Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

1974. november 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Országos úttörőparlament Szegeden • A küldöttek a plenáris ülés előtt a Tettek be- • Minden Bács-Kiskun megyei úttörő ajándék- szélnek -című dalt énekelték. csomagot kapott. (Ács Sándor felvételei) GONDOLATOK A KECSKEMÉTI MUNKÁSKÓRUS-TALÁLKOZÓRÓL ,,Nemcsak művészi szempontból fontos...” ' Szegeden, a Széchenyi térről a Tisza-hídon át autóbusz visz az Odesszai kőrúttá, ahonnan tíz percnyi járásra van a megyei pártbizottság oktatási igazgatósá­ga. Néhány nap óta az újszegedi pártíőiskola kilencemeleles épü­letében, s a mellette levő Vedres István kollégiumban úttörők, kis­dobosok laknak. Az új, modern főiskola 7. emeletének egyik szo­bájában találkoztam az V. or­szágos úttörőparlament Bács-Kis­kun megyei küldötteivel. A ti­zenkét úttörővel, | iilíejtve kisdo­bossal a megérkezésükről, az el- ső napok programjáról; beszél­gettünk. Az első percek után felborult n „parlamenti rend”, s a megye­beli úttörőket képviselő egyenru­hás lányók, fiúk egymás szavá­ba vágva mesélték .élményeiket. Szombaton reggel érkeztek a szegedi i nagyállomásra, ahol a Bács-Kiskun megyei küldötteket a tarjánvárosi 1. számú általá­nos iskola úttörőcsapata virág­gal, ajándékokkal fogadta. Az állomás előtti fúvószenekar út­törőindulókat játszott, miközben a parlament résztvevői külön- autóbuszba szálltak. Az újsze- gedi Vedres István kollégium hatágyas szobáiban helyezked­tek el.' Kibontották az ajándék- csomagokat. Minden küldött hódmezővásárhely i kerámiatá­nyért, díszbőrből készült emlék­plakettet, jegyzetfüzetet, jelvé­nyeket kapott. — Ebéd után megnéztük a kol­légiumunktól nem messze levő Magyar Tudományos Akadémiá Biológiai Köfgpjltlját — magya­rázta BayfpárMargit, a lompai általános iskphVRtpnulója. Láttuk a • háromszáz személyes előadó­termet, a -több ezer köteles könyvtárat, melynek polcain zömmel angol és orosz nyelvű szakmai Kötetek találhatók. Egy laboratóriumba is bepillantot­tunk. Mint azt Font Sándor, a solt- vadkerll* általános iskola tanuló­ja mondta, délután a kollégium­ban folytatódott a program. A diákok megnézték a Csillebérc 2íi éves című filmet, majd a bősé­ges vacsora után szabad program következett. Csányi Anikó, a • Kecskeméti Járási Úttörő Elnök­ség elnöke, a Bács-Kiskun me­gyei csoport vezetője pedig a Ti­sza Szálló tükörtermében részt vett a Csongrád megye állami, társadalmi é politikai vezetői á- tal adott fogadáson. Vasárnap reggel fél 7‘kor volt ay. ébresztő. Reggeli után ismét autóbuszba szálltak a küldöttek. A parlement több mint három­száz résztvevője a Rákóczi (téri Lenin-szobornál gyülekezett. A küldöttek koszorúkat, virágokat helyeztek el a szobor talapzatán. Tíz órakor a megyei tanács fel­díszített nagytemiében kezdődött az V. országos úttörőparlament. Közös éneklés után Nemes Péter, a Magyar Úttörők Országos Szö­vetségének titkára vitaindító elő­adást tartott. — Nemes Péter a két évvel ezelőtt Székesfehérváron meg­rendezett országos últürőparla- rnent óta végzett munkáról, ered­ményekről, s a további feladatok- . ról beszélt — vette át a szót Szúdy Etelka, a tiszakécskei ál­talános iskola tanulója. — Rész­letesen- foglalkozott gz útjÖröitcUf. náT^lf^múőkájával a ésapalvei- zetők, feladataival,' a 'ftazir.endék- kialakításával, az úttörőpróbák N megszervezésével. A vitaindító előadás után hoz­zászólások következtek. A hétfői és keddi szekcióülé­sekre azonban minden Bács-Kis­kun megyei küldött felkészüli. Hát szekcióban üléseznek: Tör­vényünk tettekben, Vidámság, já­ték, szórakozás, Úttörőélet a la­kóterületen, Űttörőnyár, Úttörő­élet az iskolában. Kisdobosok előkészítése az úttörőéletre, úttö­rők felkészítése a KISZ-be. — A hatodik szekcióban szó­lalok fel — jegyezte meg egy pöttömnyi kislány, Kovács Eri­ka, a bajai Kállai Éva Általános Iskola kisdobosa. — Arról beszé­lek majd, hogy a kisdobosoknak mit kell tenni az iskolában. A mi iskolánk kisdobosai az idén sok érdekes programot szervez­tek. Szeptember 29-én a Szabad­ság tüzét, nein sokkal ezután a Szovjetunióból érkezett Lenin páncélautót fogadtuk. Ott vol­tunk a honvédelmi zászlóalj ala­kuló ülésén is. Több akadályver­senyt, vetélkedőt rendeztünk. Vasárnap este autóbusszal vá­rosnézésre indultak a küldötteié. Megnézték a Tisza-partot, a Köz- művelődési Palotát, a Dóm teret, a 20 ezer lakosú Tarjánvárost. Hétfőn délután ismét felkeresték az új városrészt, s meglátogatták az 1-es számú általános iskola úttörőcsapatát. Este a Szegedi Nemzeti Színházban megnézték a Toronyóra lánccal című gyer­mekdarabot. Ma, kedden üzemekbe, gyárak ba látogatnak, holnap pedig a plenáris ülés után Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára Joj^d^a az. útJLörpket. A BácS-Kiskun megyei küldőitek csütörtököd, reggelv fél HbJwiiv ér­keznek Kecskemétre. Tárnái László Örömmel olvastuk a Bács-Kis­kun megyei munkásénekkarok vasárnapi találkozójáról tudósí­tó meghívót. A magyar kórus­mozgalom szilárd pillérei voltak mindenkor az üzemi’’ énekkarok. , Kecskeméten mindössze félezer tagja volt a szociáldemokrata pártszervezetnek, amikor 1907- ben megalapították a Munkások Általános Daloskörét. Néhány év múltán így bíztatta őket a Ma­gyar Alföld: „Mint feltörekvő osztály, ápolója minden szépnek és nemesnek... nemcsak művé­szi szempontból fontos ezen da­lárda megteremtése és fönntar­tása, hanem agitáció szempont­jából is. Sokan vannak, kiket a legjobb vezércikk sem tud meg­hódítani, de a dal sikert arat.” A felszabadulás után a kecs­keméti gépgyár, a gyufagyár kó­rusa részt vett a demokratikus propagandában, a valóban érté­kes ■ zeneművek népszerűsítésé­ben, a közízlés formálásában. A munkáskórus-kultúrának tehát vannak hagyományai a megyé­ben. Joggal reméltük, hogy a szo­cializmus építésének az éveiben, a megye nagyarányú iparosodá­sának az évtizedében az üzemi énekkarok hatékony részt vállal­nak a közművelődésben. A re­ményeket eddig nem igazolta az idő. A különféle megmozduláso­kon hiába kerestük a nagyüzemi munkásságot képviselő énekka­rokat. Ezért cselekedett helyesen a Kórusok Országos Tanácsa Bács-Kiskun megyei szervezeté­nek munkásénekkari bizottsága és az SZMT művelődési központ, amikor meghirdette a munkás­kórusok találkozóját. A vasárnap délelőtt- Kecske­A IV. ötéves tervidőszak mű­szaki rekonstrúkciójának eredmé­nyeit vizsgálva a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének Elnök­sége megállapította, hogy nagy­mértékben javultak a dolgozók munkakörülményei. A fejlődés mérhető a balesetek és a táppénzes állomány alakulá­sában is. A balesetek gyakorisága 1971-hez. viszonyítvamintegy 10 százalékkal, u táppénzes százalék a megfelelő -időszakhoz arányítva 6,4 százalékról 6,2-ra csökkent. Az új . gépek beállításával csaknem méten megtartott hangversenyen hét kórus lépett föl. A Kiskun­halasi Szövetkezeti Bizottság Er­kel Ferenc vegyeskarát Hajdú Imréné vezényelte. Gerhát Lász­ló irányításával készült föl a ■Jánoshalmi Mezőgazdasági Gé­pészképző Szakiskola egynemű kara. Vörös János karnagy ve­zetésével működik a kecskeméti 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézet kórusa. Kapus Béla a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin és Vörös Csillag Tsz Petőfi ének­karával lépett a pódiumra. A já­noshalmi szövetkezeti tanács ve­gyeskórusa Gerhát László kar­naggyal készült a kecskeméti sze­replésre. Zsiga László és Zsiga Lászlóné vezényelte az Ipari Szö­vetkezetek Kecskeméti Kodály Kórusát. Az SZMT Művelődési Központ női kamarakórusa — közreműködőként — Sípos Ká­roly betanításában tolmácsolta szép műsorát. A felsorolásból is kitűnik, hogy a vasárnapi találkozó főként ta^ nulságaivál szolgálhatja a köz- művelődés, a munkáskultúra ügyét. Mindenki. láthatta: sajnos, itt tartunk. A rendezők tájékoz­tatása szerint egyetlen üzemi kó­rus nincs a megyében. A pódi­umra lépő énekkarok Tagjai kö­zött nagyon kevés munkást lát­tunk. Elszomorodva állapította meg a. kórusmozgalom egyik régi har­cosa: „Sok még a vetni való!” Egyik társa így vélekedett: „in­kább az aratni való!”. Melyikük­nek van igaza, ki tudja? Egy bi­zonyos: munkához kell látni. Azonnal, hatékonyan. Hiányozná­nak a felszabadult Magyarorszá­got köszöntő tavaszi, ünnepségek­ről, a Vándor Sándor-fesztivál eseményeiről a Bács-Kiskun me­8000 dolgozó munkája vált biz­tonságosabbá. Az ipar sajátosságának megfe­lelően — a dolgozók 80 százaléka nő — a legtöbb gyermekintéz­ménnyel a textilipar rendelkezik: csaknem 60 üzemi bölcsődéje, óvodája van. Gondot okoz azon­ban, hogy az intézmények jelen­tős része-•'még zsúfolt. A tervidő­szakban a szakszervezet több mint 35 millió forintot fordított gyer­mekintézmények bővítésére, kor­szerűsítésére. (MTI) gyei üzemi kórusok, nagyüzemi dalosok. Hallunk tervekről, készülődé­sekről. Reméljük,' hogy mielőbb írhatunk működő gyári kórusok­ról. A világért sem akarunk az egyszeri pap hibájába esni: a jelenlevőkön kérte számon a tá­volmaradókat. A vasárnap 'dél­előtt a kecskeméti művelődési központban látott együttesek ál­talában jól felkészülten álltak a pódiumra. Műsoraikon elég sok munkásmozgalmi dal szerépeit, igaz, főként a régebbi termésből. Bíztató, hogy két seakmunkás- képző intézet bizonyította: a jö­vő szakmunkásaiban van hajlam a közös éneklésre. Dicséretes, hogy Jánoshalma nagyközség két kórussal jelentkezett, örvende­tes, hogy a félegyházi nagy ter­melőszövetkezet támogatja a kó­ruskultúrát. (A sikerek hatására idővel bizonyára a közös gazda­ság tagjai közül többen kérik fel­vételüket az énekkarba.) A fo­gyasztási, ipari szövetkezetekre most is számíthatunk — tapasz­talhattuk — a dalostalálkozók szervezésekor. A hangverseny gördülékeny rendezéséért elismerés illeti a rendezőket, kezdeményezőket. Kár volt azonban ennyire „tit­kolni” ezt az akciót. Egyetlen felirat sem jelezte, hogy milyen fontos esemény színhelye a Rá­kóczi úti nagyterem. A követke­ző sereglésrpl feltehetően több biztatót írhatunk. A találkozó résztvevőit Urbán Pálné, az SZMT kulturális mun­kabizottságának a vezetője kö­szöntötte. Az eseményen részt vett Gera Sándor, a megyei párt- bizottság osztály vezetője. Heltai Nándor Téli egyetem Harkányban Európai hírű fürdőhelyünkön, Harkányban, két hét múlva kez­dődik az év utolsó TIT-egyeteme: a VI. nemzetközi téli egyetem. A harkányi Universitasnak minden évben sok hallgatója van, az idén is öt országból érkeznek vendé­gek: hazánkon kívül Bulgáriából, Jugoszláviából, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztár­saságból. A TIT Baranya megyei szervezete vonzó programot ké­szített a december 8. és 21. között sorra kerülő téli egyetem hallga­tói számára. A gépesítés hatása a textiliparban 35 millió forint a gyermekintézmények bővítésére f V Ötvenéves a Mongol Népköztársaság az ország kivezetése a világba, a pásztorok kiemelése az ember- sorbu. Három évvel később — éppen 50 esztendeje — 1924. no­vember 26-án kikiáltották a Mongol Népköztársaságot. Mon­gólia, amelynek még a polgári, kapitalista fejlődés lehetősége sem adatott meg azokban az években, már nem kért a kapita­lista fejlődési út gyötrelmeiből, a kánok kizsákmányoló uralma után a tőkés kizsákmányolásból. A fiatal Szovjetunió tevőleges se­gítségével a feudalizmus társadal­mából átmenet nélkül tért át a szocialista alapok megterem­tésére. Az ország öt évtizedes fejlődé­sének részletei kevésbé ismere­tesek a világ előtt, mert az új út mit sem változtatott Mongólia távoli, földrajzi elhelyezkedésén. Az eredmény annál inkább meg­lepheti mindazokat, akik ma re­pülőgéppel megérkeznek Ulánbá­torba, a kopár magasföldek övez­te fővárosba. Mongólia agrár­ipari ország, az állattenyésztők 20—24 milliós állományt gondoz­nak, s a csekély „ alig több mint egymilliós lakosságból már száz­ezren dolgoznak a kisebb, na­gyobb ipari üzemekben. A kul­turális és szociális gondozás ré­vén Mongóliában ma az átlagos életkor 63—64 év, kevés ország mondhatja el magáról, hogy tíz­ezer lakosára 99 kórházii ágy, Itt van, még megfogható az idő, egy emberöltő sem telt el, amióta a Mongol Népköztársaság a súlyos elmaradottságból a szo­cialista országok közösségébe ki­emelkedett." ötven esztendő cse­kély idő a történelemben, de ez a néhány évtized ennek az ország­nak az életében mégis csodát művelt:'a feudalizmus korától el­jutott a szocializmus építéséig. Félő, hogy a mai nemzedéknek nem mond sokat: a régi Mongó­lia elmaradott ország volt, hiszen ennek a jelzőnek az értelmezése Európában sokféle, Mongólia nem egyszerűen fejletlen ország volt, hanem történelmi mélyponton szenvedett. Területét a távol-ke- leti imperialisták hadászati l’el- ® vonulási terepnek tekintették, s a külföldi iga elviselhetetlensé- gét még fokozta a belső uralko­dó réteg elvakult népgyűlölete, az életet behálózó lámaegyház élősdisége. A mongol nép, mint valami dzsungelben élő, tüzet pattintgató törzs, kihalófélben volt a XX. század kezdetén. Az embereket' egyaránt pusztították a háborúk,. a népbetegségek, a hiányos táplálkozás gyötrelmei, s eközben még a lakosság 40 szá­zalékát kitevő lámaréteg ellátá­sáról is gondoskodniuk kellett. Ez a más népeknél is súlyo­sabb történelmi sors szülte meg 1921-ben a mongolok forradal­mát, amelynek rendeltetése volt 600 lakosára pedig egy orvos jut. Ebben az országban ma többen tanulnak a népesség számához mérten, mint sok fejlett nyugati országban. Tízezer ember közül 104-en járnak főiskolára és egye­temre, két és félszer többen, mint Olaszországban, Franciaor­szágban. Mindez azzal vált lehetővé, hogy ötven éve al kisemmizett pásztorok hazájuk gazdájává vál­tak és örök szövetséget kötöttek a Szovjetunióval. A közös erő át­formálta a mostoha természeti viszonyok között élő ország ar­culatát, Vasutak, autóutak épül­tek. eljutpttatták a villanyt még a Góbi-sivatag' kisvárósaiba is, sok jurtában rádió szól és még a legapróbb faluban is képzett pe­dagógusok oktatják a gyerekeket. A növekvő jólét a kultúrát is felemelte, színházak tucatja épült fel 1924. óta, meghonosodott a filmgyártás, a fővárosban pedig televízipzásra is alkalom nyílt, és ma csupán az öreg1 emberek kö­zött akadnak írni-olvasni nem tu­dók. Most, amikor testvéri szeretet­tel köszöntjük nemzeti ünnepén a, mongol népet, elmondjuk: ha­zánkat igaz baráti szálak fűzik a Mongol Népköztársasághoz, Kapcsolataink internacionalista kapcsolatok, s az összetartozás fejlett kereskedelmi, ipari együtt­működésben, a világ fejlődéséről • Pillantás Ulánbátor központjára: a képbe nyúló daru is jelzi, bogy bővül, terjeszkedik a mongol főváros. alkotott véleményeink közösségé­ben nyilyánul meg. Mongólia né­pe őszintén elismeri a magyar dolgozók tehetségét, segítőkész­ségét. Ennek az az alapja, hogy sok üzem épült e távoli ország­ban Magyarország részvételével. A darhanj húskombinát, a szon- ginói biokombinát és az Ulánbá­tort ruhagyár felépítésében való közreműködésünkkel mélyítettük el a testvéri érzést e két egymás­tól távoli ország népeiben. Nem véletlen tehát, hogy vízkutatóin­kat, gyárépítőinket a legbecse­sebb barátnak kijáró tisztelettel fogadják szerte Mongóliában. § A víz az életet jelenti Mon­góliában. Számos magyar szak­ember is segíti a vízkutatást. A legutóbbi négy esztendő­ben mintegy 2 millió hektárt tettek öntözhetővé az újonnan fúrt kutak segítségével. ősi mongol szokás, hogy a ven­dégnek selyemövet nyújtanak át ajándékként. Ma ezt a legkisebb helyen felállított lóbőrsátor tu­lajdonosa is megteszi és talán el is felejtette már, apja olyan sze­gény volt, hogy övre sem telt... K. F. • A múlt gyakran találkozik a jelennel és a jövővel Nagy­feszültségű távvezetékek alatt jak- ‘ nyájak legelnek. 9 A vadászok zsákmányát dolgozza fel a konfekció- ipar, és számottevő mennyiségben adja el a nemzetközi piacokon. • A KGST-lntegrácló részeként korszerű textilipari gépeket szállít Mongóliának a Szovjetunió. Képünkön: Ulánbátor egyik textil- gyárának fonócsarnoka. (KS leírj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom