Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-05 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZBT- kitüntetések november 7. alkalmából A Nagy -Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából hétfőn az MSZBT ünnepséget rendezett Budapesten a Barátság Házában. Nagy Mária főtitkár köszöntötte az ünnepség részvevőit. Méltatta az 1917-es októberi forradalom jelentőségét, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az MSZBT elnöke kitüntetéseket nyújtott át. Az MSZBT legmagasabb kitüntetését az aranykoszorús jelvényt huszonnyolcán kapták meg. Az MSZBT aranykoszorús plakettjét kapta többek között a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyára MSZBT - tagcsoportja is. Megemlékezés AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA _ ^ 1956“OS XXIX. évf. 259. szám Ára: 90 fillér ira. november 5. kedd 0]]ßJ)fQ|*|*gdälOH) Tudományos napok Baján „A pedagógiai kutatás elsőrendű feladata a közvetlen iskolai oktató, nevelő munka aktuális problémáinak vizsgálata és megoldások segítése, különös tekintettel az általános iskolára” — hangsúlyozta az MSZMP KB 1972-es oktatáspolitikai határozata. A cél elérésének igen fontos állomása volt a Minisztertanácsnak az országos tudományos kutatási főirányokról hozott rendeleté. Mint ismeretes, a köznevelés fejlesztése a „hatodik főirány” elnevezéssel terjedt el. Hol tartanak jelenleg az általános iskolai alsótagozatos tantárgyi kutatások, kísérletek? Melyek a korszerűsítés közeli és távlati feladatai? Milyen témákkal érdemes foglalkozni? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ az a háromnapos országos tudományos tanácskozás, amely hétfőn délelőtt kezdődött a Bajai Tanítóképző Intézetben. Az ország több pedagógusképző intézményéből, gyakorló iskolájából érkeztek az oktatók, tanítók és tanárok, hogy hat szakcsoportban összegezzék az eddigi eredményeket és a feladatúkat. A ple_ náris ülések előadásain kívül száznál is több beszámoló, hozzászólás hangzik el. Mintegy harminc témából 46 kísérlet megvitatására kerül sor. Gaszner István intézeti igazgató megnyitó szavai után az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógiai 'Intézet illetékes szakemberei adtak áttekintő képet a „hatodik főirány” céljairól és eszközeiről dr. Kálmán György minisztériumi főosztály- vezető hangsúlyozta, hogy az oktatás további fejlesztésének .kiemelt területéhez tartozik a tartalmi, szerkezeti korszerűsítés, a tantárgyi integráció szélesítése, a szintbeli különbségek megszűnte, tése. Füle Sándor osztályvezetőhelyettes azt vizsgálta, hogy milyen szerep hárul a pedagógus- képző intézményekre. Alapvető követelmény a kutatások hatékonyságának növelése, a témák kiválasztásának tudatossága. Dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója a tanterv korszerűsítését szolgáló kísérletek és kutatások összehangolásáról beszélt. Ma szekcióülésekkel folytatódik a tanácskozás, fr v K. Gy. felavatták a kiskunhalasi űj kórházat áldozatairól Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlékeztek meg hétfőn a főváros dolgozói. A Köztársaság téren levő Budapesti Pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget tartottak. Hasonló koszorúzásra került sor a Kereoesi- temeiőben a hősi halált halt katonák. rendőrök virágokkal díszített sírjainál. A Hősi Halottak emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. Felcsendült a Himnusz, majd gyászdallamok hangjai közben helyezték el a kegyelet virágait. A koszorúzási ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival, s a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Elkészült a félmilliomodik magnó Az 500 000. magnetofon elkészítésével köszöntötték tegnap a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyárának dolgozói november 7-ét. Az üzemi ünnepségen Gáspár Sándorné, a gyár párt- szervezetének titkára emlékezett meg a Nagy -Októberi Szocialista (Folytatás a 2. oldaton) Bács-Kiskun megye legkorszerűbb egészségügyi létesítményét, a csaknem 300 millió forint beniházással épült, 11 szintes, összesen 811 ágyas kórházat adták át ünnepélyesen rendeltetésének hétfőn Kiskunhalason. Az avatási ünnepségre érkezett dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisztert Kertész Gábor, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóhelyettese fogadta,' jelentve, hogy az egészségügyi létesítményt — öt évvel az alapkő letétele után — a határidő előtt adták át a felszabadulás 30. évfordulója és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére. A miniszter ezután átvágta a bejáratnál elhelyezett szalagot, majd dr. Kellner Barnabásnak, a kórház KISZ-titkárának felkérésére leleplezte az előcsarnokban a Humenyánszky Jolán által készített Semmelweis-re- liefet. Ezzel egyidejűleg a kórház Semmelweis Ignác nevét vette fel. Az avatási' ünnepségen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Megjelentek az ünnepségen az építkezésben érdekelt tárcák képviselői: Padányi Mihály, az Építésügyi és Város- fejlesztési' miniszter helyettese, dr. Villányi Miklós, pénzügyminiszter-helyettes, dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. _ Ott volt az eseményen Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese és dr. Varga Jenő, Kiskunhalas volt országgyűlési képviselője is. A Himnusz elhangzása után Sipos János, az MSZMP Kiskun- halasi Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg az ünnepséget, ' feszöntve a létesítmény tervezőit, kivitelezőit, s a munkahelyet átvevő egészségügyi dolgozóikat. Hivatkozott arra, hogy fiz esemény ünnepélyessé• Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter aláírja a kórbáj átadási okmányát. gét növeli a dátum egybeesése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával. Ezután Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben többek között így szólt: — A szocialista humanizmus ölt testet itt a kőben, fémben, fában — mondotta —, majd történelmi visszapillantást tett, amelynek első állomásaként az éppen 120 éve megnyitott halasi „ápoldát” említette. Az afcóta eltelt évtizedek túlnyomó részét a költő által megénekelt „ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál” jellemezte. Nehéz volt az örökség? amelyet 30 éve a nép állama és annak egészségügyi vezetői átvettek. Jelképes, de egyben törvényszerű is, hogy ilyen áldozatokra, mint a most átadásra kerülő kórház felépítése, csak a néphatalom képes. Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter a következő szavakkal adta át rendeltetésének a kórházat: — Szakmailag olyan színvonalú intézményt adunk át — mondotta egyebek közt —, amelyet Európában bárhol szívesen főtt Tánczos Sándor, a Kiskunhalasi Városi Tanács elnöke ünnepi beszédét mondja. (Tóth Sándor felvételei.) gadnának. Az átadás nemcsak helyi, megyei, de országos esemény is. November 7-ét nem ünnepelhetnénk méltóbban, mint a szociálista humanizmust szolgáló ilyen létesítmény átadásá„MIRŐL BESZÉLNEK A TETTEK?” A megye úttörőinek parlamentje • Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. zésre érdemesek. Amikor csak három kölcsönkapott lóval tudott szántani az őszi vetés alá az egész falu közössége. S amikor először nyitottak ki a boltok, először játszott a mozi, újra iskolába indultak a gyerekek, és valahol egy kis szobában vagy irodában megalakult a kommunista, párt helyi szervezete... Még nem késő megörökl-. teni az utókor számára, de a mai ifjú nemzedéknek is újai és lelkesítő példát adóan, az ország félszabadulásának ezeket a megíratlan fejezeteit. Nemcsak a mozgalmas egy hónapnak, a Duna—Tisza közén hullámzó harcoknak az időszakát, hanem az ezt követő hónapokét is. Amikor, mint az emberi tüdő, lélegezni kezdett az egyik fele a bénult országnak. Még folyt a harc a. fővárosért, majd a Dunántúl városaiért, falvaiért, de a felszabadított területeken már a jövő évi kenyér megtermelésére gondoltak, újra fektették a feltépett síneket, megindították az áramot termelő gépeket. A szabadság fényei kezdtek világítani akkor, kicsit még pislákolva, de egyre erősebben, biztatóbban. Ezeket a fényeket láthatjuk még ma is felragyogni az emlékezet tiszta tükrében. T. P. A hozzászólások elhangzása előtt Bacsa Ferenc, a Kecskeméti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskola hallgatója pol-beat-da- lokat adott elő gitárkísérettel. Ezután csaknem harmincán — kisdobosok és úttörők — tolmácsolták gondosan fogalmazott, többször pontokba szedett kéréseiket, javaslataikat, ötleteiket. Visszatérő kívánságként hangzott el, hogy a csapatok munkáját még több ifivezétő segítse. A szabad idő felhasználásával foglalkozó útmutatókat a bajai járás küldöttei kértek. A tompái küldött, Virtz Zsuzsa, a halasi járás úttörőinek nevében beszélt: azt javasolta, kezdeményezzenek akciót, minél több uszoda építésére! Az expedíciókkal kapcsolatban néhányan azt javasolták, hogy a megyében ne csak a városokkal ismerkedjenek az úttörők, hanem községekkel, tájegységekkel Is. A hozzászólások elhangzása után négy szekcióban tovább folyt a tanácskozás. Ebéd után bemutatták az új kisdobos- és úttörő-egyenruhákat a jelenlevőknek, majd összefoglalták a vitát és a csapatok felajánlásait. A megyei úttörőparlament utolsó napirendi pontja a Szegedre, az országos úttörőparlamentre induló küldöttek megválasztása volt. Egy hónapja már, hogy az újságok lapjain megszaporodtak a hazánk felszabadulásának eseményeivel foglalkozó írások. Igaz ugyan, hogy az ország teljes felszabadulásának 30. évfordulójáig, 1975. április 4-ip még hosszú idő van hátra, de az is tény, hogy az emberek szívében, érzelmeiben és tudatában leginkább a saját életükhöz kötődő események rögzítődtek. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy minden kis helység lakossága a maga módján külön is szeretné felidézni a nagy fordulópontot, a szabadság első napjainak történetét. . Amerre csak jártunk ezekben a napokban, számtalan jelével találkoztunk a meghitt és örömteli ünneplésnek. Szerényen, de szívből jötoően, az emlékművek koszorúzásával, a tanácsok ünnepi ülésével, iskolai emlékezésekkel, a helyi dokumentumokból rendezett kiállításokkal tették maradandóvá ezt a napot. Ami különösen szembetűnő volt, hogy a fiatalok is részt kértek a történelmi múlt, felidézéséből. Meghatóak voltak az elképzelés után született gyermekrajzok, az irodalmi szemelvényekből ösz- szeállított műsorok, az átélés magas hőfokán előadott jelenetek, versek, prózarészletek. A teljes és átfogó kép megrajzolásának igénye nélkül mi is megpróbáltuk a megyei lap hasábjain felvillantani ennek az időszaknak legjellemzőbb mozzanatait, képeit, epizódjait. A riportutak során kiderült, hogy nagyon sok még az elmondani, felidézni való. A nagy történelmi tablókat már igencsak elkészítették a szakemberek, de az élet ezernyi érdekes, izgalmas történetet produkált, melyeket csak az emberi emlékezet őriz még napjainkban is frissen és elmondásra készen. Vajon lehet-e elindulás nélkül olvasni annak ' a hartai hajósnak a történetét, akinek lábát robbanás vitte el, s szinte kalandos viszontagság után jutott haza újra családja körébe. De az élet újrakezdésének hétköznapi tettei is feljegyA miniszter beszédét követően kitüntetések átadására került sor. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Makay László, a kórház igazgató főorvosa, míg az érdemrend ezüst fokozatával László Józsefet, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőjét, és Kohut Jánost, a vállalat kőművesét tüntették ki. Kiváló dolgozó kitüntetésben huszonhatan, miniszteri dicséretben pedig tizenketten részesültek. A Kiskunhalas Város Fejlesztéséért alapított emlékplakettet dr. Gátay Ferenc, & Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat igazgatója, Dömer Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Kertész Gábor, a vállalat igazgató- helyettese és Fabók József, a Medicor főosztályvezetője érdemelte ki. Jóba Tibor Tegnap reggel már fél 9-kor vidám úttörőindulók hangjai töltötték be a megyei pártbizottság földszinti nagytermét. Több mint száz kisdobos .és úttörő érkezett a csapatok küldötteként, hogy a városi és járási parlamentek után itt is elmondják kéréseiket, javaslataikat, felajánlásaikat. Kilenc órakor Abel Csilla, a kecskeméti Petőfi Általános Iskola csapatának titkára köszöntötte a megjelenteket, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, Német Ferencet, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, megyei, járási, és városi úttörőéi-, nökségek vezetőit,, az úttörőházak igazgatóit, a csapatvezetőket, vendégeket és küldötteket. Tartalmas, tömör. vitaindítót mondott Tóth Mihály őrsvezető, a kecskeméti Czollner téri iskola csapatának tagja. Az úttörőélet minden részletével foglalkozó beszámolójában a próbák és expedíciók fontosságával, a kisdobos- ígéret és az úttörőfogadalom jett Tóth Mihály vitaindítót mond. lentőségével foglalkozott Külön elemezte az őrsök és rajok munkáját, valamint az ifivezetők segítségének fontosságát. A sportfoglalkozások és kulturális rendezvények, illetve a nagy évfordulók méltó megünneplésével kapcsolatban is kérte a küldöttek ötleteit, javaslatait. tt Szavaznak a parlament küldöttel. (Pásztor Zoltán felvételei.) S. K. Ä szabadság fényei
