Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

2 A PETŐFI NÉPE • 1974. november 2. Losonczí Pál és Fock Jenő fogadta dr. Carlos P. Romulót Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országház- ban fogadta dr. Carlos P. Ro- mulót, a Fülöp-szigeteki Köztársa­ság külügyminiszterét és a kísére­tében levő személyiségeket. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter. * Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke' péntek délelőtt az Or­szágházban fogadta dr. Carlos P- Romulót. és a kíséretében levő személyiségeket. A szívélyes lég­körű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) Elutazott Budapestről az NKP küldöttsége A A Német Kommunista Párt küldöttsége, amely Herbert Miesnek, a párt elnökének (képünkön jobboldalt) veze­tésével tartózkodott hazánk­ban, elutazott í Budapestről. A vendégeket Ppllai Árpád (ké­pünkön baloldalt), az MSZMP KB titkára búcsúztatta a Fe­rihegyi repülőtéren. (MTI-foto — Tormai Andor felvétele — KS) Veszélyben Jorge Montez élete Az illegalitásban működő Népi Egység Santiagóban nyilatkoza­tot terjeszt, amelyben felhívja a világ haladó közvéleményének fi­gyelmét a junta újabb rérktettei- re. Jorge Montez, a Chilei Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának volt tagja és családja sú­lyos megpróbáltatásokat él át a junta egyik börtönében, ahol kü,4y lönféle kínzásoknak vetik őkel alá. A Népi Egység felszólítja a haladó közvéleményt, hogy te­gyen meg mindent Jorge Montez életének megmentéséért. (TASZSZ) Történelmi barátság „Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke Henryk Jablonski, a Len­gyel - Népköztársaság Államtanácsa elnöké­nek meghívására október 28—31-e között hivata­los baráti látogatást tett Lengyelországban.” Ezzel a mondattal kezdődik a magyar államfő most véget ért külföldi útjáról kiadott közös köz­lemény, amely hasonlít az ilyen esetekben szoká­sos más közlemények szövegére. A folytatása is a megszokott, hiszen ezeknek a dokumentumok­nak nem sajátossága a részletes és színes léírás, annál inkább a tények hivatalos és szűkszavú rögzítése. Az Elnöki Tanács elnökének és kíséretének a Lengyel Népköztársaságban eltöltött négy napja — hivatalos baráti látogatása — számunkra, ma­gyarok számára mégis megkülönböztetett jelen­tőséggel bír. Több mint ezer esztendeje kezdődtek a magyar—lengyel kapcsolatok, sok-sok éves a Budapesten, Varsóban, Sopronban és Olsztynban egyaránt ismert s idézett szállóige: „Lengyel, ma­gyar két jó barát...” A történelmi kapcsolat, a két nép fiainak régi és újabb keletű barátsága számtalan formában megnyilvánult Losonczi Pál mostani útja alkalmával is. A Népköztársaság el­nökét mindenütt szívélyes barátsággal, különös tisztelettel és figyelemmel fogadták Magyarország és Lengyelország hagyományos barátsága — számos példát sorolhatnánk — az utóbbi három évtizedben minden eddiginél érté­kesebb tartalommal gazdagodott. Összefűz ben­nünket barátságunk és hálánk a Szovjetunió iránt, melynek hős katonái magyarnak, lengyel­gyeinek egyaránt elhozták a szabadságot, megte­remtették új, szocialista életünk lehetőségét. Ha­zánk és Lengyelország egyaránt megbecsült tag­ja a szocialista közösség nagy családjának; cse­lekvő részese ’ a szocialista gazdasági integráció­nak, megvalósítja a KGST komplex programjá­nak, vívmányainak, eredményeinek szilárd védel­mezője — tagja a Varsói Szerződés szervezeté­nek. A Magyar Szocialista Munkáspárt megkü­lönböztetett figyelemmel szemléli, elvtársi esz­mecserével segíti testvérpártunk, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt politikai, eszmei, gazdaságszer­vező munkáját. Bár állami vezetők találkozójára került sor október utolsó napjaiban Varsóban, Losonczi Pál és Henryk Jablonski is elismeréssel értékelte a két testvérpárt kongresszusi határo­zatainak megvalósítását, a lengyel és a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredmé­nyeit. A testvérországok párt- és állami vezetőinek rendszeres találkozói, elvtársi-baráti eszmecseréi erősítik a népek barátságát, egymás iránti kölcsö­nös megbecsülését, ébren tartják a szocialista épí­tésben elért sikerek iránti figyelmet. A magyar és a lengyel államfő mostani találkozója — a nemzetközi sajtó értékelése szerint is — a néze­tek teljes azonosságát tükrözte, és minden bi­zonnyal alkotó módon hozzájárul a két ország testvéri kapcsolatainak lendületes fejlődéséhez. Öt és fél millió portugál kap szavazati jogot Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A portugál államtanács csütör­tökön a késő esti órákban jóvá­hagyta a választójogi törvény el­ső részét. A törvényjavaslat má­sik részéről jövő héten szavaz­nak. Az államtanács döntését köve­tően pénteken országszerte meg­kezdődött a választásra jogosul­tak lajstromba vétele. Jól érte­sült körökben tudni vélik, hogy a törvény értelmében — ahogyan ez a tervezetben is szerepelt — öt és fél millió. 18-ik életévét 1975. február 28-ig betöltő por­tugál kap szavazati jogot az al­A kapitalista propaganda mind nagyobb arányokban «bontakoz­tatja ki „idegháborúját” a kő­olaj termelő országok ellen — ál­lapítja meg a Pravda pénteki számában Viktor Majevszkij, példaként idézve a Newsweek című amerikai hírmagazin októ­beri számának egyik cikkét. ■ A Newsweek cikkének szerzői három olyan lehetséges módszert emlegetnek, amelyekkel a Nyu­gat befolyást gyakorolhat a kő­olajtermelő országokra. Ezek a módszerek a következők: pszi­chológiai háború, amelynek so­rán a nyugati országoknak gaz­dasági nyomással kell párosíta- niok a propagandisztikus lépé­seket; a kőolajtermelő országok vezetőinek meggyilkolása; kö­zöttük (például Irán és Szaúd- Arábia között) fennálló ellenté­kotmányozó nemzetgyűlés meg­választásához. (A fasiszta rezsim a legutóbbi. 1973-as „választáson” 1,8 millió embert engedett az ur­nákhoz. a többieket kizárta a szavazók köréből, mert attól tar­tott, hogy voksukat nem Salazar és Caetano pártjára adják). Tud­ni vélik, hogy törvénybe iktat­ták azokat a megszorításokat is, amelyek a külföldre .vándoroltak szavazati jogával kapcsolatosak. Csütörtökön nyilvánosságra hozták a pártok és egyéb politi­kai szervezetek működését, ille­tőleg a szervezkedést szabályozó törvényt, amelyet az államtanács október 24-én hagyott jóvá. tek felszítása és a nyílt katonai intervenció: >1 A Newsweek cikkének szerzői különböző körítésekkel egy és ugyanazt a gondolatot tálalgat- ják: nem lehetne-e „kompro­misszumra jutni”, ha aláaknáz­nák az arab országoknak a Szov­jetunióhoz és más szocialista or­szágokhoz fűződő baráti kapcso­latait? Ezzel kapcsolatban nem fukarkodnak az ötletekkel és spekulációkkal, nyilvánvalóan arra számítva, hogy ezek „meg­értésre” találnak egyes arab or­szágok reakciós köreinél. „Mindehhez csupán azt lehet hozzáfűzni, hogy az idegek há­borúja aligha hoz sikert azok számára, akik erre teszik a té­tet” — hangsúlyozza végezetül a Pravda hírmagyarázója. (TASZSZ) A törvény értelmében a pár­toknak meghatározott feltételek­kel szabad koalíciót, illetve fron­tot alakítaniok. összefogniok és egyesülniök Nem pártjellegű po­litikai szervezetek is alakulhat­nak és a pártok összefoghatnak velük. Tilos az egyes pártok tagjai­nak vezetőik iránti hűségesküt tenniük, vagy hűségnyilatkozatot aláírniok. Ez utóbbi rendelkezést az indokolta, hogy a fasiszta re­zsim — a ..vezérelv” érvényesíté­sének jegyében — megkövetelt a „führer”-nek való engedelmesség nyílt vállalását. Ciprusi görög iskoláslányok tüntetése A Szabadságot követelő jelszava­kat hangoztatva vonultak fel Nicosia utcáin azok a görög iskoláslányok, akik a súlyos harcok következtében elvesz­tették szüleiket. (Telefoto — AP—MTI—KS) Idegháború, gyilkosság, intervenció Erősödő kapitalista propaganda a kőolajtermelő országok ellen Csúcsértekezlet a palesztin ügy jegyében 0 A Babaiban megtartott 7. arab csúcsértekezlet előzetes kom­mentárjainak többsége egy do­logban értett egyet: abban, hogy a konferencia sikerét az fogja meghatározni, mennyire képesek a részvevők közös nevezőre jut­ni a palesztin kérdésben. ^Nyuga­ton sok borúlátó jóslat Hangzott el arról, hogy a palesztin kérdés áthághatatlan akadálynak fog bi­zonyulni az arab egység és szo­lidaritás megszilárdítása felé ve- veztő úton. Nos, ezek a jóslatok nem váltak be, mert a rabatt csúcs részvevői egyhangúlag rendkívül pozitív határozatot fo­gadtak el, amely új perspektí­vákat nyit a nemzeti jogaik ér­vényesítésért küzdő palesztin araboknak. Eszerint valameny- nyi arab állam (vagyis 20 ország) a Palesztinái Felszabadítási Szer- veztet ismeri el a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjé­nek. A palesztin államiság csírá­ját ültette el a rabati határozat, amikor elismerte a PFSZ jogát, hogy az izráeli megszállás alól. felszabadított területeken palesz­tin fennhatóságot létesítsen. Ez «egyben máris időszerűvé teszi az ideiglenes Palesztinái kormány megalakítását. A A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy nem hivata­los megbeszéléssorozat eredmé­nyeként előbb sikerült áthidalni azokat a számottevő nézetkülönb­ségeket, amelyek a közel-keleti rendezés ügyében Jordánia és PFSZ között fennálltak. Ezek még az 1970. év „fekete szeptem­berére” vezethetők vissza, Husz- szein jordániai király hadserege szörnyű mészárlást rendezett a palesztinok soraiban és felszá­molta a gerillák bázisait. S Husz- szein, akinek alattvalói 60 szá­zalékban palesztin araboknak vallják magukat, azóta is vitatta a PFSZ jogát a palesztinok kép­viseletére. illetve arra. hogy ön­állóan vegyen részt a válság ren­dezésében. Most viszont a jor­dániai uralkodó, aki nagy mér­tékben elszigetelődött az arab vi­lágon belül, elvben legalább is beadta a derekát, s szinte minden vonatkozásban engedményeket tett a PFSZ-nek. A határozat el­fogadásán kívül a hazatérése után elmondott rádióbeszédében is le­szögezte, hogy „támogatni fogja a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezetet jövőbeli kötelezettségei­nek teljesítésében, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten”., A Ez így feltétel nélküli behő- dolásnak is tűnhetne Husszein részéről, de egy s más ez ellen szól. Például az. hogy — bár egyelőre még nem világos, miért — a rabati csúcs palesztin hatá­rozatát kezdettől fogva „kompro­misszumos” jelzővel illették. Ak­kor hát, milyen engedményeket tett a PFSZ? A konferencia utolsó napján olyan „folyosói ér­tesülés” röppent fel. hogy a PFSZ hajlandó a jordániai dele­gáció részeként részt venni a közel-keleti béketárgyalásokkal kapcsolatos genfi konferencián. Ezt azonban azon melegiben cá­folta Rabatban a szervezet szó­vivője. Csakhogy Husszein ugyanakkor kijelentette: fenntart­ja véleményét a közel-keleti ren­dezésre vonatkozó további tár­gyalásokat illetően. Ez pedig azt jelenti; ragaszkodik ahhoz, hogy a genfi konferencián legfeljebb közös jordániai—Palesztinái kül­döttség vegyen részt. Továbbá áhhoz is. hogy a genfi tárgyalá­sok felújítása előtt jordániai—iz- • raeli viszonylatban is sor kerül­jön csapatszétválasztásra Mind­ez pedig aligha elfogadható a PFSZ számára. A Hogy akkor miért ment bele a két fél ebbe a felemás komp­romisszumba? A PFSZ azért, mert Husszein tényleges enged­ményt tett azzal, hogy elismerte a szervezetet a palesztinok egye­düli képviselőjének, s a felsza­badítandó területek feletti fenn­hatóságuk jogát sem vitatta. Ami Husszeint illeti, ő a szemben álló fél (Izrael és Washington) ellen­állásában bízva egyezett bele a kompromisszumba. Tudja, hogy az izraeli vezetők egyértelműen leszögezték: csak a csatatéren hajlandók találkozni a PFSZ-szel. ö tehát „mossa kezeit” és félre­állva szemléli, hogyan küzdenek a PFSZ kénviselői azért, hogy Izrael tárgyalóasztalhoz üljön ve­lük. Több mint két hónappal ez­előtt washingtoni látogatásakor Husszein az US News- and World Report című amerikai hetilapnak adott nyilatkozatában kijelentet­te: „Amennyiben az arab orszá­gok többsége úgy dönt. hogy a PFSZ-szel fennálló vitánkban e szervezetnek ad igazat, mi ma­gunkévá tesszük a véleményüket. Ez esetben azonban nem veszünk részt a genfi békekonferencián, mert ha a PFSZ az illetékes a Jordán folyótól nyugatra eső. megszállt terület sorsáért, akkor nekünk mi tárgyalni valónk Genfben?” Kiszivárgott hír sze­rint a rabati konferencián Bur- giba tunéziai elnök utalt arra, hogy legutóbbi közel-keleti út­ján Henry Kissinger jelezte: nincs remény a továbblépésre, ha Jordániát kirekesztik a tárgya­lásokból „Dehát nem azért va­gyunk itt, hogy Kissinger uta­sításait hajtsuk végre”. — álla­pította meg Burgiba és a töb­biekkel együtt megszavazta a pa­lesztin határozatot. A E határozatból arra is kö­vetkeztethetünk, hogy az arab or­szágok a kissingeri diplomácia szorgalmazta — és Izrael érdeké­nek megfelelő — részleges meg­oldásokat célzó, „kis lépések” út- jából kiábrándulva inkább a gen­fi békekonferenciára tekintenek, ahol egységesen fellépve és az ott társelnöki szerepet betöltő Szov­jetunió erőteljes támogatásával átfogó rendezésre — valamennyi megszállt terület kiürítésére és a palesztin nép nemzeti' jogainak elismerésére szoríthatják Izraelt és washingtoni patrónusát. Pálfi Viktor HÍREK * HÍREK NAPTAR 1974. november 2., szombat Névnap: Achilles Napkelte: 6 óra 28 perc. Napnyugta: 16 óra 26 perc. Holdkelte: 17 óra 59 perc. Holdnyugta: 9 óra 06 perc. ) IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, inkább csak keleten néhány helyen kisebb esővel. Többfelé élénk, főként a Dunántúlon megerősödő, helyen­ként viharos lökésekkel kísért északnyugati, északi szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet mínusz 3, plusz 2, legma­gasabb nappali hőmérséklet 6— 10 fok között. (MTI) A Kecskeméti . Agrometeorológiai Obszervatórium Jelenti: október 31-én a középhőmérséklet 3,5 (az 50 éves át­lag 8,4), a legmagasabb hőmérséklet 8,5 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 5. November 1-én a reg­gel 7 órakor mért hőmérséklet 2,9, a félben egy órakor mért hőmérséklet 8,7, a legalacsonyabb hőmérséklet 2,7 Celsius-fok volt. — TUDOMÁNYOS TANÁCS­KOZÁS. Az MSZMP június 15-i határozata alapján az Oktatás­ügyi Minisztérium általános is­kolai főosztálya,. az Országos Pe­dagógiai Intézet és a Bájai Taní­tóképző Intézet rendezésében hét­főn háromnapos tudományos ta­nácskozás kezdődik Baján. A pe­dagógusképző intézményekben fo­lyó általános iskolai (1—4. osz­tály) tantárgyi kutatások, kísér­letek összegzésére hat szekció­ban folynak majd az ülések. KINEVEZÉS Gerebenics Imre, az Állami Biztosító vezérigazgatója' 1974. november 1-i hatállyal Szabó La­jost nevezte ki az Állami Bizto­sító Bács-Kiskun megyei Igaz­gatóságának vezetőjévé. Beikta­tásán részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Mé­száros János, a kecskeméti városi pártbizottság titkára, s többen a megye és a város közéleti sze­mélyiségei közül. — Tudományos kiküldetés. A napokban érkezett haza Nyugat- Európából dr. Szodfridt István, az Erdészeti Kutató Intézet Du­na—Tisza -közi Kísérleti Állomá­sának igazgatója. Hollandiában, a FAO és a IUFRO (Erdészeti Ku­tató Intézetek Nemzetközi Szer­vezete) rendezésében erdőtelepí­tési és erdőfelújítási konferen­cián. ezt követően franciaországi tanulmányúton vett részt. — Közlemény. Október 30-i számunkban közöltük a novem­beri vásárnaptárt. Eszerint no­vember 3-án — többek között — Izsákon lett volna országos ál­lat- és kirakodóvásár. A nagy­községi tanács értesítése alapján a vásár a belvíz miatt elmarad, s azt december 8-án. vasárnap tartják meg. Kecskeméti Katona József Színház műsora MOZIMŰSOR 1974. november 2. KECSKEMÉT VÁROSI 3 órakor! Filmklub! háromnegyed 6, és 8 órakor! A SZARVASSÁ VÁLT FIÚK Színes, magyar film. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4 órakor! Filmklub! háromnegyed 6 és 8 órakor! BREDOW LOVAG NADRÁGJA Színes, magyarul beszélő, német kalandfilm. november 2. este 7 óra TÜVÉ-TEVÖK Jászai-bérlet Kiskőrösön este 7 órakor: DON CARLOS LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a budai Lottó Áruházban megtartott 44. heti lottósorsoláson á következő számokat húzták ki: 14, 44, 46, 48, 67 ELŐADÁSOK KEZDETE^ MINDENNAP V£4 Írtkor. CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON, VASÁRNAP és HÍTFÖ'N 3/F, diakor io. Takarékkönyv az újszülöttnek A Dudás Ede, az OTP megyei Igazgatóhelyette­se átnyújtja a takarékbetétkönyvet. (Tóth Sándor (elv.) Immár ha­gyomány az OTP-nél és a takarékszö- vetkezetek- néli hogy a világtakaré- 1 kossági napon | a körzetükben ’ elsőként világ­ra jövő gyer­meket meg­ajándékozzák. A takarék- szövetkezetek megyéi vá­lasztmányá­nak telefon­ügyeletére ok­tóber 31-én 1 óra 30 perc- kor futott be Kalocsáról a hír: megszüle­tett a kis Flaisz Roland, a szakmári Pe­tőfi Tsz köny­velőnőjének és , villanysze­relőjének fia. Az „OTP legfürgébb csemeté­je” címet 0_óra 10 perces születé­si rekorddal a kecskeméti Ku- rucz Robika (anyja neve: Csősz Ilona) érdemelte ki. Mindkettő­jüket 2—2 ezer forintos takarék- betétkönyvvel, az anyukákat pe­dig virággal, apróbb ajándéktár­gyakkal keresték fel ési lepték : leg tegnap a pénzintézetek képviselői. lí

Next

/
Oldalképek
Tartalom