Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

1974. december 25, • PETŐFI NÉPE • 3 A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉVEL Egymillió-négyszázezer forintos túlteljesítés Számvetés és előretekintés Írta: Horváth István A Kiskunfélegyházi Asztalos Szövetkezet a múlt évben ünne­pelte alakításának 25. jubileu­mát. Vajon hogyan zárják a má­sodik negyedszázad első évét? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Bondor László elnököt. — Fennállásunk jubileumi évé­ben 19,2 millió forint értékű volt a termelésünk — mondotta az elnök. — Erre az évre 200 ezer forinttal 'többet terveztünk. Az előbb említett 19,2 millió forin­tért a többi között gyártottunk 1900 garnitúra Félegyháza—I. és ,600 garnitúra Félegyháza—III. nevű szekrénysort., A garanciá­lis javítások és a lakosság részé­re végzett munka értéke meg­haladta az 1 milliót. • Szövetkezetünkben kilencven- hatan foglalkoznak termeléssel, s közülük 8 brigádban 86-an részt vesznek a szocialista ver­senyben. A Petőfi brigád pél-, dául, Ladányi András irányítá­sával már hétszer nyerte el a szocialista címet. A kollektívák a kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tisz­teletére számos felajánlást tet­tek, s nem utolsósorban ezek teljesítésének köszönhető, hogy éves tervünket december 20-án befejeztük, és az év végéig ezt az összeget 1,4 millió forint ér­tékű áruval növeljük. .Brigádjaink élen járnak az anyagtakarékosságban, a koráb­binál is nagyobb gondot fordí­tanak a gépek jobb kihasználá­sára. Most- szervezzük a Dolgozz hibátlanul mozgalmat, s bízunk abban, hogy ennek eredménye­ként tovább növekszik majd áruink minősége, illetve a mosta­ninál is kevesebb lesz a minő­ségi reklamáció. Szövetkezetünk egyik fő törek­vése különben az, hogy minél ol­csóbb és szebb bútorokkal elégít­sük ki a vásárlók igényeit. A jö­vő évben tovább fejlesztjük a # A Móra Ferenc hatszoros szo­cialista brigád tagja Fazekas Sándor asztalos, aki itt szer­zett szakmunkás képesítést. Esti tagozaton érettségizett, s két év múlva faipari techni­kus lesz. I Élővadbefogás az Alföldön szekrénysorokat, különböző új színűeket és méretűeket gyár­tunk. Szeretnénk elérni, hogy szerényeinket azok is meg tud­nák vásárolni, akiknek kisebb a lakásuk. A mennyiség és minőség eme­lését jól szolgálja az a három új faipari gép, amelyet az idén vásároltunk 150 ezer forintért. Tervezzük, hogy kompresszor­házat építünk és áttérünk a sű­rített levegővel működő kisgépek használatára. Ha ez jövőre sike­rül, azonos létszámmal legkeve­sebb 1 millió forintos termelés- növekedést tudunk elérni. A minőség javításának van még egy másik jelentős forrása, dolgozóink egyre növekvő tanu­lási kedve. Két, érettségivel ren­delkező szakmunkásunk most például elhatározta, hogy meg­szerzi a technikusi képesítést, három segédmunkásunk pedig a szakmuijikás-bizonyítványt. Az utóbbiak februárban már vizs­gát is tesznek. Szövetkezetünk 16 dolgozója a Faipari Tudomá­nyos Egyesület tagjaként külön­böző előadásokon, szakmai ta­pasztalatcseréken, üzemlátogatá­sokon növeli tudását. A politikai oktatáson 21-en vesznek részt, a marxista—leninista esti egyetem­nek, és középiskolának is több hallgatója van. Szocialista brigádjaink tevé­kenységét dicséri az is, hogy az augusztusban rendezett kiskun napokon kiállított termékeinkkel egy arany- és két bronzérmet nyertünk. A kongresszusi fel­ajánlások között szerepelt egy olyan pont is, amely 155 tanyai kisdiáknak szerzett örömet. A városi tanácstól kapott anyagból brigádjaink mintegy 80 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val öltözőszekrényeket készíteti tek a tanyai kollégium lakói ré­szére. O. L. • Kis Sz. János már majdnem egy évtizede dolgozik a szö­vetkezetben. Most elhatározta, hogy szakmunkásként dolgo­zik tovább a hétszeres szocia­lista Petőfi brigádban. Felvé­telünkön Kocsis Béla műve­zető (jobboldalt) egy marógép helyes beállítását oktatja. Tobozgyűjtők a fenyvesekben S okasodó fenyőfák az utcá­kon és a családi otthonok­ban a karácsonyt jelzik, s az emberi kapcsolatok szép ün­nepén ez arra is figyelmeztet ben­nünket, hogy közeledik az év vé­ge. Ilyenkor, a hagyományos számvetések időszakához érkez­ve. visszapillantunk a megtett út­ra és1 előretekintünk a várható eseményekre. Eredményeinkre, a munkában elért sikerekre emlé­kezünk. nem feledkezve el a ta­nulságokat adó. tapasztalatainkat gyarapító gondokról és nehézsé­gekről sem. Emlékeznek az em­berek, a családok, a nagyobb kö­zösségek, s felidézi a megtett utat szocialista hazánk népe. Nem azért tekintünk vissza, hogy emlékeinkben szoborrá me­revedjen a múlt. hanem azért, hogy a tapasztalatok, mint bő vi­zű forrás, táplálják gondolatain­kat és jövőre vonatkozó .tervein­ket. Formálják azokat külön-kü- lön és együttesen is, segítsenek el­dönteni: mi az. amit akarunk, vagy tennünk kell, s amit jobban kell végeznünk, hogy emberi — egyéni és közös — céljaink a szocializmus jegyében megvaló­suljanak. Ez a mostani időszak nagyon jelentős a magyar nép életében, hiszen a sorsdöntő történelmi ese­ménynek. felszabadulásunknak a 30. évfordulóját köszöntjük, s a kommunisták a párt valamennyi szervezetében készülnek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára. A számadás és visszatekintés is ennek megfele­lően egyrészt a napjainkhoz kö­tődő időszak tükre, másrészt elő- rémutat társadalmi fejlődésünk távlatai felé. Harminc évvel ezelőtt a há­borús pusztítások begyógyítá- sáért, a fásizmus maradványai­nak felszámolásáért, a demokrá­cia valóra váltásáért, majd a szo­cializmus alapjainak lerakásáért szálltunk síkra. Elmondhatjuk, hogy e három évtized népünk és szocialista hazánk felemelkedésé­nek történelmi korszaka volt. A szocialista építőmunka az el­múlt években és a mostani esz­tendőben is jó eredményeket ho • zotj. A gazdasági életben, az ipar­ban és a mezőgazdaságban, a ter­veket meghaladó eredményeket értünk el. Fejlődik a közoktatás, amely az ifjú nemzedéket a jövőre készíti fel. szélesebb síkon emelkedett a kulturális színvo­nal. A társadalmi élet minden te­rületén — a X. kongresszus alap­vető határozatait végrehajtva — előbbre jutottunk, s eredmé­nyeink nem csekélyek. A kong­resszus határozatait az élet iga­zolta, s a párt politikáját érvény­re juttattuk. Ahhoz, hogy a tö­megek támogatását megnyerjük, a lenini normák szerint kellett tevékenykednünk. Csakis így, a széles néprétegek támogatásával érhetjük el. hogy gazdaságunk és kultúránk előrehaladt, s az élet- színvonal is fejlődött. Ennek tu­datában mondhatjuk, s erre büsz­kék lehetünk, hogy a Magvar Népköztársaság magasabb fokon áll ma. s lendületesen, sikeresen előbbre haladt a szocializmus út­ján. N épgpazdaságunk tervsze­rűen. arányosan fejlődött. Intenzivebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Megvalósuló­ban van az a célunk, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett or­szágok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Iparunk korszerű­södött és a mezőgazdaság is tel­jesebben elégítette ki szükségle­teinket. A gazdasági éoítőmunka tapasztalatai azt mutatják, hogv gazdasági irányítási rendszerünk 'alapelvei — a szükséges igazítá­sokat is figyelembe véve, s azok által is — igazolódtak. Nyilvánvaló, hogy társadalom- politikai céljaink teljesítése ér­dekében következetesnek kell lennünk az új válaszok kimunká­lásában és gyakorlati véghezvite­lében, a gazdasági munkában is. A gazdaságban elért eredmé­nyünket különösen akkor tudjuk értékelni, ha figyelembe vesszük, hogv sok körülmény a munkát kedvezőtlenül befolyásolta., a ko­rábbiakhoz képest — főleg a kül­gazdaságban — bonyolultabb és nehezebb feltételek alakultak ki. Látnunk kell gazdasági tevékeny­ségünk nemzetközi _hátterét is. amelytől nem vagyunk ^szigetel­ve. Ilyen vonatkozásban több ne­gatív hatás érvényesül, mely szá­munkra is rosszaibb körülménye­ket teremtett. A külső feltételek ilyen változása szembetűnőbbé tette gazdasági munkánk gyenge pontjait is. Ügyelnünk kell arra. hogv a külső hatások ezt ne fed­jék el szemünk elől. A gazdaságban a jelenlegi hely­zet nagyon kemény munkát és következetességet kíván. Igényli a már régóta elfogadott céljaink határozott követését, a feladatok végrehajtását és az új körülmé­nyek figyelembevételét. Mindezt nem hagyhatjuk számításon kí­vül megyénk gazdaságában sem. Tovább kell erősíteni az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt a fejlesztés intenzív elemeit, javí­tani a termelés szerkezetét, ága­zati struktúráját, a korszerű kö­vetelményekhez igazítva növelni az exportképességet, érvényesíte­ni a messzemenő és célszerű ta­karékosságot. Ami a to­vábbiakat ille­ti, a megyei tervcélok he­lyes meghatá­rozású, a terv­szerű arányos fejlődés bizto­sítása kiemel­kedő jelentősé­gű politikai feladat. EgVr ben alapvető feltétele a me­gyében az or­szágos gazda­ságpolitikai cé­lok hatékony érvényesülésé­nek. az általá­nos "fejlődéssel való lépéstartásnak, a társada­lompolitikai célok mind telje­sebb megvalósulásának. Ami biztató és sok reményre jogosít bennünket: a munka új lendületet kapott a X. kongresz- szus és a felszabadulási évfor­dulóra kibontakozott munkaver­sennyel. s az összefogás kiemel­kedő példájának lehettünk tanúi az őszi mezőgazdasági munkák során is. S Szocialista fejlődésünk elvá- I laszthatatlan a társadalmi “ élet és közgondolkodás mindenkori állapotától. Társadal­munkban erősödött a marxiz­mus—leninizmus eszméinek be­folyása. 'szélesebb és mélvebb lett hatóköre. Emelkedett városban és falun — még a tanyákon is — a nép műveltségi színvonala. A szo­cialista közgondolkodás, magatar­tásnormáink tért hódítanak és mindinkább meghatározókká vál­nak. Meggyőződésünk, hogy a — dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását befolyásoló — munkásosztály politikai öntu­data fejlődött, a parasztság tö­megei a szocializmus felé fordul­tak, értelmiségünk többsége esz­meileg is a szocialista irányba fejlődik, s támogatja a párt po­litikáját. A társadalom tudati állapotá­ban ugyanakkor negatív jelensé­gek is érzékélhet ők. Mi a szo­cialista ideálokat, a kollektív, az önzetlen, a társadalom érdekeiért küzdő ember személyét, állítjuk előtérbe, ugyanakkor helyenként felüti fejét a kritikátlanság és a polgári. kispolgári nézetekkel, életvitellel szembeni megalkuvás. Miközben eaves közösségek tag­jai úgy érzik, hogy nem kapják meg. amit munkájuk alapján megérdemelnének, vannak cso­portok és ecvének. akik ügyeske­désük révén nagyobbal markol­nak a közösből, mint ami járna nekik tényleges tevékenységükért. Az anyagi «érdekeltség elvét ter­mészetesen továbbra is érvénye­sítjük. de csak olv módon. Hogy az ne menjen a közösség rovásá­ra. Magyarán szólva: a társada­lom egészével együtt boldoguljon az egyén. Tudatában vagyunk annak is. hogy az eevéni. a csoport és a társadalmi érdek harmóniájának megteremtésében nem létezit olyan automatizmus és szabói' ' zó. amely, pótolná a politika. munkát, az erkölcsi tényezőket, vágy szükség esetén a törvényes beavatkozást. Ezekkel az eszkö­zökkel mindig az egész társada­lom érdekeit kell szolgálni, még akkor is. ha ezek időnként szem­betalálkoznak egyes személyek pillanatnyi érdekeivel. Amikor kispolgáríságról beszé­lünk, ezt a fogalmat nem szűkít­hetjük le az anyagiasságra. A kis­polgári szemlélet és magatartás társadalmilag nem kevésbé veszé­lyes vonása a közügyektől való távolmaradás, visszahúzódás és szociális érzéketlenség. A kispol­gár azért él. hogy fogyasszon, mi pedig azért akarjuk az anyagi ja­vak bőségét megteremteni, hogy értelmesebb és teljesebb legyen az emberi élet. Ehhez pedig első­sorban a munka igazi tekintélyét és becsületét kell kivívnunk, a közösségi gondolkodást és maga­tartást, a szabad idő értelmes fel­használását elérnünk. M egyénkben a felszabadulás óta, s különösen az utóbbi -évékben végbement jelen- ' tős változások alapvetően érintet­ték a társadalom osztályszerkeze­tét és ösz- szetételét. A politikai és társadalmi vo­natkozásban eddig is ve­zető szerepet betöltő mun­kásosztály számszérűsé- gében és a közéletben be­töltött helyét tekintve is a megye legje­lentősebb osz­tályává fejlő­dött. Nálunk Bács-Kiskun- ban, megyénk jellegénél I fogva, változatlanul magas a szö­vetkezeti parasztság és más ’me­zőgazdasági dolgozók aránya, s növekszik az egyéb társadalmi ré­tegek súlya is. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy - sajátossá­gainkat is figyelembe véve —- rendszerünk legfőbb politikai alapja: a munkás—paraszt szö­vetség méginkább az össztársa­dalmi érdekek hordozója és nél­külözhetetlen forrása. A szocialista építömunkát me­gyénk területén is úgy végezzük, hogy e szövetségre támaszkodunk. Abból indulunk ki, amit pártunk- hosszú ideje képvisel, hogy a szö­vetségi politika révén a szocialis­ta építőmunkában egyre .szilár­dabbá ötvöződik a ’ társadalom, a szocialista nemzeti egység. Társa­dalmunk minden osztálya és alap­vető rétege érdekelt a szocialista célokban és erősödik az egyetér­tés is közöttük, ennek megfele­lően a népfrontpolitika nem át­meneti. rövid időszakra szóló tak­tikai összefogás, hanem az osz­tálynélküli társadalom megterem­téséig: követelmény. S ebben a történelmi korszakban a társada­lom osztályai és rétegei közötti érdekkülönbségek nem szembeke­rülésre ’és eltávolodásra vezetnek, hanem már az össztársadalmi ér-» dek érvényesülésével az egymás­hoz való közeledés út ián oldód­nak meg. Fontos számunkra annak szám­bavétele is. hogy mi a marxizmus —leninizmus talaján állunk, s társadalmunkban mindinkább e világnézet befolyása a meghatáro­zó, politikai szövetségeseink kö­zött azonban vannak más világ- ^nézetű emberek is. Miközben ezt természetesnek tekintjük. úsv dolgozunk együtt, hogy elérjük, közös céljainkért való közös erő­feszítésekben. eszméink síkján is mind közelebb kerüljenek hoz­zánk. A nézetek és álláspontok kö­zeledése természetesen nem mehet végbe viták nélkül. Most, amikor a párt kongresszusi irányelvei napvilágot láttak, vár­ható és szükségszerű, hogy a dol­gozó nép elé tárt pártdokumen- tum széles körű érdeklődést és véleménycseréket vált ki a társa­dalom minden rétegében. A kö- zö-- célokéit a ',/ueialista demok- a jogyeben folytatott, viták rán — mindenekelőtt | pártban - kialakul az egységes értelme­zés cselekvés, amely szükséges ahhoz, hogy megnyerjük párton- kívüli barátaink, szövetségeseink, a megye lakosságának aktív tá­mogatását. . _ • Jelenlegi helyzetünk tömören úgy jellemezhető, hogy a szocia­lizmus pozíciói és hadállásai szi­lárdak, az élet minden területén előrehaladás tapasztalható. Mi­közben az alapvető vívmányok­ban vitathatatlan eredmények születtek, az építőmunka során szinte törvényszerűen mindig új, megoldatlan kérdések is keletkez-. nek. Vannak objektív okokból és szubjektív hibákból eredő prob­lémák is. Olyanok, amelyek egy­részt tőlünk független körülmé­nyekből, másrészt a végrehajtás gyengeségeiből fakadnak. Ezekkel nyíltan szembe kell néznünk. Mi­közben politikánk fő irányvona­lának állandóságát és változat­lanságát hangsúlyozzuk, nem fé­lünk elismerni azt. amit nem jól csináltunk Sőt, mi magunk keres­sük meg és tárjuk fel azokat a fejlődés során keletkezett elleni- mondásokat, amelyek felszámolá- , sára tervek kellenek, nehogy a megoldás elodázása bizonytalan­ságot keltsen. Számolunk azzal is, hogy lehetnek jobboldali vagy túl­zó balos értelmezések, felnagyítá­sok. de ezeknek sem most, sem a jövőben nem engedünk teret. A helyes irányvonaltól nem enged­jük eltéríteni politikánkat. Nagy szükség van arra a poli­tikai érzékre, amely segít bennün­ket a/ mindenkori reális helyzet­kép kialakításában. Nem lehet egyetérteni azokkal, akik a nega­tív jelenségeket eltúlozzák. Ha az ilyen hangulatok hatása alá ke­rülnénk, akkor a helyes intézkej dések és a távlatokba is tekintő tervszerű munka helyett szélső- • séges, a közhangulatot rontó csap­kodásokba kezdenénk. De azokat sem támogathatjuk, akik a másik szélsőségbe esve csak azt látják, hogy a szocializmus előretör, s a kedvező kép miatt nem veszik észre a gondokat, azt hiszik, hogy a bevált gyakorlaton sehol és sem­mit sem kell igazítani. A tudományosan is alátámasz­tott realitásokból indulunk ki. Politikánk a társadalom mai szintjét veszi alapul, s a szocia­lizmus perspektíváira, a jövőre mutat, Ez a politika elveiben azo­nos és állandó, s érvényesül ben­ne a folyamatosság, amelyet im­már tizennyolc év óta a párt min­den egyes kongresszusa megerő­sített és a szükséges területeken tovább fejlesztett. Fő vonalában ez ma is érvényes. J övőre vonatkozó terveink készítésénél szilárd ala­pokra építhetünk. A tár­sadalmi összkép minden előzőnél kedvezőbb. A XI. kongresszus vá­laszt fog adni a felvetődő kérdé­sekre, arra is, amit egyesek mes­terségesen megkérdőjeleznek. Megerősíti pártunk tevékenysé­gét, marxista—leninista elveinket, bevált politikánkat, s alkotó mó­don továbbfejlesztett vívmányain­kat. Megvédjük. fejlesztjük és gyarapítjuk ezeket. Az a szándék és elhatározás vezet bennünket, hogy a fejlődés szocialista voná- . sait erősítsük tovább, s a távlati sélokm részfeladatokban is meg- • felelően -érvényesüljenek. Fokoz­zuk a szocializmusért tevékeny­kedő emberek alkotó kedvét, s megerősítjük a szocializmus hí­veiben a meggyőződést, hogy to- ■vább megyünk utunkon. Szocialista céljaink megvalósí­tásáért jó úton járunk. Az álta­lános világpolitikai» helyzet szá­munkra kedvezően alakul. Test­véri szövetségünk a Szovjetunió­val, a többi szocialista országgal, a haladás és béke erőivel tovább szilárdul és fejlődik. A nemzet­közi' kapcsolatokban tért hódít a különböző társadalmi rendszerű országok békés <• mellett élése, erősödik a/ » .u- , — és e_.küzdelembon a n-iáink jó Oldalon áll. . Ünnepeinken kenj feledhetjük: egész jövőnk, szép emberi cél­jaink iíiapja a munka, s/iirgalom és összefogás. Erre építjük biza­kodásunkat most is. amikor csa­ládunknak. megyénk lakosságá­nak. országunk népének, szocia­lizmust építő barátainknak, s minden jószándékú és mí akaratú embernek örömteli békét és ha­ladást kívánunk. # Sós Károly csiszoló munkaviszonya szinte egyidős a szövetkezettel, az alakulás után alig pár hónappal kérte felvételét s azóta is az egyik legjobb dolgozóként tartják számon. Felvételünkön egy szek­rényalkatrészt csiszoi. (Opauszky László felvételei) KONGRESSZUS Óvodaépítési mérleg Baján Rangos zenei tervek Kecskeméten \ • 1 ... l H ' j ' Vy .1 ., Megkezdődött a puska nélküli vadászat az Alföldön. öt megye — Bács, Békés, Csongrád, Szol­nok és Hajdú — vadásztársaságai között vándorolnak a hálók, a vadbefogó eszközök. Bács-Kiskun megyében ezekben a napokban a nyulát csapdázzák, három, egyen­ként négyszáz méter hosszú kerí­tőhálóval. A tervek szerint hét­ezer élőnyulat értékesítenek, fá­cánból, fogolyból pedig négyezret röptéinek hájóba. Az élővad be­fogásra kijelölt területeken _ pus­kás vadászatot nem engedélyez­nek a vadásztársaságok. A te- nyészállomány hazai frissítésére, Illetve külföldi értékesítésre be­fogott apróvadat állategészség­ügyi vizsgálat után továbbítják a megrendelőkhöz. (MTI) Gyűjtik a tobozt a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság homoki fenyveseiben. Az itteni erdőségek örökzöld fái 1 termelik meg az ország fekete- és erdei fenyő magszükségletének kéthar­madát. Erre a célra az idén is több mint 20 vagon tobozt kell összegyűjteni, s magját kiperget­ni. A tervezett mennyiség nagy­része már pergetésre vár, amire januárban kerül sor. A „faszir- mokból” hatvan—hetven fokos melegben pattogtatják ki a mag­vakat, s az így nyert szaporító­anyagot megfelelő hőfokon tá­rolják a tavaszi vetésig, illetve az értékesítésig. A homoki erdő­sítésekhez ebből nevelik a tűle­velűek millióit. A közelmúltban újabb óvoda nyílt Baján, az Árpád téren, egy e célra átalakított régi épületben. Az intézményben’ további ötven kisgyereknek jutott hely. Ezzel csaknem 250-re nőtt az 1971 óta elkészült új óvodai helyek száma a Bácska-vidék központ­jában. Jövőre még egy ötvensze- mélyes gyermekintézmény meg­nyitását tervezi a városi tanács. Az öt év alatt öszesen megvaló­suló, mintegy 300 óvodai hely nagymértékben köszönhető a vá­ros ipari és más gazdálkodó szer­vei által nyújtott hathatós támo­gatásnak. Egy teljesen új, 150 személyes óvodát is terveznek. Ezt az épülő Baja-Üjváros kapja maj<j meg. Nagyszabású zenei programok­ra kerül sor a jövő évben Kecs­keméten. A már hagyományos hangversenyek folytatásán kívül, április 20-tól május 13-ig tavaszi zenei heteket rendez Kodály Zol­tán szülővárosa. A másodízben sorra kerülő eseménysorozaton ének- és zenekari hangversenye­ket, 1 zenei tárgyú előadásokat tartanak majd, elsősorban az if­júság számára. Kiemelkedő ese­mény lesz a Kodály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézet jövő évi felavatása Kotíaly városában. A kétévenként megrendezendő or­szágos népzenei találkozó ösze- liivása ugyancsak 1975-ben ese­dékes. Erre szeptember 5—6—7- én kerül sor, a népzene, a népdal több száz kiváló terjesztőjének, kutatójának részvételével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom