasi, elsősorban csirke­húsból szállított nagyobb meny- nyiséget, a kül- és belkereskede­lem megrendelésére. Népgazda­ságunk devizabevétele szempont­jából igen jelentős a kecskeméti gyár tollUzemének mintegy 350 millió forintos termelése. A fel­dolgozott töli mennyisége ugyan nem növekedett, minősége azon­ban javult, ily módon a zömmel nyugati exportra került termé­kért több valutát kapott külke­reskedelmünk. A vállalat gyáraiban és tele­pein kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny összesített vállalása 15 millió fo­rintos eredménynövelés volt. Ezt — a rendelkezésünkre álló előzetes adatok szerint — elér­jük, annak ellenére, hogy a tőkés világban tapasztalható válság- jelenségek miatt a nyugati or­szágokba irányuló exportunkat átmenetileg szállítási nehézségek gátolták. Az utóbbi két-három hétben azonban ismét nagyobb megrendeléseknek teszünk eleget. — Vállalatunk dolgozói — mint arról az imént beszéltem — ki­tűnő eredményeket értek el a kongresszusi munkaversenyben, s 15 millió forinttal növelték a v.állalati eredményt. Kollektí­vánk azonban nagyszerű embe­ri tettekből is jól vizsgázott. Ily módon a 15 milliós eredmény- növekedésnek a nyereségrészese­désre eső részét az üzemi óvo­dák, bölcsődék építésére, illetve bővítésére fordíthatjuk. Annyi nyereségrészesedést, mint az idén, természetesen mindenki kap az 1975. évi osztásnál. (Folytatás a 2, oldalon.) • A targonca a mélyhűtőből egy Nyugat-Német- országba induló kamionba emeli az árut. 9 A vágott baromfit nylontasakokba csomagolják. (Opauszky László felvételei) . Ifjúkominunisták a határozat útján Először fordul elő az ifjú­sági szövetség történetében, hogy most, december utolsó napjaiban az ifjúkommunis­ták nem készítenek számve­tést a végzett munkájukról, az akcióprogramokban meg­határozott feladataik teljesíté­séről. Az ifjúsági mozgalom­ban ugyanis nincs év vége. A KISZ Központi Bizottságának határozata értelmében a fia­talok egyéni feladatvállalá­saik alapján áprilistól a kö­vetkező év áprilisáig készítet­ték el a mozgalmi tervüket, vagyis az akcióprogramot. Az ifjúsági szövetség alap- szervezeteiben, csúcsvezetösé­1 geiben, bizottságaiban ezúttal tehát elmaradtak az idei mun­kát értékelő, s a feladatokat meghatározó decemberi tag­gyűlések. Egymás között, ki- sebb-nagyobb csoportokban mégis felmerült a kérdés: 1974-ben mit tettünk, milyen eredményeket értünk el a KISZ-ben? Az ifjúsági mozgalom törté­netében nagyon jelentős dá­tum az idei esztendő. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség felismerte azt a tényt, hogy helyes, a párt politikájának megfelelő úton halad az if júság, de a többi feladathoz viszonyítva elsősorban az esz­mei-politikai nevelőmunka te­rén még bőven van tennivaló. Visszapergetve az év eleji ese­ményeket: lendületes, vitázó hangulatú taggyűléseken be­széltek a fiatalok árról, ho­gyan kellene erősíteni a KISZ kommunista jellegét. A véleményeket, okos javaslato­kat a mozgalom legfelsőbb fórumán, a KISZ Központi Bizottságának áprilisi ülésén összegezték, s az ifjúsági szö­, vétség irányitói határozatba foglalták a legfontosabb idő­szerű feladatokat. Az irány­elvek a KISZ kommunista jel­legének erősítését, az eszmei­politikai nevelőmunka fej­lesztését, a KISZ szervezeti életének fellendítését céloz­ták. Korai lenne még számve­tést, pontos felmérést készíte­ni arról, hogy a Bács-Kis­kun megyei gyárakban, üze-, mekben, közös gazdaságokban és intézményeknél működő KISZ-szervezetek a határo­zatban megjelölt feladatok végrehajtásában milyen ered­ményeket értek el. Korai len­ne, hiszen az áprilisi irányel­vek óta alig nyolc hónap telt el, s a határozat nem gyors, látszateredményeket kíván, hanem ütemes fejlődést. Március lesz majd a szám­vetések v ideje, amikor az ak­cióprogramokat értékelő tag­gyűléseken, s az ezt követő vezetőségválasztásokon Bács- Kiskun megye mind a 30 ezer KISZ-tagja beszámol társai előtt végzett munkájá­ról,' vállalt feladatainak tel­jesítéséről.. Ekkor pontosan kiderül majd az, ki, hogyan és mennyire, értette meg a nagy jelentőségű áprilisi ha­tározat lényegét, illetve azt, hogy mit vár tőle a KISZ. Ehhez azt is tudni kell:, a mérce az eddigieknél nem magasabb, de következete­sebb; vagyis becsületes helyt­állást, a párt politikája mel­lett való kiállást, internacio­nalista szemléletet, ifjúkom­munistához méltó magatartást vár a fiataloktól. Bács-Kiskun megye 30 ezer ifjúkommunistájának idei munkáját, a nagyszabású for­radalmi ifjúsági napok ese­ménysorozatát, a kongresszu­si munkaversenyben való helytállásukat, a nyári poli­tikai rendezvényeiket, nem­zetközi szolidaritásukat, az őszi betakarításban megmu­tatkozó áldozatkész segítő- készségüket figyelembe véve örömmel állapíthatjuk meg, hogy a KISZ-esek megértet­nék azt, amit az áprilisi ha­tározat tőlük, fiataloktól kért: fiatalos lendületet, tenniaka- rást, közéleti, poilnkai aktivi­tást. Mindez hogyan valósult meg az ifjúkommunisták munkájában? Néhány példa csupán: a Kismotor- és Gép­gyár bajai gyárának ifjúkom- munistái az egyéni feladat- | vállalásaikban olyan célokat tűztek maguk elé; amely el­sősorban a termelést segíti. Az országos védnökségválla­lási akciójuk a népgazdaság­nak is nagyon jelentős. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárának KISZ-esei a szovjet megrendelésre készü­lő csámokszerkezetek gyártá­sa felett vállaltak védnökséget. Számos ifjúsági szocialista brigád a kongresszusi munka- verseny-mozgálom élenjárója. Becsületes munkájukkal ki­tűntek a konzervgyári és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál működő alapszer­vezetek. örvendetes, az is, hogy az ifjúsági szövetség ajánlásá­ra egyre több fiatalt vettek fel a pártba. A fiatal párt­tagok továbbra is aktívan dolgoznak az ifjúsági moz­galomban. Ök az ifjúkommu­nisták élenjárói. A KISZ téli politikai oktatásai jó lehető­séget adnak arra, hogy a KISZ-esek bővítsék, fejlesz- szék politikai képzettségüket. Sikeres évvel a hátuk mö­gött, az áprilisi próbatétel előtt állnak a KISZ-esek. Az idei eredmények további len­dületes munkára, becsületes helytállásra biztatják Bács- Kiskun megye ifjúkommunis­táit. T. L. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom