Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
Jól dolgozik Kiskunhalason a honvédelmi propaganda bizottság A helyi védekezés megyénkben Bizonyára legtöbb kedves olvasónk túljutott már azon a dilemmán, hogy egyáltalán érdemes-e védekezni korszerű tömegpusztító fegyverek hatásai ellen? Egyértelműen arra az álláspontra jutott, hogy érdemes, vagy még pontosabban : mindannyiunk érdeke tehát, kell védekezni. Jogosan felmerülő kérdés — lehetőségeink határain belül ^—{ Hogy megyénkben hogyan valósul meg és milyen hatékonyságú a helyi kollektív védelem? Bővebb magyarázkodás nélkül is nyilvánvaló. hogy, az ország egész területén mindenki számára magas védőképességű óvóhelyet építeni nem lehetv de nem is lenne észszerű. Nem ésszerű, mivel az ellenség elsősorban azokra a célpontokra mér csapást, amelyek az ország védelme szempontjából igen nagy jelentőségűek, ugyanakkor viszonylag kis területen helyezkednek el. Jobban meggondolva, megyénkben ilyen kiemelkedő fontosságú terület igen kevés. Téves és alaptálan az a nézet, gmely szerint egy-két atombomba a megyét „eltörli a föld színéről”. A nukleáris kísérletek tapasztalatai alapján megállapítható., hogy egy viszonylag nagyméretű atombomba robbanásának közvetlen hatásai a megye területének csupán csak egy százalékán észlelhetők, a tényleges romboló hatás pedig ennek a felén. Másképp fogalmazva: a megye teljes elpusztításához több mint 200 nagyméretű atombombára lenne szükség, amelyeket pontosan ■egyenletes elosztásban kellene robbantani. Visszatérve az eredeti gondolathoz — a területek jelentőségéhez — és ebből a szempontból megvizsgálva. megyénk határaihoz közel eső területeket már kedvezőtlenebb helyzetet találunk. Például senki sem vitathatja, hogy Dunaújváros igen nagy jelentőségű ipari gócpont. Ismerve a má- iilj.sodlagós'ihátááokat, az ’úgyneve- teizetfo radáoaKtív<5felhőt és azt,: hogy a levegőomozgásától függően,* igen nagy területen képes olyan mértékű radioaktív szennyeződést KÜLÖNBÖZŐ hLREJTÉSU MÓDOK HATÉKONYSÁGA okozni, amely már az emberi életre veszélyes. A védelem oldaláról ez azt jelenti, hegy megyénk minden lakosa részére szükséges olyan védőlétesítmény, amely a radioaktív anyagok kiszóródásától, illetőleg annak hatásaitól megóvja az embereket. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ezek a kiszóródás ellen védő létesítmények — általában — kielégítő védelmet nyújtanak vegyi csapások eseté, ben is. Igen lényeges tudni, hogy a kiszóródás hatásai között romboló erő nincs. így e létesítmények kialakítása során elsősorban csak arra kell törekedni, hogy azok hermetikus elzárási lehetősége biztosítva legyen. Az előzőek alapján már természetes, hogy a 11 várható.'' helyzet követelményeinek megfelelően af polgári1 védelem illetékes szervei megyénk legnagyobb részén a lakosság és a dolgozók elrejtését — légiriadó esetén — kiszóródás ellen védó életvédelmi létesítményekbe tervezik. Még mindig nyitva maradt az a kérdés, hogy milyen hatékonyságú a tervezett védelem megyénkben azokon a területeken, ahová feltételezhetően az ellenség közvetlenül csapást mér? Erre a kérdésre, valamint a későbbiekben szóba kerülő viszonylag egyszerű megoldású óvóhelyek — szükség- és árokóvóhelyek — jelentőségére szemléltető magyarázatul szolgál a mellékelt ábra. Az ország védelme, valamint a reális lehetőségek alapján követelmény, hogy úgynevezett V. osztályú óvóhelyeket kell kialakítani. Ezekre az óvóhelyekre jellemző, hogy az élő ' erők veszteségét 25 százalékra csökkentik^ ahhoz a 100 százalékos veszteséghez viszonyítva, amely akkor következne be, ha a csapás alkalmával semmiféle védelem nem volna.kiépítve. Az ábra alapján nyomatékos választ adhatunk a még kétkedőknek is, a védekezés érdemlegességét illetően. Egyszerű példán keresztül a válasz még világosabb: ha védelem nélkül tízezer fő lenne a veszteség, ez megyénkben a tervezett védelem esetén kétezerötszáz főre csökken, vagyis a védelem 7500 főt ment meg egyetlen csapás esetén. Megyénk helyi védelmének további kérdéseire még visszatérünk. Szeretnénk azonban elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek leginkább érdeklik az olvasókat. Kérjük tehát, hogy a témával és e cikkel kapcsolatos észrevételeiket a megyei PV-parancsnokság címére (Kecskemét, Május 1. tér 5.) írják meg. • Különösen nagy volt az érdeklődés a fiatalok körében a polgári védelmi totó kitöltésében. Nem ritkán csak á kollektív bölcsesség segített a helyes kitöltésben. A megyében elsőként alakult meg Kiskunhalason a honvédelmi propaganda bizottság, amely alapvető célkitűzéseként azt jelölte meg, hogy a honvédelmi neveléssel foglalkozók együttműködését biztosítja, összefogja. A megalakulás óta eltelt időszakban sikerült is ezt a célt megvalósítania közös vetélkedők, kiállítások, filmvetítések, összetett honvédelmi vetélkedők eredményes megrendezésével. Nemrég nyílt meg a városi könyvtárban a városi polgári védelmi parancsnokság, az MHSZ és a városi vöröskereszt közös tevékenysége eredményeként a honvédelmi kiskönyvtár, amelynek köteteit azóta már megszerették, és olvasgatják a város különböző korosztálybeli lakosai. Október első napjaiban a vásár- csarnokban nagyszabású, és azóta megállapíthatóan nagy sikerű polgári védelmi plakátkiállítást rendezett a honvédelmi propaganda bizottság. A kiállítás sikerét növelte, hogy több száz, a polgári védelemmel kapcsolatos ismereteket tartalmazó totószelvényt helyeztek el, amelyből eddig 480 kitöltött példányt dobtak be az urnába. A kitöltött totószelvényeket értékelik !és a nyerteseknek a nyilvános sorsoláson értékes jutalomtárgyakat adnak át. Kiskunhalas felszabadulási ünnepségsorozatának egyik igen látványos és nagy érdeklődéssel kísért rendezvénye volt a mintegy kétezer úttörő részvételével megrendezett hadijáték, amelynek keretéiben különösen nagy sikert arattak az úttörők kőiéből alakított polgári védelmi egységek. A bizottság célul tűzte ki, hogy tovább szélesíti tevékenységét, hogy szava eljusson a lakosságnak ahhoz a rétegéhez is, amely még nem, vagy már1 nem von-^ ható be a polgári védelem aktív tevékenységébe. Kitüntetettjeink VARADI ALBERT 1956 óta vesz részt aktívan a polgári védelmi feladatok ellátásában. Először, mint a légoltalmi törzs tagja, majd 1968 óta, mint az állat- és növényvédelmi szakszolgálat bajai járási parancsnoka tevékenykedik. Kiváló vezetői adottságokkal, rugalmasan és pontosan dolgozik. Több esetben kapott jutalmat a polgári védelemnél végzett eredményes munkájáért. Rendszeresen és jól irányítja az állát- és növényvédelmi kiképzések ellenőrzését. BÁCSI GABOR A háztáji állatállomány károsodásának megelőzése Az állatállomány megelőző RBV-védelme az állattenyésztő gazdaságokban szervezett keretek között, viszonylag korszerű feltételek mellett, szakszerűen megoldható, viszont' a háztáji gazdaságokban élég körülményes. Nehezíti a helyzetet az állatok szétszórt elhelyezése, az állattartó épületek korszerűtlensége, a sokféle állat más-más tenyésztési feltétele, az állattartó gazdák hiányos felkészültsége. Ahhoz, hogy a háztáji állatállomány megelőző RBV-védelmét, a háztáji gazdaságokban is sikeresen meg lehessen oldani, a gazdáknak ismerni kell a tömegpusztító fegyverek állatokra veszélyes, károsító és szennyező hatását, valamint a megelőző RBV- védelem módszereit. A tömegpusztító fegyverek károsító- és szennyező hatását, és annak következményeit már részletesen ismertettük, ezért itt nem ismételjük meg azokat. Az állatállomány megelőző RBV- védelmének lehetőségeit és módszereit viszont összefoglaló jelleggel, a háztáji gazdaságok sajátosságainak figyelembevételével ismertetjük. A védelem lehetőségei csaknem kizárólag az állattartó épületek műszaki állagától függenek. A korszerű épü- j letek (istállók, ólak, stb.) köny- nyebben és eredményesebben átalakíthatok, mint a régi, elavult építmények. A megelőző védelem módszerei Viszonylag egyszerűek, szorosan igazodnak a háztáji gazdaságok | lehetőségeihez, adottságaihoz. Az állattartási épületek önmagukban is bizonyos védelmet biztosítanak. Főleg a gyengébb mechanikai, fény- és hősugárz^si hatásod ellen, de az épületek a leülepedő radioaktív por egyrészt felfogják és a sugárzás erősségét is csökkentik. A külső levegőből származó finom por azonban bejuthat az épületekbe, különösen amikor szeles, száraz időjárás uralkodik. Ez a porfel- halmazódás még akkor is bekövetkezik, ha az ablakok és az ajtók hibátlanok' és aránylag jól zárnak. Szeles időben ugyanis légnyomás-különbség keletkezik az épület szél irányába eső és szélmentes oldala között. A szél felőli oldalon a nagyobb légnyomás a finom porszemcsékkel terhes levegőt, a ' csukva tartott ajtók hasadékai mentén és a bezárva tartott ablakok hézagain keresztül átpréseli. A légáram ilyenkor szűk keresztmetszeten halad keresztül és ennek következtében sebessége fokozódik. Az épületbe jutva viszont a nagyobb térfogaton belül kitágul, szétterül, az áramlás sebessége csökken és a porszemcsék lebegése, majd leülepedése következik be. A radioaktív pornak az istállókba való bejutását megakadályozhatjuk, ha az ajtók és ablakok körüli hézagot, a szellőző- kürtőket és nyílásokat minél tökéletesebben sikerül elzárnunk. Ezt a helyi körülményektől és rendelkezésünkre álló anyagoktól függően többféle képpen lehet megvalósítani. A legegyszerűbb esetben a nyílászáró szerkezeteket zsákból, pokrócból, vagy ponyvából készült megned- , vesített függönyökkel fedjük be. Jobb eredményt érhetünk el, ha — különösen a szél irányába eső oldalon — az ablakokat bedesz- kázzuk és a deszkázat közé homokot, fűrészport vagy szénát helyezünk-el. A szellőzőkűrtőkbe három réteg zsákvászonból és két' kócból álló tolózáras szűrőbetétet teszünk, áz egyéb szellőzőnyílásokat pedig szalmácsu- takkal tömjük be. Az ily módon lezárt istállókban a környezet az állatok számára kedvezőtlenné válik. Nehéz légzés, izzadás lép fel, az érverés megszaporodik, emelkedik a belső hőmérséklet. Nyáron 4 órára, télen 8 órára tehető az az időtartam, amely alatt még nem következik be egészségkárosodás. Előfordulhat, hogy ennél hosz- szabb ideig kell az elzárkózást fenntartanunk. Ezért időnként szellőztetnünk kell, kockáztatva, hogy ennek során radioaktív por A bajai járási hivatal építési, osztályának vezetője, a járási műszaki mentő- és óvóhely szak- szolgálat parancsnoka. A szak- szolgálat kiképzésében és vezetésében eredményes munkát végez. Polgári védelmi ismeretekben jártas, különböző szervekkel való kapcsolata jóKiemelkedő munkájáért már több esetben kapott elismerést és jutalmat. Szívügyének tekinti a kiképzési feladatokat. SÁNDOR MIHÁLYNÉ • A rajzok a mentesítés módozatait szemléltetik. juthat be az épületbe. Ezt csökkenthetjük azáltal, hogy a szellőztetést a szélámyékos oldalon végezzük el és a szellőztetés előtt az istálló környékét fellocsoljuk. Ha az adott légterű istállókban kevesebb számú állatot helyezünk el, mint amennyire az istállót ■ építették, akkor a kedvezőtlen környezeti hatás később jelentkezik. A sertésólak védelmi célokra való átalakítása olyan akadályokba ütközik, hogy célszerűbb a sertések számára az istállókban helyet készíteni vagy zárhatóbb épületbe kell őket áttelepíteni. Az aprójószág védelméről a tyúkólak szellőzőablakainak hézagmentesítésével, az ajtók tömítésével, textil- vagy műanyag függöny felrakásával gondoskodhatunk. A témához szorosan hozzátartozik, a védett állatállomány takarmányozásához, etetéséhez, itatásához szükséges tartalék takarmánv és vízkészlet biztosítása. Célszerűen a védelemre átalakított istállóban, ólban néhány napra elegendő tartalékot képezni. A háztáji‘állatállomány megelőző RBV-védelme, ilyen egyszerű megoldásokkal, valameny- nyi háztáji gazdaságban megvalósítható. A feladatok végrehajtására csak á háborút közvetlenül megelőző veszélyeztetettségi időszakban kerül sor. Vaskúton a polgári védelem törzsparancsnoka. A törzs beosztottaival szemben magas követelményt támaszt, munkáját a lelkiismeretesség és a nagy szorgalom jellemzi. Munkája elismeréséül több alkalommal kapott jutalmat. A kiképzési feladatok eredményes végrehajtását szívügyének tekinti. Kiváló szervező, munkája következetes.
