Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
GARL VED Kiállítás Kecskeméten A Kecskeméti Polgári Védelmi Parancsnokság 1974. november 9—17. közötti időszakban jól sikerült kiállítást és bemutatót rendezett a BÉK Szabadság téri pavilonjában. Az anyag céltudatos, komplex és szemléltető ösz- szeállítása hatékonyan hozzájárult a lakosság általános polgári védelmi ismereteinek elsajátításához, egyéni és a család védelmének megismeréséhez. Nagy érdeklődést váltott ki a házilag is elkészíthető szükségvédőeszközök több típusa, valamint a polgári védelmi célokat is kielégítő, korszerű csomagolású élelmiszerek és italáruk. Meggyőződhettek a kiállítás és ■ beA helyi védekezés megyénkben A mentesítés alapvető kérdései Radióaktlv felhí klszóródásának terjedelme 50 Za/6 szélsebesség esetén. Országunk a békés egymás mellett élés körülményei között tudja a legtöbb olyan anyagi erőforrásokat megteremteni, amelyeket a polgári védelmi rendszer támogatására, a lakosság és az üzemi dolgozók RBV-Cegyverek elleni' védekezésének biztosítására fordíthat. Anyagi erőforrásaink nem korlátlanok. Ezért a polgári védelem keretén belül kialakított személy mentesí tő kompletteknek több oldalú fel- használását kell biztosítani. Megyénk jellegéből adódóan, ezek a felhasználási területek a következők: Mezőgazdasági munkacsúcsok idején fürdő és öltöző. Elemi csapások idején a mentésben részt vevők pihenő és tisztálkodója. Járványok idején karantén-áteresztő, fertőtlenítő. Háborús viszonyok között a lakosság és az üzemi dolgozók RBV-mentesítése. Ahhoz, hogy ez említett helyeken hatásosan alkalmazni lehessen, az alábbi követelményeknek kell megfelelni a személymentesítő kompletteknek: Egyszerű elrendezésű szerkezeti elemekből tevődjön össze. Különösebb szakértelmet ne igényeljen a szerelése és üzemeltetése. Könnyen és gyorsan szállítható legyen. Az évszaktól és időjárástól függetlenül lehessen üzemeltetni. Önálló víz- szivattyúja és vízmelegítő berendezéssel rendelkezzen (elektromos és kézi szárnyszivattyú). Vízmelegítő berendezése vegyes tüzelésű legyen. Tömeges fürdetésre — mentesítésére — folyamatosan alkalmas legyen. A lakosságnak arra a kérdésére. hogy a tömegpusztító fegyverek következményeinek felszámolását megoldhatjuk-e, igennel válaszolhatunk. Mert valamennyi tevékenységünk célja az, hogy megvédjük az embert, az ember létfenntartásához szükséges javakat, vagy legalábbis minimumra csökkentsük a tömegpusztító fegyverek hatásaival előidézhető további veszteségeket. Le kell szögeznünk, hogy a mentesítés nem jelenti a radioaktív, vegyi és a biológiai szennyező anyag közömbösítését, semlegesítését, hanem csak eltávolítását arról a helyről, ahol az egészségre közvetlenül ártalmas lehet. A mentesítés fogalmi részeként megjegyezhetjük, hogy az nem jelent mást, mint az egész test alapos lemosását az első adandó alkalommal. Az alsó ábrán a személymentesítő komplett elvi vázlata Az előző cikkben megállapítást nyert, hogy megyénk legnagyobb részén a lakosság és a dolgozók részére — egy esetleg bekövetkező háború esetén — kiszóródás ellen életvédelmi léte-, sítményekre van szükség. Ez indokolja, hogy részletesebben is megismerkedjünk azzal, hogy mit is jelent a kiszóródás, és tulajdonképpen mi ellen kell védekeznünk? Az atomfegyverek földfelszíni robbanásakor többféle hatás jön létre. Egyik ilyen hatás következtében a robbanás helyén, a robbanási felhőben igen nagy meny- nyiségű föld és egyéb anyag szívódik fel, ahol radioaktívvá válik. Ennek a felszívódott anyagnak a legnagyobb része igen finom por alakban van. A porszemcsék jelentős része annyira kicsi, hogy