Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

-V- Ytl^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GÉPEKKEL WÉGlTIK EGYMÁST A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Meggyorsult a betakarítás és a vetés Kihasználva a kedvezd időjárást, az ünnepnapon változat­lan szorgalommal dolgoztak a mezőgazdasági üzemekben. A termény betakarítása mellett igyekeztek a vetéssel, amely­nek a növény számára legalkalmasabb ideje hamarosan lejár. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIT.APJA XXIX. évf. 262. szám Ára: 90 fillér 1974. november 9. szombat A Bácskában heteken át rend­kívül nehezen haladtak előre a rossz talajviszonyok miatt. A te­rületi szövetség elnöksége tartott pár napja kibővített ülést Baján, és határozatot hozott a munka meggyorsítására. Éjszaka is dol­goznak a bácskai szövetkezetek­ben. A magágykészítés és vetés minősége jó, mert a traktorosok és a munkagépkezelők éjszaka még nagyobb figyelemmel látják el teendőiket. Ahhoz az elvhez tartják magukat, hogy az agro­technikai követelményeket még Méltóképpen köszöntötte a megye lakossága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ; Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben a gyárak, üzemek, vállalatok, közös gazdaságok dolgozói az esemény jelentőségéhez méltó keretek között emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójára. A történelmi jelentőségű ese­mény évfordulója előtti nap, no­vember 6-án Kalocsán a Szabad­ság téri szovjet hősi emlékmű előtt tartottak ünnepséget. Ér­tek Kálmán,, a Kalocsai Fiúne­velő Intézet igazgatója, a városi pártbizottság tagja, majd ezt kö­vetően a hazánkban ideiglenesen Állomásozó szovjet alakulatok képviselője mondott ünnepi be­szédet. Ezután a párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszerve­zetek és fegyveres erők yezetői. valamint a város dolgozói meg­koszorúzták a hősi emlékművet. Az ünnepség befejezéseként a katonai díszszázad tiszteletadás­sal vonult el a szovjet hősi em­lékmű előtt A kiskunhalasi járás lakossága Is méltóképpen emlékezett meg az évfordulóról. Csütörtökön Kis- kunmajsán koszorúzás! Ünnepsé­get tartottak. Szerdán Jászszent- lászlón a koszorúzási ünnepsé­gen részt vettek a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői is. Ezután a községi művelődési házban folytatódott a program. A köz­ségi pártszervezet . csúcstitkárá­nak ünnepi beszéde után az út­törők színvonalas műsort adtak. Az évforduló alkalmából a köz­ségben élő veteránoknak jutal­makat adtak át. Az ünnepség a jászszentlászlói citerazenekar és népdalkórus műsorával fejeződött be. Szerdán este Jánoshalmán a művelődési házban ünnepi nagy-* gyűlésen emlékezett az évfordu­lóra a nagyközség lakossága László Józsefnek, a nagyközségi pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után nagyszabású kul­túrműsorra került sor. Ezen a művelődési ház művészeti cso­portja és az általános iskola iro­dalmi színpada is fellépett. A kö­vetkező napon koszorúzási ün­nepséget tartóttak, majd a KISZ- alapszervezetek szellemi vetélke­dőjével fejeződött be a kétnapos ünnepi program. A város három temetőjében le­vő szovjet sírokat szerdán koszo- rúzta meg Kiskunfélegyháza la­kossága. A következő napon csütörtökön délelőtt 10 órakor a város szovjet hősi emlékművé­nél került sor a központi üh- nepségre, amelyen Gergely Mik­lós, a városi pártbizottság tagja emlékezett meg a világtörténel­mi jelentőségű eseményről. Ez­után a városi párt és tanács végrehajtó bizottsága a pártbi­zottságon fogadást adott a párt- szervezetek képviselőinek és a tanácstagoknak. A fogadáson dr. Dobos Ferenc tanácselnök Kis­kunfélegyházáért emlékplakette­ket adott át. A most alapított ki­tüntetéseket a következők kap­ták: Kiss István nyugdíjas mun­kás, Kurucz József né nyugdíjas, a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet tagja, Nógrádi Sándor nyug­díjas pedagógus, dr. Szelényi Ilo­na. fogorvos, Tóth Miklós nyug­díjas nyomdász és a hazánkban Ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok parancsnoksága. Szerdán Baján a Ganz Villa­mossági Művek bajai készülék- gyárában ünnepi nagygyűlésre Szőnyegek Kunszentmiklósról A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezetnél 15 szövőszéken.ké- szítenek szőnyegeket a lányok és asszonyok. Az idén háromnegyed év alatt összesen 637 négyzetmé­ter, nagyobbrészt belföldön érté­kesített ar-ko és győrvári, vala­mint 237 négyzetméter exportra gyártott torontáli szőnyeg került ki a kezük alól. Kínai szalmából ez idáig körülbelül 6 ezer négy­zetméter faliszőnyeget juttattak a belkereskedelemnek. A kunszentmiklósi szőnyegszö­vők termékeiket külföldi anya­gokból állítják elő, amelyek be­szerzése költséges. Ezért arra tö­rekszenek, hogy az importból származó anyagokat hazai műszá­las fonalakkal helyettesítsék. Je­lenleg már készítenek kísérleti jelleggel műszálas és bükié fona­lakból új fajta faliszőnyegeket. A szőnyegszövő kunszentmiklósi asszonyok és lányok műhelyében. került sor, melyen dr. Lantos Istvánná nyugdíjas iskolaigazga­tó mondott beszédet. Ezután ki­tüntetéseket és törzsgárdajelvé- nyeket adtak át. Csütörtökön 10 órakor a Déry-kertben tartották meg a koszorúzási ünnepséget. Az évforduló alkalmából Csát- alján új takarékszövetkezeti székházat avattak, Nemesnádud­varon pedig új pártszékházat adtak át rendeltetésének. Novem­ber 7-e alkalmából Baján a vá­rosi, illetve járási pártbizottság munkatársai meghívták a régi pártmunkásokat, akiknek az év­forduló tiszteletére kitüntetése­ket, s jutalmakat adtak át. Az ünnepet megelőző napon adták át rendeltetésének Kerek­dombon a tanyai óvoda újonnan elkészült szárnyépületét. A léte­sítmény jóvoltából az eddigi hu­szonöt helyett ötven óvodás el­helyezése válik lehetővé, s ez­zel Tiszakécske e külterületi- ré­szének ilyen jellegű problémája a tervidőszak végéig teljes mér­tékben megoldást nyert. Az óvodaépület szövetkezeti, vállalati, tanácsi és lakossági összefogással készült el, s a be­ruházás 600 ezer forintos össze­gének több mint a felét a tár­sadalmi munkák értéke teszi ki. A korszerű szociális intézmény központi fűtését a Fővárosi Táv­fűtő Művek dolgozói szerelték fel társadalmi munkában. Az átadási ünnepségen ott vol­tak a megyei tanács kecskemé­ti járási hivatalának és a Tisza- kécskei Nagyközségi Tanácsnak a vezető beosztású munkatársain kívül a Távfűtő Művek vállalati és szakszervezeti vezetői is. Oj otthonukért a hálás apróságok virággal és kedves műsorral mondtak köszönetét. T. L. — J. T. A megye egészségügyéről tárgyalt az SZMT-elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen a megye egész­ségügyi ellátásáról tárgyalt. A megyei tanács egészségügyi osz­tálya által készített jelentés rá­mutat arra, hogy az 1960-as évek elejétől a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése Következtében jelentősen fokozódtak az egész­ségügyi ellátással kapcsolatos igények. Ezzel azonban nem min­den tekintetben tudtak lépést tartani az egészségügyi intézmé­nyek. A fekvőbeteg-ellátás az országos szint alatt van. 1970-ben tízezer 1 altosra 54,4 ágy jutott az országos 80,9-cel szemben. Ezen csak enyhítettek a közben végre­hajtott kórházbővítések, s a na­pokban átadott kiskunhalasi új kórház. Az ötéves terv végéig végrehajtásra kerülő beruházá­sok révén azonban várhatóan el­érjük a kórházi ágyak számát il­letően a jelenlegi országos szin­tet Hasonló törekvések vannak a rendelőintézetek, a gyermekorvo­si körzetek, bölcsődék bővítése, valamint az üzemegészségügyi ellátás területén. Az egészségügyi ellátás feltételeiben mutatkozó le­maradást a meglevő erők és esz­közök hatékonyabb kihasználá­(Folytatás a 2. oldalon.) ilyen körülmények között sem szabad áthágni. Az idő eltolódása miatt természetesen több magot vetnek, mint október első felé­ben. Ugyanakkor széles körben ki­bontakozott a kezdeményezés a Bácskában a vetési előirányzat túlteljesítésére. A nagybaracskai Haladás Tsz például tíz száza­lékkal több búzát vet annál, mint amennyit üzemtervében előirány­zott. Más szövetkezetek is így el­lensúlyozzák azt a veszteséget, amely a vetési idő elhúzódása folytán esetleg bekövétkezhet a termés hozamában. A kölcsönös segítésre számos példát lehet találni a bajai já­rásban és a megyében másutt is. A felsőszentiváni Üj Élet Tsz — miután elvetette a búzát — a he­lyi Vörös Október Tsz-t segíti a gabonavetésben. A bajai Augusz­tus 20. a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetnek, a bácsbo- kodi Aranykalász a bácsalmási Petőfi Tsz-nek, a vaskúti Bácska a bácsborsódi Rákóczi és a sze­rem lei Dunagyöngye Tsz-nek Tárcsával porhanyitja a talajt a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban Gazdag Béla traktoros. (Pásztor Zoltán felvétele.) adott kölcsön gépeket a betaka­rítás és a vetés meggyorsításához. A kiskunhalasi járásban a mély­kúti Alkotmány Tsz az ezer hek­táros búzavetés tervének teljesí­tése után a helybeli Béke Tsz- nek és a szomszédos csikériai Űj Kalász Termelőzövetkezetnek sie­tett a segítségére az erő- és mun­kagépeivel. A csávolyi Egyesülés Tsz oly módon támogatja a bácsborsódi Rákóczi Termelőszövetkezetet, hogy továbbra is gondoskodik azoknak a katonáknak az elhe­lyezéséről, ellátásáról, akik Csá- volyról Bácsborsódra mentek a betakarításban segíteni. Hasonló módon segíti a bátmonostori Kossuth Tsz a szeremlei Duna­gyöngye Termelőszövetkezetet, ahol ugyancsak a katonák vesz­nek részt a terménybetakarítás­ban. K. A. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács megtárgyal­ta az Elnöki Tanács elnökének október 28—31. között Lengyel- országban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló külügyminisz­teri tájékoztatót. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalások a teljes né­zetazonosságot tükrözték, és hoz­zájárultak a két ország testvéri kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének erősödéséhez. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A miniszterelnök tájékoztatta a kormányt a Trygve Bratteli norvég miniszterelnök október 24—28. között hazánkban tett hi­vatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudo­másul vette, és határozatot ho­zott a tárgyalásokból adódó in­tézkedések megtételére. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság Hanoiban októ­ber 28. és november 3. között megtartott 4. ülésszakáról, ame­lyen megállapodásokat írtak alá a gazdasági együttműködésről és segélynyújtásról. valamint az 1975. évi árucseréről. A kormány a jelentést tudomásul vette, és határozatot hozott a szükséges intézkedések megtételére. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette a magyar kormányküldöttségnek a Dél-vietnami Köztársaságban tett baráti látogatásáról szóló jelenté­sét. A felszabadított területeken tett látogatás hozzájárult a két nép testvéri barátságának továb­bi elmélyítéséhez, a két kormány közötti együttműködés megszilár­dításához és kiszélesítéséhez. A külügyminiszter jelentést tett S. Radzsaratnamnak. a Szin­gapúri Köztársaság külügyminisz­terének október 18—24. között hazánkban tett látogatásáról. A Minisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a kül­ügyminiszter jelentését dr. Carlos P. Romulónak, a Fülöp-szigeteki Köztársaság külügyminiszterének október 30. és november 3. között hazánkban tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint a pénzügyminisz­ter javaslatot tett a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának további fejlesz­tésére. 1975-ben a gazdaságos ter­melés kialakítása érdekében táj­egységenként komplex fejlesztési programot, üzemenként pedig fej­lesztési terveket kell kidolgozni. Ugyanakkor — az eddigi támoga­tási formák - fenntartása mellett ■— a következő ötéves terv sza­bályozó rendszerének továbbfej­lesztésénél jobban figyelembe ve­szik a szövetkezetek eltérő adott­ságait Á kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek 1975. évi üzemanyag- és tüzelőfelhasználá­sának az árváltozásokat figye­lembe vevő támogatási rendjéről. A mezőgazdasági nagyüzemek föld- és jövedelemadóját — a ter­melékenység és a ráfordítások hatékonysága növekedésének (Folytatás a 2. oldalon.) Értelmes szabad idő A szabad szombatok, a negyvennégy órás munkahét általánossá tételével egyre több embernek egyre több szabad ideje van. A különbö­ző iparágak munkásai után a tanácsok, a hivatalok, majd a kereskedelem dolgozói kapták meg ezt a kedvezményt, s mi tagadás, igen pozitív pissz- hangja volt, s van máig is az intézkedésnek. Különösen ked­vezően fogadták a több sza­bad időt a családos anyák, akik egyben háziasszonyok is, s ki ne tudná, hogy a háztar­tásban mindig van olyan munka, amit minden körül­mények között el kell végez­ni, legtöbb részét naponta új­ból és újból. De nemcsak az asszonyok, a férfiak is jól ki tudják használni a rövidí­tett munkahét előnyeit, még akkor is, ha nem terveznek valami produktív munkát, va­lami eredményt hozó tevé­kenységet. Hiszen az is „ered­mény”, ha az édesapa össze­fogja gyerekeit és városnéző sétára indul velük, amíg az anya otthon mos, főz vagy éppen nagytakarítást végett, £ esetleg bevásárol, netán ké- « nyelembe helyezkedve olvas. Az utóbbi időben több olyan I felmérésről olvashattunk, ■ amelynek készítői azt vizs­gálták: hogyan használják ki a szabad időt az emberek — munkások, alkalmazottak stb. A végkövetkeztetés gyakran elmarasztaló, feddő hangsúlyt kapott, mondván, hogy so­kan nem jól gazdálkodnak a szabad idővel, nem töltik ki azt kívánatos tartalommal. Az ilyen kicsengésű felmérések készítői azonban sok minden­ről megfeledkeznek vagy nem akarnak tudomást venni több tényezőről, olyanokról, ame­lyek mindenképpen közreját­szottak abban, hogy a köz­ponti szervek meghozták in­tézkedéseiket a rövidített munkahétről, a szabad szom­batokról. Mert kétségtelen, hogy igen lényeges szempont az általá­nos, a szakmai műveltség megszerzésére, annak bővíté­sére irányuló törekvés igé­nye. De, mint tudjuk, ehhez nem elegendő, ha valakinek ideje van. Az is ' szükséges, hogy a művelődési házak, a közművelődési könyvtárak, múzeumok igazodjanak ehhez a lehetőséghez, s ne éppen a szombati napokon legyenek bezárva. Mert erre is tudnánk példákat említeni. Különösen fontos ennek hangsúlyozása most, amikor egyre ritkáb­ban, vagy alig lehet szó ki­rándulásról, természetjárás­ról, sétáról, s a család beszo­rul a város, a község, esetleg a lakás falai közé. Vizsgálhatjuk azonban más oldalról is a szabad idő ér­telmes kihasználásának a kérdését. Mert igaz, hogy a legfőbb cél és törekvés az ismeretek szerzése, a tájéko­zódás, a műveltségi szint emelése. Hiba volna azonban elmarasztalni azokat az em­bereket, akik egész héten át erejük, tehetségük, szorgal­muk legjavát nyújtják a munkahelyen, s szombaton kertjükben nézelődnek, sétál­nak, a családdal foglalkoznak, játszótérre mennek a gyere­kekkel vagy éppen alszanak bent a szobában. Mert ezeknek is van értel­mük, az ilyenekre is kell időt szakítani, hiszen az emberi élethez, a mindennapokhoz annyira hozzá tartozó ténye­zők az elmondottak is, mint a munka, s a társadalom leg­kisebb egységeinek, a csalá­doknak igen nagy lendítőerőt tud adni, ha időnként — mondjuk hetenként egyszer- kétszer — vidám hangulat­ban, jó megértéssel, játékban, barátkozásban, tréfálkozóan együtt vannak a szülők a gyerekekkel. Talán nem túl­zás, ha azt mondjuk: felmér­hetetlen „haszon" rejlik az ilyen együttlétek mélyén. Köztudott az is, hogy igen sokan úgy adnak értelmet a szabad időnek, a szombatok­nak, vasárnapoknak, az ün­nepeknek, hogy segítenek munkatársuk, barátjuk, roko­nuk házának építésénél, tata­rozásánál, netán a saját laká­sukat bővítik, csinosítják. Nem kétséges, hogy az ilyen „időtöltésnek" is igen nagy haszna van, különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az effajta egymást segítő mozga­lom régen országos jelenség, s társadalmi szinten /esetle­nül dicséretes. Amikor tehát a szabad idő eltöltésének értelmességét, az egyén és az ország, a nagy közösség szempontjából törté­nő kívánatos kihasználáséi vizsgáljuk, nem lehet figyel­men kívül hagynunk a lehe­tőség sokféleségét, s nem sza­bad az egyoldalú megítélés vétkébe esnünk. G. S. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom