Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

A MEZŐGÉP TISZAKÉCSKEI GYÁREGYSÉGE Egy hónappal korábban teljesítette tervét A MEZŐGÉP Vállalat legfőbb kongresszusi versenyfelajánlása 1974-re az volt, hogy az éves tervet december 15-ig valameny- nyi gyáregysége teljesíti. A vál­lalat tiszakécskei üzeme már no­vember 30-ra elérte, sőt túl is teljesítette ez évi 77.5 millió fo­rintos termelési előirányzatát. A kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben részt vesz a tiszakécskei gyáregység teljes, kétszáz tagú > kollektívája. A fő vállalás teljesítése mellett határ­időre elkészítettek társadalmi munkában egy ezer négyzetmé­teres betonutat, amely a belső szállításokat teszi gördüléke­nyebbé. Több más felajánlás kö­zött eleget tett a kollektíva a 3 százalékos anyagmegtakarításra tett ígéretének is. Az MSZMP XI. kongresszusának tiszteletére újabb brigádok tűzték ki célul a szocialista cím megszerzését. A MEZŐGÉP tiszakécskei gyáregységének termékszerkeze-: tében a szemestermény-felhordók játsszák a főszerepet. Az év első 11 hónapjában összesen 430 da­rabot állítottak elő a jó hírnév­nek örvendő mezőgazdasági gép­ből. Az óránként 40 tonna telje­sítményű felhordó korábbi 400 órás gyártási idejét az idén jobb munkaszervezéssel és felszerszá- mozással 300 órára csökkentet­ték. Egy modern festőműhely be­rendezésével jövőre tovább rövi­dítik a felhordók előállítására fordított időt. 1975-ben egyébként — az eddigi megrendelések sze­rint — 600 szemestermény-fel- hordó készül a tiszakécskei gyár­egységben. November 30-ig elvégezték 130 Diesel-targonca felújítását, s gyártottak 20 darab 50 köbmé­teres tranzit tárolótartályt is az üzem dolgozói. Az utóbbi ter­mékből 1975-ben előreláthatólag nyolcvanat állítanak elő, viszont kapacitás híján kevesebb targon­ca felújítására vállalkoznak. Két évvel korábban még csu­pán 27 millió forintos termelési előirányzatot teljesített a ME­ZŐGÉP kécskei gyáregysége. Ta­valy 43 millió forintos árbevételt értek el, az idén pedig már a terv túlteljesítésével megközelí-vj tik a 9Q millió forintos temßsLj lési értéket. Sj A. T. ' Együttműködés a termelés fejlesztésére A Középmagyarországi Pince- gazdaság a szerződéses kapcsola­tokon túlmenően termelési együttműködést is kialakított partnereivel. Műtrágyát, növény­védőszert juttatott a gazdaságok­nak, amelyek árát a szüretkor kellett kiegyenlíteni. A kapcsola­tok további bővítését szolgálja az az együttműködési szerződés, amelyet kedden vkötöttek Kecs- Jtgméten az állami pincegazdaság székházában. Ennek az a lényege, hogy a hosszúlejáratú szerződéses kapcsolatokban levő nagyüzemi szőlőtermesztő gazdaságok részére termelésfejlesztést elősegítő, szol­gáltatásokat nyújtanak a Kerté­szeti Egyetem főiskolai karának és a megyei AGROKER vállalat­nak bevonásával. A megállapodás szerint a főis­kolai kar tudományos segítséget nyújt a növényvédőszerek éssze­rű, takarékos felhasználásához. Az AGROKER pedig tanácsadás­sal szolgál a forgalomban levő kémiai szerek használatát illetően. Ez az együttműködés mintegy negyven mezőgazdasági nagyüze­met érint a megyében. A megál­lapodást dr. Filius István, a fő­iskolai kar igazgatója, Páífi Pál, az AGROKER igazgatója, vala­mint Bajzák Béla, a pincegazda­ság igazgatója írta alá. Döntőben a Béke és a Petőfi brigád A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat hat szocialista bri­gádja mérte össze tudását hét­főn este az gZMT által a felsza­badulás 30. évfordulója, valamint a párt XI. kongresszusa tisztele­tére meghirdetett, ötfordulós kulturális vetélkedő vállalati döntőjében. A vetélkedő résztve­vői igen alapos felkészülésről tettek tanúságot mind az 1848— 49-es szabadságharc és az 1919-es Tanácsköztársaság. mind az 1945-től napjainkig terjedő törté­nelmi eseményekről. A vállalati ■döntőbe jutott Béke, Petőfi, Ika­rus, Export, Bláthy valamint' az Inter-kereskedelmi brigád közül holtversenyben a szakmai kiváló Béke és az aranykoszorús Pető- fi-brigád jutott tovább a városi döntőbe. A forró hangulatú kulturális vetélkedő résztvevőinek a Kato­na József Színház művészei aján­dékműsorral kedveskedtek, tnint- -egy segítségként a városi döntő­be való felkészüléshez. A karácsonyi asztal meghitt légköre befelé Átirányítja az ember tekintetét. Enyhülést ke­resünk ilyenkor, s a világgal a családi kör­ből kitekintve keressük a kapcsolatot. De a való világ mégis úgy telepszik mellénk, úgy vesz részt életünkben, mint talán soha azelőtt. Ilyenkor su­gározza a TV egyébként is az év egyik leghosszabb műsorát, ilyenkor van legtöbb időnk rádió mellett ülni, vastag újságköteget átlapozni: ilyenkor be­széljük meg szűkebb kör­ben, ami foglalkoztat ben­nünket. Ezen a karácsonyon — mindnyájunk örömére — nem a feszült és mind jobban feszülő nemzetközi helyzetről kapunk hírt —, ha maradt is még elég há­borús góc. A vészterhes és nyugtalanító fronthírek helyett most inkább a bé- . ke irányában végrehajtott „frontáttörés rol cikkez­nek a lapok. Remény van rá, hogy fékeződik a fegyverkezési hajsza és csökkennek a vele kapcso­latos terhek mindenki számára. Beérőben tehat a Szovjetunió, a szocialista országok békepolitika.- jának kitartó törekvése. S van már egy közös szó­használat is: „visszafordíthatatlanná tenni az eny­hülés irányzatát’’. Ami mindnyájunk számára leg­fontosabb: a béke kilátásai tehát jót ígérnek éle­tünkben. De azért világunk képe távolról sem idillikus. A „harmadik világ’’ számos országába most csap vissza a hosszú gyarmatosítás következtében le­fékeződött fejlődés minden következménye: éhínség gyötör tízmilliókat, és az elemi létfenntartási esz­közökhöz is alig jutnak további százmilliók. | ­Ha meg a vezető tőkés országok felé figyelünk — a legcsekélyebb káröröm érzése nélkül mond­hatjuk: jobban hasonlítanak olykor migrén^ gyö­törte emberhez, mint a „bőség társadalmai"-hoz, ahogyan nem kis önelégültséggel nevezték magu­kat néhány évvel ezelőtf. James Reston, ismert publicista mutat rá: „A munkanélküliek száma az Egyesült Államokban 5,5 millió volt, a munkaerő 6 százaléka... A munkanélküliség a fizikai mun­kások körében októberben 6,8 százalékról 7,3 szá­zalékra, a négerek körében 9,8 százalékról 10,9 szá­zalékra emelkedett." Azt tálán már részletezni sem kell. hogy mik a következmények mcyris az USA-énál jóval gyengébb európai tőkés országok­ban, mint Anglia, Franciaország és Olaszország, hiszen a napi hírek bőséges tájékoztatást adnak e statisztikáról. T Jozzátartozik a teljes képhez, hogy a világot yma eddig soha nem látott arányú munka- megosztás köti össze, s így a szocialista országok nemzetgazdaságainak sem közömbösek a további kihatások. S ha ezzel kapcsolatban nekünk is vannak és- lesznek gondjaink, alaphelyzetünk azért merőben különböző a kapitalizmusétól. Ha nem is vagyunk — és nem lehetünk — sziget a világgazdaság tengerében, a szocialista tervgazdál­kodás, a KGST egyesített ereje, szoros együtt­működése és kölcsönös segítőkészsége — bárhogy is alakuljanak a dolgok — megőrzi tagországainak biztonságát és továbbra is megteremti a dinamikus előrehaladás feltételeit. Hazai viszonyaink jól tükrözik ezt a képet. Min­denkinek van munkája, és mindenki tudja: a jö­vőben is lesz. Valójában annyira távolivá és ide­genné Vált fogalmainktól a folyamat, ami a nyu­gati országokban nap mint nap lejátszódik; mun­kások és alkalmazottak tömege veszti el munká­ját annak reménye nélkül, hogy újat kapjon he-, lyette; kis egzisztenciák tömege megy tönkre és zárnak be boltjaik, műhelyeik, vagy eladják farm­jukat. Ilyen lehetőséget latolgatni nálunk elkép­zelhetetlen. hiszen a szocializmus nyújtotta feltéte­lek garantálják- a társadalmi biztonságot és a munkát. Karácsonyi asztalunk Való igaz az is, hogy gazdasági növekedésünk üteme nem produkál látványos magas számokat. Fejlesztéspolitikánkban az arányos, biztos és a hatékonyság növekedésén alapuló előrehaladásra összpontosítjuk erőinket. Az élet változásai, a mi­nőségi tényezők javulása azonban annál kézzel­foghatóbbak. A gazdasági biztonság fokát mutató statisztikai mérés lehetőségeinek legszélesebb ská­láján is azt az eredményt kapjuk, hogy az embe­rek hosszú távra és biza­kodva terveznek. Az idei ház- és lakásépítési elő­irányzatokat túlteljesítjük. A tartós fogyasztási cikkek vásárlása minden, eddigi­nél nagyobb arányú — kezdve a lakberendezéstől a gépkocsiig, vagy a ház­tartási gépesítésig. A fo­gyasztási sruktúra kimu­tat hatóan javult, táplál­kozás és ruházkodás dolgában is. A reáljövedel­mek az utóbbi három esztendőben a vártnak meg­felelően növekedtek, jóllehet áremelések is voltak. Igen módszeresen került sor az elmúlt években a társadalmi rétegek helyzetének vizsgálatára is, és több nagyjelentőségű intézkedés született. A munkások, a nők, az ifjúság, a termelőszövetkezeti tagok, a nyugdíjasok körülményeinek fejlesztése érdekében fontos gazdasági, pénzügyi és jogi dön­tések születtek. Ezek a statisztikailag kevésbé mér­hető dolgok, a társadalom tagjainak közérzete, biztonsága, a személyes boldogulás feltételeinek ja- - vulása szempontjából azonban nagyon is fontosak. Mindezekhez járulnak most a további előrehala­dásnak azok a tényezői,'amelyekre az MSZMP Köz­ponti Bizottságának Irányelvei rámutatnak, s ame­lyek alapul szolgálnak az MSZMP XI. kongresszu­sának munkájához. T~y természetesen a képhez más is tartozik. / Ja világgazdasági feltételek romlása önma­gában is azt diktálná, hogy jobb, hatéko­nyabb és áttekintőbb munkával kell, amennyire csak lehetséges, kiegyensúlyozni a hátrányokat és az ebből adódó elkerülhetetlen veszteségeket. Mint­hogy céljaink nem szorítkozhatnak csupán erre, hanem változatlanul fejlődni és előre haladni aka­runk, ez az erőfeszítések növelését követeli. Ha fenn akarjuk tartani a fogyasztás színvonalát — és nemcsak fenntartani, hanem egészségesen és arányosan növelni akarjuk —, akkor a termelés oldaliról nézve többet, olcsóbban és hatékonyab­ban kell előállítanunk. Azzal mindenkinek tisztá­ban kell lennie, hogy exportpiacaink igényesebbé, és sok esetben nehezebben megtarthatóvá váltak, mint azelőtt. Gazdaságunk pedig — éppen a tőkés inflációs nyomás miatt — a lehető legésszerűbb mértékig takarékoskodni köteles mindennel, amit devizáért kell beszerezni. Ennek elbírálása és okos szelektálása a gazdasági szakemberekre, vezetőkre- tartozik. A hozzáállás, a közszellem, a dinamikus gazdasági magatartás, a jogos „fogyasztói szemlé­let” kiegészítése a felelős állampolgári szemlélettel és a szocialista „termelői szemlélettel” viszont va­lamennyiünk leckéje. Gazdaságunkban — mint tapasztaljuk — meg­van a kellő rugalmasság, hogy alkalmazkodjék a kialakult új feltételekhez,. társadalmi-lélektani ér­telemben, s magatartásunkban megfogalmazott vá­lasz alakjában is. Kemény, dinamikus, realista gazdasági magatartással, szocialista lendülettel kell folytatni munkánkat. Legjobb üzemeink, vállala­taink, amelyek a kongresszus tiszteletére ilyen cé­lok érdekében kezdeményeznek, már sok jó példát mutattak erre. A karácsonyi asztal meghitt légköre tehát nem Á± feledteti velünk feladatainkat és az ország­ra, a világra nyíló kitekintést A békés, bol­dog ünnep akkor lesz teljes, ha mindenütt a vilá­gon szorongás és félelem nélkül ülhet asztal mellé az emberiség. Számvetés és előretekintés Irta: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára 3. oldal A dávodi víz 4. oldal Szívmelegítő i. oldal Hivatása - kertész 5. oldal Verához odament az iskola Hr 6. oldal Művelődés, irodalom, művészet 7—8. oldal A gdanski ötös ikrek 3. oldal XXIX évf. 301. szám Ára: 1,20 Ft 1974. december 25. szerda Az óesztendő vége előtt tizen­egy nappal, december 20-ra tel­jesítette tervét a Kiskunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Bács-Kiskun megye legnagyobb erdőgazdasága dolgozóinak az 1974-es üzemterv szerint 140 ezer köbméter fát kellett kitermel­niük. Ezt a feladatot még de­cember 10-re elvégezték. Munkájukat azonban folytat­ták tovább és terven felül még nyolcezer köbméter fát termeltek ki. Szükség volt erre a fára. Az ország árvízborította vidékein ugyanis megoldhatatlan felada­tot jelentett az ottani erdőgaz­daságoknak a faanyagok szállí­tása. így többek között a Kis­kunsági Erdőgazdaságnak kellett többletmunkát vállalnia ahhoz, hogy az ipar és a lakosság ellá­tásában ne legyen fennakadás. A gazdaság emellett a kiter­melt erdők helyének újra hasz­nosításában fejtett ki elismerésre méltó munkát 1974-ben az elő­irányzott 1022 helvett 1230 hek­táron emelték ki a fatuskókat és egyengették el a talajt. 30 hek­tár tuskókiemelést a Gemenci Er­dő- és Vadgazdaság körzetében i3 elvégeztek az erre a munkára al­kalmas nagy teljesítményű gé­peikkel. A Duna—Tisza közén sikere­sen véget ért az őszi erdőtelepí­tés. fásítás. A kiskunsági erdő- 'gazdaságban ebben az időszak­ban 459 hektáron létesült új er­dő A munka folytatódik tovább. Az 1975. tavaszán kezdődő te­lepítésnek egyik jelentős állomá­sa lesz. 'amikor a kecskeméti zöldövezeti erdő ültetésénél egy­millió hektárra emelkedik ha­zánk erdővel borított területe. Ebből az alkalomból országos ün­nepséget rendeznek márciusban Bács-Kiskun megyében, amely az erdősítésben, a mezőgazdasá­gi művelésre alkalmatlan ho­moktalajok fásításában az elmúlt három évtized alatt kiemelkedő szerepet töltött be. K. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az egymilliomodik hektár erdő a megyében AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom