Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
1974. december 19. • PETŐFI NÉPE • í Verbunkos muzsikát hallgattak a Szakmunkástanulók A KISZ Központi Művészegyüttes sok hazai és nemzetközi sikert aratott Rajkó Zenekara kedden délután Kecskeméten a városi SZMT Művelődési Központban mutatkozott be a szakmunkástanulók béfleti sorozatának második hangversenyén. Műsorukat a cigányzenekari együttesek legszebb, történetileg és zeneileg legértékesebb alkotásaiból állították össze. Rózsavölgyi. Bihari, Csermák darabjai mellett Lisz II. magyar rapszódiája képviselte a már nagyobb művészi formákat meghódított verbunkost. Lajta Széki muzsikája pedig a parasztzenéből sarjadt hangszeres táncmuzsikát. A műsort népdalok, virágénekek színesítették. Amit előadtak, annak az értékei kiemelkedőek ebben a sajátos műfajban. Ahogy játszották, az viszont néhány kívánnivalót hagyott maga után. A népdalokat egyszerűbben, a magyar nótás, vagy éppen kávéházi jellegzetességeket teljesen mellőzve kellene kísérniük.- Az önálló hangszeres darabok tempója belső feszültség, tartás híján olykor kissé rohanós lett. Az együttes hangzása némely darabban kicsit erőszakosnak, keménynek tűnt. Különös, hogy egy ilyen neves és népszerű, s ezúttal értékes műsort megszólaltató — csupa fiatalból, gyerekekből álló — társaság csak oly kevés, néhány tucat érdeklődőt vonzott a hangversenyre. Hol volt vajon a levélben és szóban is értesített iskolák többi, összesen mintegy háromszáz bér- lettulajdonosa. önmagában kevés, ha az intézetek leveszik a jegy- vásárlás anyagi gondjait a növendékek válláról. Szellemi irányításra, törődésre is szükség van. Ezen a koncerten — az élményen kívül — nemzeti zenei múltunkról is megtudhattak volna néhány érdekes és értékes adatot a fiatalok. Kár. hogy csak kevesen éltek az alkalommal. Aligha hihetjük, hogy a távolmaradók valamiféle nemesebb, a legmagasabb rendű muzsika elfogult hívei, s ezért nem halgatták meg a Rajkó Zenekart... — I. M. Karácsonyi csúcsforgalom a postán Már javában folyik a karácsonyi csúcsforgalom a postahivatalokban. Az átlagos 22—24 ezer helyett 55—60 ezer csomag és félmillió levél, üdvözlőlap helyett pedig mintegy hárommilliót továbbítanak naponta a fővárosból vidékre,' illetve külföldre.' A küldeményeket a 78-as postahivatalban (a Mozgóposta-főnökségen) és a 72-es postahivatalban válogatják. A megnövekedett munkában kongresszusi felajánlásként a postás KISZ-szervezetek, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Postaforgalmi Szakközépiskola diákjai is segítenek. Bevonják a munkába a nyugdíjasokat is. Képünkön: levélválogatás a 72-es postahivatalban. Mitől függ a születendő gyermek neme? Már rég felfigyeltek arra a jelenségre, hogy -azok a nők, akiknek pszichikuma' változékony és ingatag, akik mindig izgatottak, mindig gondterheltek, gyakrabban adnak életet leánygyermeknek, mint fiúnak. ,■ A kutatóit kísérletet végeztek patkányokkal. Labirintusba helyezték el az állatokat, és ez megzavarta szokásos mozgási tevékenységüket. Ily módon mesterségesen ideges, lázas állapotba kerültek. Amikor utódaik megszülettek, kiderült, hogy 70 százalékuk nőstény. A. kontrollcsoportban a -hím. és a nőstény állatok száma'-azonos Volt? ‘líéhet. hojjy1 rn?5$obe'rí - annak” az anyának, aki, lányt szeretne, arra kell törekednie, hogy nagyobb lelki megrázkódtatások érjék? Elszomorító történet a Homok utcából Pallérízléssel megformált, egyemeletes épület húzza magára a járókelők figyelmét Kecskeméten, az izsáki útról is látható Homok utca elején. Tulajdonosa, Herczegh József két' éve kapta meg a lakhatási engedélyt. Rengeteget gürcölt, amíg ösz- szejött.a ház, a javító eszközökkel is felszerelt garázsban levő nyugati kocsi ára. Gondozott a jókora kert. Dicsérnénk is szorgalmát, ha a gyors gyarapodás csábításától, lehetőségeitől megzavarva nem feledkezett volna meg bizonyos emberi igényekről, kötelezettségekről. Miért mérgesedett el a sajnos elég gyakori albérlő—háztulajdonos, főbérlő vita a Homok utca 2-es számú házban? Olyan biztatónak látszott májusi végén minden. Herczegh József úgy határozott, hogy a már kiadott két szoba után egy harmadik helyiségbe is keres lakót. P. J-t és feleségét szívesen fogadta és ők is vállalták a mintegy 14 négyzetméteres. eléggé sötét „szobáért” a 600 Ft-os, azóta megemelt, indokolatlanul magas díjat. (Korábban 900 Ft-t fizettek egy 10 négyzetméteres sufniért.) Kezdetben jól mégvoltak, kölcsönösen segítettek egymásnak. Akkor hidegedett el a viszony, amikor a fiatal házaspárnak gyermeke született. Nehéz lenne kideríteni, hogy kinek a. hibájából romlott meg a légkör, felesleges az utólagos bűnbakkeresés. Tény, hogy a tulajdonos rendszeresen bejárt az albérlő szobájába, noha emiatt a család — jogosan — többször tiltakozott. Az is igaz, hogy az albérlő által írt leveleket is nehezen minősíthetnénk az udvariasság mintapéldányainak. Jöttek a kölcsönös bosz- szantások, a „majd én megmutatom fogadkozások”. A háztulajdonos radikális lépésre szánta el magát. Különösebb ok nélkül levélben felmondott albérlőjének. Közölte: ha két hét alatt nem hagyják el az i udvarra nyíló helyiséget, kiteszi őket. December 15-én este telt le az ultimátumban meghatározott, mondanunk sem kell, mindenféle rendelettel ellentétes határidő. Herczegh József humánus gondolkodásúnak tartja magát és a háromhónapos kisgyerekre való tekintettel átmenetileg elállt (?!) eredeti szándékától. Bent hagyta a család kevés holmiját a „szobában”. (Elnézést a sűrű idézőjelért, de ez a megnevezés még jóindulattal sem alkalmazható enél- kül a szabálytalan alakú, szűkös, sötét mellékhelyiségre.) Tudván tudta, hogy önbíráskodásra nincs joga, mégis — legyűrvén „emberbaráti hajlamait” — megleckéztette a fiatalokat, közvetett módon igyekezett érvényt szerezni akaratának. Szétszakította' a villany-, elvágta a vízvezetéket, és elvitte az általa kölcsönzött gázpalackot. . Mit törődött azzal, hogy megbetegedhet a kisgyerek, mit törődött a törvényekkel! Tulajdonképpen most sem érti, hogy miben vétkezett, mert csak saját érdekeit látja. Rosszul számított. Megfeledkezett arról, hogy 1974- <et írunk. A városi tanács igazgatási osztálya villámgyorsan intézkedett. A tulajdonos köteles a villany- és a vízszolgáltatást helyreállítania. Felelnie kell a birtokháborításért, a törvényesnél magasabb albérleti díjért. Reméljük, hogy tanult az ügybő} és okulnak a netán hozzá hasonlóan gondolkodók. Miért tette ki magát ilyen kellemetlenségnek? Tán az új albérlőjelölt még többet ígért? Ki tudja? Az biztos, hogy nem a szükség késztette az eléggé el nem ítélhető önkényeskedésre. Csaknem négyezer forintot kap havonta a lakásából kiadott helyiségekért. Eny- nyit keres az albérlő házaspár összesen. H. N. .KÉPERNYŐ A magyar nyelv ünnepe A film, a színház öntörvényű művészet. A fotografált színpad ösztövér műfaj, csökkent élményt ad, torzítja a látványt, a mondandót. A nézőtéren mindenki egy adott helyről, szemszögből nézheti az előadást. Akarva, akaratlan a teljes színpadképet látja. Á közvetítés rendezője tudató- ■ san irányítja, vezeti figyelmünket, percenEént-pillanatonként változik a beállítás, tulajdonképpen a kamera lát helyettünk. Az optika kiemel, eltakarj összevon, szétkapcsol. Ezért marad el a legjobb színházi közvetítés hatása az előadás színvonalától. Szakemberek ezért sürgetik az önálló tv-színház szervezését, tvváltozatok készítését. Az elmúlt héten Szász Péter kísérleteinek örvendhettünk, kedd este az Electra dobogtatta meg szívünket. Négyszáztizenhat esztendő után szólalt meg ismét Bornemissza Péter pesti polgár hátborzongatóan gyönyörű műve, a Tragédia magyar nyelven. A múltunk kulturális kincseit bányászó, nyilvánossághoz segítő Móricz Zsigmond átdolgozásában játszották eddig. Szophoklész Elektráját fordította romlott hazájának okulására, vigasztalására a fiatal diák. A Duna—Tisza köze már török kézben, az édes haza egycsapásra leszakadt az európai szellemi áramlatokról. Ö már, ő még a megújulás, a reneszánsz fia: érzi, hirdeti a dörömbölő ösztönök hatalmát, az örök természeti törvények irgalmatlan és szépséges parancsait, de hisz az értelem, az ész megvilágosító képességében, útmutatásában. És az embert, az egyes embert tartja a dolgok kezdetének és betetőzésének, a szabadságot alapvető jognak. A zsarnokságot gonosznak, undorítónak tekinti. A műhöz méltó volt a közvetítés. Bornemissza sistergő, mázsás gondolatokat görgető nyelvezete orgonaként zúgott-zengett a végletekig a lényegre csupaszított rendezésben. A kamera keveset változtatta a helyét, mintha a földszint első sorából élveztük volna a televíziós remeklést. A sok közel- és félközei felvétel pontosan tolmácsolta. sőt felerősítette a dráma részeseiben viharzó szenvedélyeket. Az álságokat, a mesterkéltséget kíméletlenül leleplező kamera próbára tette a jól megválogatott és pompásan irányított színészeket. Kit dicsérjünk leghangosabban, dagadó örömmel: Kútvölgyi Erzsébet erőteljes, lányos szelídséget és a halálig érvényes igazságtevő szenvedélyt, boldogságot és kétségbeesést, reményt és beteljesülést, örömfehéret és bánatfeketét ötvöző csodálatos alakítását? Az önhitt, magabiztos Aegistus, Koncz Gábort? A mámoros, vérbő, minden élvezetet fenékig hörpintő, majd a számadás poklaiban vergődő Clytemnestra, Szemes Mari kí- gyósziszegését, magákelletését, a telitalálat Orestes, Hegedűs Géza főiskolai hallgató görögös figuráját, és megint, megint a Chorus, Patkós Irma időtlen bölcsességét. Jegyezzük meg Czabarka György operatőr nevét, beleélte magát Bornemissza—Vámos világába. Mi az est legfőbb tanulsága? Az igazi nagy érték évszázadok múltán, más közegben is hat, megindít, gyönyörködtet. Heltal Nándor Hidas Antal köszöntése Olyan embert, olyan írót köszöntünk ma, 75. születésnapján, aki tollát, tehetségét, teljes életét a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állította. Sokgyermekes cipész sokat nélkülöző jvának született, s a gyakori nyomor korán megtanította arra, hogy égbe kiáltó igazságtalanságok vannak ember és em- ■ bér között, gazdag és szegény között, úr és polgár között. Elvét, hitét bátran megvallotta, s ezt az úri Magyarország azzal torolta meg, hogy kicsapatta a középiskolából. Előbb újságot árult Budapesten, majd különböző gyárak munkapadjai mellé állt, ifjúmunkásként érte a Tanácsköztársaság kikiáltása. Félbeszakított tanulmányait a munKás- egyetemen folytatta. Ám a Tanácsköztársaság bukása után a féktelen terror földjéről menekülnie kellett. Csehszlovákiában került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával, ekkor szólalt meg benne először a költő, verseket gyújtott benne a fájdalom, így gyászolta, így siratta az elbukott proletárforradalmat. Előbb az Üj Utak című folyóirat hasábjain jelentek meg 'versei, később jóformán minden szlovákiai munkáslapban. öt esztendő sem telt el, mikor a honvágy, és a tenniakarás hazahívta. Itthon írta a proletárforradalom emlékét idéző, megújulását óhajtó költeményeit, amelyek előbb kéziratban, röplapon, munkás-szavalókórusok ajkán terjedtek, majd az illegálisan működő Kommunisták Magyar- országi Pártja kiadásában —1925 nyarán — könyvalakban is megjelent. Ez volt Hidas Antal legelső verseskötete. Már a címe is életveszélyesen vakmerő volt: Az ellenforradalom földjén. A párt, letartóztatását megelőzvén, azonnali emigrálásra utasította a költőt. Becsen, Berlinen át érkezett a Szovjetunióba. Jelentős munkát vállalt a Sarló és kalapács című folyóirat megindításában, egyik vezetője lett a Moszkvában megalakult Magyar Forradalmi Írók és Mü- . vészek Szövetségének, s a forradalmi írók nemzetközi szervezete folyóiratának is ő volt az egyik szerkesztője., 1926-tól kezdve jelentek meg orosz nyelven versei, majd orosz és magyar nyelven novellái, regényei, verseskötetei. Kommunista költőként tudatosan szolgálta a forradalmi harcot, forradalmi versei közül sokból munkásdalok, indulók szövege lett és névtelenül haza is került. Elég, ha megemlítjük itt a híres Vörös Csepel, vezesd a harcot kezdetű indulóját, amelyről rúa már tudjuk, hogy apósa, harcostársa, Kun Béla kérésére íródott, s minden gát, akadály Ménére is megérkezett Magyarországra, mint ahogy a madár a legmagasabb, legsűrűbb szögesdrótháló fölött is átrepül. Itt terjedt név nélkül, szájról szájrai, mint népdal, illegális találkozókon dúdolták, erőt merítetek belőle. 1938-ban a törvénysértések egyik áldozata lett, elítélték, börtönbe vetették, de rehabilitálása után ott folytatta, ahol abbahagyta, hiszen tudta: nem az eszme, hanem egyes személyek hibái, bűnei okozták szenvedéseit. Hazánk felszabadulása után még hosszú ideig nem élhetett hazai földön. A személyi kultusz idején, a dogmatikus hibáktól fagyos politikai légkörben ő. Kun Béla rokona és harcostársa, nem térhetett haza. Amikor megteremtettük a „Tiszta égboltot”, jöhetett volna már. Akkor pedig félbehagyott dolgai marasztalták ott. 1959-ben, 34 éves távoliét után érkezett haza, ahol végre a teljes megbecsülés övezi. Munkásságát, életművét országunk Kossuth-díjjal jutalmazta. Életművét szinte lehetetlen felsorolni. Csupán a legfontosabbakat említjük. Moszkvában kiadott verseskötetei: Folyik a pör, Sűrű csillagos az ég, A gyarmatok kiáltanak. Itthon a Néném kertje és a Jázmin utca című kötetek. Jelentős helyet foglal el életművében regénytrilógiája, a Ficek úr, a Márton és barátai, valamint a Más muzsika kell. Alkotókedve ma is a fiatalokéval vetekszik. Ugyanilyen alkotókedvet kívánunk neki továbbra is, 75. születésnapja alkalmából. S. L. AZ ÉVFORDULÓ NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ Bemutatjuk a 900 esztendős Szolnokot Tömegkommunikációs szerveink hírt adtak már arról a sajtótájékoztatóról, amelyet Budapesten, a Magyar Sajtó Házában Szolnok párt- és tanácsi vezetői a jövőre fennállása 900. évfordulóját ünneplő város jubileumának mintegy a nyitányaként rendeztek. Szó esett arról a gazdag rendezvénysorozatról is, amellyel — január 1-től augusztus 20-ig — emlékezetessé kívánják tenni a nevezetes évfordulót. Csatlakozva a kilenc évszázadot megélt települést köszöntőkhöz, most nem a sokrétű programról, vagy annak mindenképp illő és méltó külsőségeiről számolunk be. A város jelenéről akarunk szólni, amelyet a fel- szabadulás óta eltelt 30 év segített kivirágoztatni. - Szeretnénk bemutatni — ha csak vázlatosan is — az élet megannyi területén elért eredményeket. Azt, hogy a romok közül milyen örökséggel indultak a város lakói, s végül is hogyan érték el, hogy a csaknem évezredes múlt ellenére is Szolnokot ma bizvást fiatal városnak nevezhetjük. Mar a második szabad esztendőben, 1946-ban elkészült a területfelhasználási és városrendezési terv, s ennek alapján az első hároméves tervszakaszban megkezdődhetett a tudatos városfejlesztés, -építés, amely a napjainkban tapasztalt dinamikának az alapjait teremtette meg. Mindezt jól egészítették ki az 1961-ben, 1965-ben, majd 1970- ben elfogadott újabb városrendezési tervek, amelyek kiemelt szerepet juttattak az ipar fejlesztésének. Ezek eredményeként emelkedett Szolnok a korszerű gyáriparral rendelkező középvárosok sorába, s vált a Tiszántúl egyik központjává. Az is mutatja ezt, hogy az országos településhálózat fejlesztési terv szerint felsőfokú szerepkört kapott. A mintegy 70 ezer lakosú város nappali népességszáma — a bejáró dolgozókkal együtt — ennél csaknem húszezerrel magasabb. S hozzá kell ehhez számítani a város népességszámának csaknem a négyszeresét kitevő, negyedmillió lakost magába foglaló vonzáskörzetet is. A foglalkoztatottak száma tíz év alatt 42 százalékkal emelkedett, s megváltozott a foglalkozási struktúra is. Napjainkban a népesség 60 százaléka munkás, 34 százalék szellemi foglalkozású, 3 százalék pedig mezőgazda- sági dolgozó. A tervszerű iparfeljesztés az 50-es évek elején vette kezdetét. Elsőnek a Tiszamenti Vegyiművek épült fel, ez a gyár jelenleg az ország kénsavtermésénk a háromnegyedét adja. (Itt készül a mosószerek közül legismertebb „Tomi-család”.) Papír-, cukor- és bútorgyár is van Szolnokon. Az ipar mellett a mezőgazda- sági termelés eredményei sem elhanyagolhatók. A város mező- gazdasága mindenekelőtt technikai ellátottságban, gépesítésben fejlődött, de megfelelően alakul a növénytermesztés is. Bár a kereskedelem korábban is hozzátartozott Szolnok sajátos arculatához, a jelentős fejlődés az államosítás után indult meg. Míg 1950-ben a kereskedelmi egységek száma 143 volt, ma 205. A jelenlegi tervidőszakban is tucatnyinál több ilyen célú nagy- beruházás jött létre, vagy van épülőfélben. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom csupán az utóbbi négy évben 4 ezer. forinttal emelkedett. Negyedszázad alatt több mint megkétszereződött a vendéglátó helyek száma. Idegenforgalmi szempontból különösen jelentős a tiszaligeti kemping, áz idén elkészült Touring Hotel, s lesz majd a jubileumi évben átadásra kerülő új Pelikán Szálló és étterem. Szólhatnánk a rohamosan korszerűsödő közműhálózatról és vízellátásról, az egészségügyi és szociális gondoskodás vívmányairól, a művelődési és sportéletről. De fejezzük be Szolnok bemutatását az egyik legnagyobb büszkeségükkel, a vasúti rekonstrukcióval. A hét évé megkezdett program megvalósítása az ország — sőt némelyek szerint Kö- zép-Európa — legkorszerűbb személy- és teherpályaudvarát hozza itt létre, tovább növelve a város évszázadosnál is régebbi közlekedési jelentőségét. A száznál több vágánypár révén egyebek között 18 ezer vagon áthaladására lesz napjában lehetőség. A város társadalma a jubileumi évfordulót nem célnak, hanem eszköznek tekinti —_ hangsúlyozták Szolnok vezetői. — Eszköznek a politikai, társadalmi és gazdasági feladatok megvalósításában, a várospolitikai célkitűzések valóra váltásában. Arra törekszünk, hogy a 900. évforduló megünneplése olyan hagyományt teremtsen, amelyre jogosan büszke lehet, s vallhalja magáénak az elkövetkező nemzedék is. J. T. Űjabb dokumentumfilmek a televízióban Decemberben a televízió számos olyan dokumentumfilmet rögzít képszalagra, amelyek az ország ipari, gazdasági életével foglalkoznak.. Az „Egy nap a kongresszus előtt” című produkció például arról tájékoztat, hogy á különböző társadalmi rétegek, foglalkozások képviselői mit várnak a XI. pártkongresszustól, milyen megoldásra váró kérdésekben kérik a párt segítségét. A filmet Kenyeres Gábor rendezi. A „Két kongresszus között” című film az élelmiszer-gazdaság eredményeiről számol be. Az izzólámpák gyártását követi nyomon a „Nyolcórás műszak” című adás, amelyet az Egyesült Izzóban rögzítenek. Csepelen készül a „Látogatóban” című adás; arra keres választ, hogyan érvényesül a párt irányító szerepe, egy olyan nagy közösségben, mint a Csepel Vas- és Fémművek. A riporter Szepesi György lesz. „Tények és évek” címmel az elmúlt három évtized kiemelkedő kulturális eseményeiről, fontosabb létesítményeiről szól az az adás, amelyben film-, opera- és hangversenyrészletek elevenítik föl és illusztrálják a témát. Dokumentumfilm-sorozat készül „Emberek fehérben” címmel. A Kardos István által rendezett produkció azt! vizsgálja, hogyan módosult a felszabadulás utáni átalakulás évtizedeiben az orvostársadalom összetétele, az életszínvonal, miként változtak az egészségügyi igények és ezek következtében hogyan alakult az orvosok társadalmi szerepe. „Nyugalmunk záloga” címmel műsorsorozat készül a polgári védelemről is. (MTI) Az indiai jogi titka Ojabb titokra bukkantak Indiában. A 60 éves Satyamurti jógit koporsóba zárva eltemették, és 8 napot töltött a föld alatt. A föld felszínén négy indiai egyetemi tanár és fizológus, egy kar* diológus, egy patológus és egy belgyógyász vizsgálta szünet nélkül a kísérlet egész Időtartama alatt az élve eltemetett jógi elektrokardiogramját. Arra számítottak, hogy a letargia állapotában jelentősen lelassul a szívműködés. Nagy meglepetésükre azt tapasztalták, hogy 29 órával a betemetés után erősen felgyorsult a jógi szívműködéSokoldalú, korszerű kétéltű Ukrajnából • Egy ukrajnai gyárban érdekes kétéltűt konstruáltak, amely nehéz terepviszonyok között alaposan megkönnyíti a közlekedést. se ,a normál 70 helyett 250 szívverést mértek percenként. A 30. óra után az elektrokardiográf gyakorlatilag egyenes vonalat rajzolt, ez pedig annak a jele. hogy a készülék a legkisebb elektromos jelet sem kapta. A kihan- tolás időpontját megelőzően fél órával majdnem normális Volt a jógi szívműködése. A teljes mértékben normális szívműködés a kísérlet befejezése után néhány órával állt helyre. Mi lehet a különleges jelenség magyarázata? Tetszhalál? Katalepszia? A négy tudós egyelőre nem tud választ adni erre a kérdésre.
