Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. november 3. 4 • Budapesti látkép as újjáépített fővárosról az újjáépített Erzsébet- híddal. Lánchíddal, Margtt-hfddal. A pesti hidak évfordulói November, a budapesti Duna-hidak ünnepe. November 20-án less 125 éve, hogy megnyitották a Lánchidat és 25 éve, hogy felavatták az újjáépített Lánchidat. 21-én ünnepelhetjük az újjáépített Erzsé- bet-híd felavatásának 10. évfordulóját. Végül november 22-e az újjáépített Petőfi-hid felavatásának 22. évfordulója. Es egy gyászos évforduló: 4-én lesz 30 éve, hogy a második világháborúban felrobbantották a Margit-hidat. • A régi Erzsébet-hid, amelyet a fasiszták felrobbantottak. C Az alsó kép: Budapesti látkép az ostrom után a rombadőlt Erzsé- bet-híddal, Lánchíddal és a Margit-híddal. A tények bizonyítanak Az életszínvonal alakulása a bajai járásban Nem szólam, hanem az élet bizonyítja, hogy a falusi életforma mindinkább közelíti a városi színvonalat. Pártunk XI. kongresszusára készülve megvizsgáltuk járásunk helyzetét ebben a tekintetben. Megállapítottuk, hogy a X. kongresszuson, valamint előtte a megyei és a járási pártértekezleten hozott határozatok végrehajtásáért tett erőfeszítések sikeresek voltak. Teljesítettük a gazdaságpolitikai célkitűzéseket az iparban, mezőgazdaságban és a termelés más területein is. Ez teremtette meg az alapját annak, hogy járásunkban a lakosság életszínvonala évről évre emelkedik^ több tekintetben az országos átlagot meghaladó mértékben. A sokféle mutatóból néhányat kiemelve, számokkal is könnyű ezt bizonyítani. Jövedelmek 1970-hez viszonyítva az elmúlt esztendő végéig a lakosság jövedelme 14,4 százalékkal emelkedett, a termelőszövetkezeti parasztoké pedig 19,6 százalékkal. Az összjövedelem alakulását vizsgálva tisztább képet nyújt az egyes dolgozókra jutó évi jövedelem emelkedése, ha kü- lön-külön nézzük a mutatókat. Az állami gazdaságokban az évi jövedelem átlagosan 30 443 forint, a fogyasztási szövetkezeteknél 26 941 forint, az iparban 23 501 forint. Ez utóbbinál kialakult alacsonyabb átlag összefügg azzal, hogy sok a kezdő, tanuló fiatal munkás. A termelőszövetkezetekben dolgozók 41 százalékának a közösből származó jövedelme 15 ezer forint alatt van, zömében idősebb, nyugdíj előtt álló gazdákról van szó. A szövetkezeti tagok 25,4 százalékának 15—30 ezer, 16 százalékának 30—40 ezer fölött van a jövedelme, a többinek pedig 40 ezer felett. Figyelembe kell venni természetesen a háztáji jövedelem szerepét is. Az iparban, állami gazdaságokban és erdőgazdaságban dolgozóknál pedig a nagyobb arányú közvetett juttatásokat. Van a jövedelemnek egy ki nem mutatható formája, ez a borravaló, a hálapénz. Ez a szocialista viszonyoktól idegen jelenség,, sajnos, szinte kiírthatatlan. A borravalót adó rendszerint; ugyanaz, aki mint a közvélemény1 egyik megtestesítője kifogásol já, hogy' társadalmunkban megtűrjük ezt a jelenséget. A hálapénz az orvosi kar néhány tagjával szemben jogos társadalmi kritikát vált ki, visszatetszést kelt. Itt is kettőn áll a vásár. Nemegyszer maguk a betegek szoktatják hozzá az orvosokat ahhoz; hogy bizonyos összegeket elfogadjanak. A járásban változatlan gond a még alacsony jövedelmű rétegek helyzetének javítása. A termelőszövetkezetek ezt úgy oldják meg, hogy két-háromszáz fo- rihttal kiegészítik a nyugdíjasok, járadékosok, a sokgyermekes családok, a gyermekeiket egyedül nevelő anyák jövedelmét. A keresetek alakulásánál nem szabad figyelmén kívül hagyni a természetbeni, társadalmi juttatásokat. Számításaink szerint ennek mértéke évi 2 ezer forint. Gondolok itt főleg az egészség- ügyi, szociális, kulturális, oktatási, sport és szórakozás jellegű anyagi támogatásra. Szolgáltatások Az életszínvonal alakulásához tartozik a különféle szolgáltatás, az áruellátás megszervezése, üzlethálózat bővítése. A lakosságot érintő szolgáltatás csak mérsékelten emelkedett, továbbra is gond az igények jobb kielégítése, különösen a lakáskarbantartás, a rádió,- a televíziójavítás, a vízvezeték-szerelés megszervezése, a háztartási gépek és közlekedési eszközök karbantartása és javítása tekintetében. Körzetünkben különösen a fogyasztási szöveti t.ek fejlesztették üzlethálózat., tat. Az eladóteret 10,7 százalékkal növelték. Megvan a feltétel ahhoz, hogy a tervciklusra előirányzott 35 százalékos forgalomemelkedést megvalósítsák. Három év alatt ugyanis 25,9 százalékot már elértek. Az élelmiszeriparban növekszik a félkész ételek, konzervek,- levpsporok, ételízesí- ' a k(r . hálát megháromszorozódott. Ha-b‘ sonlóképpen a húskészítményeké, a húsé, a zöldségé, a gyümölcsé, a főzelékféléké, a fagyasztott és mirelit áruké, a tej és tejtermékeké. A vendéglátóipari forgalom három év alatt 31 százalékkal nőtt, a meleg étel forgalma' pedig 68,7 százalékkal. Örvendetes, hogy az átlagosnál alacsonyabb mértékben emelkedett a szeszesital-forgalmuk, viszont jelentősen nőtt az üdítő italok fogyasztása. Jól szervezett, kulturált üzemi étkeztetés van mindén állami gazdaságunkban, az erdőgazdaság fontosabb munkahelyein. Hasonlóképpen Érsekcsanád, Csá- voly, Vaskút, Dávod, Szeremlt termelőszövetkezeteiben. Most van átadás előtt Felsőszentivá- non, tervezik Bácsbokodon és több községben is az üzemi konyhák építését. A jövedelem alakulását sok egyéb szám is • bizonyítja. Járásunkban 1971 elején ezer lakosra 13 gépkocsi jutott, az elmúlt év végén pedig már 31. A tíz legfontosabb tartós fogyasztási cikkből többek között a bútorból 125, a hűtőszekrényből 144, a motorkerékpár felvásárlásból 134 százalékos az emelkedés. A televízióval rendelkező családok száma 32 százalékkal nőtt. Lakásépítés A járási pártértekezleten javasolt 8—900 helyett eddig már 1131 magánerőből és 67 állami támogatásból létesült lakás készült el. Igen jelentős Bácsalmás nagyközség lakásépítése. 211 létesült magánerőből és 22 állami pénzből. Sükösdön 142 lakás épült. Érdemes megemlíteni, hogy az építkezések és felújítások következtében szinte az egész falu újjáépült. ''Az OTP-segítségen, -kedvezményeken túlmenően az építkezőket munkahelyeik 7 millió 176 ezer forinttal támogatták. Kimagasló eredményt ért el e tekintetben a Bajai Állami Gazdaság, ahol közel 300 tanyát szüntettek meg, helyette a városban vagy községekben építkeztek. Mindezekhez a gazdaság készpénzben, bontási anyagban, szállításban csaknem 3 és fél millió forint támogatást adott. Baján külön állami gazdasági lakótelep van, 120 új la- kással. ,M01 '\B|$ f-jgL- vezg|g^,,,pajs}k figyel*, mét fordít a fáira" Maradás feltételeinek megteremtéséhez. Ezért a falusi lakosság élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében erőteljesen támogatjuk a kommunális beruházásokat. Huszonnégy községből 17- ben van vízvezeték, — 288 közkúttal —, a bekapcsolt lakások száma az 1970. évi 4017-ről máig 7 ezerre emelkedett. A községekben rendbehozták a járdák jelentős részét. Az utcák 90 százalékának mind a két oldalán van már betonjárda,'351 kilométer hosszúságban. A portalan utak hossza 40 és fél kilométer. Van olyan községünk, mint például Csávoly, ahol a kilenc jelentősebb út közül 6 por- talanított. A járásban 340 négyzetméter parkosított terület van, csaknem félmillió rózsatővel telepítve. Felsőszentivánon csaknem 50 ezer rózsatő van. Olyan az egész község, mint egy virágoskert, melynek kertésze a település minden lakója. Minden községben van orvosi rendelő, körzeti védőnői ellenőrzés. A gyermekek elhelyezését segítik a bölcsődék, óvodák, napközik. A tanyákon, vagy a távoli településeken lakók gyermekeinek tanulását könnyíti a négy diákkolégium Hercegszántón, Garán, Bácsalmáson és Csá- volyon. Felsőszentivánon külön kollégiumot létesítettek a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek elhelyezésére. Minden községben van művelődési ház, hétharmaduk korszerű, vagy új, több célú klubhelyiségekkel működnek. A járás központja Baja köny- nyen megközelíthető. Herceg- szántóra 19 autóbuszjárat van, Sükösdre 62, Nagybaracskára 44, Vaskútra 41 és sorolhatnánk tovább. Ehhez tovább kell korszerűsítenünk, javítanunk és szélesítenünk az utakat. Köszönet és elismerés Mindezekből kitűnik, hogy Céljainkat legfőbb vonatkozásaiban teljesítettük. Köszönet és elismerés illeti mindazokat,, akik megvalósításukért közvetlenül vagy közvetetten a legtöbbet fették. Keveset szóltam- a gondokról. Egyik ilyen, hogy az általános jó eredményeken belül nagyi a differenciálódás. Sajnos, néhány községünk sok tekintetben elmarad a járási átlagtól. A. következő években az lesz az egyik legfontosabb fel^datunl^h.ogy. az elmaradottakat 'segítsük' a feliratozásban. ,. En^ék érdekében többet kell tenni azokríak^ akiken az előrehaladás múlik, tehát az érdekelt vezetőknek, természetesen a lakossággal összefogva. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára Es kezébe vette sorsát a nép. — Anyám iskolaszolga volt. Emlékszem, az iskola ablakából láttam meg, hogy jönnek, itt vannak az orosz katonák. Feltartott kezű németeket hajtottak maguk előtt. De lövöldözés, harc itt, a faluban nem volt. Ellenben Apostag és Dunaegyháza között a felnőttekkel együtt mi, az akkori gyerekek is ástuk a tankcsapdákat. Mert a du- naföldvári hídért egy pár hétig dúlt a csata... Ipi Lajosné, a községi tanács vb titkára így idézte fel a jeles napot (Mert Apostag számára 1944. november 3-án virradt fel az új élet hajnala, amely a nép kezébe adta sorsának irányítását. Most, 30 év múltán, a nép ' fogalmának megtestesítői közül olyan tanúk után kutattunk, akik cselekvő részesként voltak ott, az új élet elindításánál. A kommunista párt helyi szervezetének hét alapítója közül kettővel sikerült találkoznunk. Egyikük Szemler Imre. Most 74 éves, a tsz nyugdíjasa, de mint portás, a szövetkezet majorában I most is nagy felelősségérzettel vigyáz a közös vagyonra. Sparing Józsi bácsi a másik, ő 31 évi útőri szolgálat után 7 éve nyugdíjas. Koros emberek. Az emlékezet 30 év távlatából megkopik, itt-ott kihagy, s a részleteket' az egyéniség különbözősége szerint is eltérően rögzíti. A lényeget azonban mindez nem befolyásolja, sőt, kiemeli: a nép egyszerű fiai tudták, hogy történelmi küldetést teljesítenek. Hallgassuk meg őket: Szemler Imre: — Nagy idők voltak azok, kérem! Dunavecsén alakult meg a párt járási központja. Eiblinger Béla volt az első párttikár. Egy héttel utóbb mi is megalakultunk. Sparing Józsi barátom, az útkaparó volt a főszervező. Neki volt kapcsolata egy bizonyos Samu elvtárssal a párt központja részéről. Én meg, mint 1918-as vöröskatona,, kommunistának tartottam magam. Aztán Vincellér Józsi, Fazekas Szabó József — ők nem élnek már —, meg Kovács ■ Józsi, aki elkerült a faluból és egy pesti fiatalember, aki, ahogy szoktuk mondani: a híd alatt, szóval illegalitásban dolgozott. Ennyien voltunk. Ja, és még valaki! Ejnye, hogy nem jut eszembe a neve! A pesti fiatalemberé sem, pedig fél évig ő volt a párttitkár. Utána haza is ment Pestre, a titkári tisztséget pedig rámruházták ... Sparing József: — Méghogy Szemler Imre nem emlékszik rá! Havrik Lajos a neve annak a pesti fiatalembernek. És kifelejtette Bozóki Istvánt is, ő volt a hetedik... Szóval, itt voltunk már páran, akik akartunk valamit. A falu szélén. Kovács Jő- zseféknél jöttünk össze egy péntek, vagy szombati napon. Ügy beszéltük meg, hogy a következő vasárnapig mindenki toboi oz még embert. Lettünk is elég szép gyülekezet. Így aztán Szem- lérék házánál megalakítottuk a pártot. Énnekem már jóval azelőtt is széles volt az ismeretségem. A 77-es kilométerkő itt van, nem messze, annál kezdődött. Amellett kellett a kavicsokat így, vagy úgy rakosgatnom, hogy tudassam, szabad-e a levegő a faluban. Meg tarisznyában oda hordtam az ennivalót, amikor jött valaki, aki a nevemet használta. Sokuknak most sem tudom a nevét. De Samu Károly, aki úgy tudom, vállalati igazgató Pesten, három vagy négyszer azóta is meglátogatott. Van, amire nem eihlékszik már ő sem. De az biztos, hogy Kerti Lajos, Házi Árpád és mások odajöttek a kilométerkőhöz. No, ez a Kerti Lajos Amerikából jött Vecsére. Voltak olyanok többen is, akik a pénzüket adták, hogy megtámogassák a kommunistákat. Kerti Lajos azt is mondta, hogy ő még az élete árán is „megreckirozza” a spanyol kommunisták támogatását. Akkor novemberben ott volt a falunkban az oroszok hátvédje. A parancsnokság az evangélikus parókián székelt. Ezzel a Kerti Lajossal jártunk ott többször. Olyanokról tárgyaltunk a polkovnyikkal, hogy a falunkban nincs szovjetellenesség, ha pedig valami történne, én leszek híradással ... Szemler Imre: — Egyszercsak hivatott Eiblinger elvtárs és mondta: Imre, meg kell csinálni a földosztást! A nép engem akart, én lettem a földosztó bizottság elnöke. Elég sok volt nálunk az osztható föld. Hej, micsoda munka volt! Eiblinger elvtárs rámparancsolt: nálam nélkül nem csinálhatnak semmit, mindenért én felelek a faluban! Borzasztó nagy felelősség a nyakamban. És tessék hozzá adni, hogy iskolám nem volt egy se’. Igaz, írni-olvasni azért még 14 éves koromban megtanultam. Jó- ravalp gazda volt Dunapatajon az az Ábrahám Sándor bácsi. Nála szolgáltam akkor. Palatáblán, palavesszővel ő tanított meg az írásra szeptembertől karácsonyig ... Sparing József: — A párthelyiségünk a mostani kultúrház lett. Három orosz katona a járási parancsnokságról oda hozta a parancsot, hogy alakítjuk meg a földosztó bizottságot. Harmadik napra összehívtuk o tagságot és megalakítottuk... Szemler Imre: — Hanem, hogy a lényeget soroljam: mivel a számolás nem volt tudományom, elhoztam írnoknak az elöljáróságról Varga Gyulát, a borellenőrt. Talpraesett gyerek volt, ma is az. Vele kiszámoltattam, mennyi az elosztható föld, menynyi abból a szántó, a szőlő és hogy mennyi jut egy családra. Sok volt ám akkoribah a szegény ember! Jöttek is a kommunista pártba, merthogy az földet oszt. De úgy ám, hogy egykettőre háromszázhatvanan lettünk ... Sparing József: — Én aztán sokmindent elbeszélhetnék! Mert abban az időben minden énraj- tam keresztül ment. Én javasoltam a személyeket, kit milyen munkára állítsunk. Máma úgy mondják ezt, hogy káderes... Én meg kívül vagyok. És ez fáj... Elnézést, azelőtt nem tudtam sími..'. Amikor Samu Károly legutóbb nálam járt, azt mondta, hogy könnyen sértődök, meg hogy ki- rekesztem magam, pedig kívülről nem lehet harcolni. Meglőhet ... Dehát, ha egyszer nem bírtam elviselni a gazemberséget ... Ez még 1955-ben volt. A nép, közte öreg családok kínlódva szedték le a meggyet, Jaz a semmirekelő, ott a felvásárlásnál pedig meglopta őket. Volt olyan, hogy 30—40 kilókat is el- csalt, a mázsálással. Én mentem, és kértem, küldjön oda ellenőrt a párt. De az akkori párttitkár megválaszolt: ha lopja, hadd lopja! Mért nem nézik meg a mázsát?! Erre én azt mondtam: ilyenekkel nem leszek egy párt- banl... Pedig azt a lókötőt utolérte a sorsa. Én meg kívül. Hát ezzel elhibáztam... Most azt se’ tudom, hogy az öregek ebédjét a téesz, vagy a tanács rendezi-e... Szemler Imre: — Nem volt az olyan könnyű, ahogyan én most sorolom. Mert megjáratták velem a bíróságot is. Ügy történt, hogy mi azokat a valamikori zsidó-birtokokat osztottuk, amiket korábban elvett és a vitézeknek ajándékozott a vitézi szék. Egy ilyent követelt vissza az eredeti birtokosa. Perelt. Engem meg hatszor beidéztek tárgyalásra. A végén már nagyon dühös voltam és bár nem kedvelem az ocsmány beszédet, akkor káromkodva csaptam az asztalra, hogy: de a kutyaúristenit, hát nem azé a föld, aki megműveli?! Meg aztán mink nem is a felperestől vettük el. Erre a bíró: „Hát kitől?” Én meg: -„A vitézi széktől!” És akkor a bíró: „Ember, miért nem ezzel kezdte?!” így esett, hogy a földosztó bizottság megnyerte a pert... Amikor kiosztottuk a földet, arról kellett gondoskodni, hogyan vetünk. Mert, ugye, - kellett a jövő évi kenyér és nemcsak a magunk porciója. Az egész ország még ezután szabadult fel. Elmentem hát Dömsödre, az orosz parancsnokságra. Tőlük kértem segítséget. Adtak is három pár lovat. Ezeket utaltam ki aztán mindennap másnak, .öt hétig az én felelősségemre voltak a faluban azok a lovak! Akkor meg kellett a Vetőmag. Ilyen a jobb gazdáknál akadt. Elmentünk hát és megmagyaráztuk: adjatok. Megesett olyan is, hogy elvettük attól, aki nem adott. Így sikerült elvetegetni... Egy félévig én feleltem mindenért. Életemben az a hat hónap volt a legnehezebb. De a legszebb is! Utána másfelé szólított a párt. Két esztendeig a FÉKOSZ járási titkára is voltam ... Perny Irén • Sparing József és Szemler Imre bácsi 0 Apostagi utcarészlet a víztoronnyal. (Pásztor Zoltán felvételei)
