Petőfi Népe, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

T • Konvejor szállítja a készárut. A szabászcsarnok kívülről a porleválasztó ciklonokkal. 0 A szabászcsarnok. partnerük lesz. s az általuk gyár­tott lakásokhoz is szállíthatnak majd ablakokat és erkélyajtókat. Szóljunk arról is néhány szót, milyen fejlődés várható a követ­kező 5 éves tervben. Tovább foly- . tátják az anyagmozgatás gépesíté­sét. A belső anyagszállítás köny- nyítésére, megkezdik az ékpályás rendszer kialakítását mintegy 400 vágány-folyóméterben. Jelenleg 120 méteres konvejor-pályával rendelkeznek, s ezt a továbbiak­ban 300 méterre szeretnék bőví­teni. Demag futómacskát is fel­szerelnek majd a gyártócsarnok­ban, ez is jelentősen segíti az alkatrészmozgatást. Az eddigi ter­melési adatok fényesen bizonyít­ják, hogy különösebb létszámnö­velés nélkül sikerült a termelést növelni, s a továbbiakban is ez a' cél. , , . A termelés feilődését bizonyít­ják az alábbi adatok is. 1965-ben 16,5 ezer ajtót és 21.5 ezer abla­kot gyártottak. 1974-ben az előb­bi száma 39 ezer. az utóbbié 40 ezer volt. A házgyári szerkezetek gyártásának első évében 23 ezer ablakot és 5.5 ezer erkélyajtót szállítottak a két házgyár részé­re, s azóta összesen 53 ezer ab­lakkal és 8 ezer ajtóval segítették őket. Érdekes adatnak számít az is, hogy a gyár megalakulása óta összesen 514 ezer ablak és 324 ezer ajtó készült 3 műhelyekben. A tizennyolc év alatt a gyár nagyon sokat fejlődött. Az első esztendőben 3 millió forint érté­ket termeltek. 1973-ban már elér­ték a 89 milliót. Az idei év a többi • között meghozza azt az eredményt is, amelyet 1964-ben a gyár elé célul tűztek: érje el a 100 millió forintos termelési ér­téket. Nos. az előzetes adatok sze­rint a mérleget 107 millió forint­tal zárják. ■ jp-'­Vajon, kiknek köszönhető ez a nagyarányú fejlődés- a központi segítség mellett? A gyár szorgal­mas dolgozóinak. Azoknak az em­bereknek. fizikai munkásoknak és vezetőknek, akik magukénak ér­zik az üzemet, s legjobb tudásuk szerint munkálkodnak a jobb eredmények elérésén, jól össze­forrott kollektíva dolgozik itt. A vezetők is alapító tagok. A szak­munkás-utánpótlás keretében 1958 óta évente, nyolc—tíz fiatal is­merkedik a faipari szakmával. Jelenleg 31 olyan szakmunkásuk van, aki itt volt ipari tanuló is. A gyárban sok a betanított mun­kás, tanfolyamokon sajátították el a különböző gépek kezelését, s ném kívánkoznak máshová. A gyár 320 dolgozója közül 182-en rendelkeznek a törzsgárda-tagság valamelyik fokozatával. Külön el­ismerés illeti a nődolgozókat, szorgalmas, gondos munkával ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyár termékei kivívják a meg­rendelők elismerését. Az idei év eredményeihez hoz­zájárul a szocialista verseny moz­galom, a 12 brigád 170 tagja élen jár a munkában. A brigádok kö­• Saját kivitelezésű ablakráma-aljáző. • Készámraktár. Kiskunhalas városa büszke le­het erre az üzemre, jelentős ter­melő munkájuk mellett volt ide­jük arra is, hogy1 hozzájáruljanak a város fejlesztéséhez. Elsők kö­zött csatlakoztak a helybéli Fém­munkás Gvár felhívásához és se­gítették a társadalmi összefogás­sal épülő óvoda létrehozását. Kommunista szombatokat szer­veztek és csak szeptemberben—* októberben 3067 órát teljesítettek. Az óvódai alapra 52 ezer 528 fo­rintot fizettek be. Ebből az admi­Két évtizeddél ezelőtt Kiskunhalasnak nem volt számot­tevő ipara, nagyon sokan kénytelenek voltak a fővárosban vagy az ország más vidékein munkát vállalni. Az iparosítás egyik állomását jelentette, amikor a Bács-Kiskun megyei Tanács 1957. június 4-i ülésén határozatot hozott: Kiskun­halason létre kell hozni a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatot. Nem volt nagy felkészülés, a vásártér melletti egykori Körösi malom épületében július elsején megkezdő­dött a termelés. Alig hatvanan láttak munkához, a kézi- szerszámokon kívül négy körfűrész és négy vándorszalag­fűrész állt a .dolgozók rendelkezésére. Aki ma végigmegy a korszerű, jól gépesített gyáron, talán el sem hinné, hogy honnan indultak el. • Félkész áruk és alkatrészek tárolása. Az 1958-as esztendőt lehet az üzem első teljes évének mondani, ekkor már 93-an dolgoztak itt és a termelési érték elérte a 3 millió forintot. Az első hónapok nehezen teltek el. a dolgozók nagy részé­nek a faipari szakmával kellett megismerkedni. Kezdetben gyü­mölcsösládákat készítettek, majd egyre erőteljesebben rátértek a lakásépítés elősegítésére: ajtók, ablakok, faredőnyök és parketta gyártására. Hét év alatt a gyár'kinőtte sa­ját kereteit. A dolgozók egyre na­gyobb szaktudásra, gyakorlatra tettek szert, a géppark is növeke­dett, korszerűsödött és 1964-ben a megyei lakásépítkezésekhez már 8,5 ezer ajtót. 35 ezer ablakot és 95 ezer négyzetméter parkettát tudtak szállítani. Termelési érté­kük ebben az évben már elérte a 35.3 millió forintot, a dolgozók létszáma pedig 318-ra növekedett. Ebben az évben született a dön­tés, az üzemet 11. gyáraként át­veszi az Épületasztalosipari és. Faipari Vállalat. Határozatot hoz­tak arra is, hogy ezt a gyárat mintegy 40 millió forintos beru­házással képessé-’tészik' 'az évi 100 mnlió forintos termelési-érték el­érésére. A gyár fejlesztése nem ment egyik napról a másikra. Először profil-tisztítást hajtottak végre, megszüntették a parketta és fa- redőnv gyártását, s ettől kezdve csak ajtókat és ablakokat készí­tettek. Megkezdődött a gépsorok kialakítása, a létszámemelés nél­küli termelékenység-növelés. A vállalat — miután az állami építőipar gyors fejlődése ezt szük­ségessé tette — elhatározta négy gyárának, közöttük a halasinak — a nagyszabású rekonstrukcióját. A gyár fejlesztését elősegítette kedvező területi adottsága, ter­jeszkedési lehetősége, s nem utol­sósorban az, hogy ez az üzem már jól összeszokott, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező törzsgár­dával rendelkezik. A 31,3 millió forintos beruházás megvalósítása 1971-ben kezdődött és első szaka­sza 1973-ban ért véget. Ez idő alatt építkezésre költöttek 19,1 millió forintot, gépesítésre 7,7 mil­lió forintot, s más különböző be­ruházásokra 4.5 millió forintot. Űj szabászcsarnokot építettek, kor­szerűsítették az anyagteret, belső utakat, víz- és csatornahálózatot építettek. A beruházás egyik leg­nagyszerűbb eredménye volt az a 1 minden igényt kielégítő szociális épület, aminek hiányát a koráb­bi években nagyon érezték a dol­gozók. Korábban mindössze 100 személyes öltözőjük és fürdőjük volt. most viszont á jövőre is gon­doltak és az 1974 májusában át­adott szociális épület 420 személy­nek nyújt kényelmes lehetőséget az öltözésre és tisztálkodásra. Ebben az üzemben korábban az anyagmozgatás okozott nagy gon­dot. Éz a. mupka amellett, hogy nagyon sok fizikai erőt igényelt, nagyon balesetveszélyes is volt. 9 A korszerű szociális épületben helyet kapott egy ízlésesen berendezett büfé is,-ahof'A" ’ «V a dolgozók reggel héttől délután bárom óráig vásárolhatnak. zül 9 elérte a megtisztelő címet, 2 kollektíva airanykoszorús, 1 ezüst és 1 bronzfokozattal rendel­kezik. A XI. kongresszus tiszteletére született verseny felajánlás egyik legfőbb pontja volt, hogy 20 mil­lió forintos többlettermelést vál­laltak. Elhatározták, hogy az egy főre jutó termelést 20.5 míg az egy főre eső nyereséget 30 száza­lékkal növelik. A vállalások tel­jesítésének határideje még nem járt le. de máris túlteljesítéssel büszkélkedhetnek a gyáriak. A termelést egy főre lebontva eddig 23,1, míg a nyereséget 36 száza-, lékra teljesítették a vállalt ütemű növekedés helyett. nisztrátorok, könyvelők, gépkocsi­vezetők és más. nem faipari ter­melésben dolgozók a művezetők irányításával 538 órát dolgoztak, s elkészítettek 1500 kamraablakot. Az így keresett összeget is. — mintegy 10 ezer forintot — befi­zették- az -.óvodai alapra. A 20 millió forintos többtermelési fel­ajánlást a legutolsó pontos adatok szerint, szeptember végére 13,5 millió forintra teljesítették. Min­den remény megvan arra, hogy december végéig elérik a vállalt céljukat. Az Épületasztalosipari és Faipa­ri Vállalat kiskunhalasi gyúráso­kat fejlődött az elmúlt- évek fo­lyamán. Megerősödött, korszerű­södött és az egyre szilárdabb törzsgárda képes a mostaninál na­gyobb feladatok elvégzésére is. Nagy szükség van a tevékenysé­gükre, az építőipar várja tőlük az ajtókat, ablakokat. Lakások tízez­reibe építik be a kiskunhalasiak termékeit, s ha megvalósulnak a további rekonstrukciós tervek, a korábbinál is jobban, nagyobb ütemben járulnak hozzá a lakás- program megvalósításához. (X) Jelenleg már két oldalvillás tar­gonca, két. egyenként 2' tonnás, egy 3 tonnás és egy 5 tonnás homlokvillás targonca teszi gyors­sá és könnyebbé az anyagmozga­tást. A rekonstrukció kezdetének évében más változás is történt. A gyár a belkereskedelem ablak- és ajtószükségletének kielégítésén túl feladatul kapta: gyártson a dunaújvárosi és szegedi házgyá­rak részére méretegységesített, egyesített szárnyú ablakokat és erkélyajtókait. Az újnak számító termék gyártásának megkezdése nem okozott különösebb gondo­kat. már abban az évben a teljes termelésük mintegy egyharmadát a házgyárak részére szállították. A vállalat és a gyár elképzelé­sei között szerepel, hogy ezeket a korábbinál korszerűbb és egész­ségesebb, festett és üvegezett ab­lakokat megszerettetik a lakos­sággal is. A soproni gyár bemu­tatót rendez a TÜZÉP vállalatok képviselői részére, s minden jel arra mutat, hogy hamarosan a TÜZÉP-telepeken is lehet majd vásárolni belőlük. A további gyári rekonstrukció egyik célja az, hogy teljesen gé­pesítsék. illetve külön gyártósort hozzanak létre a házgyári szerker zetek gyártásához. Szükségessé teszi ezt-, a többi között az is, hogy közeledik a Kecskeméten épülő házgyár termelésének megkezdé­se. A halasiak számítanak arra, hogy a kecskeméti házgyár újabb az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára A lakásprogram megvalósításának segítője A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom