Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

-'ll NÉPE • 1974. november 28. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Egyezések és ütközések Kerekegyházáról Hollandiába Ha valaki azt állítja, hogy ná­luk a gyárban, á vállalatnál nem tapasztalhatók érdekellentétek és -ütközések, az a tájékozatlan­ság, vagy a túlzott jó szándék •ecsetjével fest hamis képet. Gyá­ron, vállalaton belül ugyanis ter­mészetszerűen léteznek szűkebb csoportérdekek, s ezek hol meg­egyeznek, hol összeütköznek egy­mással és a teljes kollektiya ér­dekeivel. A baj abból származik, ha hiányzik a törekvés a rész­érdekek egyeztetésére, ha nincs terep, ahol az összeütközések le­zajlanak; ilyen módon az eltéré­sek rejtve maradnak. Holott sok­kal több bonyodalmat okoz a munka közbeni vita, mint az elő­zetes véleménycsere. Ez utóbbi­ra jó lehetőség a munkahelyi de­mokrácia sokféle fóruma. Műhely műhely ellen? Előfordul. A forgácsolóüzemi­ek azt állítják termelési érte­kezletükön, hogy az öntöde — ha megszorul — tisztítás nélkül adja át az öntvényeket. "A do­lognak híre ‘ megy, néhány nap múlva már árról beszélnek a gyárban, hogy „jól nekimentek az öntődéseknek”. Csak éppen a két üzem gazdasági és politikai vezetői nem váltanak szót egy­mással. „Kényes’r az ügy. Pedig tolmácsolni kellene, mi hangzott el a partnerüzem termelési ér­tekezletén. Sőt, leülni az érintett művezetővel, az öntvénytisztí­tók brigádjával: ezt mondták nálunk rátok. Kiderülhetne, hogy felületességről, vagy „be­tervezett” lazaságról lebbentette fel a fátylat a termelési tanács­kozáson elhangzott bírálat. Hi­szen megtörténhet, hogy az ön­töde jelentős termelésnövekedé­se ellenére^ a tisztítók létszáma egyetlen fővel sem gyarapodott, mert erre nincs bérkeret. Arra igen, hogy a forgácsoló szak­munkások sokkal nagyobb bérért tegyék ezt... ? Apró példa. Mindennapi. Kö­zepes gyár, vállalat életében tu­catjával lelhető valamennyi munkanapon. Ahogy örömmel látni ma már az ellenkezőjét. Amikor a szocialista brigádok minden hivatalos formaságok nélkül, rövid úton szót értenek egymással. Ha szilárd az alap Biztonsággal véleményt mon­dani persze csak akkor lehet, ha nem hiányoznak az ismeretek, ha a kisebb csoport nagyjából tisztában van azzal, mit követel­nek a közös érdekek, milyen teendőket rónak ezek a másik csoportra. Bonyolult szövevény ez, eligazodni benne csak úgy lehet, ha folyamatos az infor- ’ máció áramlás. Innét már csak egy lépés választ el attól a ké­zenfekvő megállapítástól, hogy az érdekek egyeztetésének, eset­leges ütköztetésének lezajlása nem esetleges, véletlenszerű, ha­nem szervezett. Formái vannak, illetve, kellene, hogy legyenek. Érdekes megoldáshoz nyúltak az egyik gépipari üzemben. A műhelyekre, a .brigádokra bízták • annak meghatározását, mennyi­vel tudnák csökkenteni a norma­óra-felhasználást? Csupán any- nyit közöltek központilag, hogy a vállalati eredmény növelésé­hez 30 ezer normaóra megtaka­rítása szükséges. Demokratikus úton, vitákkal, érdekegyezteté­sekkel végül is 38 ezer norma­órát „szedtek össze”! Egyszerűbb lett volna elrendelni? Igen. Az üzemrészek, a műhelyek meg­kapják a papírt, s kész. Tgen ám, de rögvest föllángol a vita, tő­lünk miért ennyit, azoktól miért csak annyit?! Telnek a hetek, s az intézkedés végrehajtása se­hol. A műhelyek, a brigádok ' megbeszélése három nap alatt lezajlott. Utána senki nem hu- zakodik, hiszen maguk szabták meg a lehetőségeket; a végre­hajtás azonnal megkezdődhetett. A részvétel értéke Fentiekkel távolról sem azt kívántuk sugallni, hogy minden­ben és mindenkor helye van a demokratikus módszereknek. Csupán arra villantottunk fényt, hogy még olyan, „rázósnak” tar­tott ügyekben is, mint a nor­maóra-megtakarítás, tetemes erőforrásokat nyithat meg a munkahelyi demokrácia. Az, ami­kor nem kész tényeket közölnek az emberekkel — „műhelyünk­nek 1700 normaórát kell megta­karítani” —, hanem részvételü­ket kérik a végeredmény kiala­kításában. Aminek nem pusztán az ?z előnye, hogy a közremű­ködő a döntést magáénak érzi, hanem az együttgondolkodásra nevelés, a látóhatár tágítása, a mit miért megmagyarázása szin­tén az előnyökhöz sorolható. Ne feledjük: az érdekütközé­seknek, a gyáron, vállalaton belüli viharoknak sűrűn semmi más oka nincs, mint a tájéko­zatlanság. Az, hogy vélt és való érdekek, tényleges mulasztások és fegyelem szabta kötelezettsé­gek terhei összevegyülnek. '’Töb­bet bízni az emberekre, s többet követelni tőlük — a munkahe­lyi demokráciának ez aranysza­bálya. S ebben benne foglalta- ■ tik az i?, hogy érdekeiket kép­viselhessék. Elmondhassák, védhessék, s mások megtehessék ugyanezt. Kiderülhet: valójá­ban ugyanazt akarják, csak más úton, eltérő eszközökkel. Kide­rülhet: az érdekek szemben áll­nak. Akkor jj választ kell keresni arra, miért? S a felelet leg­jobban megint csak az egész közösség találhatja meg. A rugalmasság képessége Elgondolkoztató tapasztalatok­ra vezetett az a vizsgálat, melyet a Munkaügyi Minisztérium vég­zett a kollektív szerződések vég­rehajtásáról. Egyebek mellett megállapították, hogy több he­lyen a kollektív szerződés idejét­múlt előírásait azért nem módo­sították, mert „a változással nem akartak nyugtalanságot kelteni”. Ügy tűnik, ahogy ebben a kér­désben, úgy az érdekegyeztetés­ben is, az állandóság fogalma fölcserélődik a merevséggel. Bi­zonyos alapelvek, akár a munka­helyi demokrácia, akár a kollek­tív szerződés esetében, legyenek valóban változatlanok. Am a részletek tekintetében éppen a rugalmasság képessége adja a közösség erejét, előbbre jutásá­nak alapját, Az a képesség pél­dául, hogy összevetik a maguk és más csoportok érdekeit, s ész­szerű engedmények segítségével alakítják ki az összhangot. Minél nagyobb, s ennél fogva minél bonyolultabb a gyár, a vállalat szervezete és tevékeny­sége, annál jelentősebb szerep­hez juthat a munkahelyi demok­rácia fóruma és gyakorlata, mint az érdekek ütközésének, egyez­tetésének színtere és módszere. A termelés technikai, technoló­giai és emberi tényezőinek soka­ságát az utasítások és a demok­ratikus j, fórumokon holott, meg? .. 611wj$j|s<>fc Ő11$h|#vöí?ó?gyslvjjprí)rn hét e^y. ^prba, jegy: cél^irlnyába állítani. ' 1 M. O. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. sz. gyára 1967 második felében telepet létesí­tett Kerekegyházán. A gyárnak «ok volt a munkája, a községben pedig volt munkaerő, sokkal jobb volt ez a megoldás, mintha a ke­rekegyházi lányok és asszonyok mindennap bejártak volna a megyeszékhelyre. Akkor mindössze százan láttak munkához, ma már két műszakban 235-en dolgoznak az üzemben. Erdősi Józsefnével, a telep vezetőjével beszél­gettünk a napokban tevékenységükről. Újítási ankét a Közúti Igazgatóságon A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóság dolgozói az újítók­nak, az üzemmérnököknek és osz­tályvezetőknek részvételével a napokban tartották az ez évi ösz- szefoglaló újítási ankétjukat. Az értekezleten ismertették az idei eredményeket, összehasonlítva az 19y3-ban benyújtott és elfogadott újításokkal. A számadatok azt bi­zonyítják, hogy ebben az eszten­dőben növekedett az újítási kedv, nagyobb volt az előrehaladás. Az elmúlt évben összesen 8 újítást nyújtottak be. amelyből hármat fogadtak el. s amelynek évi gaz­dasági eredménye 41 500 forint volt. Ebben az évben jelentős elő­relépés történt ugyanis a 21 újí­tásból 11-et fogadtak el, amely nem kevesebb, mint 702 ezer fo­rint gazdasági eredményt jelen­tett. Az újítók az előző évinél tíz­szer több, vagyis 40160 forint újítási díjat kaptak. Kísérleti orvostudományi kutatóintézet Bakuban Lakások ­állami gazdasági dolgozóknak , n. készül el a Kalocsai Állami Gazdaságban dolgozók ház­építési akciója keretében a negyvennyolcadik lakás. Kalocsán a Mun- kacsy-lakótelepen a befejező munkálatokat végzik az épülő házon. A rnezogazdasági nagyüzem dolgozóinak 31 százaléka az állami gazda- támogatva jutott új otthonhoz vagy szolgálati lakáshoz. *974:be? erre a célra 360 ezer forintot költött a Kalocsai Állami Gazdaság. (Kovács János felvétele) • Ä kísérleti orvostudományi in­tézet új épülete. Bakuban, az azerbajdzsán fő­városban átadták rendeltetésé­nek a kísérleti orvostudományi kutatóintézet központi épületét. ' Az intézet az érrendszer ta­nulmányozásának, diagnosztiká - jának és sebészeti gyógyításának központja lesz. A. központi épület hét klini­káján fekvőbetegeken végeznék megfigyeléseket. A tudományos kutatómunkát és a gyógyítást az intézet 500 munkatársa végzi. A legmoder­nebb orvosi felszerelések — az emberi szervezet alapvető élet-, funkcióinak állapotát automati­kusan figyelő monitor, a szív­ereket és véredényeket, valamint a vér összetételét figyelemmel kísérő készülék, mesterséges szíV és vese állnak rendelkezésre. Az intézetben — ahol már fo­gadták az első betegeket — az orvosi ellátás ingyenes. — Telepünk dolgozói egyre na­gyobb gyakorlatra és szaktudás­ra tesznek szprt — mondotta. — Asszonyaink és lányaink nagyon szorgalmasak, a múlt évben már 61 millió 396 ezer forint volt a termelési értékünk. Az idei tervünk hasonló, s ha azt vesz- szük, hogy október végén elér­tük a 49,9 milliót, bátran mond­hatjuk, hogy az év végéig telje­sítjük a tervet. — Mi a fő profil? , — A belkereskedelem részére női hálóingeket és baby-dollt készítünk. Február óta már egy távoli országba is eljutnak ter­mékeink. Egy holland cégtől bér­munkát vállaltunk, egyelőre há­rom évre &óló szerződéssel. Tő­lük kapjuk a kiszabott anyagot, s mi állítjuk össze és csoma­goljuk a férfi és gyermek atléta­trikókat, alsónadrágokat, női fehérneműket, sőt harminc kor­szerű gépet is küldtek a mun­kához. Február óta kéthetenként forduló kamionjuk már több mint 700 ezer darab késztermé­ket szállított el telepünkről. Örömmel mondhatom, hogy a hollandok elégedettek az áru­val, több esetben elismerésüket fejezték ki a kitűnő munkáért. — Készülnek a kongresszusra? — A szocialistabrigád-mozga­• Erdősi Józsefné átnyújtja az e heti 25 forintos tikettet Trepák Károlynénak. lom két évvel ezelőtt bontakozott ki telepünkön, öt brigád negyven tagja vesz részt benne. Közülük a Hámán Kató brigád már egy­szer teljesített minden követel­ményt, s megérdemelten kapta meg a kitüntető címet. Bízunk abban, hogy hamarosan megkap­hatja a többi kollektíva is. A kongresszusra készülve, nemcsak a brigádok versenyeznek és tet­tek felajánlásokat, hanem szé­les körű egyéni verseny is ki­bontakozott. Dolgozóink elhatá­rozták, hogy a tavalyi átlag óra­bérüket a teljesítményük meny- nyiségi és minőségi növelésével rendszeresen túlteljesítik 10—15 .százalékkal. A napi értékelések után a jó eredményt elérő dol­gozó gépére vagy asztalára egy kis zászlócska kerül. Aki egész héten jó eredményt ér el, az kap egy 25 forintos kis tikettet. Nos, aki a hónap végére egy vagy több ilyen tikettel rendelkezik, a fizetése mellé megkapja a hu­szonöt forintokat. Boros István­ná, Vörösmarty Ilona, Tóth Ka­talin, Nógrádi Lászlóné és még jó néhányan már hónapok őta szinte minden hétre jutalmat kapnak. November 7-én a kivá­ló dolgozók, illetve versenyzők között 35 ezer forint jutalmat osztottunk ki. — Hallottuk, hogy a telep dol­gozói nemcsak az üzemben áll­ják meg a helyüket. — Mindenki magáénak érzi a községet, s természetesen sokat tesz az üzem szépítéséért, részt vesz a fejlesztésben. Patronáljuk az óvodát, az öregek napközi otthonát, részt vettünk a község parkosításában, zászlókat varr­tunk, s általában telepünk dol­gozói társadalmi munkában ott segítenek, ahol csak tudnak. A beszélgetés végén rövid kör­sétát tettünk a munkahelyeken, s néhány képpel örökítettük meg az itt folyó munkát. O. L. • Hollandiából érkezett, amerikai gyártmányú gép­pel dolgozik Gál havi Lászlóné. 1 Ez a cimkenyomógép is Hollandiából érkezett, amellyel Zsikla Lászlóné dolgozik. (Opauszky László felvételei) BOLTNEZŐBEN Az eper portól a mirelit meggyig Ismerősöm hároméves csemeté­je reggel és este banántejet iszik. Persze nem gyümölcsből, banán­porból készítik számára a hal­ványsárga', illatos itókát. Nagyon szereti. Amikor az igazi banánt megkóstolta, így tűnődött anyja előtt: ez a sárga uborka majdnem olyan finom, mint a tej... Szóval most valahogy itt tar­tunk. Gyerekeink a gyümölcsök ízét hamarabb szeretik meg ve­gyi úton előállított fomájában —, mint a zamatos igazit. Jómagám csak azért töprengek ezen, mert újabban eperport is kínálnak az , élelmiszerboltokban. Remekül ol­dódik ez is, illata pedig egy nagy tál, frissen szedett szamócára em­lékeztet. Érdemes vásárolni. A zsíros- és vaiaskenyér ked­velői a Vörös Arany., a csípős és édeskés mustárok trtán osztrák gyártmányú szardellapasztát is vásárolhatnak. A sós ízesítő jó, — és kiadós1... A Kiskunfélegyhá­zán készülő ecetes reszelt tormát az idén ízlésesen záródó apró üvegekbe „szerelik ki”. Sokkal jobb göngyöleg ez, mint a vé­konyfalú, könnyen repedő mű­anyag pohár volt. Hasonló üvegekben kínálják újabban a gyümölcsízeket. Ezeket a szép üvegeket azonban nem ' veszi vissza a kereskedelem. (Igaz.'ezt közlik is a címkén: ára, üveggel együtt...) Bizonyára jó- előre kiszámították az ipar, a ke­reskedelem illetékesei, hogy miért nem érdemes ezeket az üvegeket szállítani, mosni, újratölteni. A vevő pedig kezdjen vele amit akar. (Többen egyelőre gyűjtjük, kidobni sajnáljuk. Azután két es­hetőségünk van: vagy megvárjuk, afníg kiszorítanak bennünket a lakásból, — vagy mégis megvá- \ lünk tőlük ...) Üjdonság a tubusos Boci sajt. Eddig a paprikás és a kapros íze­sítésűvel találkoztam. A paprikás jobb, mert a másiknál a készítő kezében meglendült a kapor-esz- szenciaj így azután eltűnt a sajt­íz, maradt a tömény kapor. A budapesti ZAMAT Keksz- és Ostyagyár új fajta csemegével lep­te meg a vásárlókat: burgonyás lúngosport küldtek a boltokba. A használati utasítás szerint elké­szített tésztából ízletes lángóst le­het sütni. Az új készítmény ára sem magas. Egy lángos 1 forint­ba kerül, a zsiradékot, gázt és fáradságot nem számolva. Egyre töbtf a cukorbetegeknek, diétázóknak szánt élelmiszer. A befőttek és gyümölcsízek között már keserű és édes csokoládésze­letet, sőt, diétás sört is láttam. A címkéken pontosan feltüntetik az összetételt, kalóriamennyisé­get, hogy betegek, vagy fogyni kívánók kiszámíthassák, mennyit is szabad ezekből enniük. Kevés a mirelit készítmény a boltok hűtőpoltjaiban! Gyalult tök, borsó, spenót, esetleg egy ke­vés szilva. Ez a gyümölcs- és a főzelékválaszték. Szamóca, n*eggy, vagy egres még nem volt. Néha mélyhűtött galuska is kapható. De az igazán jól sikerült újdon­ság nem illik bele naponta a va­csoraétrendbe. hiszen szénhidrát az a javából, nem főzelék.! Hol a zöldbab, a spárga, és a finom fő­zelék? A szép mirelites doboáok a kirakatokat díszítik. Mi azon­ban — ki értji ezeket a vevőket? — vásárolni szeretnénk, a már megkedvelt, megszokott mirelit­gyümölcsből. főzelékből. Mielőbb és folyamatosan. Selmeci Katalin ,, Baktérium-stratégia’ ’ — a kenderiparban A Szegedi Kenderfonó esi Szö­vőipari Vállalat ipari, mezőgaz­dasági és háztartási szövetei vi­lágszerte keresett cikkek. (Bi­zonyság rá, hogy ötven országba exportálnak.) A csaknem nyolc­ezer tagú munkásgárda alig győ­zi kielégíteni a növekvő igénye­ket, ezért újabban a mikrovilág­ból toborozzák a „segédmunká­sok” seregeit. 1 Pontosabban: fo­kozott kenderipari munkára ser­kentik az arra alkalmas bakté­riumokat. Mikroorganizmusokat eddig is „alkalmaztak” — a kenderszálak tilolás előtti áztatásánál. Az áz­tató medencékbe rakott kenderben ugyanis bizonyos fajta baktériu­mok „megeszik’! a rostokat össze­kötő pektinanyag'ot, ezzel előse­gítik a kenderróstök elemi szá­lakra bomlását, (s megteremtik a lovábbfeldolgozás, a fonás lehető­ségét. A vállalat kutatói azonban most kísérleteik során rájöttek, hogy ha megfelelő berendezéssel oxigéndús levegőt juttatnak az áztatómedencékbe, a baktériumok virulerisebbé válnak, jobban sza­porodnak, tehát gyorsabban fel­emésztik a rostok pektinanyagát. Ezzel legalább húsz százalékkal meggyorsul az áztatási idő, tehát ugyanazzal az apparátussal több kendert áztathatnak. Mivel a baktériumok mestersé­gesen megkapják a szükséges oxigénfejadagot — feleslegessé válik az egyszer felhasznált áz­tatóvíz elvezetése. Ehelyett csu­pán a víz ülepítésére, vagyis a mechanikai szennyeződés eltá­volítása szükséges. A módszer széles körű bevezetése után tehát az ország kendergyárait — ame­lyek tízmillió köbméternyi pisz­kos áztatóvizet bocsátanak fo- lyóinkba — rövidesen törölhetik a Vízszennyező üzemek sorából. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom