Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

1974. december 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Az 1975. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) változnak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedé­sét a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos fel­adat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, Ijogy az építőipari válla­latok törekedjenek a belső tarta­lékok fokozott feltárására, javít­sák a munka szervezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági terme­lés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mező- gazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalma­zása és bővülése, a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelési lehe­tőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növényterme­lés 5—6 százalékkal nő. A gabo­nát a kedvezőtlen időjárás elle­nére megfelelő nagyságú terüle­ten elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szüksé­ges az ipari növények vetésterü­letének és termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterü­letének növelése, amit a központi intézkedések is elősegítenek. A lákosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyü­mölcsfélék termelése is. A fej­lesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőké- pesebb és éghajlati viszonyaink­hoz jobban alkalmazkodó nö­vényfajták arányának novelese. Az állattenyésztés termelési ér­téke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállattermelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatférőhelyek bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiá­jának javításával és jobb kihasz­nálásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyi­sége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 218 kg-ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A mű­trágyák, növényvédő szerek és a fehérjetakarmányok magas világ­piaci ára miatt igen fontos haté­konyabb felhasználásuk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási tel­jesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fej­lődésével összhangban — 1975- ben is dinamikusan, 6—7 száza­lékkal növekszik. Ennek érdeké­ben jelentősen bővülni fog a jár­műállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7-es út második pályája Székesfehér-, vár—Balatonaliga közötti szaka­szának építése. A személygépko­csi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irá­nyozza elő. ! A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gázda- ságt szabályozás alapján növek­szik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidőcsökken­tés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételéi 8—9 százalékkal emelkednek. A fo­gyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 száza­lékot. Az egy főre jutó reáljöve­delem 3,5 százalékkal, az egy ke­resőre jutó reálbér 2,5 százalék­kal nő. A kiskereskedelmi árufor­galom folyó árakon számítva kö­zel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-b^n. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000-rel több, 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53— 54 000 lakás építésével lehet szá­molni.'Ezen belül növekedni fog a többszintes társasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálóza­ta bővül. Az óvodai hálózat — el­sősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hely- lyel bővül. A bölcsődék nagy ré­sze az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltéte­leinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákott­honi helyet létesítenek. Jelentő­sen javul a napközi otthoni ellá­tás 'is. A középiskolai oktatás fej­lesztésére 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely. a szakmunkásképzés számá­ra pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 ta­nulóotthoni hely létesül. A közép­iskolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző iskolákba 61 000 első éves tanulót, a felsőfo­kú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tése érdekében a gyóevintézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fej­lődik a járóbeteg-ellátás is. Közel 100 úi általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munka­órával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhang­ban, a nemzeti jövedelemmel kö­zel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beru­házásaira 1975-ben 129—130 mil­liárd forintot irányoz elő. Az esz­közöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors és terv­szerű megvalósítására kell kon­centrálni, különösen nagy figyel­met fordítva a termelő célú nagy- beruházásokra, Ezért fontos fel­adat a beruházások műszaki-gaz­dasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivite­lezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyor­sabban azok a beruházások növe­kednek, amelyek az energiaellá­tás fejlesztését, valamint az élel­miszeripari-mezőgazdasági termé­kek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv cél­jainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok be­ruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakás­építés, a személyi- szolgáltatások és az egészségügyi-szociális ellá­tás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975- ben három új nagyberuházás (Me­cseki Ércbányászati Vállalat V. sz. Üzeme, 750 kV-os távvezeték és a debrecen—mátészalkai fi­nomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás meg­kezdésére az előkészítéstől füg­gően kerülhet sor. A célcsoportos és áz egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítha­tó eszközökkel is elsősorban a fo­lyamatban levők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruházásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, min­denekelőtt a gyorsan kivitelezhe­tő, a gazdaságos exportot növelő, vagy az importmegtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújta­ni. Külkereskedelmi forgalom Nemzetközi gazdasági kapcso­lataink a népgazdaság szükségle­teivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvaló­suló együttműködés további szé­lesítésével fejlődnek. A szocialis­ta országokkal az államközi egyezményekben rögzített elő­irányzatok szerint kell a külke­reskedelmi tevékenységet folytat­ni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés kü­lönböző formái, a termelési koo­perációk, a közös fejlesztések, szé­lesedik a szocialista integráció. Számolunk avval, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés or­szágokkal folytatott kereskede­lemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkeres­kedelmi egyensúly fokozatos javí­tásának követelményeivel. Ez a termékek exportképességének je­lentős növelését és aktív külke*. reskedelmi munkát követel. • A népgazdaság 1975. évi tervé­nek előirányzatai reálisak. Meg­valósításuk azonban a gazdálko­dás hatékonyságának lényeges ja­vítását követeli. Arra van szük­ség, hogy a vállalatok, szövetke­zetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását. (MTI) Szervezettebben, nagyobb politikai készséggel Irta: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa elő­készítésének egyik fontos szakasza befejeződött. Megyénkben csaknem ezer pártalapszervezeti taggyűlésen értékelték az elmúlt négy évben végzett munkát. Beszámoltak arról, hogyan hajtották végre a X. kongresszus határozatait, miként tettek eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket a leg­utóbbi választáskor a párttagság megfogalmazott. A beszá­moló taggyűlések gazdag tapasztalatokat adtak a további pártmunkához: elemzésükre, értékelésükre többször is szük­séges még visszatérnünk. A jó politikai légkörben és mindenütt munkaértekezlet jel­leggel lezajlott taggyűléseket a párttagság nagy érdeklődéssel kí­sérte. A résztvevők mintegy 30 százaléka kért szót és kifejtette véleményét a vitában. Mind a taggyűlési beszámolók, mind a viták meggyőzően bizonyították, hogy az elmúlt négy évben to­vább erősödtek a pártalapszerveze- tek, eredményesen dolgoztak a X. kongresszus, a megyei párt­értekezlet határozatainak meg­valósulásáért. Irányítói és szerve­zői voltak a megye társadalmi és gazdasági életében végbement fejlődésnek. Minden területen ér­vényesült a párt vezető szerepe, fejlődött a pártszervezetek irá­nyító és ellenőrző tevékenysége. A beszámolók többsége nem csupán leltárszerű összegezését adta a szervezeti élet eredmé­nyeinek, hanem elemző, mérle­gelő áttekintést a kommunisták politizáló ténykedéséről, s annak a szűkebb környezetre, az embe­rek gondolkodásmódjára, maga­tartására gyakorolt hatásáról. A számvető taggyűlések tehát arra is választ adtak, mennyire váltak a pártszervezetek környezetük szocialista átformálásának tuda­tos központjává, hogyan és mi­lyen hatékonysággal hasznosítot­ták lehetőségeiket a szocialista eszme terjesztése érdekében. Ez a válasz pedig egyételműen pozitív, még akkor is, ha az eredményesség tekintetében ta­pasztalhatók eltérések a pártszer­vezetek között. Szervezetten töre­kedtek az alapszervezetek a köz­ügyek intézésben való részvétel lehetőségeinek bővítésére, örven­detesen növekedett az elmúlt négy évben azoknak a száma, akik vállalva a közéleti tevé­kenységgel járó megbecsülést, de gondokat is. konkrét pártmegbí­zatást vállaltak és teljesítettek. Egységes, határozott cselekvés Minden területen következete­sebben érvényt szerezni a felsőbb pártszervek határozatainak, poli­tikánknak; egységesebb és hatá­rozottabb cselekvést a politika gyakorlati megvalósításában — ez a nagy fontosságú követelmény állt pártalapszervezeteink előtt a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során. A beszámolók és a viták tapasztalatai egyaránt arról vallanak, hogy a határoza­tok végrehajtása minden szinten erősödött, következetesebbé vált az ellenőrzés, a végrehajtás segí­tése. Azt is, vjlágosan tükrö.ztélcazQn- ban a taggyűlések, hogy a párt politikájának általános ismerete nem elég, annak megvalósításá­ban cselekvőn kell részt venni. A taggyűlések vitái nyomán tovább erősödött az a szemlélet, hogy minden kommunistának köteles­sége a közvetlen környezetében, a munkahelyén a párt politiká­jának következetesebb képvisele­te. mindenekelőtt a személyes példamutatás, a meggyőzés esz­közével. A közös sikerekről éppúgy, mint a gondokról, a pártélet fej­lődéséről, felelősséggel szóltak a kommunisták a taggyűléseken. A pártalapszervezetek munkastílu­sának fejlődését jelzi, hogy nem hallgatták el az eredményeket, de nem is túlozták el azokat. A két kongresszus közötti időben a kommunisták, a pártszervezetek meghatározó szerepet töltöttek be a gazdasági, társadalmi, politikai élet minden területén. Az alapszervezetek beszámolói­ban mindenütt részletesen ele­mezték az üzem, vállalat, terme­lőszövetkezet. az adott munkate­rület gazdaságának helyzetét. Ér­tékelték. mennyire váltak a mun­kahely hasznára a kommunisták kezdeményezései', a személyes példamutatásuk, a bírálat és az észrevételezés. A legtöbb párt- szervezetben a gazdaságszervező munka fejlődésének feltételeként a pártszervezet és a gazdasági vezetők kapcsolatának javítását, a rendszeres beszámoltatást és ellenőrzést jelölték meg feladat­ként. A taggyűlések tapasztalatai ez­úttal is arról vallanak, hogy ahol rend van a pártalapszervezetben, ott a környezetében is rendjén mennek a dolgok. A közvetlen környezet alakulásában megha­tározó szerep jut a párttagok magatartásának. S ez a szerep semmi mással nem pótolható. Ennek felismerése kell. hogy ve­zesse a pártszervezeteket a nép- gazdasági tervek helyi, sikeres végrehajtásához szükséges felté­telek megteremtésében is. Jelentős a pártalapszervezetek feladata a gazdaság minden terü­letén a helves szemlélet kiala­kításában és méginkább a végre­hajtás. ellenőrzésében, a gazda­ságban rejlő tartalékok jobb ki­használása, így a munka terme­lékenységének növelése, az üzem- és munkaszervezés, az ésszerű ta­karékosság és mindazok a fel­adatok. amelyeket a XI. kong­resszus irányelvei rögzítenek, személyés példamutatást, egysé­ges és határozott cselekvést kö­vetelnek meg a kommunistáktól, a pártszervezetektől. A párt poli­tikájának következetes képvisele­te alapkövetelmény minden kom­munista számára. Fokozott követelmények A taggyűlések tapasztalatainak összegezésekor az is kitűnt, hogy néhány alapszervezetben — arra hivatkozva, hogy „ezt a témát már sokszor tárgyaltuk, minden­ki ismeri” — megkerülték a fe­szítő problémákat. Helyenként előfordult, hogy a beszámoló fel­sorakoztatta az elmúlt négyévi taggyűlések főbb napirendi té­máit. érintette az ezekkel kap­csolatos munkát, de nélkülözte az elemzést, és a következtetések le­vonását. . Nem véletlen, hogy a taggyű­lések vitáiban sokoldalúan felve­tődtek a fejlődésünk árnyoldalai is. Némelyütt a hiányos politikai nevelő munka, az engedékeny­ség miatt jelentkeznek problé­mák. A kispolgárias önzés, jog­talan előnyszerzés, az ügyeskedés nem egyszer okoz gondot a párt- alapszervezeteknek. Pedig ha gyakori az ilyen jelenség, annak társadalmi hatása igen veszélyes és káros. Demoralizálja a párt- szervezet erőit, bénítja a cselek­vőkészséget. nehezíti az aktivis­ták munkáját. Jogos tehát a tag­gyűlések vitáiban megfogalma­zódott igény: fokozzuk a követel­ményeket, a párt erkölcsi tiszta­ságának védelmét. Az alapszer­vezetek feladata, hogy növeljék a párttagok egymás iránti fele­lősségérzetét és figyelmességét. Nagy hangsúlyt kapott a viták­ban a munkahelyi légkör alaku­lása, az üzemi demokrácia hely­zete. Számos helyen nem tartot­ták elegendőnek az eddigi intéz­kedéseket. A helyi lehetőségek jobb kihasználását sürgették: a bátrabb véleményalkotást, és a munkások bevonását az üzemi közéletbe. Valamennyi taggyűlésen a je­lentőségének megfelelően foglal­koztak a kongresszusi, a felsza­badulási munkaverseny-mozga- lommal. annak eredményeivel. Nem egy helyen pedig konkré­tan megfogalmazták a munka­verseny mai legfőbb feladatait. Számos, ezzel összefüggő javas­lat a minőség javítását, a jobb üzem- és munkaszervezést, s nem utolsósorban az ésszerű takaré­kosságot szorgalmazta. Az üzemi, munkahelyi demok­rácia fejlesztésében meghatározó szerep jut a pártcsoportoknak. A párt e legkisebb egységeiben a kommunisták személy szerint is felelősek azért, hogy a mun­katerületükön rend legyen; rend­szeresen tájékoztassák párton kí­vüli társaikat az időszerű politi­kai, társadalmi, gazdasági kérdé­sekről. örvendetes, hogy e vonat­kozásban is figyelemre méltó az előrehaladás az alapszervezeti pártmunkában. A lenini elvek erejével Valamennyi taggyűlésen megfe­lelően értékelték a párt belső életével kapcsolatos munkát. Míg évekkel ezelőtt a pártszervezetek titkáraira aránytalanul nagyobb teher hárult a vezetőségen belül, ezúttal a kollektív vezetés erősö­déséről adhattak számot a beszá­molók. A lenini pártvezetés sar- kallatos tétele, a kollektív veze­tés elve és gyakorlata a pártalap­szervezetek többségében megva­lósult. A pártszervezetek általában ön­állóan. a helyi adottságokhoz igazodón, sikeresen végezték munkájukat az eltelt négy évben. E munka eredményességét és ha­tásfokát tekintve azonban — mint az a beszámolókból is ki­tűnt — akadnak eltérések. Ebben szerepe van annak a sajátos kö­zegnek, amelyben ténykednek: az ipar. mezőgazdaság, kereskede­lem. közlekedés, a település nagysága vagy éppen a helyi szokások. Hiszen mindezek nem hagyhatók figyelmen kívül, sőt, megkülönböztetett gondosságot kívánnak a pártmunkában. A sa­játosságokhoz mind jobban iga­zodó és javuló munka ellenére is fontos, hogy a környezet sokré­tűségével méginkább számoljanak a pártszervezetek. Mennyiség és minőség A pártmunka hatásfokát érint­ve, a pártszervezetek taglétszáma is szóba került a vitákban. A kis létszámú alapszervezetek is dol­gozhatnak jól, eredményesen. A munka minősége, hatékonysága, az alapszervezetek hatókörének nagysága, a párt politikájának érvényre jutása ugyanis nem a létszám, hanem a párttagok esz­mei felkészültségének, politikai aktivitásának, cselekvőkészségé­nek, szervezettségének függvénye. A pártcsoportok a beszámoló taggyűlésre történő felkészülés­ben csakúgy, mint az elmúlt négyévi pártmunkában, jelentős feladatokat vállaltak magukra, s ezeket eredményesen elvégezték. A pártcsoportülések ösztönöztek a vitára, s az ott elhangzottakat A következő lépés a pártvézetőségek jól hasznosí­tották a beszámolók elkészítésé­ben. A pártcsoportok munkája jelentősen fejlődött, de általános az igény a tevékenységük további erősítésére. Számos helyen a párt­csoportok kérték a pártvezetősé­get, s a gazdasági, hivatali, intéz­ményi vezetést, hogy bátrabban támaszkodjanak a segítségükre. A négyévi munka értékelése, s annak megvitatása együttesen tárgyilagos képet adott a párt- szervezetek munkájáról, az ered­ményekről és a gondokról egy­aránt. A felsőbb pártszervek fel­adata, hogy a beszámoló taggyű­lések tapasztalatait behatón ele­mezzék, és reagáljanak az el­hangzott kérdésekre, javaslatokra. A beszámoló taggyűlések ösz- szességében jól szolgálták a XI. kongresszusra történő felkészü­lést. A párttagság figyelme már a januári taggyűlésekre, összpon­tosul. amelyeken megvitatják a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, s a Szervezeti Sza­bályzat módosítására vonatkozó javaslatot. Az alapszervezeteknek gondoskodniuk kell róla, hogy a dokumentumokat mindent párttag megismerje, s hogy azokat a pártcsoportok megvitassák. Egyidejűleg a beszámoló tag­gyűléseken megválasztott jelölő bizottságok értsenék szót vala­mennyi párttaggal, kérjenek vé­leményt a vezetőség munkájáról, és a párt káderpolitikai elveinek megfelelően alakítsák, ki javas­latukat az alapszervezet ve­zetőségére. Nem kis mér­tékben a megbízatásuk jó tel­jesítésétől függ, hogy a januári taggyűlésen olyan vezetőségeket válasszanak, amelyek alkalma­sak a párt politikája helyi meg­valósításának szervezésére és irá­nyítására. Nagyon fontos tehát, hogy olyan kommunisták kapja­nak bizalmat a tagságtól a kö­vetkező időszakra, akik e biza­lommal alkotó módon tudnak élni. Meggyőződésünk, hogy a beszá­moló taggyűlésekhez hasonló tervszerűség, igényesség, és akti­vitás jellemzi majd a januári taggyűléseket is, bizonyítva a megye kommunistáinak, pártszer­vezeteinek a párt politikájáért, a társadalmi haladásért érzett fe­lelősségét. Mélykúton „csarnokgyártő” csarnokot építenek A Mélykúti Vegyes és Építő­ipari Szövetkezet egy olasz cég­gel együttműködve műhelyek, raktárak, áruházak létesítésére alkalmas könnyűszerkezetes, acélvázas csarnokokat gyárt. A csarnokok belmagassága 3 és 7 méter között variálható, s a típus előnyös tulajdonsága még az is, hogy a beépített alapterület az ötméteres elemek révén bármi­lyen nagyságúra bővíthető. Az olasz partner az acélszer- kezeteket állítja elő, a mélykúti szövetkezet pedig a térelválasz­tó alumíniumelemeket, álmeny- nyezeteket és tetőfedő elemeket gyártja. 1974-ben annyi elemet készítettek a szövetkezet dolgo­zói, amennyiből egy 10 ezer négyzetméteres csarnokot' lehet­ne összeállítani. A tömeges elő­állítás a jövő év első felében kez­dődik. amikorra e célra elkészül a képünkön látható csarnok, amelyet háromezer négyzetméte­resre terveztek. (Tóth Sándor felvétele.) Szintetikus emberi inzulin A svájci Ciba—Geigy vegyipa­ri konszern kutatóinak első íz­ben sikerült előállítaniuk szin­tetikus emberi inzulint. Az inzulin, a szervezet számá­ra nélkülözhetetlen hormon, az anyagcsere szabályozásában ját­szik fontos szerepet. Az inzulin elégtelensége váltja ki a cukor- betegséget, melynek egyetlen gyógyszere eddig az állatok has­nyálmirigyéből kivont inzulin volt Az emberi inzulin szinte­tizálására a Ciba—Geigy kutató- csoportjának tagjai megtették az első fontos lépést, s ebből kiin­dulva a közeljövőben meg kell találni az inzulin ipari előállí­tásának módját (AFP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom