Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
1974. december 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Az 1975. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) változnak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, Ijogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mező- gazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges az ipari növények vetésterületének és termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit a központi intézkedések is elősegítenek. A lákosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőké- pesebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának novelese. Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállattermelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatférőhelyek bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 218 kg-ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédő szerek és a fehérjetakarmányok magas világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb felhasználásuk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975- ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7-es út második pályája Székesfehér-, vár—Balatonaliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. ! A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gázda- ságt szabályozás alapján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidőcsökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételéi 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-b^n. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000-rel több, 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53— 54 000 lakás építésével lehet számolni.'Ezen belül növekedni fog a többszintes társasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hely- lyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napközi otthoni ellátás 'is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely. a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző iskolákba 61 000 első éves tanulót, a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyóevintézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fejlődik a járóbeteg-ellátás is. Közel 100 úi általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irányoz elő. Az eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagy- beruházásokra, Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari-mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi- szolgáltatások és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975- ben három új nagyberuházás (Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. Üzeme, 750 kV-os távvezeték és a debrecen—mátészalkai finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és áz egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruházásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, vagy az importmegtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. Külkereskedelmi forgalom Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk avval, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külke*. reskedelmi munkát követel. • A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását. (MTI) Szervezettebben, nagyobb politikai készséggel Irta: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa előkészítésének egyik fontos szakasza befejeződött. Megyénkben csaknem ezer pártalapszervezeti taggyűlésen értékelték az elmúlt négy évben végzett munkát. Beszámoltak arról, hogyan hajtották végre a X. kongresszus határozatait, miként tettek eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket a legutóbbi választáskor a párttagság megfogalmazott. A beszámoló taggyűlések gazdag tapasztalatokat adtak a további pártmunkához: elemzésükre, értékelésükre többször is szükséges még visszatérnünk. A jó politikai légkörben és mindenütt munkaértekezlet jelleggel lezajlott taggyűléseket a párttagság nagy érdeklődéssel kísérte. A résztvevők mintegy 30 százaléka kért szót és kifejtette véleményét a vitában. Mind a taggyűlési beszámolók, mind a viták meggyőzően bizonyították, hogy az elmúlt négy évben tovább erősödtek a pártalapszerveze- tek, eredményesen dolgoztak a X. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósulásáért. Irányítói és szervezői voltak a megye társadalmi és gazdasági életében végbement fejlődésnek. Minden területen érvényesült a párt vezető szerepe, fejlődött a pártszervezetek irányító és ellenőrző tevékenysége. A beszámolók többsége nem csupán leltárszerű összegezését adta a szervezeti élet eredményeinek, hanem elemző, mérlegelő áttekintést a kommunisták politizáló ténykedéséről, s annak a szűkebb környezetre, az emberek gondolkodásmódjára, magatartására gyakorolt hatásáról. A számvető taggyűlések tehát arra is választ adtak, mennyire váltak a pártszervezetek környezetük szocialista átformálásának tudatos központjává, hogyan és milyen hatékonysággal hasznosították lehetőségeiket a szocialista eszme terjesztése érdekében. Ez a válasz pedig egyételműen pozitív, még akkor is, ha az eredményesség tekintetében tapasztalhatók eltérések a pártszervezetek között. Szervezetten törekedtek az alapszervezetek a közügyek intézésben való részvétel lehetőségeinek bővítésére, örvendetesen növekedett az elmúlt négy évben azoknak a száma, akik vállalva a közéleti tevékenységgel járó megbecsülést, de gondokat is. konkrét pártmegbízatást vállaltak és teljesítettek. Egységes, határozott cselekvés Minden területen következetesebben érvényt szerezni a felsőbb pártszervek határozatainak, politikánknak; egységesebb és határozottabb cselekvést a politika gyakorlati megvalósításában — ez a nagy fontosságú követelmény állt pártalapszervezeteink előtt a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során. A beszámolók és a viták tapasztalatai egyaránt arról vallanak, hogy a határozatok végrehajtása minden szinten erősödött, következetesebbé vált az ellenőrzés, a végrehajtás segítése. Azt is, vjlágosan tükrö.ztélcazQn- ban a taggyűlések, hogy a párt politikájának általános ismerete nem elég, annak megvalósításában cselekvőn kell részt venni. A taggyűlések vitái nyomán tovább erősödött az a szemlélet, hogy minden kommunistának kötelessége a közvetlen környezetében, a munkahelyén a párt politikájának következetesebb képviselete. mindenekelőtt a személyes példamutatás, a meggyőzés eszközével. A közös sikerekről éppúgy, mint a gondokról, a pártélet fejlődéséről, felelősséggel szóltak a kommunisták a taggyűléseken. A pártalapszervezetek munkastílusának fejlődését jelzi, hogy nem hallgatták el az eredményeket, de nem is túlozták el azokat. A két kongresszus közötti időben a kommunisták, a pártszervezetek meghatározó szerepet töltöttek be a gazdasági, társadalmi, politikai élet minden területén. Az alapszervezetek beszámolóiban mindenütt részletesen elemezték az üzem, vállalat, termelőszövetkezet. az adott munkaterület gazdaságának helyzetét. Értékelték. mennyire váltak a munkahely hasznára a kommunisták kezdeményezései', a személyes példamutatásuk, a bírálat és az észrevételezés. A legtöbb párt- szervezetben a gazdaságszervező munka fejlődésének feltételeként a pártszervezet és a gazdasági vezetők kapcsolatának javítását, a rendszeres beszámoltatást és ellenőrzést jelölték meg feladatként. A taggyűlések tapasztalatai ezúttal is arról vallanak, hogy ahol rend van a pártalapszervezetben, ott a környezetében is rendjén mennek a dolgok. A közvetlen környezet alakulásában meghatározó szerep jut a párttagok magatartásának. S ez a szerep semmi mással nem pótolható. Ennek felismerése kell. hogy vezesse a pártszervezeteket a nép- gazdasági tervek helyi, sikeres végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésében is. Jelentős a pártalapszervezetek feladata a gazdaság minden területén a helves szemlélet kialakításában és méginkább a végrehajtás. ellenőrzésében, a gazdaságban rejlő tartalékok jobb kihasználása, így a munka termelékenységének növelése, az üzem- és munkaszervezés, az ésszerű takarékosság és mindazok a feladatok. amelyeket a XI. kongresszus irányelvei rögzítenek, személyés példamutatást, egységes és határozott cselekvést követelnek meg a kommunistáktól, a pártszervezetektől. A párt politikájának következetes képviselete alapkövetelmény minden kommunista számára. Fokozott követelmények A taggyűlések tapasztalatainak összegezésekor az is kitűnt, hogy néhány alapszervezetben — arra hivatkozva, hogy „ezt a témát már sokszor tárgyaltuk, mindenki ismeri” — megkerülték a feszítő problémákat. Helyenként előfordult, hogy a beszámoló felsorakoztatta az elmúlt négyévi taggyűlések főbb napirendi témáit. érintette az ezekkel kapcsolatos munkát, de nélkülözte az elemzést, és a következtetések levonását. . Nem véletlen, hogy a taggyűlések vitáiban sokoldalúan felvetődtek a fejlődésünk árnyoldalai is. Némelyütt a hiányos politikai nevelő munka, az engedékenység miatt jelentkeznek problémák. A kispolgárias önzés, jogtalan előnyszerzés, az ügyeskedés nem egyszer okoz gondot a párt- alapszervezeteknek. Pedig ha gyakori az ilyen jelenség, annak társadalmi hatása igen veszélyes és káros. Demoralizálja a párt- szervezet erőit, bénítja a cselekvőkészséget. nehezíti az aktivisták munkáját. Jogos tehát a taggyűlések vitáiban megfogalmazódott igény: fokozzuk a követelményeket, a párt erkölcsi tisztaságának védelmét. Az alapszervezetek feladata, hogy növeljék a párttagok egymás iránti felelősségérzetét és figyelmességét. Nagy hangsúlyt kapott a vitákban a munkahelyi légkör alakulása, az üzemi demokrácia helyzete. Számos helyen nem tartották elegendőnek az eddigi intézkedéseket. A helyi lehetőségek jobb kihasználását sürgették: a bátrabb véleményalkotást, és a munkások bevonását az üzemi közéletbe. Valamennyi taggyűlésen a jelentőségének megfelelően foglalkoztak a kongresszusi, a felszabadulási munkaverseny-mozga- lommal. annak eredményeivel. Nem egy helyen pedig konkrétan megfogalmazták a munkaverseny mai legfőbb feladatait. Számos, ezzel összefüggő javaslat a minőség javítását, a jobb üzem- és munkaszervezést, s nem utolsósorban az ésszerű takarékosságot szorgalmazta. Az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésében meghatározó szerep jut a pártcsoportoknak. A párt e legkisebb egységeiben a kommunisták személy szerint is felelősek azért, hogy a munkaterületükön rend legyen; rendszeresen tájékoztassák párton kívüli társaikat az időszerű politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről. örvendetes, hogy e vonatkozásban is figyelemre méltó az előrehaladás az alapszervezeti pártmunkában. A lenini elvek erejével Valamennyi taggyűlésen megfelelően értékelték a párt belső életével kapcsolatos munkát. Míg évekkel ezelőtt a pártszervezetek titkáraira aránytalanul nagyobb teher hárult a vezetőségen belül, ezúttal a kollektív vezetés erősödéséről adhattak számot a beszámolók. A lenini pártvezetés sar- kallatos tétele, a kollektív vezetés elve és gyakorlata a pártalapszervezetek többségében megvalósult. A pártszervezetek általában önállóan. a helyi adottságokhoz igazodón, sikeresen végezték munkájukat az eltelt négy évben. E munka eredményességét és hatásfokát tekintve azonban — mint az a beszámolókból is kitűnt — akadnak eltérések. Ebben szerepe van annak a sajátos közegnek, amelyben ténykednek: az ipar. mezőgazdaság, kereskedelem. közlekedés, a település nagysága vagy éppen a helyi szokások. Hiszen mindezek nem hagyhatók figyelmen kívül, sőt, megkülönböztetett gondosságot kívánnak a pártmunkában. A sajátosságokhoz mind jobban igazodó és javuló munka ellenére is fontos, hogy a környezet sokrétűségével méginkább számoljanak a pártszervezetek. Mennyiség és minőség A pártmunka hatásfokát érintve, a pártszervezetek taglétszáma is szóba került a vitákban. A kis létszámú alapszervezetek is dolgozhatnak jól, eredményesen. A munka minősége, hatékonysága, az alapszervezetek hatókörének nagysága, a párt politikájának érvényre jutása ugyanis nem a létszám, hanem a párttagok eszmei felkészültségének, politikai aktivitásának, cselekvőkészségének, szervezettségének függvénye. A pártcsoportok a beszámoló taggyűlésre történő felkészülésben csakúgy, mint az elmúlt négyévi pártmunkában, jelentős feladatokat vállaltak magukra, s ezeket eredményesen elvégezték. A pártcsoportülések ösztönöztek a vitára, s az ott elhangzottakat A következő lépés a pártvézetőségek jól hasznosították a beszámolók elkészítésében. A pártcsoportok munkája jelentősen fejlődött, de általános az igény a tevékenységük további erősítésére. Számos helyen a pártcsoportok kérték a pártvezetőséget, s a gazdasági, hivatali, intézményi vezetést, hogy bátrabban támaszkodjanak a segítségükre. A négyévi munka értékelése, s annak megvitatása együttesen tárgyilagos képet adott a párt- szervezetek munkájáról, az eredményekről és a gondokról egyaránt. A felsőbb pártszervek feladata, hogy a beszámoló taggyűlések tapasztalatait behatón elemezzék, és reagáljanak az elhangzott kérdésekre, javaslatokra. A beszámoló taggyűlések ösz- szességében jól szolgálták a XI. kongresszusra történő felkészülést. A párttagság figyelme már a januári taggyűlésekre, összpontosul. amelyeken megvitatják a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, s a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot. Az alapszervezeteknek gondoskodniuk kell róla, hogy a dokumentumokat mindent párttag megismerje, s hogy azokat a pártcsoportok megvitassák. Egyidejűleg a beszámoló taggyűléseken megválasztott jelölő bizottságok értsenék szót valamennyi párttaggal, kérjenek véleményt a vezetőség munkájáról, és a párt káderpolitikai elveinek megfelelően alakítsák, ki javaslatukat az alapszervezet vezetőségére. Nem kis mértékben a megbízatásuk jó teljesítésétől függ, hogy a januári taggyűlésen olyan vezetőségeket válasszanak, amelyek alkalmasak a párt politikája helyi megvalósításának szervezésére és irányítására. Nagyon fontos tehát, hogy olyan kommunisták kapjanak bizalmat a tagságtól a következő időszakra, akik e bizalommal alkotó módon tudnak élni. Meggyőződésünk, hogy a beszámoló taggyűlésekhez hasonló tervszerűség, igényesség, és aktivitás jellemzi majd a januári taggyűléseket is, bizonyítva a megye kommunistáinak, pártszervezeteinek a párt politikájáért, a társadalmi haladásért érzett felelősségét. Mélykúton „csarnokgyártő” csarnokot építenek A Mélykúti Vegyes és Építőipari Szövetkezet egy olasz céggel együttműködve műhelyek, raktárak, áruházak létesítésére alkalmas könnyűszerkezetes, acélvázas csarnokokat gyárt. A csarnokok belmagassága 3 és 7 méter között variálható, s a típus előnyös tulajdonsága még az is, hogy a beépített alapterület az ötméteres elemek révén bármilyen nagyságúra bővíthető. Az olasz partner az acélszer- kezeteket állítja elő, a mélykúti szövetkezet pedig a térelválasztó alumíniumelemeket, álmeny- nyezeteket és tetőfedő elemeket gyártja. 1974-ben annyi elemet készítettek a szövetkezet dolgozói, amennyiből egy 10 ezer négyzetméteres csarnokot' lehetne összeállítani. A tömeges előállítás a jövő év első felében kezdődik. amikorra e célra elkészül a képünkön látható csarnok, amelyet háromezer négyzetméteresre terveztek. (Tóth Sándor felvétele.) Szintetikus emberi inzulin A svájci Ciba—Geigy vegyipari konszern kutatóinak első ízben sikerült előállítaniuk szintetikus emberi inzulint. Az inzulin, a szervezet számára nélkülözhetetlen hormon, az anyagcsere szabályozásában játszik fontos szerepet. Az inzulin elégtelensége váltja ki a cukor- betegséget, melynek egyetlen gyógyszere eddig az állatok hasnyálmirigyéből kivont inzulin volt Az emberi inzulin szintetizálására a Ciba—Geigy kutató- csoportjának tagjai megtették az első fontos lépést, s ebből kiindulva a közeljövőben meg kell találni az inzulin ipari előállításának módját (AFP)