szabad szemmel nem is látható. Mindannyian megfigyelhettük már, hogy ha egy úton valami jármű felveri a port, a porszemcsék nem úgy zuhannak le a földre, mint egy elejtett kő, hanem szép lassan lebegve! Hasonlóképpen viselkednek a robbanási felhő porszemcséi is, amelyek lebegve süllyednek, a nagyobb szemek gyorsabban, az apróbbak lassabban. Mi történik az út felvert porával, ha fúj a szél? Nyilvánvaló: a, szél sodorja azt mindaddig, amíg le nem hull. Ugyanaz történt a robbanási felhő porával is. A szél addig sodorja, amíg — a körülményektől függően — több száz vagy több ezer négyzetkilométernyi területen lehull. (Ezt a folyamatot szemlélteti a mellékelt ábra.) A veszélyt ezeknek a lehulló porszemcséknek a radioaktivitása, vagy másképpen az a tulajdonsága jelenti, hogy olyan sugárzást bocsátanak ki magukból, amelyek az élő szervezetet károsítják; betegséget, súlyosabb esetben halált okoznak. A veszélyességét csak fokozza, hogy a nagy területen kihulló por lerakódik a terepre, az épületekre, növényzetre, és folyamatosan bocsát ki olyan sugarakat, amelyek az emberi érzékszervekkel - nem észlelhetők. Így lerakodva a bőrfelületre, belélegezve, vagy> élelmiszerrel és vízzel elfogyasztva súlyos betegségeket okozhat. A sugárzásról azonban tudjuk, hogy a sugárforrástól távolodva, annak ereje rohamosan csökken. Még az úgynevezett nagy áthatoló képességű sugárzás is különböző akadályok, például: épületszerkezetek közbeiktatásával csökkenthető. Gyakorlatilag beigazolódott, hogy például már 25 centiméter vastag téglafal kielégítő védelmet nyújt mindenféle sugárzás ellen. Azt is jó tudnunk, hogy a sugárzás az idő múlásával csökken, majd meg is szűnik. Ezek után már választ adhatunk arra a kérdésre, hogy a kiszóródási védelem megvalósítása során mire kell törekedni? Nagyon egyszerűen: meg kell akadályozni, hogy a kiszóródó radioaktív por közvetlen érintkezésbe kerüljön az emberekkel, az élelmiszerrel, a vízzel stb. Az akadályozó, határoló szerkezetek pedig megfelelő mértékben védjenek az áthatoló sugárzás ellen. Nagyon fontos' arra is gondolni, hogy előreláthatóan mennyi időre kell a védőlétesítményben tartózkodni. A kiszóródás több napig, különös esetekben több hétig is eltarthat. A védelem biztosítása szempontjából ez azt jelenti, hogy a védőlétesítménynek alkalmasnak kell lenni arra1, hogy ott az emberek huzamos ideig benttartózkadhassanak anélkül, hogy azt elhagynák. A kiszóródás időbeli lefolyásáról arra is következtetni lehet, hogy a védőlétesítmények elfoglalására, készleteinek esetleges kiegészítésére általában van lehetőség még a csapás után is, mivel a kiszóródás kezdete függ a csapás távolságától és a szél sebességétől. Ezért különösen nagy jelentősége van, a légiriasztás mellett a radiológiai és vegyi riásztásnak is. A védelmi követelmények ismeretében most már rátérhetünk megyénk adottságainak és ' lehetőségéinek ar'Vi’áSgál,atái'á:''Kú'tat- va azokat az egyszerű megoldásokat, helyileg viszonylag köny- nyen biztosítható anyagokat, amelyek figyelembevételével szükség esetén viszonylag rövid idő alatt megvalósítható a lakosság és a dolgozók elrejtése veszély esetén. A védelmi igény kielégítése mellett igen fontos azoknak a lehetőségeknek és megoldásoknak a feltárása, amelyek figyelembevételével a legkevesebb ráfordítást igényli anyagban és munkában. Mindezek mellett megyénk adottságai alapján leginkább figyelembe lehet venni a meglevő épület alatti, az épületben és az épületen kívüli védőlétesílmények kialakítását. Ezúttal is köszönjük olvasóink leveleit és észrevételeit. A levélírók jelentős része már e cikkben is választ kapott az általa felvetett kérdésre. A függőben maradt kérdésekre a folytatás során válaszolunk. . Továbbra is kérjük, hogy kérdéseikkel, észrevételeikkel e sorozat tartalmi ösz- szeállítását segítsék. Leveleiket a megyei polgári védelmi parancsnokság, 6001 Kecskemét, ^megyei tanács címére küldjék meg. 1. Benzinmotoros áramforrás. 2. Vízszivattyú. 3. Vízmelegítő. 4. Speciális víz- és vegyszerkeverő. 5. Elektromos kapcsolótábla. 6. Zuhanyozó. 7. Asztal. 8. Ülőke. 9. Kályha. 10. Pad 11. Ruhafogas. 12. Ruhaszállító zsákok. mutató látogatói arról is, van lehetőség a védekezésre a legpusztítóbb fegyverek hatásai ellen, nagymértékben lehet csökkenteni a károkat, veszteségeket, ha megismerik a védekezés egyéni és össztársadalmi méretű lehetőségeit. A városi polgári védelmi parancsnokság széles körűen megszervezett propagandával elérte, hogy a kiállítást több mint másfél ezren nézték meg. A városi tanács művelődésügyi osztálya felhívása alapján több iskola és tanintézet tanulói, tanáraik vezetésével megnézték a kiállítást, ami elősegítette az iskolákban folyó polgári védelmi oktatás színvonalasabbá tételét és hatékonyabb szemléltetését. Elismerés illeti a kiállítás reprezentatív megrendezésében aktívan közreműködő vállalatokat és intézményeket, többi között a városgazdálkodási vállalatot, a kiskereskedelmi vállalatot, a városi tanács művelődésügyi osztályát. Ez úton is köszönjük a látogatók aktivitását, ami elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a kiállítás „vendégkönyvében” sok jó és sok kritikai .bejegyzést tettek, amelyek felhasználása elősegíti fá- radozásatnkat' 'égyéb tömegfSJékozta tási formák tartalmasabb, hatékonyabb, ugyanakkor szem- léltetőbb, nagyobb tömegeket mozgató rendezvényeinek megszervezésében. A háztáji gazdaságok terményeinek védelme A mezőgazdasági termények kisebb. de a túlélés feltételeinek biztosítása szempontjából mégis jelentős hányadát a háztáji gazdaságokban termelik. A termények nagyobbik része fogyasztásuk, vagy felhasználásuk előtt tárolásra kerül. A takarmányfélék képviselik a nagyobb részt, de számolni kell a családok által felhasználásra szánt élelmiszernyersanyagokkal, zöldségfélékkel, és ezenkívül a vetőmagkészletekkel ; összességében e termények megelőző RBV-védelmét kell megoldani. Ide kell sorolni a háztáji gazdaságok vízkészletének védelmét is. hiszen a falusi településeken még jellemző a magán- kutak használata. Amikor összefoglalóan említjük a háztáji gazdaság megelőző RBV- védelmét, ugyancsak feltételeznünk kell a tömegpusztító fegyverek takarmányra, különböző terményekre, vízre, jellemző károsító, szennyező hatásainak a megelőző védelem lehetőségeinek és módszereinek ismeretét. A védelem lehetőségei adottak, bár meg kell állapítani, hogy a tárolóhelyek, magtárak, górék. padlások stb. legtöbbje korszerűtlen, nehezen hermetizálható és a termények jelentős része minőségkárosodás nélkül „védetten” nemigen tárolható. Emellett a védendő készlet igen nagy, nehezen kezelhető. A kutak megelőző védelme, szerencsére viszonylag egyszerű módszerekkel is hatásos. A megelőző védelem módszerei igen változatosak, nemcsak a termények sokfélesége, hanem a háztáji gazdaság adottságai miatt is. A legáltalánosabb módszerek a következők: szemestermények padlástérben való tárolása jutavagy műanyag zsákokban, textilvagy műanyagponyvás védőletá- karással. A padlástér hermetizá- lása nagyon körülményes, szinte lehetetlen, ezért kell ilyen bonyolult védelmi módszert alkalmazni. Csöves kukorica górékban csak úgy vérhető meg a szennyeződéstől és fertőzéstől, ha a nyitott oldalakat, textil-, vagy műanyagponyvával, fóliával körülhatároljuk. A szélirányba eső oldalon két rétegű fóliával vonjuk be. hogy a borítás jó átfedéssel zár jón. Célszerű a górét kitámasztani, mert a nyitott felületek lezárásával, megnő az építmény lég- ellenállása. erős szél könnyen felboríthatja. A gumós terményeket és zöldségféléket prizmázással, vermeléssel kell megvédeni. A prizmákat célszerű trapéz alakúra kiképezni, a terményt műanyag fóliával és földdel, vagy szalmaföld, ismét szalma-föld. tehát kétszeres letakarással védeni. Kisebb mennyiségű burgonya, zöldség vermeléssel is megvédhető. A vermet 1—2 méternél mélyebbre nem kell ásni és célszerű műanyagfóliával vagy szalmával kibélelni, betakarni és legalább 15 centiméter földhánvással ellátni. A takarmány félék egy része si- lózással is megvédhető a szeny- nyeződéstől. fertőzéstől. Akár kiépített. akár csak szükségszerűen kiásott silógödörbe helyezve a terményt, vagy takarmányt, lefedve műanyag fóliával, földdel, esetleg szalmával, földdel, legalább kétszeresen, mindenféle behatástól védve van. Nehezebb a kazlakba, boglyákba rakott szálastakarmányok megelőző védelme. Ha a készlet kisebb, letakarható és megvédhető textil- vagy műanyagponyvával. Szükség esetén értéktelen alomszalmával, kóróval. náddal is letakarhatjuk. A ponyvákat a kazal, vagy boglya tövében földhányással, esetleg átvetett kötél kifeszitésével rögzítsük. Kisebb magtárak (gabonások) nyílászáró . szerkezeteit és felhézagait hermetizálhatjuk ken- derkóc-, textil-, gumi-, műanyaghab tömítő anyaggal, textil- vagy műanyagponyvás, illetve fóliafüggönnyel, bedeszkázással. stb. Ásott kutak vízkészletének megelőző RBV-védelme a kút falazatának. felépítményének hézagmentesítésével. a szennyezett vízbecsúrgás megakadályozásával, viszonylag könnyen megoldható. Az egyszerű gerendából ácsolt kávájú kút előkészítése úgy történik, hogy a kút 1—1,5 méteres körzetében 30—35 centiméter mélységig a földet eltávolítjuk, helyette agyagot, erre pedig zúzott követ vagy kavicsot teszünk. A kút fölé elkészítjük a szükséges méretű fabódét úgy, hogy a deszkák függőleges irányban legyenek, egymáshoz jól illeszkedjenek. A bódé falát belül kátránypapírral, vagy műanyag fóliával be kell vonni, a nyitható ajtót légmentesen zárhatóvá kell tenni. Az egész felépítményt célszerű legalább 5—10 centiméterre a földbe süllyeszteni. így stabilabban áll. A felhúzott vödör útjába egy laposvas billentőt kell beépíteni, így a víz a vályúba folyik, innen gumi- vagy muanyagcso- vel vezethetjük tovább. Ezt a kifolyócsövet műanyagzacskóval védhetjük a szennyeződéstől. Betongyűrűs kutak védelemre való elkészítése hasonlóképpen történhet, de ennél egyszerűbb megoldás is van. Textil- vagy műanyagponyvával való egyszerű letakarása, lekötése, esetleg hézagmentes fa- vagy betonfedőlappal való befedése szintén lehetséges.. Nagyon lényeges szempont a kútfalazat hézagmentesitése. és a be- csúrgás ellen legalább 30 centi- méteres agyag és kavics, esetleg földfeltöltés a káva körül. A háztáji gazdaságok megelőző RBV-védelme tulajdonképpen magában foglalja a háztáji állomány védelmét, tágabb értelemben még a háztartási élelmiszer- és vízkészlet megelőző védelmét is. ezért csak így, komplexen értékelhető. Megállapítjuk, hogy a háztáji gazdaságokban is megvannak a megelőző RBV-védelem megvalósításának előfeltételei és ha szükségeszközökkel, illetve módszerekkel is. de eredményesen megvédhetjük a szennyeződéstől. fertőzéstől mindazokat a javakat, jószágokat, amelyek nukleáris katasztrófa után is biztosíthatják a túlélést, a lakosság jövőjét. 1 ZSÁKOLT TERMÉNYEK LETAKARÁSA MŰANYAG FÓLIÁVAL
