Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ERŐSÍTIK A TISZAALPÁRI NYÁRI GATAT Terven felül még vetnek búzát a Bácskában Hétszáztíz centiméteres vízállással tetőzött a Tisza Laki­telek közelében, a tiszaugi vízmércénél. Az apadás centimé­ternyi, a veszély még nem múlt el. A felfakadő víz- és ár­hullám több helyen elárasztotta a termőföldeket. A szövet­kezeti gazdák és segítőik mentik a termést Tiszabögnel és Tiszakécske határának többi veszélyeztetett helyén. Nehéz a termény szállítása %^XeXeÄeIvXv>>XvX*xi^^wvzzw^^^ iiSHPg« nX'Ä'Xw!*?;^ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 269. szám Ára: 90 fillér 1974. november 17. vasárnap KORSZERŰSÍTIK AZ 51-ES FŐÚT BELVÁROSI SZAKASZAT Négy közlekedési csomópont Baján A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, a Bács-Kiskun megyei és a Baja városi Tanács pályázatot hirdetett az év köze­pén Baja közlekedési rendjét szabályozó tervek készítésére. A részvételre jelentkezett alkotó- csoportok kézhez kapták, fel­használhatták a már elfogadott városrendezési tervet is: ennek figyelembevételével ki kellett alakítaniuk négy csomópontot, megoldani a belváros forgalmi rendjét, a tömegközlekedést. A beérkezett pályamunkák közül a zsűri kilencet tartott megvaló­síthatónak. Mint a díjakat át­adó Kincses Ferenc városi ta- tanácselnök elmondotta a 9 terv részleteinek felhasználásával ala­kítják ki a város forgalmi rendjét. Az Engels utca végén már épül az új autóbusz-pályaudvar, elké­szülte után végre felszabadul a Béke tér. A város talán legfon­tosabb csomópontját az Április 4. térnél alakítják ki: itt keresz­tezi egymást az 51-es. Budapest­ről Jugoszláviába tartó és az 55- ös. dél-alföldi főút. Az átmenő forgalom rendkívül nagy, így a balesetek' is gyakoriak ezen a ré­szen. A másik három csomópont a Marx téren, a Damjanich és a Wesselényi utcánál lesz. Megvál­toztatják az 51-es főút belvároson áthaladó szakaszának irányát, mintegy * átszelik vele a centru­mot a József Attila Művelődési Központtól a Szamuely utcáig. A városrendezési terveknek meg­felelően az építés érdekében 28 régi lakást szanálnak, előrelát­hatólag már jövőre. Három új épület a leendő útvonal mentén már elkészült. Az 51-es főút kor­szerűsítéséhez * várhatóan 1976- ban fognak hozzá. D. É. Tiszaalpárnál a tizenhárom és fél kilométer hosszú nyári gát­nak csupán a koronája látszik ki a vízből. A Tiszakunsági Víz­gazdálkodási Társulatnak más­fél száz dolgozója éjjel, nappal őr­ködik és lánctalpas traktorral hordja a töltés erősítéséhez az anyagot. A bokrosi zsilipet ed­dig sikerült megvédeni. Az át­ázott töltés mögött sok helyen felfakadt a víz. Továbbterjedé­sét lokalizálják, mert őszi gabo­na és vetésre előkészített mag­ágy van a nyári gáttal védett több ezer hektáron. A kukorica- termést az elmúlt napokban tár­sadalmi összefogással, gépek át­csoportosításával biztonságba he­lyezték. Bács-Kiskun megyében másutt is változatlanul tart az áldozat­kész munka a mezőgazdasági üzemekben. A Kunbaja—Bács- szöllősi Állami Gazdaságban szeptember 16-a óta nyolc héten át naponta ezren, másfél ezren szüreteltek. Katonák, egyetemis­ták, gimnazisták, a környező falvak általános iskolás tanulói segítették a gazdaság dolgozóit a munkában. A szüret ideje alatt 200 milliméter eső esett. Az ösz- szefogás eredményeként a fel­dolgozó üzembe került százhúsz ezer mázsa szőlő. A mezőgazdasági üzemek az őszi termények többségét no­vember 15-re betakarították. A zöldségnek 97, a napraforgónak 94, a szójának 86. a cukorrépá­nak 82 százalékát, a kukoricá­nak 68 százalékát biztonságba helyezték. Szállítási nehézségek miatt azonban a termésnek egy része még nem jutott el a fel­dolgozó- és a tárolóhelyre. A kalocsai termelési körzet né­hány gazdaságában zsákokban és ládákban tárolnak csaknem kétszáz vagon fűszerpaprikát. Hajóson háromszáz vagon cu­korrépát raktak prizmába a ter­mőföld végén, de nem tudták még az átvevőhelyre Szállítani. Hercegszántón nemcsak az idő­járás, hanem a termelő és a for­galmazó vállalat közötti össz­hang hiánva is hátráltatta az al­ma betakarítását, ötven vagon termés még a szabadban van. A harkakötönyi vasúti megálló­helyen megszűnt a rakodás, emiatt a cukorrépa betakarítása késett. A Bácskában két vasúti szárnyvonalat szüntettek meg az utóbbi években, s az idén ez szinte megoldhatatlan szállítási gondokat idézett elő Bács-Kiskun megyének egyik legtöbb őszi ter­ményt, kukoricát, cukorrépát és gyümölcsöt termesztő körzeté­ben. A közúti hálózat fejleszté­se ugyanis az előzetes ígéretek ellenére elmaradt. A mezőgaz­dasági szövetkezeteknek számos tehergépkocsija és más szállító­járműve ment tönkre termény­hordás közben a tengelyig érő sárban néhány hét alatt. Az ország más tájain az árvíz okozta károk ellensúlyozására a bácskai termelőszövetkezetek még október elején négy száza­lékkal emelték az üzemtervük- ben előirányzott búza-vetésterü­letet. Ennél még többet is vet­nek, Nagybaracskán, Baján, Dá- vodon. Nemesnádudvaron, Ér- sekcsanádon ezekben a napok­ban éppen ennek az elhatározás­nak a valóra váltásán fáradoznak a szövetkezeti traktorosok és ve­tőgépkezelők. Az állami gazdasá- , gokban is visszhangra talált a kezdeményezés. Városföldön tel­jesítették a búzavetés üzemi ter­vét és a napokban betakarított kukorica helyére terven felül még kenyérgabonát' vetnek. K. A. • Termést szállító járművek a bácsszőlősi határban. öt év alatt 30 ezer új pb-gázkészülék • Vízjái^a paprika- termőföld a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz-ben. — Hogy milyen áldás a háznál ez a gáz, az kimondhatatlan! Kü­lönösen nagy dologidőben. Csak egy szál gyufa kell, és máris ser­leg a hagyma a paprikáskrump­li alá... — így hívta fel a fi­gyelmet nemrég boldogan az új pb-gázpalackjára, tűzhelyére a gazdasszony egy hetény egy házi tanyán. S ő jutott eszembe a minap, amikor a megyei tanács illetékes előadójának asztalán egy kimutatásfélére pillantva « következő adaton akadt meg a tekintetem: a pb-gázkészülékkel rendelkezők száma 1970-ben 101 498... De vajon hol tartunk nap­jainkban? Figyelemre méltó in­formációkkal szolgál erről a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga által a közelmúltban megtár­gyalt egyik előterjesztés. Kitűnik belőle például, hogy a pb-gázzal ellátott háztartások száma ez év áprilisában csaknem 19 ezerrel volt több, mint a terv­időszak kezdetén. S jól érzékel­teti az igénykielégítések ütemét. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlésen Határozati javaslat született a palesztin kérdésben Törődés az emberekkel Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés palesztin vitájának harmadik napján, pén­teken délután — közép-európai idő szerint az éjszakai órákban — mondotta el beszédét Hollai Imre. hazánk állandó ENSZ-kép- viselőie. Magyarország egyike azoknak az államoknak — mutatott rá Hollai Imre —. melyek támogat­ták mind a palesztin kérdés na­pirendre tűzését, mind a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet kül­dötteinek meghívását a közgyű­lés 29. ülésszakának palesztin vi­tájára. E vita célja történelmi igaz­ságtétel — folytatta a szónok. — A palesztin néppel szemben el­követett. hosszú ideje tartó sú­lyos jogtalanságokat kell jóvá­tenni. A történelmi hűség kedvé­ért azt is tegyük mindjárt hoz­zá, hogy a palesztin arab nép te­mérdek szenvedéséért nem az Egyesült Nemzetek Szervezetét, vagy annak különböző határoza­tait kell elmarasztalni. A felelős­ség egyedül és kizárólagosan az agresszív, idegen területeket erő­szakkal hódító cionista vezető körüket és azok bátorítóit, felté­tel nélkül támogatóit terheli. A közgyűlés jelenlégi üléssza­ka. s benne mostani vitánk is jól- tükrözi az idők változását, a (Folytatás a 2. oldalon.) Előkészületek a Brezsnyev—Ford találkozóra A héten egymást követték az előrejelzések: Vlagyivosztokban minden készen áll a jövő szom­baton kezdődő Brezsnyev—Ford csúcstalálkozóra. Maga Ford el­nök úgy nyilatkozott, hogy ' nagy jelentőséget tulajdonít a két or­szág közötti kapcsolatok javítá­sának, Kissinger hangsúlyozta ■ egy sajtóértekezleten, hogy a vlagyi- vosztoki látogatás kifejezi a két nukleáris nagyhatalom vezetői gyakori: érintkezésének szüksé­gességét. A hadászati fegyverkor­látozásokról folyó megbeszélések­ről, a.zok kilátásairól szólva meg­jegyezte: „Ügy véljük, hogy ha­ladást értünk el legutóbbi moszkvai megbeszéléseinket! Brezsnyev főtitkárral, s úgy gon­doljuk, hogy ezt a haladást foly­tathatjuk Vlagyivosztokban.” Az utóbbi időben mind többször esik szó arról, hogy iparszerííen termel a mező­gazdaság. A kifejezés azonban a termelési eljárásokra, mód­szerekre vonatkozik: a szigo­rúan meghatározott sorren­dű, mennyiségű és minősé­gű munka végzését, a haté­konyság növekedését jelenti. Valójában ipari körülmények között mindaddig nem dolgoz­hat a mezőgazdaság, ameddig az eredmények egyik megha­tározója az időjárás. Egye­lőre ezt még nem tudja irá­nyítani az ember, s így nem­egyszer rossz körülmények kö­zött dolgoznak a szabad ég alatt. Igaz, sokat változtak a me­zőgazdaságban is a munkakö­rülmények. A IV. ötéves terv­ben már alapelv volt, hogy az új termelőlétesítményékkel együtt a szociális helyiségeket is meg kell építeni. Az azóta készült állattenyésztő telepe­ken mindenütt van öltöző, hi­deg-meleg vizes fürdő, sok he­lyüti pihenőszoba. Az e célra fordított összegek nagyságát jellemzi, hogy például a vá­rosföldi sertéstenyésztő kom­binát 209 millió forintos be­ruházási költségéből 5,7 mil­lió forintot tett ki a szociális jellegű .építkezés. A korszerű, vezetője egész­ségé^ is óvó szántóföldi gé-' pékből még meglehetősen ke­vés van. Megoldatlan a mun­kahelyre való szállítás, és még nem ritkán kell amúgy „pa­pírból” ebédelni. A fejlett, jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek dolgo­zói részesülnek egyelőre meg­felelő ellátásban,, nekik már kiviszik az ebédet a szántóra, vagy éppen asztalnál ülve fo­gyaszthatják el az ennivalót az üzemi étkezdében. Tenni­való megyeszerte akad még bőven. Báo&-Kiskun állami gazdaságaiban tavaly például csaknem 8 millió forintot for­dítottak kommunális beruhá­zásokra. Az idei év végére ennél jóval többet tesz majd ki az e célra fordított összeg, hiszen Bácsalmáson 3,2 millió, Helvécián 4,8 millió, Hosszú­hegyen 2,9 millió, Szikrán 1,5 millió forintot terveztek. Eb­ben az összegben nem szere­pel az olyan, gazdaságon be­lül elvégzett munka, mint a melegedő, vagy a kézmosó ki­alakítása. Nem számolták hozzá a klubok, társalgók, öl­tözők tatarozását, esetleges korszerűsítését sem. A munkásszállítás kulturál­tabbá tételével is sokat küsz­ködnek a mezőgazdaságban. Ha a pénz meg is van rá, nem kapnak megfelelő■ jár­• Az utolsó fordulót teszik a búzavetők a városföldi határban. művet, tekintettel arra, hogy a szántókhoz csak ritkán ve­zet betonút, tehát az autó­busznak a rossz földutat is \ bírnia kell. Az állami gazda­ságokban kialakult az. a gya­korlat, hogy használt autó­buszokat vásárolnak, és fel­újítják őket a műhelyekben. Nem tartozik ugyan szoro­san a munkahelyi közérzet­hez, inkább az életkörülmé­nyek javítása címszó, alatt szokták emlegetni a lakásépí­tések támogatását. Erre is je­lentős összeget fordítanak évente az állami gazdaságok: tavaly 123, az idén pedig 138 kislakás építéséhez adtak a gazdaságok kisebb-nagyobb pénzösszeget. Kiskunhalason az e célra képzett alap 1,3 millió forint. Hosszúhegyen 1,2 millió forint volt ebben az évben. S ha az elmondot­takhoz . hozzátesszük, hogy a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban a helyi tanácsokkal együttműködve két tanyai óvodát létesítettek az idén és a gazdaságok .szinte mind­egyike hozzájárult a községi, városi óvodák fenntartásához, építéséhez, elmondható, hogy az emberrel r ló törődés mind alaposabb. A sorsok évtizedes elma­radás pótlásához természete­sen még nagyon sok eszten­dő erőfeszítése szükséges. A feladatok IV. ötéves tervidő­szakára eső része azonban teljesül, sőt nem egy gazda­ságban még többet is tesz­nek, mint amennyit 1970-ben megállapítottak. D. É,

Next

/
Oldalképek
Tartalom