Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

2 & PETŐFI NÉPE • 1974. november 6. 500 MILLIÓ EMBER ÉHEZIK Élelmezési világkonferencia Rómában HÍREK * HÍRKK Mudzsibur Rahman Kairóban Mudzsibur Rahman, Banglades miniszterelnöke kedden repülő­géppel hivatalos látogatásra Kai­róba utazott. A helyi hírügynökségek jelenté­se szerint Rahman a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről és nemzetközi problémákról tár­gyal Szadat egyiptomi elnökkel, majd Kuvaltba utazik. A daccai lapok nagy figyelmet szenteltek a miniszterelnök egyip­tomi és kuvaiti látogatásának, s a többi között rámutattak, hogy ez a látogatás újabb korszakot nyit Banglades és az arab orszá­gok kapcsolataiban. (TASZSZ) Portugália és a NATO LISSZABON Portugália mindaddig élvezte a NATO bizalmát,’ amíg fasiszta re­zsim volt hatalmon, április 25-e után, vagyis azóta,, amióta egy új demokrácia alapjait fekteti le, szövetségesei bizalmatlanságának tárgyává vált — írja a lisszaboni A Capital azzal kapcsolatban, hogy az Észak-atlanti Szövetség nukleáris tervező csoportja elha­lasztotta Rómába tervezett ta­nácskozását. Az A Capital nem tartja kizárt­nak, hogy a NATO-nak ez a cso­portja nem is fog addig összeülni, míg Portugália helyét át nem ve­szi egy másik tagország, Portugá­lia ugyanis rotációs alapon tagja a testületnek. Az állandó, tagok: az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, a Német Szövetségi Köz­társaság és Olaszország. NATO-körökben azért nem sietnek a csoport taPiainak ösz- szehívásával, íjiert Portugáliában április 25-e után a kommunistákat is bevonták a kormányzásba, az Egyesült Államok pedig ezt a kor­mányt nem hajlandó beavatni bi­zonyos nukleáris titkaiba. A lap utal a portugál fegyveres erők mozgalmának hivatalos ál­lásfoglalására, amely szerint Por­tugália tiszteletben tartja a vala­mennyi korábbi nemzetközi köte­lezettségét. köztük a NATO-tag- ságot is. Kedden Rómában megnyílt a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete) élelme­zési világkonferenciája. A 12 na­pos tanácskozáson több mint 100 ország 2000 delegátusa és megfi­gyelője vesz részt. A konferencia munkáját Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nyitotta meg. Beszédében megállapította, hogy a világon több mint 500 millió ember, köztük 200 millió gyerek éhezik és szenved a rosz- szultápláltság okozta betegségek­ENSZ-közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában hétfőn folytatódott a leszerelési vita. Számos ország képviselője támo­gatta felszólalásában a Szovjet­unió különböző leszerelési javas­latait. F. E. Boaten, ghanai nagy­követ hangoztatta, hogy egy „idő­járás háború” veszélyeztetné az emberiség létét,'tehát nagyon idő­szerű a Szovjetuniónak azon ja­vaslata, hogy tiltsák be az emberi környezetet és az éghajlatot ka­Jichak Rabin, izraeli minisz­terelnök hétfőn a rádióban is köz­vetített nyilatkozatában „ez idő szerint még lehetségesnek” mi­nősítette a megállapodást Egyip­tommal és más arab államokkal. Ugyanakkor jelezte, hogy Izrael „részmegoldásokról” kíván tár-; g.valni az egyes arab kormányok­kal, ám nem hajlandó „általános vitába” bocsátkozni az összes arab államokkal a közel-keleti békéről. Kormánya nevében továbbra is elzárkózott a Palesztinái Felsza- badítási Szervezettel tartandó tői. A világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy csupán nem­zetközi összefogással lehet úrrá lenni az emberiség jelentős ré­szét sújtó éhségen. Felszólította az iparilag fejlett országokat, hogy pénzügyi és műszaki támogatás­osai segítsék az elmaradott or^ szágokat.1 A FAO konferenciájának keddi ülésén felszólalt Henry Kissinger amerikai külügyminiszter is. Be­szédében felszólította az élelmi­szer-exportáló országokat, hogy tonai célokkal befolyásoló eszkö­zöket. Ghana képviselője élesen bírál­ta Kína és az Egyesült Államok elutasító álláspontját a leszerelési világkonferenciával kapcsolatban, és sürgette, 'hogy tűzzék ki a vi­lágkonferencia időpontját. Abdul Vahab Sziddik, Afganisztán kép­viselője szintén-támogatta a szov­jet környezetvédelmi javaslatot, és sürgette azt is. hogy a Bizton­ság; Tanács állandó tagjai csök­tárgyalások elől. Azt mondotta: „Az izraeli kormány a rabati konferencia után is rendíthetetle­nül kitart álláspontja mellett, amely, szerint a Palesztinái prob­lémát a Jordániával tartandó tár­gyalásokon kell megoldani. Izra­el a Ciszjordánia jövőjével kap­csolatos tárgyalásokon Jordániát tekinti elsőrendű tárgyaló part­nerének — hangsúlyozta Rabin. * Az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállítás „meggyorsításá­fokozzák mezőgazdasági termelé­süket. Felszólalása további részé­ben az olajexportáló országokhoz fordult és felszólította őket, hogy tőkebefektetésekkel támogassák a harmadik világ elmaradott orszá­gai mezőgazdaságának fejleszté­sét. Az amerikai külügyminiszter beszédében csökkenteni igyeke­zett a fejlett tőkés országok fele­lősségét és elsősorban az olajex­portáló államoknak harmadik vi­lágbeli társaikkal szembeni köte­lezettségeiről beszélt. (Reuter, AP, UPI) kentsék 10 százalékkal katonai költségvetésüket, ahogy ; azt a Szovjetunió javasolta. Henryk Ja- roszek lengyel nagykövet rámuta­tott, hogy a 10 százalékos csök­kentés előmozdítaná az enyhülést, a leszerelést és a népek társadal­mi-gazdasági fejlődését. A vitában eddig Kína volt az egyetlen ország, amely szembe­fordult mindenféle leszerelési ja­vaslattal. (MTI) ról” tárgyalt hétfőn a Pentagon­ban Dinitz Izrael washingtoni nagykövete — közölték jól érte­sült forrásból. Joseph Alsoph, neves amerikai publicista úgy tudja, hogy Schle­singer hadügyminiszter Ford el­nök beleegyezésével hozzájárult az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállítás határozottabb és sürgősebb programjához, szükség esetén az amerikai harci alakula­toktól is biztosítsanak fegyvere­ket Izrael számára. (Reuter) naptar 1974. november 6.y szerda Névnap: Lénárd Napkelte: 6 óra 33 perc. Napnyugta:'16 óra 20 perc. Holdkelte: 22 óra 23 perc. Holdnyugta: 12 óra 16 perc. Kecskeméti Katona József Színház műsora November 6 este 7 óra TŰVÉ -TEVŐK. Bajor-bérlet MOZIMŰSOR 1974. november 6.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 és 8 órakor! BALSZERENCSÉS ALFRÉD Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes, magyarul beszglő francia filmvígjáték. Háromnegyed 6 órakor! Zártkörű előadás! KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! SZÉP MASZK Színes olasz—francia film. MESEMOZI A Városi moziban fél 4 órakor! A HÁROM CIMBORA Színes csehszlovák bábfilm. — Jubileumi kiállítás. Novem­ber 7-ig tekinthetik meg az ér­deklődők a tiszakécskei művelő­dési házban azt a kiálítást, amely a nagyközség harmincéves fejlő­dését mutatja be. Valamennyi ipari üzem. közös gazdaság és szövetkezet külön állítja ki ter­mékeit. — NÉVADÓ a MEZOTERMÉK- NÉL. Hat újszülött részére ren­dez névadó ünnepséget ma dél­után a MEZÖTERMÉK kecske­méti központjában a vállalat KISZ-szervezete. A csecsemőket és az ifjú szülőket a városi anya­könyvi hivatal képviselője kö­szönti, majd a KISZ-isták láb- ' ják vendégül őket, — A MEGYEI PÁRTBIZOTT- SAG propaganda és művelődési | osztálya kedden délelőtt meghív­ta azokat, akik az idén hatéko­nyan segítették a pártoktatást, az agitációs és tájékoztató munkát. A találkozóra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jának jegyében került sor. A me­gyei pártbizottság nevében Gern Sándor osztályvezető üdvözölte a megjelenteket, értékelte ' tevé­kenységüket és jutalmakat .nyúj­tott át. Az elismerést dr. ,Nagy Béla solti iskolaigazgató kö­szönte meg, és a többiek ne­vében is ígéretet tett a további segítségre. — Csepeli újdonságok ’74 címmel november 25—30. között Moszkvában megrendezik a Cse­pel Vas- és Fémművek önálló kiállítását a Szovjetunió kereske­delmi és iparkamarájának szék- J házában. Á nagyszabású bemu­tatón azok a termékek láthatók majd, amelyeket az elmúlt évek­ben fejlesztettek ki a művek gyáregységeiben, valamint a szovjet partnerekkel kooperáció­ban, és szakosítás útján állíta­nak elő. A látogatók részére né­hány filmet is levetítenek a Cse­pel Művek dolgozóinak életéről és több előadást is szerveznek a szakmai napokon. (MTI) — KISKUNMAJSAI 1 MŰSOR. Szombaton a Kecskeméti Katona József Színház Schiller: Don Carlos című drmájával szerepel kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelő­dési Központban. Ma a szülők akadémiája sorozatban A család helye és funkciója a modern tár­sadalomban címmel tartanak elő­adást, a Tűzvirág ifjúsági klub­ban pedig Radnóti 'Miklósról hangzik el irodalrhi összeállítás. 1 — Fotodokumentumok hazánk felszabadulásáról. Fotodokumen- tum-sarozatot ad ki az MTI-Fbto hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából. Az ország különböző tájain készített 40 foto hűen hyomon követi a felszaba­dulástól napjainkig végbement gazdasági, társadalmi, politikai átalakulást, bemutatja a kiemel­kedő ipari, mezőgazdasági, kultu­rális, szociális létesítményeket. A rövid magyarázó szövegekkel ellátott képsorozat három évti- í zed tömör krónikája, szocialista fejlődésünk képes története. (MTI) — TÖRZSGÁRDA-KITÜNTE­A leszerelési vita felszólalói a tízszázalékos csökkentést sürgetik Izrael részmegoldásokról akar tárgyalni Gyorsítják az amerikai fegyverszállításokat A mai szovjet társadalom Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Gus Hall magyar nyelven is megjelent új könyvében említi, hogy az amerikai közgazdászok véleménye szerint a Szovjet­unió hozzáférhető nyersanyagforrásai 1955-től szárnyalták túl az Egyesült Államokét. E nagy mértékben szélesülő bázison szerintük 1971-ben sikerült elérni a szovjet iparnak, hogy acéltermelésük az amerikai elé vágjon. 9 Ha ennél az elismerésnél egyebet nem említenénk, akkor is világos lenne, hogy a szovjet közgazdaság és társadalom a Nagy Októberi Szocialista For­radalom által megnyitott új uta­kon minden addigi forradalom­hoz képest gyorsabb felvirág­záson ment keresztül. Az angol polgári forradalom után évszá­zados fejlődésnek kellett addig végbemennie, amíg Anglia a „vi­lág műhelye” lett. A nagy fran­cia forradalmat követően a gaz­dasági-társadalmi előrehaladás lassúbb és részlegesebb volt áz angliainál. De Gaulle tábornok egyik 1961-ben Adenauerrel foly­tatott beszélgetésében meglehe­tősen határozottan exponálta, hogy Franciaország csak részben iparosodott, míg nagyobb mér­tékben mezőgazdasági ország maradt. Már az utóbbi példa is, figyel­meztet, hogy a forradalmak ál­tal kialakított magasabb szintű társadalmak ’ ismérve nem egy­szerűen a nagyobb ipar, a te­kintélyesebb munkásosztály. Kü­lönösen nem az a gyökeresen új minőségű szovjet társadalom ese­tében: 1918—1920 tépett iparú, minimumra olvadt munkáslét­számú Szovjet-Oroszország a maga éhségproblémáival együtt is magasabb rendű társadalom volt, mint a háborún megzsíro- sodott semleges vagy éppen had­viselő' kapitalista hatalmaké. Az elsődlegességet az osztályok egy­máshoz való viszonya, vagyis a hatalom jellege és a társadalmi munka felhasználásának iránya biztosítja. Az új társadalmi rendszer vég­ső győzelmét,, s e rendszer élet­erejét mégis az általa kivívott- felmutatott gazdasági teljesít­mény rögzíti. • Napjaink szovjet történettu­dományának friss eredménye, hogy kifinomult statisztikai mód­szerekkel rajzolja' meg a mába vezető gazdasági-társadalmi fo­lyamatokat. Amiről eddig több esetben csak töredékes adatok alapján alkottunk képet, azt je­lenleg pontosabban követhetjük nyomon. E számok áttekintése az újdonság élményével hat —nyo­mában teljesebben érzékeljük az elmúlt évtizedek szovjetunióbeli változásait. Viszonyítási alapul hadd iktas­suk ide először a Szovjetunió né­hány népesedéstörténeti adatát. Az 1913-ban 159 millió embert számláló orosz birodalom 250 milliós szovjet országgá vált. Az októberi forradalom előtt a gyári munkásság szűkebb kategóriájá­nak létszáma körülbelül 5 mil­lióra volt tehető. Ezt a munkás­létszámot az intervenció és pol­gárháború súlyos következmé­nyei miatt csak 1928-ra érte el az immár burzsoázia nélküli, ál­lamosított üzemekben dolgozó szovjet munkásság. Az ötéves tervek ugrásszerű emelkedéshez vezettek: 1939-ben 32 millió, 1959-re (a Honvédő1 Háború veszteségei ellenére), több mint 48 millió, 1970-ben pedig 62 millió munkásról adtak hírt. A szocialista ipar elemi erejű előretörésével karöltve járt a városiasodás. Az 1927 és 1938 kö­zött csaknem 30 millióval, 1939— 1959 között ismét 40 millióval, majd 1950-től 1969-ig újabb 36 millióval növekedett a városi la­kosság. Az utóbbi számokban egyszerre fejeződött ki az ipar­ban foglalkoztatottak számának gyarapodása és a természetes népszaporulat, illetve népmozga­lom. Deutscher amerikai törté­nész az utolsó 25 év szovjet ur­banizációját jellemezve a maga részéről is rámutatott, hogy a szovjet városok lakosságnöveke­dése többet tesz ki a brit szi­getvilág össznépességénél, s hogy ez példa nélkül áll a történe­lemben. 9 A szovjetország urba­nizációs fejlődésének lendülete és mérete messze túlhaladta példá­ul a századunk polgári Német­országának urbanizációját. Csu­pán az 1966—1970. évi ötéves térv során több mint félmilliárd négyzetméter — főleg városi — lakótér épült, ami annyi, mintha 50 új, egyenként egymillió lako­sú nagyvárost építettek volna fel. 1973-ban több mint 11 millió ember költözött új lakásba. A többi ötéves terv során is feszí­tett ütemet diktáltak a városi építkezésnek. Már a harmincas években megkezdődött Moszkva városrendezése, épült a metró. Napjainkban Moszkva szocialista mintavárossá történő fejlesztését szolgálják a közművesítés, útszé­lesítés, útáthidalás grandiózus méretű vállalkozásai. Az urbani­zációs folyamattal is kapcsolat­ban levő vasút- és csatornaépí­tések méretei minden más ország hasonló kezdeményezéseit • túl­szárnyalják. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításának világ­történelmi jelentőségű feladatát sikerrel megvalósított paraszt­lakosság számának alakulása ösz- szetettebb kérdés, mivel a ked­vező gazdasági fejlődés a falun egyszerre csökkentette és növel­te a lakosság számát. 1939-ben még 42 millió felett volt a kol­hozparasztság létszáma, ez 1959-re közel 32 millióra, 1969- re pedig mintegy 21 millióra csökkent. Míg 1937-ben a falusi lakosság részaránya (a szovhoz- parasztsággal együtt) a maga 117 milliójával az összlakosság 88 százalékát tette ki, 1970-re a fal­vak népe 105 millióra csökkent. Az a körülmény, hogy a kol- hozparasztok száma 1940 és 1970 között 43 százalékkal csökkent (1970: 16 millió körül), ai falusi lakosságnak a gépesítés eíőreha-' ladásával kapcsolatos nagymérvű, csak az Egyesült Államokban megfigyelhető arányú átcsopor­tosulását jelzi. 9 1913-ban a főleg szellemi munkából élők száma 870 ezer volt. Ezzel szemben 1939-ben 14 millió, 1959-ben 20,5 millió, 1970- ben pedig több mint 30 millió értelmiségit mutatott ki a sta­tisztika. Az 1960/1961-es tanév­ben a szovjet egyetemeket és fő­iskolákat kerek számban 2,4 mil­lió látogatta (ugyanakkor az-Egye­sült Államok 1,92 milliós hall­gatói táborral rendelkezett). 1973- ban több mint 2,7 millióra nőtt a szovjet felsőfokú intézméríyek hallgatóinak összlétszáma. A szovjet társadalom, amint a múltban, úgy most is a világ „legnyíltabb társadalma”, mobi­litása nem szűnt meg. Az egyé­nek gazdasági és társadalmi fel- emelkedése előtt széles utak nyíl­nak, ezt merev társadalmi, osz­tály, réteg vagy anyagi válasz­falak nem akadályozzák. E prob­lémával összefügg, hogy a mun­kásosztály számottevő rétegei műszaki értelmiséggé, a kolhoz- és szovhozparasztság egyes cso­portjai pedig ipari jellegű mun­kásokká válnak, s a fennma­radó kategóriákban is mind erő­sebb az ún. félosztálybeliek, va­gyis az átmeneti állapotban le­vők részaránya. A munkásosz­tály abszolút száma és képzettsé­gének, műveltségének szintje így is növekszik. A munkásság, az alkalmazot­tak, a parasztság és az értelmi­ség közös eredménye volt, hogy csupán 1970-ben a szovjet ipar már kétszer annyit termelt, mint a háború előtti három ötéves tervben együttvéve, s hogy ezt az eredményt 1973-ig még 26,4 szá­zalékkal meg is tudta javítani. A nemzeti jövedelem növeke­dése (1940-ben 33, 1970-ben 290 milliárd rubel) újabb szárnyakat adott a régóta híres szovjet szo­ciálpolitikának. Az utóbbi tíz év során átálltak az ötnapos mun­kahétre. A munkások és alkal­mazottak bére, több mint más- félszeresére, a kolhozdolgozóké pedig kétszeresére emelkedett. A szovjet közgazdaságban — társadalomban megtalálhatók a növekedés természetes nehézsé­gei is, Az akadályok ellenére azonban a szovjet társadalom mai helyzete változatlanul megfelel annak az elsőrangú kivételes ál­lapotnak, amely századunk klasz- szikus forradalma, Október jut­tatta a 'Szovjetországot. A for­radalom adta az uj számokat. A történelem mélyebb törvénysze­rűsége teszi bizonyossá, hogy a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség újabb hosszútávú prog­ramozó munkája ugyanúgy meg­testesül majd a nép _gazdasági és társadalmi felemelkedésében, amiként ilyen példás módon megvalósult az pktóber hónap­jaiban megérett, s 1919-ben el­fogadott szovjet pártprogram. Dolmányos István* — Előadás a kiskert-tulajdono­soknak. Már hároméves múltra tekint vissza a kecskeméti ker­tészeti főiskolán a hobby-, háztá­ji és kiskert-tulajdonosok számára indított előadássorozat Ma dél­után Talajerőgazdálkodás,, táp­anyag-utánpótlás a kiskertben címmel dr. Fekete Zoltán, a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem tan­székvezető tanára ad szaktaná­csokat az érdeklődőknek, s vá­laszol kérdéseikre. — Járdaépítés. Négy és fél ki­lométer hosszú járdát építettek az idén társadalmi munkában a kerekegyháziak. Minden háztu­lajdonos 300 forintot fizet. En­nek ellenében a nagyközségi ta­nácstól megkapja az építőanya­gokat és saját háza előtt elkészí­ti á gyalogutat. Az újítás igen népszerű a faluban — Tasakolt kapor. Szárított, zúzott kaprot csomagol NSZK, holland és angol megrendelésre a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat. Az új kc- szítmémj^jl a belföldi üzletekbe is hamarcman szállítanak. TÉSEK. Hétfőn ünnepelték a Bács-Kiskun megyei Földhivatal­ban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulóját. Ez alkalomból tizenhármán kaptak törzsgárda-plakettet, oklevelet és pénzjutalmat. Egyidejűleg, hason­ló megemlékezéseken a járási és városi földhivatalok harmincki­lenc dolgozója részesült törzsgár- da-elismerésben. — Üzem épült Baján. Űj te- ^ lephelyet adtak át tegnap Ba­ján. a Csökkent Munkaképessé­gűek Vegyesipari Szövetkezeté­ben. Az üzemrészt többek között az asztalosok, a bőrdíszmű- és I táskakészítők foglalják el. Ezen­kívül itt végzik majd a bérmun­kát is a Finomposztó Vállalatnak. — ÉRDEKES TALÁLKOZÁ­SOK. Dr. Kiss Árpád kecskeméti kandidátussal■ találkoznak az UNIVERZUM Klub fiataljai pén­teken az Aranyhomok Szálló bár­jában. A neves kutató, „a triti- cale atyja” a magnélküli diny- nyéröl, a j növénynemesítés forra­dalmáról, ázsiai és afrikai útjai­ról tart majd beszámolót. 2000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom