Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

1974. november 17. • PETŐFI NÉPE • 3 pirolux, pjrokalor, higiénia A lajosmizsei MEVIKÖV gyártmányai • Mészáros Teréz és Teréki Zsuzsanna a még folyékony fertőtle­nítőszert töltögetik a tégelyekbe. Munkájukat Molnár Pál üzem­vezető ellenőrzi. A MEVIKÖV — teljes nevén Mezőgazdasági Vegyipari Közös Vállalkozás — két lajosmizsei szakszövetkezet, á Béke és a Kossuth üzenne. Alapítói mező- gazdasági termékek feldolgozá­sára hozták létre 1971-ben. A társuló felek a homokos talajú földjeiken jól megtermő csicsó­kára alapozták számításukat, ugyanis ennek a takarmánynö­vénynek á terméséből gyógyszer- alapanyag és diabetikus ételek­hez használható ízesítő nyerhető. Ahhoz azonban, hogy a talaj­adottságokat hasznosító csicsóka­termesztést és -feldolgozást meg­kezdhessék, a MEVIKÖV alapítói még nem rendelkeztek a szüksé­ges anyagiakkal. A kis üzem ez időszerint főleg háztartási, vegyi cikkek gyártásával foglalkozik, s nyereségét részben a mezőgazda­ság fejlesztésére fordítják, rész­ben pedig az eredeti célkitűzés jövőbeni megvalósítására tartalé­kolják. A MEVIKÖV egyik fő terméke a szilárd tüzelőanyagokhoz hasz­nálható táblás, Pirolux nevű alágyújtós. Fa és szén meggyúj­tásához egy, kokszhoz két Piro- lux-kockára van szükség. A ma­gyar találmány alapján készülő alágyújtós 10—12 percig intenzív lánggal ég. Előnyös tulajdonsága, hogy nem porlik szét, nem páro­log, és minősége huzamosabb tá­rolás alatt sem romlik. A táblás csokoládéra emlékeztető alágyúj­tós a vizet sem veszi magába. Gyártása kézi erővel folyik: a képlékeny, forró keveréket fém­formákba öntik, majd a kapott táblákat vízben lehűtik, s már csomagolják is. Az idén körül­belül 600 ezer tábla Pirolux alá­gyújtós kerül a MEVIKÖV-től a boltokba és TÜZÉP-telepekre. Az olajkályhával fűtők részére tubu­sos, Pirokalor nevű begyújtó­anyagot' állítanak elő a közös vállalkozás dolgozói. Ebből a ter­mékből 300 ezer tubussal adnak az idén a kereskedelemnek. A Higiénia önműködő toalett­fertőtlenítővel az év második ne­gyedében jelentkezett a piacon a MEVIKÖV, s bemutatta az őszi BNV-n is. A vegyi anyagot tar­talmazó tégelyt az öblítővíz tar­tályába kell helyezni, így kelet­kezik a tisztító és fertőtlenítő ha­tású oldat. A közös vállalkozás az említett vegyi cikkek előállításán kívül műanyagfeldolgozással is foglal-' kozik. Kisebb mennyiségben üvegszálas poliészterből hat mé­ter hosszú vályúkat készítenek. Ezek az itatok mindössze 40 kilo­gramm súlyúak, könnyen kivihe­tők a mezőn legelő állatokhoz. Az istállóban lehetővé teszik a hely jobb kihasználását, mivel használaton kívül .felfüggeszthe­tek. Üvegszálas poliészterből színes hullámlemezeket is gyártanak a MEVIKÖV dolgozói. Szeptember­től idáig• 3 ezer négyzetmétert ad­tak a keresett cikkből az Alföl­di TÜZÉP Vállalatnak. A sze­gedi házgyárnak ablákkönyöklŐ- ket, konyhai páraelszívó szek­rénykéket készítenek műanyag­ból. Októberben fröccsüzem telepi­tését kezdték meg a közös vál­lalkozás szakemberei. Jelenleg még csupán egy gép dolgozik, amelyen csévetesteket állítanak elő a BRG-nek. Ebben a részleg­ben gyártják majd a Higiénia té­gelyeit és a Kossuth. Szakszövet­kezet műanyagfeldolgozó üzemé­ben készülő szatyrok füleit is. A fröccsüzem berendezését a jövő év első felében fejezik be. A MEVIKÖV működésének két éve alatt egyenletesen fejlődött. Termékei piacképesek, az idén már elérik a 10 millió forintos termelési értéket. A közös üzem jól betölti azt a rendeltetését is, hogy segít a két szakszövetkezet dolgozóinak családjuk nőtagjai­nak elhelyezésében, s télire mun­kalehetőséget kínál a szakszövet­kezeti tagoknak- is. Jövőre újabb cikkekkel, nem kormozó, Pirolux konzervmelegítővel és a Higiénia illatosított változatával jelentkez­nek a piacon A. T. S. Farkas Sarolta és Kosa Ilona a PIRO­LUX alágyújtóst csomagolják. # Nagy Aranka csévetesteket gyárt a fröccsgépen. (Tóth Sándor felvételei) mf KÉPERNYŐ Pöttyök a játékban és a bika orrán Homo ludens; sokan így minő­sítik, jellemzik az embert. Le­gyen fiatal, vagy öreg, tartozzék bármilyen nációhoz szívesen, örömmel játszik. Ezzel magyarázható, a televízió különféle vetélkedőinek a nép­szerűsége. a sikere. A nézők ma­guk is bekapcsolódnak a játékba, igyekszenek megfejteni a feltett kérdéseket, megoldani a rejtvé­nyeket. A legtöbbször kegyeikbe fogadják az egyik vagy másik csapatot, drukkolnak értük, izgat­ja őket a versengés kimenetele. Hála a fokozott figyelemnek, a műsor közben elhangzó adatok, ismertetett tények könnyebben megragadnak emlékezetünkben mint máskor. Aligha tévedünk, ha szép jövőt jósolunk az effajta ■vetélkedőknek, kivéve ha a szer­vezők vagy a rendezők maguk nem járatják le az ügyet, nem vétenek a játék tisztessége ellen. A bizalom nagy kincs, vigyáz­ni kell rá. Kertelés nélkül mond­juk meg. hogy a nézők mind in­kább hitetlenkedve figyelik egyik-másik tv-vetélkedőn el- hahgzó bravúros válaszokat, fel­adatmegoldásokat. A lokálpatrio­tizmus. az ügyszeretet, a jó fel­készülés szinte csodákra is képes, mondanánk, ha nem tudnók, hogy csodák nincsenek. Itt volt pénteken este ez a bi­kaügy. A hibás címkével — pi­ros pöttyök voltak a bika orrán — forgalomba hozott finom egri ítókát tartalmazó palackokból a feladat meghatározását követő percben már elővarázsoltak há­rom darabot a leleményes ver­senyzők. A következő minutában már a ..hirtelen” elkészített, pom­pás ajándékkosarat is átvehette a leggyorsabb, rendkívüli teljesít­ménye jutalmául! Vitray Tamás okos és sokat tá­pasztalt műsorvezető, de ő sem állhatta szó nélkül az esetet... Száz szónak is egy a vége: a he­lyi csapattal rokonszenvező ripor­terek ne szivárogtassák ki a vár­ható kérdéseket, mert irreálissá válik a versenv. elromlik a já­ték. Pénteken este nem a bika or- ,^^rfV<jitek*pö^7ökSiöiem a, jíj- íStelS tiszfasásáip Néms először*: Ä - gjäm Heltai Nándor Gyermekruha-újdonságok Mintegy félszáz különícle gyer­mekruha készül a Hódmezővá­sárhelyi Divat-kötöttárugyarban, közöttük számos újdonság.- Az úgynevezett szabadidő-öltönyök­höz a gyár tervezői újfajta far­mer-anyagot kísérletezte* ki. Ezek is ..mákos”. színhatásúak, de a hagyományos szövés helyett hurkolással készülnek, s puháb­bak. könnyebbek. A ruhaanya­gok belső fele bolyhos, pamut, külső felülete pedig síma, köny- nyen tisztán tartható a poliészter. A gyermeköltönvök dzsekivel, szoknyával, illetve kertésznadrág­gal variálhatók. A következő ne­gyedévben több tízezer. ilyen új­fajta, kötöttalapanyagú farmert gyártanak. (MTI) Kecskemétre beszökött a tél Most már jó pár utóbbi esztendőben, de különösen az idei őszön megfigyelhettük, hogy az időjárás lassan teljesen függetleníti magát azt évszaktól. Fütyült most is rá, hogy szép, derűs napsütéssel kel­lene bearanyozni a korosabb hölgyek nyarát. Hajtogathattuk neki szájhabzásig, hogy hé! — álljunk le azzal a hideg esőzéssel, hiszen tőkéjén rothad a szőlő, halálra reped bokrán a paprika, juszt se hallgatott ránk. Esett, fújt feszt. Hogy hová vezet a természetnek ez a rakoncátlansága, az ég tudja. Maholnap ott tartunk, hogy sutba dobhatjuk a naptárt, ha arról akarjuk ellenőrizni, mikor várhatjuk, mondjuk, a tavaszt. S ilyen fogalmak is, mint csillagászati őszkezdet, bevonulhatnak a tu­domány műemlékeinek tárába. Visszatérve ugye az idősebb asszonyságok elmaradt nyarára, nemde még most is, november közepén a csivari tör bennünket. Eszünkbe jut, mennyi fogvacogás árán törődtünk bele szeptem- és októberben, hogy naptári dátum ide vagy oda, téli gúnyát kell öl- tenünk, ha nem óhajtjuk a táppénz sovány kenyerét fogyasztani. Diderget az emlékezés is, holott újra kinyílt fölöttünk az ég, egyik fényes nap a másik után. Fel-félhördülünk a kéjtől, midőn regge­lente szinte költői átéléssel közli velünk a meteorológus, hogy he­lyenként még a plusz 19 fokot is eléri a nappali hőmérséklet. Már meg a napfényes idő kényeztet bennünket annyira, hogy kimegy az eszünkből, miszerint nyakunkon a tél. Hanyagoljuk a téli tüze­lő bekészítését, a fagyálló ruhák, lábbelik beszerzését. Aztán me­gint akkor kapkodunk már, mikor késő lesz, és dádhás siralmak közepette szórjuk fejünkre a megbánás hamuját. Ki tud elmenni az időjárás neuraszténiás szeszélyein! Ennek ellenére füleljünk csak éberen ezekben a csalás napok­ban. Aki nem sajnálja a fáradságot, és úgy éjféltájt kinyitja a fü­lét, bizony meghallhatja, hogy dudorászgat már a tél. Itt lapul, sompolyog a kertárokban, s arra les, mikor csapjon le ránk. Süt a nap, süt. De kérem, ne hagyjuk elkábítani magunkat. Annál is inkább, mert az egyik legcsalhatatlanabb előrejelzést a télről ma, november 16-án reggel 6 és 7 óra között sikerült el­csípnem. Kecskeméten, az Üttörő utca „járdásabb” oldalán tör­tént. Jövök, slattyogok a Kis-Bugaci csárda felől — nem on­nét! — midőn a fodrászüzletes sarokhoz közeledve éktelen visí­tás torpantott meg. Oly hirtelen támadt a magas deszkakerítésen túl, hogy pontosan úgy ugrottam meg ijedtemben, mint a stráf- kocsi előtt bóbiskoló vén csataló, „aki” éppen a sivalkodás erede­tével egy vonalban ácsorgóit az utcán. Nos hát, a sok krimiregény és -film jóvoltából kiműveltebb lé­vén, mint az öreg ló, menten ráébredtem, hogy itt bizony sertést öltek. A mind panaszosabb és halványabb visítás, ami inkább szemrehányó sírásnak hangzott végül, azokkal a jellegzetes emberi csatazajokkal társult, amiket könyv nélkül ismerünk már: felin­dult líhegések, lábdobogás, súlyos tömeg ficánkoló — pardon, ver­gődő — csusszanásai és a többi. így hát arra is volt lélekjelenlé­tem, hogy belessek egy résen. Pont az oldalán elnyúlva, s mozdu­latlanul fekvő disznó hatalmas rózsaszín és -gömbölyded idomaira esett pillantásom. Körülötte friss, piros csillogás volt a szürke kövezet. Az emberi mozgások zaja már a lecsillapodottságról ta­núskodott. Célszerű ritmusa lett mindennek. Vízcsap zuhogott, edények csörögtek, félszavakból is megértették egymás odabent. A magányos lovacska még nyugtalankodott kissé. Gyanakodva fordítgatta fejét a porta irányába, és füle katonás igazgatásával figyelt, valóban elmúlt-e már a vész. Én pedig tárgyilagosan összegeztem a tapasztaltakat: Kecske­métre beköszöntött a tél. Az Üttörő utcán süvített végig — most még — disznóvisítással. Tóth István Válaszéi az illetékes Szóvá tettük ..A szervezés szép­séghibája” című. október 2-í cikkünkben, hogy Kecskeméten, a hunyadivárosi új egészségügyi kombinát gyógyszertárának nvit- vatártási ideje nem igazodik az orvosi rendelés ideiéhez. Észre­vételünkre levélben válaszolt Vaskó Tódomé. a Bács-K!skun megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója és Var­ga Gyula főgyógyszerész. Intéz­kedésükről. a nyitvatartási idő módosításáról levelükben a kö-. vetkezőket írták: „A hunyadivárosi gyógyszertár nyitvatartási ideiét a megnyitás­kor csak ideiglenesen határoztuk meg, figyelembe véve a forgalom alakulását és az ott dolgozó anyák gyermekeinek elhelyezési lehetőségét. Ma már kialakult a forgalom, a gyógyszerésznők gyermekeinek elhelyezése is megoldódott. A gyógyszertár így hétfőtől pénte­kig. reggel fél kilenctől este hét óráig, szombaton pedig nyolc órá­tól délután egy óráig — az orvo­si rendelés ideién túl is — nyit­va tart. Viszont, ha a két gyógy­szerésznő közül az egyik beteg­ség miatt kiesik a munkából he­lyettest küldeni nem tudunk, s így a nyitvatartás is a lehetőség szabta keretek közé fog korláto­zódni. Jelenleg 11 és fél órát dol­gozik a gyógyszertárban a vizs­gázott asszisztens, a nyitvatartás módosítása miatt. Helyettesíteni öt sem tudjuk, mivel az egyetlen szakképzett munkaerő.” Köszönjük az intézkedést a hu­nyadivárosi lakók nevében, s re­méljük, hogy a továbbiakban sem lesz szükség munkaerőgondok miatt szükségintézkedésekre. Cs. K. Százhuszonöt éves a Lánchíd Budapesti hídjaink kecsessége, szépsége, ritmusa, a főváros egyik ékessége. A- hegyekről, vagy a Duna-partról elénk tá­ruló látvány meghatározó ele­me. Azonban nemcsak egysze­rűen az esztétikai gyönyörűség okáért állították: fontos gyakor­lati funkciót teljesítenek a fo­lyó két partjának és az ország két részének összeköttetésében.' Hídjaink eleje és legszebbike a Lánchíd, első állandó hidunk Pest és Buda között. Az ősrégi kereskedelmi út forgalmának le­bonyolításában évezredek óta nagy szerepet töltött be a pesti rév, de már Zsigmond korából, a XV. század élejéről hajóhíd- fól is tudunk e helyen. A török­kori hajóhíd az ostrom idején 1686-ban végleg elpusztult, ezért a pesti tanács az új század haj­nalán, 1701-ben körínyen elbont­ható repülőhidat rendelt a las­san benépesülő város egyik asz­talosától. Az új hajóhíd felállí­tására csak a század második felében került sor. Több mint negyven pontonon álló, a hajó­zás számára két végén megnyit­ható alkotmány volt ez, amelyet jégzajlás, hajók többször is meg- rongáltak, halálos végű szeren­csétlenségeket okozva. Ezek és a megnövekedett forgalom miatt hamarosan felvetődött az állan­dó és kőből épített híd gondola­ta, mely végül is — elvetélt ko­rai kezdeményezések után — Széchenyi István munkássága nyomán vált valóra. Széchenyi 1832-ben a Hídegy- let megalakításával szervezett kereteket adott az építés anyagi és műszaki ügyeinek. Hamaro­san kitűnt azonban, hogy kül­földi segítség nélkül a régóta várt vállalkozás eleve remény­telen. Ezért az ország- gazdasági felvirágzásáért munkálkodó gróf Angliába utazott és megszerezte a névrokon Clark-ok (Tierney és Adam) tervezői és építésvezetői közreműködését, az országgyűlés pedig az 18í36:26. törvénycikkel a hídépítést törvénybe iktatta. Miu­tán a bécsi Rotschild és Sina bankházak anyagi támogatását is sikerült megnyerni, 1842. augusz­tus 24-én. végte megtörténhetett a várvavárt alapkőletétel (az, ün­nepélyes aktus egyébként Bara­bás Miklósnak, a Nemzeti Mú­zeumban őrzött vízfestményéről is sokak számára ismert.) A Lánchíd. — amelyet még Kossuth Lajos javaslatára ne­veztek el Széchenyi Istvánról — műszaki megoldását tekintve füg­gőhíd, amelyet a két főpilléren áthaladó és hatalmas csavarok­kal összekötött láncok tartanak, Ezeket a láncokat a két parton, mélyen a föld alatt (az úgyneve­zett lánckamrákban), vastömbök­kel horgonyozták le és fölébe terhelésül hatalmas köveket, föl­det és hídfő épületeket emeltek. (A hídfő épületek helyén egyéb­ként ma az oroszlánok állnak.) A pályatestet a .csavarokról le­függő vasszálak tartják. Építé­séhez mauthauseni gránitot, vá­ci homokkövet, szlovéniai fát és Angliában olvasztott vasöhtvényt használtak fel. Legrégibb és legszebb hidunk története, kiváltképp a kezdeti időkben, ugyancsak' kalandos volt, 1848. július 18-án, az -utol­só láncszakasz felvonásánál a fel­vonólánc elszakadt, többen — köztük Széchenyi is a Dunába estek. Az 1848—49-es események, a forradalom és szabadságharc idején gyakorta gazdát cserélő város helyzete megakadályozta az utolsó simítások elvégzését. Sőt, a krónikás majdhogy nem a híd pusztulásáról számolhatott be. Buda ostromakor ugyanis Hentzi tábornok, a pesti Duna- part klasszicista palotasorának szétlövetője parancsot adott a híd felrobbantására. Ez akkor nem történt meg, azonban a Vár be­vétele után Allnoch, osztrák ez­redes a parancs végrehajtásának szándékával szivarjával gyújtot­ta meg az előkészített robbantó­zsinórt. A robbanás azonban szerencsére csak az értelmetle­nül robbantani akaró tisztet rö­pítette a levegőbe, a híd épen maradt és az osztrák katonai igazgatás 1849. november 20-án átadta rendeltetésének. 1856-ban kiegészült az Alagút­tal és így a két városrészt ösz- szekötő funkciójában is kitelje­sült Lánchíd történetében a kö­vetkező jelentős esemény 1902 után történt, amikor is az egyre aggasztóbbá váló kilengések miatt kicserélték a híd vasszerkezetét. Az építmény ezáltal könnyedsé­géből és kecsességéből ugyan so­kat veszített, de többszörösen nagyobb hordképességű lett.1 A híd történelmének legszomo­rúbb napja 1945. január 18-a, amikor a körülzárt német kato­naság értelmetlen romboló indu­latában többi hídjaink után ezt is felrobbantotta. Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. november 21-én, a hídavatás 100. évfordulóján ad­ták át ismét a forgalomnak a re­mélhetőleg nyugodtabb jövő elé­be néző újjáépített hidat. Az el­múlt években elvégzett renová­lási, díszkivilágítási munkálatok eredményeként még teherbírób­ban, még szélesebben és szebben ékesíti és határozza meg a pes­ti Duna-part látképét. G. A. Politikai könyvújdonságok A Kossuth Könyvkiadó a poli­tikai könyvhetekre több fontos művet jelentetett meg. A marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak szerkesztősége ren- ■ dezte sajtó alá a Marx—Engels- sorozat 25. kötetét, amelyben Kari Marx: A tőke, A politikai gazdaságtan bírálata, valamint A tőkés termelés összfolyamata található. Üjból megjelent — bő­vített kiadásban — a Politikai kisszótár, amely gazdag anyagá­val jó segítséget nyújt az újság­olvasóknak, a rádióhallgatóknak és a tévénézőknek az események­ben való eligazodáshoz, a politi­kai fogalmak tisztázásához, jobb megértéséhez. A Közgazdasági is- meretek-sorozat kötete a Mű­szaki fejlesztési politikánk. Si­mán Miklós tollából. Széles kö­rű érdeklődésre tarthat számot A világ gazdaságtörténete a XIX. és a XX. században című össze­foglaló mű, neves lengyel szak­emberek kollektívájának mun­kája. A nálunk is népszerű Anna Seghers kisregényeit tartalmazza a Karib-tengeri történetek. Már értékelést is közöltünk Szekulity Péter új riportkönyvéről, a Ha­tárjárásról. Ismét megjelent az Évfordulók 1975.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom