Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

1974. december 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Élenjáró , alegység Jakab Tibor határőr százados őrsén eredményes esztendőt hagy maga után a személyi állomány. Az őrs beosztottjai példásan helytálltak a járőrposztokon, a lőgyakorlatokon és példás a fe­gyelem. Valamennyi raj jól tel­jesítette a versenymozgalom kö­vetelményeit s az alegység el­nyerte az élenjáró címet. Az egyéni versenyben pedig' többen a Határőrség kiváló katonája, vagy az egység élenjáró' katoná­ja címet nyerték el. Bucséter Ist­ván határőr zászló^ — az őrs pártalapszervezetének titkára — szakmai és pártmunkájának pél­dás elvégzésén kívül határsértő elfogásával is gazdagította az őrs eredményét. • Bucséter István határőr zászlós az őrs pártalapszervezetének titkára. — Szolgálatban voltam — em­lékezett a titkár — és Policsek Béla helyi lakos futott hozzám ... Jöjjenek gyorsan, zászlós elvtársi — sürgetett' bennünket. — egy magas fekete férfit láttam a ha­tárban. Köszöntem neki. nem fo­gadta. A hátizsákjából olyán munkásruhaféle lóg ki. Gyanús külsejű, idegesnek látszó fiatal­ember, s talán nem is magyar állampolgár. Pap Péter határőr gépkocsivezetővel. Rummel Tibor és Straub László határőrökkel a helyszínre mentünk és Policsek Béla is velünk tartott. Üldöző- csoportunk a határsértő valószí­nű tartózkodási helyének irányá­ban haladt. A gyümölcsösben és egy kis erdőn keresztül üldöztük az. idegent. Negyven perc múlva fülön csíptük, s amikor kérdé­seket intéztem hozzá, kiderült, hogy a menekülő valóban ide­gen állampolgár. Kétezer koronát nyújtott felém, hogy nekem adja, esek engedjem el. A tolmács se­gítségével megtudtuk, hogy Stra- pec Pavel az illető, s tiltott ha­tárátlépését akart elkövetni. Varga István határőr szintén megakadályozta, egy fiatalember tiltott határátlépését. Azon a na­pon 20 óráig teljesített szolgála­tot. Alighogy átvette a szakaszát, észrevett egy férfit, aki az or­szágúton a határ felé haladt. Bi­zonyos ideig szemmel kísérte, majd a tanultak szerint folytatta az eljárást. Az elfogott határsértő harmadik alkalommal kísérelte meg a tiltott határátlépést. Vereska Pál határőr, kétszer nyerte el az élenjáró címet, 12 órakor vette át az őrzendő ha­társzakaszt. A polgári életben földmérő volt, s katonáéknál is a határban érzi legjobban magát. Különösen ha a munkájának eredménye is van. Azon a napon is így történt, Huzamosabb időn át figyelt egy stoppozó fiatalem­bert. S amikor beszélni kezdett vele, megtudta, hogy csavargóval áll szemben. Intézkedett, s nem­sokára megtudhatta: határsértőt fogott el. Sándor Gyula határőr egy „cső­lakót” kerített kézre. A büntetett előéletű férfi összeveszett a szü­leivel, napokon át a határ menti városban „csövezett”, s úgy vél­te, disszidálással „rendezi” majd a családi gondjait. Az éber ha­tárőr azonban meghiúsította ter­vét. Balogh Mihály határőr, az egység élenjáró katonája egy, Olaszországba igyekvő román ál­lampolgárt fogott el... Jakab határőr százados őrsén a KlSZ-szervezet is eredményesen segíti a határőrizeti munkát. Kis­teleki Zoltán határőr, kiváló és élenjáró katona, agy éve irányít­ja az alapszervezet munkáját. Bátran kezdeményező, példamu­tató és szókimondó, a közösség érdekeiért harcoló titkár — a többi vezetőségi taggal együtt —, aktív segítője a hivatásos állo­mánynak, s népszerű a személyi állomány körében is. AZ őrsnek tehát — a követelményekhez vi­szonyítva — sikerült magasabb szinten végrehajtani a párthatá­rozatokat és az elöljárók paran­csait. Gazsó Béla Kétszáz fiatal egyéni vállalása A KISZ Központi Bizottságának áprilisi határozatát inár minden KISZ-alapszervczetben megismerték a fiatalok, s ennek alapján készítették el az akcióprogramokat. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára három KISZ- alapszervezetében kétszáz fiatal dolgozik. Először a KISZ- csúcsvezetőség tanulmányozta az ifjúsági szövetség időszerű feladatairól szóló határozatot, majd ezt követően kibővített vezetőségi ülésen tárgyalták meg az irányelveket. A határo­zatból egy kivonatot készítettek, s ezt minden KISZ-eshez eljuttatták. A nyár végéig tehát minden ifjúkommunista megismerte és megértette a határozat lényegét. KÉPERNYŐ Rózsaszínű karácsony Mint azt Varga László, a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyá­rának KISZ-csúcstitkára mond­ta, az alapszervezetek akció- programjaikat az egyéni feladat­vállalások alapján készítették el. A KISZ-esek feladatát meghatá­rozó/ programokból kiderül, hogy az ifjúmunkások vállalásai első­sorban a gyár termelésének se­gítését, a terv teljesítését, a ha­táridők pontos betartását céloz­zák. A szocialista brigádokban dolgozó KISZ-esek munkájuk jobb megszervezésével a terme­Furcsa bírósági ügy zajlik a Középmagyarországi Tejipari Vállalat és az uszódi általános iskola között. A válalat ötszáz forintot követel az iskolán azon a címen, hogy tízezer darab szí­vószálat küldött a tanintézetnek, de az nem fizette meg az ellen­értéket, az ötszáz forintot. A té­mában eddig kilenc akta szüle­tett; vagyis kisebbfajta dossziét töltenek meg az iratok, amelyek­ből sok minden kiderül, csak az nem, hogy az ügynek vége vol­na. Mert vége még nincs... Az ügy lényege a következő: Az uszódi általános iskola az 1973 74-es tanévre is szerződést kötött a' tejipari vállalat kalocsai üzemével iskolatej-szállításra: A tejet a gyerekek megitták, az is­kola pedig a számlákat folya­matosan kiegyenlítette. Meglepő­dött a tantestület, amikor kide­rült, hogy a vállalat központja, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat 1974. június 27-én a me­gyei bíróság útján fizetési meg­hagyást küldet,,, az iskolának, amelyben 10 ezer szívószál el­lenértékének a megfizetésére szólította fel az intézetet. Ugyan­akkor hivatkozott a vállalat ar­ra is, hogy háromszori levélbe- ni felszólítás ellenére nem egyenlítette ki az iskola a szí­vószálak árát. Az igazság az, hogy az iskola nem kapott egyetlen szívószálat .sem, s ezt a tényt minden felszó­lító levél utgn telefonon közöl­te is a vállalat kalocsai üzemé­lés hatékonyságáriak növejésére, az önköltség csökkentésére, a mi­nőség javítására törekednek. Védnökséget vállaltak az Uszty Ilim-i gyárkombinátnak készülő csarnokszerkezetek határidőben történő szállítására. Emellett a Borsodi Vegyi Kombináttal is védnökségvállalási szerződést kötöttek. Eszerint a több millió forint értékű csarnokszerkezete­ket a megállapodott határidőben elküldik a kombinátnak, A termelő munka mellett a fia­talok rendszeresen fejlesztik Vei, kérve, hogy szóljanak a köz­pontjuknak, ahol bizonyára va­lami félreértésről van szó. Ügy látszik azonban, hogy a fizetési meghagyást már nem akarták, vagy nem tudták visz- szavonni, mert megindult a bí­rósági eljárás. A meghagyással együtt felszólítást kapott az is­kola, hogy nyújtson, be írásos ellentmondást. Sajnos, az iskola elmulasztotta a nyolcnapos ha­táridőt — az egész tantestület és a gyerekek országjáró kirándulá­son voltak — s csak megkésve küldte el kifogását, egyben írt az igazgató a kalocsai üzemnek is, kérve, hogy, nyilatkozzanak, miszerint nem szállítottak szívó­szálakat Úszódra. Mivel azon­ban a nyolc nap lejárt, s bíró­sághoz ellentmondás és nyilat­kozat nem érkezett, ott meghoz­ták a döntést: fizessen az isko­la. A döntés ellen fellebbezést nyújtott be az iskola, s az ügy most már a Legfelsőbb Bíróság­hoz került. , Közben viszont nyilatkozott a tejipar: „A szívószálak ügyében üzemünkhöz intézett szíves leve­lében foglaltakra közöljük, hogy a kérdéssel kapcsolatban üze­münk még 1974. május 4-én kérte a központ számlázási osz­tályát, hogy az uszódi általános iskolát — miután a kérdéses szí­vószálak visszáruzás alapján «aktárunkba befutottak — men­tesítse a szívószálak árának megtérítése alól...” — írták a tejipartól, az iskolának. szakmai, politikai ismereteiket. Sokan középiskolába, gimnázium­ba. marxista esti középiskolába, egyetemre, a KISZ téli politikai oktatására járnak. A politikai ok­tatást két formában szervezték meg: marxista vitakört és ak­tuális kérdésekkel foglalkozó elő­adásokat tartanak.' Több mint harminc fiatal KISZ-es a párt- szervezet tagja. Ök a pártoktatá­son vesznek részt. A párt közelgő XI. kongresz- szusa tiszteletére a gyári KISZ-esek sok társadalmi mun­kát végeznek. A Kecskeméti Óvónőképző Intézet óvodájának mintegy 50 ezer forint értékű já­tékokat készítettek. A kunfehér­tói úttörőtábor felszereléseinek egy részét is ők adták. A gyógy­pedagógiai iskolát könyvállvá­nyokkal, az MHSZ-t díszes cí­merrel ajándékozták tneg, A gyár területén parkosítottak, kerítést készítettek. A KISZ-klubban is mozgalmas az élet. Heti három alkalommal, kedden, csütörtökön és szomba­ton vetélkedőket. TIT-előadáso- kat. táncesteket rendeznek. Ezt a nyilatkozatot, továbbá a megyei bíróság döntése elleni fellebbezést az iskola igazgatója elküldte a Legfelsőbb Bíróság­nak. Ugyanakkor, már október 18-án levél jött a tejipari válla­lat budapesti központjától Úszód­ra, hogy a szívószálakkal kap­csolatos ügy „... az iskolával szembeni jóhiszemű tévedések sorozatán alapszik” ... Most azt hihetné az ember, hogy befeje­ződött minden, lezárható az ak­ta. Csakhogy,' október 19-én az iskola igazgatója értesítést ka­pott a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a beadvány hiányos — mármint a fellebbezés — és a nyilatkozatot is három példány­ban küldje meg. Az igazgató megküldte, pótolta a hiányt is, egyben levelet írt a Középma­gyarországi Tejipari Vállalatnak, amelyben kérte, hogy intézked­jenek már, hiszen elismerték a jóhiszemű tévedést és minek ide bíróság. Válasz azóta sem ér­kezett. Még nincs vége. Október 24-én a megyei bíróság is felszólította a tejipari vállalatot, hogy nyilat­kozzon : behajtsák-e az iskolán az ötszáz forintot, vagy ne? A tejipar ez ügyben még nem nyi­latkozott, noha tudják, hogy nem szállítottak egyetlen szívószálat sem Úszódra. Viszont a nem lé­tező ötszáz forintot már-már az egész ország keresi. Kedves tej­ipar, tessék már nyilatkozni __ B enke Ferenc A zsebkendős műsorok kerül­tek többségbe a háromnapos ka­rácsonyi műsoráradatban. Az érzelmes, szívhez szóló, megindí­tó, szentimentális, elszomorító történeteket sorolom ide. Lát- 1 ukra a nézők kisebb-nagyobb csoportja törölgeti a szemét, elő- huzigálja a gondosan öszehajto- gatott vászondarabot s gyanúsan csillogó szemmel figyeli tovább a képernyőt. Furcsamód megkönnyítik az embert az ilyen könnycseppek. Azért rebben meg a szívünk, mert olyan — valószínűtlenül — jók az emberek, a vifágért se bántanák a gyengébbet. Mások érdekében zokszó nélkül áldoz­zák boldogságukat, feledik egyé­ni érdekeiket, vágyaikat. A sors persze mindig igazságot szolgál­tat, az érdem megtalálja jutal­mát, szív szívre talál.... Az efféle mű értéke attól függ, hogy ki keveri a receptet? Courts- Mahler, Sommersei Maugham, Gárdonyi, vagy éppen Ray Austin? Az angol rendező szer­dán vetített „Schirley, a ripor­ter" epizódja is megnyugtatóan végződött. A kétbalkezes férj le­mond a hőn áhított műszaki dip­lomáról a munkáját önzetlenül segítő felesége javára. A rosszemlékű Cilike-könyve- ket idéző „Intőkönyvem történe­te” című úgynevezett tévéfilmbe alig tudták belegyömöszölni a nemes mondandót. Hála a segéd­pilótának, pilótáéknál kivirágzott a családi béke, mindenki szeret mindenkit. Eddig Melinda kapta az intőkét, most ő küld fényké­pet világjáró imádottjának. Az új papa, a derék Dallos Sándor megnyugodva indulhat a mesés Bagdadba és mi is megtudjuk, hogy miért változott meg hirte­len a kislány! Ki kíván többet a szeretet és a béke ünnepén? Nemesebb eszközökkel hatotta meg ifjú és idősebb nézőit „A nagyon szomorú királylány” cí­mű csehszlovák játékfilm. Meg­értést kért Félix László rendező „Ida regénye” számára. Megkap­ja. Ó, de szép ruhákban szerény­kedett Ida, ó, milyen feddhetet­len lovag Balogh Csaba, ó, de sze­reti a gyengébb nemet Péter úr, ó, de jó ember mindenki. Az élettel oly sokat küszködő Gár­donyi talán keserűségében ál­modott _ ilyéri ' rózsaszín világot. Annyira szép' minden, hógjr'fgáz sem lehet. Ó Ida végül is a há­zasság boldog révébe jutott, de ettől Gárdonyi Géza harmat- gyenge regénye a rendező és a közreműködők igyekezete elle­nére nem lett jobb. Másodszor láttam, másodszor dicsérem lelkesen a „Kemény­kalap és krumpliorr” című bű­bájos, megható gyerektörténetet. Költészet és kaland, tréfa és iz­galom vegyül a kedves törté­netben. A Csukás István forga- .tókönvvéből, Bácskai Lauró Ist­ván rendezésében. tehetséges gyerekek és pompás színészek összefogásával készült film a műfaj legjavához tartozik. ,.A gyermekkor csodarilágát" idézfe Bagamérí úr és „A költészet já­tékai". című műsor. .Hunyadi Sándor csodálatos fo­gékonysággal ábrázolta korának két világát. A szinte elkülönített hotel-szanatóriumban, a gazda­gok birodalmában puha szőnye­gek fogják föl a halk lépteket, finoman hullik a szó, mosollyá szelídülnek az indulatok. „Kint” alázatos tiszteletem, vezérigaz­gató úram” van, meg filléres ke­nyérgond, megalkuvás, elpisz- kolt szerelem, harmadosztály. Mihálvfí Imre rendező. Halász Mihály operatőr együttműködé­süknek köszönhető az utóbbi idők egyik legszebb filmkölte­ménye. Szerepet kaptak az éle­tünket övező tárgyak, az apró mozdulatok, neszek, zajok, reb- benések. Felejthetetlen képsorok­ban mutatta Halász Mihály a hófüggónyben, a fekvő, üldögélő betegek szemében lebegő kinti mozgó világot. Nagy élmény volt, . igaz könnyeket csalogató. Eszter­gályos Cecília, Kertész Péter és Szabó Ildikó kiválóan oldotta meg szerepét. Szerencsére a „Téli sport", „Az élet szerelmese’, a „Tündér Ilo­na’; a „IX. szimfónia" minősíti az . idei karácsonyi műsort és nem „Az én kabarém” és az örökzöld fekete-fehérben” című zagyvaság. A két folytatásban sugárzott néző-bosszantó „örökzöldség” a legnagyobb jóindulattal sem te­kinthető műalkotásnak, így é rovatban tulajdonképpen meg sem említhetnék. Bevallom, csak kötelességből néztem-hallgattam végig, s kimondhatatlanul sajná­lom az elvesztegetett időt. „Ez így nem mehet tovább”, mondá dr. Tiller Géza jogász és menedzser. Mi is amondók va­gyunk és hozzátesszük: „Álljon meg a menet!”. Még a békességes karácsonyi hangulatüan is azt javasoljuk, hogy nézzék meg: kik és milyen meggondolásból menedzselték ezt a zenés té­véfilmet. Mi legyen a bünteté­sük? Jövőre külön vetítsék le számukra Ádám Oszkár le- és föltűnését. Kétszer! Ügy köll ne­kik! Az enyhítő körülményekre való tekintettel a közreműködő színészek csak egyszer tekintsék meg, hogy mihez adták a nevü­ket. Lesz közülük, ki előveszi azt a bizonyos zsebben lévő kendőt, hogy eltakarja arcát. Heltai Nándor Bonyodalom tízezer szívószál körül A gyűrű bezárult! Harminc évvel ezelőtt, 1944 decemberében a szovjet csapatok elérték Budapestet. Mintegy há­rom hónapja már harcok dúltak hazánk területén. A szovjet csa­patok, amelyek a Debrecen— Arad vonalat lendületes előnyo­mulással érték el, három nap alatt mintegy száz kilométert haladtak előre,' és a főváros ha­tárában a fasiszta csapatok he­ves ellenállásával találkoztak. A hitlerista hadvezetés célja az volt, hogy á Duna vonalánál erős védelmi vonalat építsen ki, és megállítsa a szovjet csapatok előnyomulását. Az október ele­jén indult felszabadító hadműve­letben Debrecen térségében már részt vettek a román csapa­tok is, Jugoszlávia területén pe­dig Belgrád felszabadítása után a jugoszláv népi felszabadító hadsereg és az I. bolgár had­sereg csapatai vágták el a még ott levő jelentős német erőket. Időre ■ volt azonban szükség, hogy a szovjet csapatokat a Budapest felé vezető irányba átcsoporto­sítsák, miközben szüntelen gon­dot okozott a fasiszták ellenállá­sa és minduntalan megismétlődő ellentámadásai kísérlete. ‘ A 2. Ukrán Front csapatai kapták azt a feladatot, hogy keleti és észak­keleti irányból közvetlenül Bu­dapest irányába törjenek előr^, a 3.' Ukrán Front csapatait pedig a sikeres belgrádi hadművelet után Jugoszláviából irányították át Magyarország területére, hogy déli irányból közelítse meg a fő­várost. A két front összehangolt tevékenysége a fasiszta csapatok elkeseredett ellenállása ellenére eredménnyel járt. December 28-án a 2. és 3. Ukrán Front csa­patai Esztergomnál egyesültek, s ezzel teljesen bezárult a gyűrű Budapest körül. A Budapest térségében bekerí­tett hitlerista csapatok még szá­mottevő erőt képviseltek. Létszá­muk mintegy 188 ezer ember volt. Tartós ellenállásra azonban nem lehetett reményük. A fő­erőktől elvágva megszakadt a ha­dianyag-utánpótlás; és fogytán volt a harcjárművek üzemanya­ga. Ennél is fontosabb tényező volt azonban, hogy a Budapesten körülzárt fasiszta csapatokat ek­kor már demoralizálta a hosszú ideje tartó visszavonulás, és az a tapasztalat, hogy a szovjet had­sereg gyűrűjében a sztálingrádi csata óta minden alkalommal a teljes felszámolás volt a fasiszta hadosztályok, hadműveleti cso­portok sorsa. A Budapestet min­den oldalról körülölelő gyűrű teljes bezárásával kialakult hely­zetben ésszerű feltételezés volt, hogy a fasiszta csapatok elfogad­ják a kapitulációs feltételeket és leteszik a fegyvert. Bár a ma­gyar részről szervezett fegyveres ellenállás — beleértve- a Varihá­zi Oszkár parancsnoksága alatt harcoló budai önkéntes ezred tevékenységét is — a hitlerista túlerővel szemben ebben az idő­ben még nem érhetett el szá­mottevő eredményeket, a hitle­ristáknak ezzel is számölniok kellett- volna. A főváros lakos­sága pedig már értesülhetett arról, hogy 1944 decemberében Debrecenben összeült ideiglenes nemzeti kormány fegyverszüne­ti egyezményt kötött a Szovjet­unió kormányával és hadat üzent a hitleri Németországnak. A fa­siszta csapatok parancsnokai ezért sem számíthattak Budapest lakosságának támogatására. A szovjet csapatok parancsnokai mindezek alapján lehetőséget láttak arra, hogy Budapestet és lakosságát megkíméljék az utcai harcok pusztításaitól. December 29-én fegyverletételre szólították fel a körülzárt hitleristákat, és elküldték hozzájuk parlamente­leiket. A budai oldalon I. A. Osz- tapenko kapitány, a pesti oldalon a magyar származású Steinmetz Miklós kapitány kísérelte -meg a tárgyalást a hitleristákkal. Osz- tapenko kapitányt beengedték a német állásokba, tárgyaltak vele, de távozásakor orvuí legyilkol­ták. Steinmetz . Miklósra és kí­sérőire pedig — bár fegyverte­lenül és fehér zászlóval közeled­tek — tüzet nyitottak, mielőtt elérhették volna a német vona­lat. Ez a nemzetközi egyezmé­nyeket semmibevevő barbár gyilkosság egyúttal a Budapest felszabadításáért harcoló sok szovjet katona — és a bekerítés­ben rekedt sok ezer hitlerista — halálát, a főváros lakosainak a több mint másfél hónapos ost­rom szenvedéseit is okozta. Fő­városunk elkerülhette volna a .vérontást és pusztulást, ha a né­met fasiszták és magyar cinko­saik belátják helyzetük tartha­tatlanságát, s ha nem is humá­nus megfontolásból vagy nem­zeti érdekeinket tisztelve, ha­nem csupán saját bőrüket ment­ve elfogadják a parlamenterek­kel üzent kapitulációs feltétele­ket. A parlamenterek meggyilkolá­sa után a szovjet csapatok min­den irányból támadásba lendül­tek, s megkezdték az utcai har­cokban szívósan védekező ellen­ség felszámolását. A hitleristák helyi túlerőt ké­pezve, többször megkísérelték át­törni a gyűrűt. P. I. Afonyin tá­bornok 5, légideszant gárda- hadosztályának csapatai például Zámoly térségében tartóztatták fel a hitleristák két gépesített lövészezreddel és száz harckocsi­val végrehajtott támadását. Kü­lönösen heves volt a támadás azon a szakaszon, ahol Koroboj- nyikov hadnagy százada vonult védelembe. A hadnagy és vala­mennyi katonája hősi halált halt az egyenlőtlen küzdelemben, de a németek egyetlen harckocsija sem tudott áttörni. Egy másik szakaszon Sz. I. Jermolajev al­hadnagy páncéltörőtüzér-alegysé- ae került szembe a lövészek vé­delmi vonalát áttört tizennyolc hitlerista harckocsival. A páncél- törőtüzér-szakasz közvetlen tűz­harcban kilenc harckocsit lőtt ki. Eközben azonban az ellenség megsemmisítette az ágyúkat, s életét áldozta a szakasz vala­mennyi katonája. .Végül Jermo­lajev alhadnagy is súlyosan meg­sebesült. s egyedül állt szemben az ellenséges harckocsikkal. Utolsó erejével páncéltörő grá­nátot ragadott és a közeledő harckocsi alá vetette masát. Ha­lála után a „Szovjetunió Hőse” címmel tüntették ki. Február 13-án befejeződött a harc Budapestért. A szovjet had- történészek elismerően emlékez­nek meg arról, hogy a fasiszta csapatok szétzúzásában hősiesen részt vett a budai önkéntes ez­red, s ettől a közös harctól szá­mítjuk a magyar—szovjet fegy­verbarátság megszületését. A fő­városért vívott harcban, a fa­siszták közül 138 ezren kerültek hadifogságba, a többiek elpusz­tultak. A Budapest felszabadítá­sában részt vett szovjet csapa­tok tovább indultak, hogy kiver­jék az ellenséget Magyarország nyugati területéről is. Dr. Mészáros Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom