Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-09 / 262. szám
A KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN Nagy teljesítményű gépek, jó minőségű lucernaliszt A Bajai Állami Gazdaságban 1962 június közepén adták át a forrólevegős lucernaszárító (az LKB). üzemet, amelyet az öntözött körülmények között termesztett lucerna feldolgozására létesítettek. A takarmányozásban oly fontos liszt felét a gazdaságban használták fel, felét pedig értékesítették. Az LKB-üzem a termesztők elé is új feladatokat állított. A betakarítás időpontja nem igazodhatott attól kezdve a növény biológiájához, elsődlegessé vált a szárító kapacitásának folyamatos kihasználása. A nagyobb hozamokat az agrotechnika javításával sikerült elérni, ■ csakúgy, mint a jobb béltartalmat. Az új telepítéseket már nagy körültekintéssel végezték, az egyik legfontosabb tényezőnek az optimális állománysűrűség kialakítását tartották. Vegyszeres alap- és állománykezeléssel fokozták a gyomirtás hatékonyságát. Szükségszerűvé vált a megfelelő fajták kiválasztása, használata: a lassú fejlődési rit- musúak helyett a közepes és gyors fejlődésűeket vetették, azokat, amelyek a nagyobb megterhelést élettartamuk rövidülése nélkül viselik el. A fajtaváltás racionális végrehajtását azonban a forgalomban levő szaporítóanyag meglehetősen szűk választéka csak részben tette lehetővé. Az állami gazdaságban 1975-től kezdve összehasonlító megfigyeléseket végeznek majd a különböző fajtákkal; így kívánják megalapozni az elkövetkező évek termesztési munkáját. 1973-ban dolgozták ki a gazdaság szakemberei egyébként a lucernatermelés öt. évre szóló technológiáját, s ebben többek között megszabták a fejlesztés mikéntjét is. A lucernát feldolgozó üzem az első évben 117 vagon lisztet állított elő. A következő években a betakarítógépek fejlődésével az LKB üzem teljesítménye is nőtt, mintegy 250 vagon lett. 1974-ben pedig 380 vagon lucernaliszt előállításával számolnak. Igaz, a feldolgozó berendezése az eltelt 12 esztendő alatt elöregedett, a betakarítógépek viszont mind korszerűbbek lettek, jobb minőségű munkát .végeztek. 1962-ben még 6 traktor, két fűkasza, 1 rendsodró, 1 rendfelszedő, 5 pótkocsi, két szecskázó és 10 ember végezte az üzem nyersanyaggal való ellátását. 1964-ben megjelentek a nagyobb teljesítményű, a nehéz fizikai munkát megszüntető, vontatott szecskázók. A betakarítási • A bajai gazdaság 1962-ben létesített lucemalisztüzemet. technológia azonban alapvetően 1971 után változott meg. Ekkor szerezték be az NDK gyártmányú önjáró szecskázót, az E 301-es rendrevágót és az E 280-as szecskázót. A vontatókat felváltotta az IFA terepjáró, billenőplatós gépkocsi, a nagy raksúlyú pótkocsi. Az új betakarítógépek használata nemcsak azért volt előnyös, mert jobb minőségű munka végzését tették lehetővé, hanem mert a traktorok feleslegessé váltak. Az új gépek alkalmazásával egy időben sor került a munka jobb megszervezésére is, és így a szárítóüzemben áttérhettek a három műszakos termelésre. 1973-ban a betakarító-gépsor bővült egy Hesston 4000 típusú önjáró szecskázóval, apielynek teljesítménye, üzembiztonsága rendkívül jónak bizonyult. Az elmúlt esztendő kétharmadában már a Hesston betakarítóval dolgoztak, s ez tette lehetővé azt is, hogy az LKB üzemben 350 vagon lucernalisztet készíthettek. A Hesston 4000 típusú önjáró szecskázógép műszaki paramétereiről feltétlenül érdemes szólni. A 636 CID CATENPILLAR „V” elrendezésű, 8 hengeres, 200 LE teljesítményű Diesel motor hajtása hidrostatikus, három fokozatú sebességváltóval, fokozat nélküli minden tartományon belül. Kormánya: hidraulikus szervokormány. A géphez készített számos adapter közül a Bajai Állami Gazdaság négyfélét vásárolt meg: a 3 soros silózó adaptert, a 3 soros csőtörő adaptert, a rendfelszedő adaptert és az egy menetben kaszáló szálasanyag-betakarí- tó adaptert. • A nagy teljesítményű Hesston A betakarító-gépsor fejlesztá- vel, korszerűsítésével az elmúlt 12 esztendő során a szecska minősége javult, lehetővé vált, hogy az LKB üzem berendezései egyenletesebb szárítási hővel dolgozzanak. A megváltoztatott körülmények mind több és jobb minőségű lucemaliszt gyártásában realizálódtak. A Bajai Állami Gazdaság LKB üzeme mindig részt vett az országos versenyben, s nem egyszer előkelő helyezést ért el. Az 1973- as esztendő eredményei alapján országosan első lett és vájáíatp, hogy az' Idén is á Iegjobbafc ko- zött végez. Az üzemben készített lucerna- liszt egy részét korábban belföldi gazdaságoknak adták el, illetve exportálták. A gazdaság állat- állományának nagyarányú növelésével párhuzamosan csökkent az értékesítés. Az 1973-ban készített lucernalisztből már csak 100 vagonnal forgalmaztak, a többit a takarmánykeverő üzemben használták fel különféle sertés- és szarvasmarhatápok gyártásánál. (x) • A lucernalisztet a gazdaság takarmánykeverőjében használják feL múlt években ugyanis a silókukorica termesztésének egyik legnagyobb akadálya a megfelelő betakarítógép hiánya volt. A Hesston megléte tette lehetővé a siló- kukoricával és az egyéb szálas takarmányokkal való nagyobb arányú foglalkozást. Igaz, a gép beszerzési ára meglehetősen magas, de teljesítőképessége is nagy. A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által mértek szerint egy 10 órás műszak alatt 1045 mázsa lucernát, illetve 1590 mázsa silókukoricát képes levágni. Az esetben azonban, ha a hektáronkénti hozam silókukoricánál eléri a 300 mázsát, és jól szervezik meg a szállítást, a Hesston 8 óra alatt 2000 mázsát is képes levágni. A bajai gazdaságban nem egyszer előfordult, hogy két nyolcórás műszak esetén 3600—4000 mázsa silókukoricát szállítottak be a szántóróL betakarítógép. Két év tapasztalatai alapján megállapíható, hogy a Hesston 4000 üzembiztonsága megfelelő, a gép az egyik legkorszerűbb tö- megtakarmány-betakarító eszköznek tekinthető. A Hesston 4000 alkalmazásának igen nagy, hézagpótló a betakarítási géprendszerekben. Az elSzaporítóanyag az alföldi szőlőtermesztő gazdaságoknak Az állami gazdaságok szőlőültetvényeinek korára, összetételére jellemző, hogy a terület több, mint kétharmadát azonos időszakban telepítették be. így várható, hogy 1985-ig a szőlősök területe mintegy 22,5 százalékkal — 1987 hektárral — csökken, azaz ekkora felület selejtezésével kell számolni. Emellett várható még a fiatalabb ültetvények — nem megfelelő gazdaságosság miatti — elhagyása is. Az elmúlt időszakban már kibontakoztak az alföldi intenzív szőlőtermesztés lehetőségei, módszerei. Az új ültetvények kialakításánál már lehetővé válik a jelenleginél kedvezőbb ökológiai viszonyok biztosítása, korszerű termeléstechnológia alkalmazása, intenzív, fagytűrő fajták szaporítóanyagának használata. A Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaság társulást hozott létre másfél millió kész szőlőoltvány előállítására alkalmas bázis kialakítására. A közös tevékenységet egyszerű társaság formájában folytatják a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gesztorsága mellett. Az olványtermesztő bázis három nagyobb egységre tagolódik: — anyagtelep és törzsültetvény, — oltványüzem, — oltványiskola. Mivel a tapasztalatok szerint az oltásoknak mintegy 38 százaléka ered meg, ahhoz, hogy másfél millió kész oltványhoz jussanak, mintegy 4,5—5 millió oltást kell elvégezniük. Az ezekhez felhasznált szabványvesszőket egy 50 hektáros alanytelepen állítják elő. A telepítés 3x1,50 méteres sortávolságra történik, a támrendszer magassága pedig 2,50 méter, hogy a munkálatok- gépesíthető# legyenek. Az alanytelepet azonban — a nagyobb biztonság érdekében — három helyen létesítik: Hosszúhegyen és Kunbaján 15—15 hektáros Kiskunhalason pedig 20 hektáros területen, garantáltan vírusmentes fajtákból. Az említett 4,5—5 millió oltványhoz két és félmillió szabvány nemes vesszőt kell termelni a törzsültetvényen. Faj0 Üj telepítésű ültetvény. tája már adott, a Tamássy—Ko- leda-féle hibridek. Dr. Tamássy István akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Koleda István, a kertészeti egyetem tanszékvezető helyettese neme- sítési munkája során olyan új fajtákat állított elő, amelyek télállóak fa korai fagyot bírják), peronoszpórára nagyfokú rezisztenciával rendelkeznek, bothry- tis-ellehállóak és termésükből jó minőségű bor készíthető. A Hosszúhegyen már meglevő ültetvényen az említett Tamássy—Koleda hibridek az idén is jól vizsgáztak: fajta cukorfok A/3/21 19.4 A/5/18 18,1 A/6/1 (Kunbarát) 18,9 Ezerjó 14,76 Kadarka 12,58 Hosszúhegyen egyébként ösz- szehasonlító kísérleteket is végeznek, fél hektáros területeken az ország legvárományosabb fajtáit próbálják ki. Ezzel a korszerűség követelményének tesznek eleget. Ily módon válik lehetővé, hogy — ha valamelyik gazdaság igényli — bármelyik szőlőfajtából gyorsan tudjanak nagy mennyiségű szaporítóanyagot adni. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban szőlő-szaporítóanyag termelésével már régóta foglalkoznak, oltványtermesztés azonban eddig még nem volt. Igaz, az Alföldön még nem is igényelték. Mivel most már a szőlő a jobb talajokra kerül, a régi módszerek nem alkalmazhatók, szükség van az oltványokra. 1973-ban a mezőgazdasági üzemben 150 ezer oltást készítettek a- meglevő épületekben, a Magyarországon már, jól bevált módszerekkel, az e területen élenjáró gazdaságok tapasztala^ ■ tainak átvételével. A tervek sze| rint 1975-ben 800—900 ezer olt-r ványt készítenek hasonló technológiával. A szakemberek az idén tanulmányozták Európa különböző országaiban a modern oltványtermelő üzemek munkáját. Bebizonyosodott, hogy Magyarországon még nagyon sok a fejlesztési lehetőség. A külföldi tapasztalatokat és a legjobb belföldi gyakorlati eljárásokat figyelembe véve készül majd el Hosszúhegyen az új üzem. Jelenleg is folyik azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyekkel elérhető. hogy az oltások 60—80 százaléka eredjen meg. Az oltványiskolában végzik az' .új, modern gépek kipróbálását,’ és remélhetőleg sikerül összeállítani a teljes géprendszert, minimálisra csökkentve ezzel a kézi munkaigényt. Az 1973 februárjábaA létrejött oltványtermesztő társulás területeiről várhatóan az ötödik ötéves tervidőszak közepén adnak az alföldi gazdaságoknak nagymennyiségű szőlő-szaporítóanva- gbfc (x) 0 A kiváló teljesítőképességű Kunbarát fajta törzsültetvénye.
