Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

1974. december 21. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁZIS: AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT Rakodásgépesítési tanulmány készült Kecskeméten BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA Az őszi nehézségek ellenére sikeres évet zárt a élelmiszer-gazdaság Dimény Imre beszéde — Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a miniszter — a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar dolgozóinak az átlagosnál több nehézséggel kellett megküz­deni az évssikeres lezárása érde­kében. Különösen vonatkozik ez az 1 őszi időszakra. Az időjárás okozta nehézségeken csak az ágazatok anyagi erejének teljes latbavetésével és a dolgozók szor­galmas. felelősségteljes munkájá­val. valamint a széles körű tár­sadalmi összefogás segítségével sikerült úrrá lennünk és ezáltal a veszteségeket is mérsékelnünk. E helyről is köszönetét mondok a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, a közlekedés, a kereskede­lem és a szállítás dolgozóinak ál-T dozatos helytállásukért, a tanuló­ifjúságnak, az ipari üzemek és intézmények dolgozóinak, a ma­gyar néphadsereg és a szovjet hadsereg alakulatainak az őszi munkákban nyújtott segítségü­kért. A széles és eredményes tár­sadalmi összefogás nagyszerű példája volt ez. — Az Í974. évi fejlődés isme­retében azt is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élelmi­szeripar a IV. ötéves terv idő­arányos feladatait összességében teljesítette, illetve több fontos te­rületen túlteljesítette. —' A népgazdaság előtt álló feladatokat a korábbihoz képest megváltozott, nehezebb körülmé­nyek között kell teljesítenünk. Ez valamennyi népgazdasági ágazattól még az eddigieknél is nagyobb erőfeszítést, még fegyel­mezettebb és szervezettebb mun­kát igényel. — A mezőgazdasági termelés növekedését 3.8. az élelmiszeripa­rét 4.5 százalékban irányozza elő a terv. Tehát továbbra is elő kell segítenünk ágazataink dinamikus növekedését. A népgazdasági tervnek és költségvetésnek az ágazatainkkal szemben támasz­tott követelménye helyes. — Megállapíthatjuk, hogy a népgazdasági terv a szelektív fej­lesztési követelményeknek meg­felelően. összességében megte­remti azokat a feltételeket, ame­lyekkel szervezetten, takarékosan és hatékonyan gazdálkodva az élelmiszer-gazdaság tervezett elő­rehaladása — és ezzel együtt a népgazdasági egyensúly javí­tásában ráháruló feladatok telje­sítése — biztosítható. Csak a legfontosabbakat említem; válto­zatlanul fenntartja a terv és a költségvetés a műtrágya-fel­használás mintegy 10—12 száza­lékos növekedését, annak ellené­re, hogy ehhez az ellátási szín­vonalhoz több mint 300 000 tonna hatóanyag tőkés importja válik szükségessé. Nem jelenti ez ter­mészetesen az igények maximális kielégítését. Az igények nagyob­bak az ellátási lehetőségeknél, ezért is nagy gondot kell fordí­tanunk az ésszerű takarékosság­ra, az optimális adagok megálla­pítására. a körültekintő talaj- és növényvizsgálatokon alapuló ha­tékony műtrágyázásra. A műtrágya-felhasználásnál gyorsabb ütemben nő a növény­védő és gyomirtó szerek felhasz­nálása. — Az élelmiszeripar fejlődé­sének anyagi-műszaki megalapo­zását elsősorban a beruházások szolgálják. A beruházások 1974. évi várható teljesítése 5,6 mil­liárd forint, ami 34 százalékkal több az 1973-ban megvalósult be­ruházásoknál. de mintegy 400 millió forinttal elmarad az elő­irányzattól. A lemaradás a nagy beruházásoknál következett be. Ez mindenekelőtt arra utal. hogy élelmiszeripari vállalataink nem tudták maradéktalanul kihasz­nálni a fejlesztésükhöz rendelke­zésre álló beruházási lehetősége­ket. Ennek fő oka, hogy a nagy beruházások előkészítése még mindig nem volt kielégítő. A jövő évi beruházások össze­tételét, irányát, gazdaságpolitikai célkitűzéseink határozzák meg. A szelektív fejlesztés követelmé­nyeinek megfelelően a népgaz­dasági terv 1975-ben az élelmi­szeripar beruházásainak növelé­sét az átlagosnál nagyobb ütem­ben irányozza elő. Ez annak ér­dekében történik, hogy a mező- gazdasági ■ nyersanyagtermelés és az ipari feldolgozás közötti aránytalanságot csökkentsük, és gyors ütemben növelhessük a gazdaságosabban értékesíthető feldolgozott termékek termelését. Ennek megfelelően az élelmiszer- termelés ágazatai közül 1975-ben is főleg az állattenyésztéssel, il­letve az állati termékek .feldol­gozásával és tárolásával ösz- szefüggő tevékenységek, illetve iparágak fejlesztésére koncent­ráljuk erőforrásainkat. Ezek a tevékenységek az élelmiszeripar teljes beruházási lehetőségének mintegy 60 százalékát , használ­hatják fel, ami meghaladja 1974. évi részesedésüket is. Célcsoportos beruházásként folytatjuk a gabonatárolók építé­sét. 1975-ben újabb 150 ezer ton­na vasbeton, illetve fémsiló üzembe helyezését irányoztuk elő. Államilag támogatott új vállala­ti beruházásként megkezdjük a győri, a tatabányai, a keszthelyi húsüzemek rekonstrukcióját, és a bajai húskombinát kivitelezését. Jelentősen fejlesztjük a húsipar­ban a szállítást, bővítjük a ter­melést kiszolgáló létesítmények kapacitását. A cukoriparban foly­tatódik a cukorgyárak rekonst­rukciója. Fontos feladatunknak tekint­jük a mezőgazdaságban a komp- lettírozó és járulékos létesít­mények, terményszárítók, -tá­rolók, takarmánykeverők kapa­citásának bővítését, a hűtőtárolók korszerűsítését, a kertészeti ága­zatok fejlesztési programjainak végrehajtását szolgáló beruházá­sok megvalósítását, a szakosított sertés- és szarvasmarhatelepek gazdaságos, hatékony termelését elősegítő technológiák korszerű­sítését, valamint a gép- és tech­nológiai beruházások keretében a hatékonyság é3 munkatermelé­kenység fokozását, a kézimunka­igények csökkentését, a betakarí­tás gépesítését szolgáló gépek, berendezések beszerzését. A beruházások gazdasági, műszaki előkészítésére az eddi­gieknél nagyobb gondot kell for­dítanunk. Az előkészítést jobban ki kell terjesztenünk a termelést érintő világpiaci hatások válto­zásának elemzésére. Tevékenysé­günk során nagyfokú takarékos­ságra törekszünk. Megállapítható, hogy a nép­gazdasági tervben, illetve a költ­ségvetésben biztosított feltételek szervezett, fegyelmezett és taka­rékos gazdálkodás esetén megfe­lelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság 1975- ben is teljesíthesse a népgazda­sági terv által meghatározott cél­kitűzéseket és megfeleljen a kö­vetelményeknek. Természetesen igen fontos feladatnak tekintjük továbbra is a belföldi ellátási igények kielégítését. 1974-ben élelmiszerekből ösz- szességében kiegyensúlyozott volt az ellátás. A társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően nö­vekedett az olcsóbb és a háztar­tási munkát könnyítő élelmisze­rek forgalma. Bővült a korszerű táplálkozást szolgáló élelmiszerek választéka is. Az egy főre jutó húsfogyasztás eléri a 69 kg-ot. A nyári zöldség- és gyümölcsellá­tás, főként a mostoha időjárás, de a zöldség- és gyümölcsterme­lésünk kedvezőtlen szerkezete miatt is — az elért fejlődés elle­nére — sem volt mindenben ki­elégítő. Az őszi betakarítása zöldség- és gyümölcsfélékből azonban már számottevőbb a ja­vulás, és kielégítő a raktárkész­let is. Az áremelkedések mér­séklését szolgáló központi intéz­kedések eredményeként éves vi­szonylatban a zöldségfélék és a gyümölcsök fogyasztói ára a már­ciusi kormányhatározatnak meg­felelően alakul. Az előirányzott termelésfej­lesztés alapján 1975-ben is ki tud­juk elégíteni a belföldi élelmi­szerigényeket, mégpedig tovább­ra is javuló minőségben. A hús- fogyasztás eléri a 71 kg-ot, s ez számos, nálunk iparilag fejlet­tebb ország 1 főre jutó fogyasz­tását. is meghaladja. A zöldség- és gyümölcsellátás további javí­tását megalapozza a termés- mennyiség tervezett 15 százalé­kos növekedése. A belföldi ellátás mellett az élelmiszer-gazdaságra 1975-ben is jelentős exportfeladatok is há­rulnak. Reálisan azzal számol­hatunk, hogy a tőkés világpiac a jövő . évben hasonlón ellent­mondásos marad. Ezért az export­előirányzatok megtervezésénél az értékesítési bizottság követelmé­nyeit szem előtt kellett tarta­nunk, és lényegében az idei esz­tendőben kialakult piaci szerke­zetben gondolkodhatunk. A termelési szerkezetben vég­rehajtandó legjelentősebb vál­toztatást a cukorrépa-termelés bővítése jelenti. Az 1974. évi, mintegy 3,5 millió tonna cukor­répatermésből nyerhető cukor nem fedezi a hazai szükséglete­ket és ezért jelentős tőkés im­portra szorulunk. A cukor világ­piaci ára rendkívüli mértékben megemelkedett. Az import a ma­gyar népgazdaságnak jelentős de­viza- $s költségvetési kiadást je­lent. Ismeretes, hogy 1972-ben a kormány határozatot hozott a cukorrépa-termelés fellendítésére, a vetésterület és termésátlag nö­velése érdekében. Elérkezett az ideje, hogy az eddigi eredménye­ken túl a kormányhatározat vég­rehajtását meggyorsítsuk, és az 1974-ben termést adó 98 000 hek­tárral szemben 1975-ben 125 000 hektár cukorrépa vetésére kös­sünk szeri ődést. A területnöveléssel összefüg- gőljglőmuiika-szükséglet megnöve­kedése miatt a jövedelémnövek- mény-adózásnál kedvezményt léptetünk életbe. Annak érdeké­ben. hogy a nagyobb termést minél kisebb veszteséggel lehes­sen feldolgozni, növeljük a szep­tember 15. előtt kiszedett répa arányát, s az erre az időszakra érvényes felárakat felemeljük. A növénytermelés szerkezeté­ben a másik figyelemre méltó változás az a napraforgó és szója vetésterületének számottevő nö­velése, amihez a feltételeket szintén biztosítani tudjuk. Az állattenyésztésben tovább­ra is célunk a szarvasmarha­tenyésztés dinamikus fejlesztése. Ezen belül a tehénállomány to­vábbi növelésével számolunk a nagyüzemekben és kismértékű csökkentésével a kisüzemekben. A kormányhatározatnak , megfe­lelően, a népgazdasági érdekek­kel összhangban, folytatjuk a tej- és húsirányú szakosodást olyan ütemben, hogy a tej- és tejterméktermeléssel a belső igényeket ki tudjuk elégíteni. A vágómarha- és marhahúsexport jelenlegi tőkés piaci korlátozá­sait átmeneti jelenségnek ítéljük meg. Ügy gondoljuk ezért, hogy az állattenyésztés, elsősorban a hústermelés növelése érdekében folytatott politikánkon nem szük­séges változtatnunk. Szükséges viszont szélesebb körű piaci biz­tonságot teremteni az export számára. Ezen belül is — megfe­lelő konstrukciók létrehozásával — nagyobb szerepet szánunk a szocialista értékesítési lehetősé­geknek. Egyre nagyobb gondot jelent a kereskedelem számára az áruk szállítása, rakodása, moz­gatása, amíg az eljut a fogyasz­tókig. Olyannyira probléma ez, hogy már a KGST keretében is foglalkoznak vele. Jelenleg azt mérik fel, hogy 1990-ig milyen gép-, eszköz- és berendezésigénye lesz a fogyasztásicikk-kereske- delemnek. Hazánkban a Belke­reskedelmi Minisztérium a téma felelősének a KERORG-ot. bá­zisvállalatnak pedig az Alföldi TÜZÉP Vállalatot’ jelölte ki. A felmérések és kísérletek lefolyta­tására pedig szakemberekből álló munkábizottságot hozott létre. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat tanulmányt készített a telepi áru­fogadás és -értékesítés távlati gépesítésére vonatkozóan. Ennek megvitatására került sor a. héten Kecskeméten, az Aranyhomok Szálló tanácskozótermében. Az értekezleten a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelemszer­vezés! és fejlesztési főosztályá­nak képviselőin kívül részt vet­tek a Szegedi MÁV Igazgató­ság, a TÜZÉP Egyesülés, vala­mint több TÜZÉP és Volán vál­lalat szakemberei. A tanulmány szerint az Alföldi TÜZÉP Vállalat Bács, Csong- rád és Békés megyei te­lepeire az idén 120 ezer vagon építő- és tüzelőanyag érkezett 2,1 milliárd forint értékben. A tüzelőanyagok szállítása és rako­dása jórészt megoldottnak tekint­hető. az építőanyagoknál azonban már jelentős problémák, adód­nak. A legnagyobb hiba — ■ mutat­nak rá a tanulmány szerzői — hogy az építőanyagot termelő vállalatok -túlnyomó része niég a hagyományos módon rako­dik, ezért az érkező anyagok kirakása nem gépesíthető. Az sem megoldás azonban, ha más­más típusú gépeket hasznainak a feladó és a fogadó vállalatok, ugyanis a legtöbb esetben szét kell bontani emiatt a rakodóla­pokat és a bálázott árut és kézzel megoldani a kirakodást. Olyan egységes rakodógéptípu­sokat • kglj tehát alkalmazni, amelyek rakodolánc-szerűen vé­gezhetik el a vagonok gyors ki­ürítését, s lehetővé teszik a te­lepeken is a gazdaságos árumoz- gatást. A tanulmányterv a továbbiak­ban az Alföldi TÜZÉP Vállalat 33 telepének jelenlegi gépesí­tettségét ismerteti, majd a rakc- dástechnika fejlesztésével kap­csolatos igényeket vázolja. A ta­nácskozás résztvevői sok értékes javaslatot tettek a tanulmány kiegészítésére és szorgalmazták a termelőhelyek, a MÁV. a Vo­lán és a TÜZÉP-vállalatok együttműködésének kiszélesíté­sét. N. O. Megemlékezés Katymáron Nemzetiségi politikánk lehető­vé teszi, hogy valamenm i nem­zetiségek által lakott helységben aktívan és következetesen fog­lalkozzanak a sajátos kultúra és hagyomány ápolásával, s rend­szeresen gondot fordítsanak az anyanyelvi oktatásra. Katymár község az utóbbi idő­ben több szempontból is kitűnt ebben a napjainkban oly fontos munkában. Bizonyítja ezt a leg­utóbbi egész napos rendezvé­nyük is. A Magyar Pedagógiai Társaság nemzetiségi szakosztálya és a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége — a Ma­gyar Pedagógiai Társaság Bács- Kiskun megyei Tagozatának köz­reműködésével'— csütörtökön tu­dományos emlékülést tartott Katymáron, Mijo Mándity hely­beli születésű bunyevác tanító és író gazdag munkásságának fel­mérése és megörökítése céljából. A művelődési otthon nagyter­mében délelőtt tíz órakor dr. Fe- i kete Bertalan iskolaigazgató üd­vözölte a meghívott vendégeket, majd dr. Simon Gyula, a Magyar 4 Pedagógiai Társaság főtitkára méltatta az esemény jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Mijo Mán­dity a népművelés avatott kezű, fáradhatatlan mestere volt, s ki­váló pedagógus, író, akire büsz­kén és jóleső érzéssel emléke­zünk ma is Ezután Velin István tudomá­nyos kutató ismertette Mijo Mán­dity munkásságát Elmondta, hogy Katymár kiváló szülötte nemcsak nevelő volt, de szer­kesztőnek. írónak, s közéleti em­bernek is kitűnő volt. Sokat tett azért, hogy hazánkban a nemze­tiségiek megőrizhessék haladó ha­gyományaikat. Halálának közelgő harmincadik évfordulóján emlé­keznünk kell rá. aki harcolt a helybeli művelődés - ügyéért, a hazánkban élő délszlávok életé­nek javításáért. A Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége vezetősé­gének nevében Gyúrok György tit­kár méltatta az esemény jelentő­ségét; hangoztatta, hogy éz a nap a nemzetiségek történetének je­lentős állomása. Vinkó Sándor községi tanácselnök ugyancsak a tanácskozás fontosságát emelte ki. A katymáriak számára sokáig emlékezetes eseményen jelen volt Major Imre megyei tanács­elnök-helyettes, Fekete László, a megyei pártbizottság munkatár­sa, Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, dr. Szvétek Sándor, a Magyar Peda­gógiai Társaság megyei tagoza­tának elnöke és Búza Mátyás, a járási pártbizottság titkára. V. M. Választások harminc esztendeje Kecskeméti, félegyházi, halasi küldöttek az Ideiglenes Nemzetgyűlésben „A városháza díszterme régen látott olyan lelkes ünneplő kö­zönséget, mint amilyen vasárnap délután kitörő örömmel megvá­lasztotta a város képviselőit az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Hiányzott minden külső dísz, ezt a választók boldogságtól sugárzó arca pótolta, hiányoztak és ezen túl mindig hiánybzni is fognak a ’meghívott előkelőségek’, akik kibérelt helyeiken úgy vették fel ábrázatukra az ünnepi kifejezést, mint más ember a kabátját — helyettük a dolgozók jöttek el, asszonyok, lányok, férfiak: a munkás Kecskemét jövője.” Ünnepi hangulat Kecskeméten, Kiskunfélegyházán A Kecskeméti Lapok decem­ber 19-i száma tudósít a demokra­tikus újjászervezés nagy jelen­tőségű eseményéről. Részletesen ismerteti a 17-i gyűlés lefolyá­sát, Tóth László polgármester üdvözlő beszédét és a, megválasz­tottak névsorát. A Magyar Kom­munista Pártot dr. Molnár Erik és Básti Ágoston, a Szociálde­mokrata Pártot Kovács Jenő és Schmidt József, a helyi párt- szervezet elnöke képviselte a nemzetgyűlésen. A kisgazdapárt kecskeméti küldötteként dr. Ré­vész László és Bállá Dömötör utazott Debrecenbe. Megválasz­tották a fegyverszüneti tárgya­lásokon részt vevő Faraghó Gá­bor pártonkívüli tábornokot. Kiskunfélegyházán a december 18-i viszonylag szűk körű jjelölő­gyűlés után másnap mintegy hat- százan fejezték ki bizalmukat az új kormány programja iránt. Arra kérték a képviselőnek vá­lasztott Kiss Ferenc nyugalma­zott tűzoltó parancsnokot (Füg­getlen Kisgazda, Polgári és De­mokratikus Párt), Romhányi Jó­zsefet (Magyar Kommunista Párt), Kurucz Istvánt (Magyar Szociál­demokrata Párt), hogy az orszá­gos fórumon tolmácsolják a ha­ladó gondolkodású félegyháziak segítőkészségét. Jelölések Halason és Kunszentmiklóson A Halasi Hírlap december 18-i rendkívüli kiadásában közli az országgyűlést előkészítő bizottság fölhívását. A kiskun városban a szabad szakszervezetek javasla­tainak figyelembevételével össze­állított nemzeti bizottság küldöt­teinek javaslatára — mint ezek­ről az eseményekről Fekete Dezső könyvtáros, helytörténeti kutató tájékoztatta munkatársunkat — az alábbiakat delegálták a meg­szervezett népgyűlés jóváhagyá­sával az Ideiglenes Nemzetgyű­lésbe. Schinner (Dobó) István, id. Macskási József képviselte a ha­lasi kommunistákat, Bundzsák István a szociáldemokrata pártot, dr. Borbás ügyvéd a kisgazdá­kat. A Duna mentén csak 1945. ta­vaszán választottak képviselőket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Kunszentmiklóson március 30-án tíz küldött kapott bizalmat. Né-7 gyen a kommunista pártot, hár­man-hárman a kisgazda, illetve a parasztpártot képviselték. Eddigi ismereteink szerint Ba­jának és környékének nem volt képviselője a debreceni ország- gyűlésben. Különböző okok miatt itt viszonylag későn alakult meg a helyi nemzeti bizottság. Nyil­ván a Debrecentől való nagy tá­volságnak is tulajdonítható, hogy a mai Bács-Kiskun megye déli részéből nem vett részt senki sem a tiszántúli nagyvárosban tartott történelmi sereglésen. A nép döntött Dr. Molnár Eriknétől és mások­tól tudjuk, hogy az előkészítés­re rendelkezésre álló nyolc nap milyen hősies erőfeszítéseket kö­vetelt. A választási megbízotta­kat a felszabadult országrészek­be szállító teherautók időben ér- . keztek vissza a képviselőkkel Debrecenbe. A választás gyors és ünnepélyes lebonyolítása azt bizonyította, hogy mindenütt megalakultak és jól működtek a helyi demokra­tikus szervezetek. Kállai Gyula így vall az akkori fejlődésről: ,,A népi demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg. A szovjet hadsereg . elsöpörte a régi horthysta állam- apparátust, Budapesten még nem voltak központi államhatalmi szervek, amikor a nemzeti bi­zottságokban, a gyárakban, az üzemi bizottságokban a falvak­ban, a termelési és földigénylő bizottságokban a nép maga vet­te kezébe a sorsát. Ez is mutat­ja, hogy az országban széles kö­rű népi demokratikus forradalom kezdődött el...” Így emlékezik Erdei Ferenc: „Igazi nemzeti újjászületés volt ez. Mindent a felszabadulás utáni hónapokban igyekeztünk pótolni. Szinte hihetetlen, amennyit ak­kor teljesítettünk.'’ /Az egykori falukutató, aki Kiskunhalas mel­lett és Kecskemét környékén bújkált a nyilasok elől, nagy sze­repet vállalt a' debreceni ese­ményekben. Megalakul a kormány A Habsburgokat hatalmuktól megfosztó gyűlés színhelyén a debreceni nagytemplomban ült össze a felszabadult területeket képviselő 230 munkás, paraszt, értelmiségi. A nemzetgyűlés ösz- szetétele megfelelt az akkori erőviszonyoknak, de jelezte a történelmi fejlődés irányát. 71 kommunista, 55 kisgazda, 38 szo­ciáldemokrata, 16 parasztpárti, 12 polgári demokrata képviselő mellett a szabad szakszervezetek­nek és a pártonkívülieknek 19— 19 küldötte foglalt helyet a pad­sorokban. A kétnapos' tanácskozás során megvitatták ős elfogadták á „Füg­getlen, Demokratikus Magyaror­szágot, nemzeti egységet” című szózatot és a szövetségesek jóvá­hagyásával megalkották az Ideig­lenes Nemzeti Kormányt. A _ mi­niszterelnök tisztséget Dáfnoki Miklós Béla vezérezredes kapta. A kormányban két kecskeméti ember is dolgozott dr. Molnár Erik a népjóléti és Faraghó Gábor a közellátásügyi teendő­ket intézte. A hazatérő képviselők köszöntése A küldöttek egy hétig tartóz­kodtak Debrecenben. Hazatérve gyűléseken számoltak be élmé­nyeikről, az elfogadott határoza­tokról. Kecskeméten a városháza dísztermében dr. Révész László elmondta, hogy az elsők között felszabadult magyar nagyváros zászlókkal, Petőfi-,’ Kossuth- és Rákóczi-képekkel köszöntötte de­mokratikus átalakulás nagy ün­nepét. Básti Ágoston a forra­dalmi átalakulás gyorsítására tett javaslatot, Kovács Jenő a nemzetgyűlés munkájáról tájé­koztatott. Azt az ígéretet is nyil­vánosságra hozták, hogy az egész ország felszabadítása után to­vábbi 160 képviselőt választanak és ekkor Kecskemét is újabb mandátumokat kap. A gyűlés résztvevői közösen könnyes sze­mekkel énekelték el a Himnuszt. December 29-én foglalkozott a kiskunhalasi tanács képviselő­testülete a halasi képviselők deb­receni tevékenységével. A jegy­zőkönyvben méltatták áldozatos, fontos munkájukat és köszönték lelkesedésüket. Az egyhetes tá­voliét után hazatérve nemcsak a városban, hanem a környező falvakban is személyesen tájé­koztatták a lakosságot a debre­ceni eseményekről. A halasi, kecskeméti, félegyházi küldöttek fontos üzenetet továb­bítottak a Duna—Tisza köze né­pének. Budapesten, a Dunántúl nagy részében nyilasok voltak az urak, de az Ideiglenes Nemzet- gyűlés léte azt hirdette. „Lesz magyar újjászületés!” HelUi Nándor Egykorú felvétel as Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakáról. (MTI felvétel — KS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom