Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

■11 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lengyel-ft^I^úcstalálkozo TÉRÍTÉS NÉLKÜLI SEGÉLY MONGÓLIÁNAK Leonyid Brezsnyev befejezte ulánbátori látogatását AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 278. szám Ára: 90 fillér 1911. november 28. csütörtök Edward Gierek a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára (jobbról a második) és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök (balról a második) hivatalos látogatásra érkezett Helsinkibe ürho Kek- konen íinn államfő (képünk jobb oldalán) meghívására. Képün­kön: Kekkonen elnök virágcsokorral köszönti Gierek feleségét. (Telefoto—AP—MTI—KS) VÁLLALTÁK - TELJESÍTIK Negyvenöt nappal előbb adták át az első házat A Szovjetunió a Mongol Nép- köztársaság kikiáltásának ötve­nedik évfordulója alkalmából újabb térítés nélküli segélyt nyújt Mongóliának népgazdasá­ga fejlesztéséhez. Az erről . szóló megállapodást szerdán helyi idő szerint a déli órákban írták alá Ulánbátorban a két ország vezetői a tárgyaló- küldöttségek második találkozó­ján. Szovjet részről a zarómeg beszélésen t részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára. a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője, Andrej Gro- miko külügyminiszter, és a szov­jet delegáció más tagjai. A mon­gol tárgyaló küldöttséget Ce- denbal, a párt első titkára ve­zette, részt vettek benne a politi­kai bizottság'tagjai és póttagjai, Rincsin külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. A szerdai találkozóval véget ért a szovjet párt- és kormány- küldöttség mongóliai hivatalos látogatása. A delegáció részt vett a Mongol Népi Forradalmi Párt III. kongresszusának és a köz­társaság kikiáltásának 50. évfor­dulójával kapcsolatos nagyszabá­sú ünnepségeken, a hétfői és szerdai tárgyalások idején átte­kintette a két szomszédos szo­cialista ország közötti kapcsola­tok időszerű kérdéseit. E kapcso­latok legfőbb jellemző vonása, mint Jumzsagijn Cedenbal ked­den elhangzott ünnepi beszámo­lójából kitűnt, a valódi interna­cionalizmus, a semmi által be nem árnyékolt barátság és a két nép önzetlen kölcsönös segítség- nyújtása Noha a két ország gazdasági potenciálja és ebből fakadó le­hetőségei nem hasonlíthatók egy­máshoz, Leonyid Brezsnyev a mostani látogatás folyamán több­ször hangsúlyozta, hogy szovjet részről a kölcsönösséget nem te­kintik formálisnak. _ A Szovjet­unió a maga részéről nagyra be­csüli azt a segítséget, amelyet Mongóliától kapott a második vi­lágháború legnehezebb időszaká­ban. Akkor Csojbalszan marsall egész harckocsioszlopot adott át a Vörös Hadseregnek, melyet a mongol dolgozók megtakarított pénzéből vásároltak. Á Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldött­ség szerdán délután TXT—131-es kiülönrepülőgépen elutazott a mongol fővárosból. - A repülő­téren az SZKP KB főtitkárát is­mét a legünnepélyesebb keretek között búcsúztatták: üdvözlésé­re díszszázad sorakozott fel, s ismét eldördültek a díszlövést adó ágyúk. Ott volt a repülőtér«» Jumzsagijn Cedenbal és a mon­gol párt politikai bizottságának más tagjai és póttagjai,^ jelen voltak a diplomáciai testület tag­jai, köztük Kádas István magyar nagykövet. A szovjet párt- és kormány- küldöttség mongóliai látogatá­sáról hivatalos közleményt hoz­nak nyilvánosságra. (MTI) • Melkvi Mihályné a textiltisztító szalonban dolgozik egy korszerű vasalógépen. • A szövetkezet óvodájának határidő előtt felépült új szárnya. (Opauszky László felv.) A Kiskőrösi Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet 1150 dolgozót foglalkoztat és 170 ipari tanuló ismerkedik itt a különböző szak­mákkal. Megyénk legnagyobb szövetkezetének idei termelési terve 156 millió forint, s ebből szeptember 30-ig 1?2 milliót tel­jesítettek. — Eredményeink elérésében jelentős szerepe van a kongresz- szusi munkaversenynek, amelybe az elsők között kapcsolódtunk be — mondja Nagy Sándor, a szö­vetkezet elnökhelyettese.^— Külö­nösen az építőiparig részlegünk érdemel dicséretet, ők már jó­részt teljesítették felajánlásaikat. A szövetkezetünknek saját, 25 személyes óvodája van. Mivel ez az idén már kicsinek bizonyult, a városi tanáccsal együttmű­ködve elhatároztuk a bővítését. Az új épületszárny újabb 25 ap­róságot tud majd fogadni építő­ink - jóvoltából, akik vállalták, hogy november 7-re elkészülnek. Hatodikán meg is történhetett a műszaki átadás, most folyik a berendezés, amelyben más rész­legeink is részt vesznek. Bízunk abban, hogy november végén már birtokukba vehetik a kicsi­nyek második otthonukat. Külö­nösen elismerésre méltó a Toldi ifjúsági brigád munkája. Viczián Mihály irányításával a kétszeres szocialista brigád mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi munkát is végzett. Szintén az építőket dicséri a Ligeti Károly utoai új lakónegyed első házának a tervezettnél 45 nappal előbbi átadása. Az új lakásokba 16 csa­lád már beköltözött. Még ebben az évben átadnak egy újabb la­kóépületet is — szintén határidő előtt. — A többi szakma képviselői sem maradnak le a versenyben. Jól dolgoznak a bukósisakgyár­tók, akik NSZK-megrendelésre ebben az évben kezdték gyárta­ni a YET-típusú, nyakvédős sisa­kot. A megrendelés alapján már 10 ezret elszállítottak, december végéig pedig 4 ezret indítanak útnak.' A belkereskedelem is át­vett ezekből a sisakokból ezret, s az év végéig még ötszázat vár­nak. Gépjármű-szervizünkben a. tavasszal vezettük be a két mű­szakot; itt 33 dolgozó havonta átlag ezer gépkocsit javít. Ápri­lisban nyitottuk meg textiltisz­tító' üzemünket. Havonta _átlag harminc mázsa fehérneműt és ágyneműt mosnak-vasalnak, ezenkívil 30—40 ezer forint be­vételük van felsőruha-tisztításból. — A szövetkezet dolgozóinak kongresszusi felajánlása 11,5 mil­lió forint értékű. Ebből eddig 7 millió - forintot teljesítettek — mondotta befejezésül Nagy Sán­dor elnökhelyettes. O. L. OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS, ÁRMUNKA A TOT Elnökségének ülése A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége szer­dán Szabó István elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi állam­titkár is. Az elnökség megtárgyalta az oktatás és a továbbképzés helyze­tét a mezőgazdasági tsz-ekben és megállapította: a termelőeszközök erőteljes fejlődése megnövelte a szakképzett munkaerő iránti igé­nyeket, ezért a továbbiakban is szükség van a tagok és az alkal­mazottak át-, illetve továbbkép­zésére. A TOT Elnöksége határozatot hozott a tsz-ek ármunkájának fej­lesztésére. Ebben felhívja a szö­vetkezetek figyelmét az ármunka megjavítására, az árfegyelem megszigorítására, s arra, hogy a közös gazdaságok az árügyeket a jövőben szigorúan a jogszabályok szerint intézzék. Állítsanak be szakképzett munkaerőt vagy 1 szakképzett áruátadóra bízzák jo­gos érdekeik képviseletét. Az elnökség felhívja a szövet­kezetek figyelmét a tisztességte­len haszonról szóló kormányhatá­rozat rendelkezéseinek betartásá­ra ; ugyanakkor szükségesnek tart­ja, hogy az árellenőrző szervek fokozzák a tsz-ekbe kerülő ipari eredetű termékek ár- és minőségi előírásainak ellenőrzését, és az árellenőrzés hatékonyságát (MTI) Az iparszerű zöldségtermesztésről tanácskoznak A kormány zöldségteremesztési programjának megvalósítása ér­dekében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kutatják a korszerűsítés lehetőségeit. A TOMATOCOOP nevű termelési társulásnak is ez az egyik leg­főbb célja. Tagjai: a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet, a gépkísérleti intézet, a Bu- . dapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a feldolgozó vállalatok, a zöld­ségtermesztéssel foglalkozó álla­mi gazdaságok. Bekapcsolódtak a társulás munkájába a Tisza men­ti termelőszövetkezetek is. A TOMATOCOOP 1972-ben 227 hektár paradicsom-. 119 hektár zöldbab-. 403 hektár zöldborsó-, és 635 hektár vöröshagyma-területen kísérletezett az iparszerű terme­léssel. Az idén paradicsomot már ezer. zöldbabot 350. zöldborsót • 650 hektárról takarítottak be. a vöröshagyma területe valamivel csökkent. Jövőre viszont jelentős területnövekedés várható nem­csak vöröshagymából, hanem a többi növényekből is. kezdődött a Kecskeihét-szikrai Állami Gazdaságban, amelyen alaposan megvitatják az iparsze­rű zöldségtermesztés eddigi ered­ményeit és a további tennivaló­kat. Ezen túlmenően az állami gazdaságok zöldségtermesztésének általános helyzete is napirendre kerül. Ismertetik az új technoló­giai eljárásokat, gépeket, a hazai konzervipar fejlesztési célkitűzé­seit. Szó lesz az idei feldolgozási tapasztalatokról, a nyersanyagel­látás helyzetéről. A tanácskozás harmadik napján megtekintik a Kecskemét-szikrai Állami Gaz- ‘ daság üzemegységeit. Ismeretes, hogy itt dolgozták ki a paradi­csomtermesztés korszerűsítésének egyik módszerét. Ezt az iparszerű termesztési rendszert szikrai mód­szerként ismerik. Sajnos, az idei esztendő nem kedvezett a paradi­csomnak. A sok eső miatt a gépi szedés nehézségekbe ütközött. A tanácskozás résztvevői vége­zetül ellátogatnak a Kecskeméti Konzervgyárba, ahol a paradi- csomoorító berendezést tanúimé­Űj telefonközpont épül Kecskeméten 6000 állomással Az újabb esők mindenütt föld­ijén találták a kenyérnekvaló magját, a kukorica törése és a cukorrépa szállítása igényli még a munkaerőt a megye gazdasá­gaiban. A megtermelt cukorrépa egy része felszedve kinnrekedt a földeken, s prizmákba rakva vár- -Ja, hogy felszikkadjanak, s jár­hatóvá váljanak az utak. A kint levő kukorica betakarítása össz­pontosított erővel halad. A Kis- .kúnhalasi Állami Gazdaság, mi­után befejezte a rekordnak beil­lő kukorica törését — 54 mázsa hektáronkénti hozamot értek el májusi morzsoltban — betakarí­tógépeit átadta a helyi Vörös Szikra és a harkakötönyi Egye­sülés Tsz-nek. Szárítóberendezé­sét sem állította le, fogadják és tárolásra készítik a szomszédos közös gazdaságok nedves kukori­cáit. A vaskúti Bácska Termelő­szövetkezet a nélkülözhető kuko­ricakombájnjait a közeli szeretn­ie! Dunagyöngye Tsz-be irányí­totta a munkák gyorsítására. Sa­ját földjéről hat IFA-tehergépko- csi szállítja a kukoricát a feldol­gozóhelyre, ahol szárítják a ter­ményt: óránként másfél vagon­nyit készítenek elő tárolásra. A magasabb fekvésű, lazább szerkezetű talajokon készül a ta­vasziak magágya. Amennyiben enyhe marad az idő. a korai ve­tésre kijelölt területek nagy ré­szén felszántva pihen a föld. Ed­dig Ötvenezer hektáron forgatták meg a talajt jövö évi hasznosí­tásra. Megkezdődött az őszi gyümölcs­telepítés és pótlás is a kertgaz­dálkodásáról Ismert Bács-Kiskun- ban. A kertészeti megyében 1975-ig mintegy 2500 hektár új ültetvény kialakítását tervezték, amiből eddig mindössze hétszáz hektárnyit valósítottak meg. El­sősorban a vidéken hagyományos csonthéjasok — a kajszi, a meggy, a cseresznye és a szilva — pót­lása. termesztésének korszerűsí­tése vált szükségessé, mivel ezek sajátos Bács-Kiskun megyei ter­mékek és nagy szerepük van az országéllátásban. Félő, hogy az egyre növekvő fogyasztói és ipa­ri igényt nem tudják kiszolgálni az egykor híres kiskunsági gyü­mölcsösök. öregszenek, fogynak a termőfák, s pusztulnak a híres kajszisok. A szórványgyümölcsö­sök felszámolásával a fák ezreit irtják ki, amit nem követ ilyen ütemben a nagyüzemi telepítés. Most „ébredeznek” a gazdaságok, s egyre többen vállalják _ a pénz­igényes ágazat kialakítását. Ez év őszén és a jövő év tavaszán 90 hektárral bővítik a kajszisokat, 120 hektáron meggyest. 66 hektá­ron pedig őszibarackost telepíte­nek. A sárgabarackosokat, új ter­mőkörzetében, a Duna mentén, fejlesztik, ahol a talaj és az ég­hajlati viszonyok jobban megfe­lelnek a zárt ültetvények termő­betartásához. A honosító Duna- vecsei Virágzó Tsz, amely ma már a megye legnagyobb kajszi- sával rendelkezik, további 30 hek­tárral bővíti ültetvényét. Példá­jára a szomszédos Tassi Rákóczi Tsz-ben is új üzemág lett a sár­gabarack-termelés. Újabb megy- gyeseket pedig Kiskunmajsa, Vas­kút és Kecskemét környékén te­lepítenek. A nagyobb ütemű gyü- mölcstelepitéseket a szaporító­anyag hiánya gátolja, az eddigi érdektelenség miatt ugyanis nem fejlesztették kellően a facsemete­előállítást. V. B. Tegnap Kecskeméten két fontos megbeszélésre került sor. Mind­kettőn Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, és Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezette a tárgya­lásokat. Délelőtt Buják Konstan­tin, a posta vezérigazgató-helyet­tese Bács-Kiskun ötödik ötéves tervi postafejlesztési programját vitatta meg a megye vezetőivel. Mint abban megállapodtak a kecs­keméti posta bővítését és a hat­ezer állomásos telefonközpont üzembe helyezését 1976-ban kez­dik el és előreláthatóan 1973-ban fejezik be. A televízióműsor vétel- lehetőségének megjavítására fej­lesztik a távoli erősítő állomást és új átjátszó adót is építenek ebben atérségben. Délután Szűcs Zoltán, MÁV ve­zérigazgató-helyettes a vasútkor­szerűsítésről tárgyalt a megye,ve­zetőivel. A tervek szerint az ötö­dik ötéves terv időszakában a kecskeméti Alsópályaudvar bőví­tése lesz a legnagyobb szabású vasúti beruházás, ugyanakkor to­vább folytatják a központosított pályaudvarok fejlesztését. • Bajusznács Sándomé és Borsik Józsefné szerelik az új típusú ba­kósisakokat. I A ügeti Károly utcában épülő hét házból négy már áll; egyben laknak, S a másikat is határidő előtt adják át. Készül a tavaszi vetés magágya Megkezdődték a gyümölcsfa-telepítések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom