Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

- W££SM m IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma cnIír: frlhfiálvo- nulások, töhbfrlé Úáft néhány he­lyűn liavaztsual. Általában ólónk, tilbb- felé erős, helyenként viharos délnyugati, majd északnyugatira fordu­ló szél. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, plusz 2, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3—7 fok között alakul (MTI) Fock Jenő buríiiai körúton vám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! É AZ MSZMP BACS KISKUN Mh(*VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX.y évf. 279. szám Ara W> fillér 1974. november 29. péntek A Kecskeméti Városi Tanács elnöke: Gódor József Ünnefpi ülésre gyűltek össze csütörtökön Kecskeméten a vá­ros tanácstagjai. Az elnökség­ben a tanácsi'vezetők mellett he­lyet foglalt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, és dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP Kecs­keméti Városi Bizottságának el­ső titkára. Fehér Sándor, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ez­után Szőnyi Pál, a ,választási bi­zottság elnöke jelentette, hogy a kecskeméti 6. számú választóke­rületben a választópolgárok .Gó­dor Józsefet jelölték tanácstag­nak. Dr. Bódogh János, az ügy­rendi bizottság elnöke pedig az időközi választás törvényességé­ről számolt be a testületnek. A Hazafias Népfront városi bizottságának megbízásából az ülést levezető Fehér Sándor tett javaslatot a városi tanács elnö­kének személyére. Ezután a ta­nácstagok nyílt szavazással egy­hangúlag Gódor Józsefet válasz­tották meg ä városi tanács el­nöki tisztére. Gódor József a tanács plénu­ma előtt letette áz esküt, majd köszönetét mondott a bizalomért, Gódor József, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke székfoglaló be­szédét mondja. amellyel őt a tanácstagok a tiszt-, ség betöltésére érdemesnek tar­tották. Szólott a különböző nép­• Az ünnepi tanácsülés résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) Nőtt az építőipari újítások száma Az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnapi ülésén az újítómozgalom helyzetéről tárgyalt. Az erről szó­ló jelentés megállapította, hogy átmeneti visszaesés után az építő-, és építőanyagipari vállalatoknál, is növekedett áz újítások száma, s emelkedett azok gazdasági ha­tékonyságának értéke. Miután a megyei bizottság minden évben — tavaly novemberben is — ér­tékelte az újitómozgalom helyze­tét, megfelelő adatok állnak ren­delkezésére az összehasonlítás­hoz. Míg például tavaly az első félévben 118, addig az idei év hasonló időszakában már 231 újí­tási javaslatot nyújtottak be az építők megyei bizottságához tar­tozó 14 vállalatnál. A tapasztalatok azt is igazol­ják, hogy az újítómozgalommal való foglalkozás csak akkor ered­ményes, ha az állandó és folya­matos. Ezt támasztja alá, hogy néhány vállalat, bár ,1973 máso­dik felében kimagasló eredmé­nyeket ért el, az idei év első fe­lére teljesen visszaesett, örven­detes viszont, hogy a megye leg­nagyobb üzemeiben, mint a Bács megyei Állami Építőipari Válla­latnál, a Fémmunkás kecskeméti -és kiskunhalasi gyárában jelentő­sen élénkült az újítók tevékeny­sége. S bár a Fémmunkás emlí­tett két üzemében 1974 első fe­lére a benyújtott javaslatok szá­ma csökkent, egy-egy elfogadott újítás gazdasági eredménye nagy­mértékben növekedett. A jelentés ezután rámutatott arra, hogy az újítások ügyintézé­se általában javult. Néhány he- lyen azonban az elbírálás ütemé lassult, ezért fontos, hogy ezek­nél a vállalatoknál — lépést tart­va dolgozóik újító kedvének nö­vekedésével — gyorsítsák meg ak újítások elfogadását. Az újítók anyagi elismerése va­lamennyi vállalatnál kielégítő. 1974 első felében 133 újítónak 251 ezer forintot fizettek ki, s huszonheten kapták meg a Kivá­ló újító kitüntetés arany-, ezüst, vagy bronzfokozatát. Az' újítómozgalom fellendítésé­hez jelentős segítséget nyújtottak a szakszervezeti bizottságok. Részt vettek az újítók tanácsko­zásainak előkészítésében, lebo­nyolításában, az újítási hónapok megrendezésében. Az szb-k ilyen jellegű tevékenysége azonban még nem elég tervszerű. A me­gyei bizottság ezért felhívta az alapszervezetek figyelmét éves újítási tervek készítésére, újítási ankétok, tanácskozások rendezé­sére, újítási verseny kezdeménye­3. oldal Változik a tagság szemlélete 4. oldal Kevés terméket, nagy sorozatban 4. oldal Űj nép, új törekvés Úttörőélet Sport 5. oldal 5. oldal I. oldal • Pagan: a XI. században Barma fővárosa volt. A látogatót ma is ötezer buddhista pagoda és síremlék fogadja. Képünkön: kőből faragott, . hatalmas állatfigurák őrzik , a Mandalav- hegyre vezető lépcső- feljáratot. (MTI Külföldi Képszolgálat —KS) Folytatódtak és befejezésük­höz közelednek Fock Jenő mi­niszterelnök burmai tárgyalásai, amelyek esetleg megnyithatják az utat a két ország jó politikai kapcsolataihoz méltó gazdasági együttműködés felé. Csütörtökön vidéken, a festői Bengáli-oböl partján levő nya­ralóhelyen, Sandowayben .foly­tatta eszmecseréjét a magyar és a burmai miniszterelnök. Ezút­tal is visszatértek az általános politikai kérdésekre, s mindkét miniszterelnök örömmel állapí­totta meg, hogy az eddigi tár­gyalásokat az őszinteség és a ba­rátság légköre jellemezte. A po­litikai témájú eszmecserék mel­lett csütörtökön ismét szóba ke­rültek a miniszterelnök által szerdán felvétett gazdasági együttműködési kérdések. (Folytatás a 2. oldalon.) t A közösségi élet alkotó fóruma Tanácskozott a megyei diákparlament „Szeretettel köszöntjük az V. megyei diákparlament részt­vevőit*’ — olvashatták tegnap Kecskeméten, a megyei ta­nács előcsarnokában gyülekező középiskolások, szakmunkás­tanulók, s a vendégek. A száztíz diákképviselő mellett a par­lamenten részt vettek a Munkaügyi, valamint az Oktatás­ügyi Minisztérium munkatársai, Bács-Kiskun megye állanti, politikai, ifjúsági vezetői. Két év telt el a IV. megyei diákparlament óta. A nemrég megtartott iskolai tanácskozáso­kon a középiskolások és Szak­munkástanulók felmérték azt. hogy mi valósult meg a két év­vel ezelőtti parlamenten elhang­zott hasznos javaslatokból, ötle­tekből. Mint azt beszámolójában Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának ve­zetője mondta, két év alatt so­kat javultak a középiskolai ok­tatás feltételei. Egyebek között szakmai felszerelésre, szertárak berendezésére, kísérleti eszkö­zökre. láboratóriumok, előadó­termek létesítésére négymillió- háromszázezer forintot költöttek. Jobb körülmények között tanul­hatnak a szakmunkástanulók is. Bács-Kiskun megye ipari tanu­lói 36 új tantermet, s 400 szemé­lyes tanulóotthont kaptak. Sajnos, a tervezett ütemben nem tudták megvalósítani a kö­zépiskolai kollégiumok fejleszté­sét. A tervek szerint Kecskemé­ten és Baján a középiskolai kol­légiumokat csak 1975 után kez­dik építeni. A beszámoló — s hozzászólá­sában Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is — részletesen foglalkozott a kö­zépiskolások és szakmunkásta­nulók nevelésévet örvendetes, hogy az elmúlt években egyre több diák bekapcsolódott a köz­életi munkába. Az iskolai rend­tartás, a házirend, illetve a KISZ Központi Bizottságának áprilisi határozata értelmében kialakított egyéni feladatvállalás arra ösz­tönzi a fiatalokat, hogy öntevé­kenyen dolgozzanak. Ezzel kapcsolatban a beszá­molót követő hozzászólásokban a diákok elmondták, hogy a ve­gyes életkorú, úgynevezett, ver­tikális KISZ-alapszervezetek le­hetőséget adnak az eddiginél Jobb közösségi élet kialakításá­ra. Mindenki saját elhatározása szerint jelentkezhet az érdeklő­dési körökbe, s olyan feladato­kat vállalhat, amely őt a leg­jobban érdekli. A középiskolai és szakmun­kástanuló szekciókban egyaránt sok hozzászólás hangzott el a tananyag csökkentésével, a tan­könyvhiánnyal, a szűkös kollé­giumokkal kapcsolatban. Mint mondták, kevés a szabad idejük a művelődésre, sportolásra. Né­hány középiskolában például még mindig heti 40, sőt 42 órá­juk van a diákoknak. A közép- iskolások és szakmunkástanulók több mint 70 százaléka bejáró. Reggel indulnak, s késő este ér­keznek haza. Szinte mindenütt előforduló gond: az autóbuszok zsúfoltak és ritkán közleked­nek. Kérték a fiatalok, hogy a reggeli és a kora délutáni órákban indítsanak diákautóbu- szokát. Az interpellációra adott vála­szok után a tanácskozás részt­vevői tizenhárom küldöttet 'vá­lasztottak a decemberben meg­rendezésre kerülő országos di­ákparlamentre. t. B. gazdasági ágazatokkal kapcsola­tos városi célkitűzésekről, fel­adatokról, vázolva a megoldás lehetséges módjait, és körvonar lazta azokat a módszereket, amelyeket a vezető poszton kö­vetni, alkalmazni kíván. Végeze­tül a tanácstagok támogatását kérte további munkájához. A városi tanács újonnan meg­választott elnökét dr. Gajdócsi István köszöntötte.' Hangsúlyoz­ta, hogy Kecskemét szerepe, rangja, helyé' a> megyében és az országban a felelős vezetőkre fo­kozott kötelezetségeket ró. A ve­zetés „művészetéhez" néhány hasznos jótanácsot adva fejezte be üdvözlő beszédét. Ezután Bárkai Istvánná, a he- tényegyházi tanács elnöke kért szót, aki a városkörnyéki község lakossága nevében megköszönte az előző elnök, dr. Kőrös Gáspár tevékenységét, s egyúttal sok si­kert és szép eredményeket kí­vánt Gódor József munkásságá­hoz, működéséhez a város élén J. T. zésére, valamint az újítók pana­szainak orvoslására. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága ezután egyes munkabizottságainak üzemekben szerzett tapasztalatait hallgatta meg, majd a tagkönyvcseréről és a jövő évi vezetőségválasztások előkészítéséről tárgyalt. N. O. Jelentés játékországból Ez a szó, hogy minőség, egyre többször csatlakozik a munkaversenymozgalom fo­galmához. Aki tanulmányoz­za a vállalati felajánlásokat, végighallgatja a szocialista brigádok alkalmi, vagy „fehér- asztal-beszélgetéseit" maga is meggyőződhet erről. Valóban, e hónapokban megújhodásá­nak lehetünk tanúi: készülvén hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára és az MSZMP XI. kongresszusá­ra, országszerte tisztultabb és hatékonyabb, szervezettebb e mozgalom, a tartalom méltó kereteket talál. Nem túlzás megfogalmazni:, a munkaver­seny minősége ma más, mint tegnap és azelőtt. Ha csak ennyit mondunk, érintjük ugyan a lényeget, ám az oly fontos változás gya­korlati megvalósulásáról még ivfm teljes a kép. Nem, hisz aligha érdektelen mindaz, ami a verseny lendületét, po­litikai hatásait is motiválja: a társadalmi célok még soha­sem voltak annyira közel a gazdaságiakhoz, mint most. A célok megválasztása most gondosabb elemzést, nagyobb előrelátást igényel, mint bár­mikor. Nézzünk talán két példát. Az egyik vállalatnál, a. kül­földről származó alapanyagok és váratlan drágulása miatt veszélybe került az exportkö­telezettség teljesítése. A cég, megfelelően igazolva vétlen- ségét, partnerénél kimenthet­te magát, módosíthatták a szállítási szerződést. Ám nem ilyen egyszerű a helyzet a saját kollektívájával szemben, A csak mennyiségi, termelést növelni szándékozó munka­verseny szintén komoly aka­dállyal találta itt szembe ma­gát az anyagellátási gond miatt. Egy másik üzem mun­kásait és vezetőit -nem csu­pán a „megfelelő mennyiség­ben” követelménye vezette, amikor versenyszerződésüket fogalmazták, ök fokozott je­lentőséget tulajdonítottak a dolgozz jobban, alkoss töké­letesebbet, korszerűbbet igé­nyének. Jó és kevésbé jó példák e^ész sorát idézhetnénk, de erre nincs szükség, az össz­kép enélkül is világos: nap­jainkban különös hangsúlyt kapott minden anyagtakaré' kossággal kapcsolatos tevé­kenység. Hazánk nyílt gaz­daságú ország, nemzeti jöve­delmünk 40 százaléka a kül­kereskedelmi forgalomban realizálódik. Ilyen körülmé­nyek között bennünket > sem hagy érintetlenül a világpiac változásainak néhány kimé­letlenül negatív hatása, az alapanyagok és energiahor­dozók drágulása. Bár a szo­cialista integráció, a Szovjet­unióval kialakított együttmű­ködés megóv, bennünket asú­.lyosabj) __ következményektől, az alapanyagokkal, az ener­giával, a munkaerővel ökono- mikusabban kell bánnunk; ki kell használni minden olyan lehetőséget, amellyel adottsá­gainkat hatékonyabban ka­matoztathatjuk. Tisztultabb, hatékonyabb a verseny mozgalom —z, írtuk az imént. Ezzel cseng össze a mozgalom minőségének javu- láso és az is, — hogy a mun- kaverseny-mozgalom a legfon­tosabb céljai közé sorolja a minőségjavítást. Ennek követ­kezménye: az ■ országszerte mind nagyobb lendületre ka­pó verseny élénkíti a munka- és üzemszervezést. Különböző új, hatékony kezdeményezé­sek bontakoznak ki a minő­ség javítására, jelenleg már megyénkben is több vállalat­nál működik eredményesen a Dolgozz hibátlanul mozgalom. A kongressszusi, jubileumi verseny önkéntes és öntevé­keny résztvevői rátaláltak a társadalmi célok megvalósu­lásához vezető útra. Fokozott figyelmet fordítanak a minő­ségi követelményekre. A mun- kaversr'nyben a minőség célja nem más, mint annak az alap­vető emberi törekvésnek a ki­fejeződése: az ember tartson lépést a világgal, hódítsa meg az önmaga számára kívánatos és igényelt szinteket._____• N apirenden a tanyai lakosság egészségügye Külterületi rendelők, mikrobuszok, kézigyógyszertárak Csütörtökön, Kecskeméten, az SZMT székházában ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Egész­ségügyi Akcióbizottság. Elsőnek a táppénzkifizetések alakulásáról tanácskoztak a bi­zottság tagjai, majd a külterüle­ti lakosság egészségügyi ellátá­sának helyzetét elemző beszá­molót vitatták meg. Hangot kapott a vita során, hogy Bács-Kiskun megye ebből a szempontból köztudomásúan kedvezőtlen adottságú, hiszen az országos 9 százalékkal szemben nálunk a népesség 29 százaléka él külterületen, sőt a kecskemé­ti járásban minden második la­kos! Bár a tanyán élők aránya csökken, még századunk utolsó évtizedében is mintegy 85 ezer külterületi lakossal kell számol­ni. A szocialista egészségügy egyik alapvető ismérvét — a minden­ki számára hozzáférhető gyógyí­tó-megelőző ellátást — megyénk­ben, sajnos, nagymértékben hátráltatja a szétszórtság. A legutóbbi felmérés adatai sze­rint például az orvosi körzetek­nek csaknem az egyharmad ré­szében a rendelőtől 10—15 kilo­méter távolságra is laknak ellá­tásra várók. Sok helyütt nem megfelelők az útviszonyok; az utcák állapota,? járhatósága az időjárás függvénye. Az elmondottak főként az úgynevezett szórványtanyákra vonatkoznak. Valamivel kedve­zőbb a külterületi lakóhelyek or­vosi ellátása. A.z ellátás kiterjesztését célzó helyi kezdeményezések közül leggyakoribb a külterületi ren­delők létesítése. Több mint fél­száz tsz-majorban szervezték meg az időszakos körzeti orvosi rendeléseket. A másik formára a legjobb példa a tiszakécskei: itt a lakosság hozzájárulásából beszerzett mikrobuszon szállít­ják az orvoshoz a tanyák lakóit. Dicséretes a kecskeméti megyei és a kiskőrösi járási rendelőin­tézet kezdeményezése is: az is­kolás gyermekeket e körzetek­ben is autóbusz viszi a fogásza­ti ellátás színhelyére. Kevésbé megoldott a távol eső lakott helyeken az úgynevezett sürgősségi betegellátás, amely- iiék megjavítása bonyolult, de állandóan napirenden tartandó feladat kell, hogy legyen. Szorosan összefügg az orvosi tevékenységgel a külterületek la­kóinak gyógyszerrel való ellátá­sa. Bács-Kiskun megye közsé­geinek csaknem a felében hi­ányzik a közforgalmú gyógy­szertár, s 42 .település népét a kézigyógyszertárakból látják eL Mivel állandó jellegű gyógyszer- tárak e községekben belátható időn belül nem létesíthetők, a kézigyógyszertárak továbbra is — és még hosszú ideig — hézag­pótló feladatot töltenek be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom