Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: változóan felhős, hűvös Idő, néhány helyen, In- ------- Wv. 7 kább csak keleten esővel, a legmagasabb hegyeken kisebb havazással. A szél délnyugatira fordul és átmeneti gyengülés után újra megélénkül. A szokatlanul hűvös Idő tovább tart. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—í fok között vólt, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9—11 fok között Várható. V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 232. szám Ára: 90 fillér 1974. október 4. péntek Berlin várja Brezsnyevet az NDK nemzeti ünnepére BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, ünnepi köntösbe öltözve várja a köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának ünnepségeire érkező külföldi személyiségeket és küldöttségeket, különösképpen pedig Leonyid Brezsnyevet. az SZKP főtitkárát, Brezsnyev október 5-én. szombaton kora délután érkezik Berlinbe, s előreláthatólag 3 napig marad a Német Demokratikus Köztársaságban. A Neues Deutschland közli annak az útvonalnak a rajzát — a Schönefeldi repülőtértől a rezidenciáig —. amelyet Leonyid Brezsnyev igénybe vesz. A Berliner Zeitung ezzel kezdi az NDK és a Szovjetunió negyed évszázados barátságát méltató cikkét: „Az NPK 25 éves története egyúttal a Szovjetunióval való szoros baráti szövetség története is. Egynegyed milliárd szoyjet állampolgár és a mi 17 milliós népünk olyan szövetséget kovácsolt, amelyet már senki sem zavarhat meg többé”. (MTI) A káder- és személyzeti munkáról tárgyaltak Az MSZMP megyei bizottságán tegnap aktívaértekezletre került sor ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények párttitkárai, igazgatói és személyzeti vezetői részvételével. Az aktíván az MSZMP KB 1973. november 28-i és a megyei pártbizottság májusi, a káder- és személyzeti munkáról szóló határozataiból adódó feladatokról dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindítót. Az előadás áttekintette a határozatok legfőbb megállapításait és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. A vitában résztvevők a határozatokkal való egyetértés kifejezése mellett szóltak azokról a gondokról, amelyek jelenlegi - helyzetünkben a káder- és személyzeti munka elveinek gyakorlati megvalósítását akadályozzák. A külkereskedelmi törvényi a vaslat_vitájáva^ megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt II órakor összeült az ország- gyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Lo-. sonczi Pál, a Népköztársaság' Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Má- yás országgyűlési képviselőkről, akiknek az országgyűlés néma felállással adózott, s emléküket jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután, bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az ország- gyűlésnek a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, amelyet előzetes tárgyalásra megkaptak az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között is. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend: 1. A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezt követően napirend szerint megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Dr. Biró József expozéját lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A külkereskedelmi miniszter expozéjának elhangzása után az elnök Kerkay Andorné Fejér megyei képviselőnek, a törvényjavaslat előadójának adta meg a szót, aki megállapította, hogy a benyújtott tervezet egységes és jól áttekinthető szerkezetű, megfelel az alkotmány rendelkezésének. A törvényjavaslat — folytatta az előadó — korszerű felfogásban értelmezi a kereskedelmi tevékenységet. Igen lényeges vonása, hogy a tulajdonosi formától függetlenül mondja ki az egységes irányítást, hiszen az elmúlt esztendőkben számottevően szaporodtak a külkereskedelmi jogú vállalatok, olyanok is, amelyek nem a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt állnak. Kerkay Andorné a törvénytervezet erényeként értékelte, hogy az államközi kötelezettségek teljesítésénél a paragrafusok megerősítik a központi akarat érvényesítését. A továbbiakban arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a kereskedelmi, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e törvénytervezeteket korábban sokoldalúan megvitatta, s alapos eszmecsere után egy módosító, s több szövegjavító, pontosító javaslatot fogadott el. ~ Kerkay Andorné felszólalása után szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével megkezdődött a törvényjavaslat fölötti vita. Molnár Endre budapesti képviselő hozzászólása után dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mondott beszédet. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat gazdasági életünk egyik fontos és mind jelentősebb körét szabályozza, hiszen hazánkban az egy főre jutó export húsz év alatt körülbelül tízszeresére emelkedett. Rámutatott, hogy a törvény .egyenlő feltételeket és lehetőségeket ad hazánk minden ' külkereskedelmi pamere számára. Mi azokkal az országokkal építjük leginkább gazdasági kapcsolatainkat, amelyeket a piac nagysága, a kapcsolatok tartóssága és biztonsága jellemez, ahol exportunkat teljesen egyenjogúan kezelik, minden hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ilyen piac mindenekelőtt a KGST. Dr. László Andor szólt arról, hogy a törvényjavaslat a külkereskedelmi tevékenységet mintáz állami tervgazdálkodás szerves részét, a kormány gazdaságpolitikája „végrehajtásának fontos eszközét szabályozza. Ezután Marton János Győr- Sopron megyéi és Radnóti László Somogy megyei képviselő emelkedett szólásra, majd ebédszünet következett, majd Péter János elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A miniszterelnök-helyettes beszédében a külkereskedelmi törvényjavaslat fontosságáról szólt, megemlítette, hogy - az idei év első nyolc hónapjában továbbra is ereményesen alakult külkereskedelmi mérlegünk, annak ellenére, hogy jóval nehezebbek a körülmények a tőkés piacot elárasztó infláció miatt. Kiemelte Huszár István, hogy az új törvény egységes értelmezést ad és egységes végrehajtást biztosít. . Huszár István felszólalásában említést tett az elmúlt napokban Moszkvában tartott tárgyalásokról, amelyeket többek között Magyarország és a Szovjetunió gazdasági, tudományos-műszaki' kapcsolatairól folytattak. Bizton kijelenthetem — mondotta —, hogy küldöttségünk eredményes munkát végzett, küldetését sikerrel teljesítette, örömmel és megelégedéssel állapítottuk meg, ■ hogy a két ország' közötti kereskedelmi forgalom megállapodásaink szerint dinamikusan növekszik. Végül Huszár István — kiemelve a törvényjavaslat fontosságát gazdasági céljaink szempontjából — az országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását kérte. 1 . Huszár István után dr. Molnár Frigyes Bács-Kiskun megyei képviselő szólalt fel. (Beszédét lapunk harmadik oldalán ismertetjük.) Dr. Molnár Frigyes felszólalását Kollár József budapesti képviselő követte; hozzászólt a vitához Gácsi Miklós borsod megyei képviselő, kohó- és gépipari államtitkár. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra. Végül ismételten kérte, hogy az országgyűlés emelje törvényerőre a beterjesztett javaslatot. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a kereskedelmi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosító indítványokkal — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Apró • Antal elnöki zárszavával berekesztette a csütörtöki ülést. Az országgyűlés ma 10 órakor folytatja munkáját: megtárgyalja a Miniszterta- ács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácstörvény' végrehajtásáróL Korszerű üzemszervezés, több nyereség Csemegekukorica-termesztő nagyüzem a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Kongresszusi versenyben a Férfi Fehérneműgyár bajai üzemének dolgozói • A Zrínyi Ilona szocialista brigád ingeket varr a Lewy-Strauss- cégnek. Eddig 1860 normaórát takarítottak meg a versenyben. (Szabó Ferenc felvétele) Császártöltéstől Ersekcsanádig negyven kilométeren át húzódik a bajai országút mentén a Hosz- szúhegyi Állami Gázdaság területe, Szőlő- és gyümölcskertészete országos hírű, termékei a határúkon túlra is rendszeresen eljutnak. Szakemberei bátran kezdeményeznek. Legutóbb a kecskeméti kertészeti napokrá Bács- Kiskun megyébe sereglett gyümölcstermesztők nägy érdeklődéssel tanulmányozták a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban kidolgozott téli alma termesztési módszert, a gazdaság gyümölcstermesztési, szállítási és feldolgozási' bemutatóját. Ilyen eredmény méllett talán furcsának tűnik, hogy a szántóföldi növénytermesztésben éveken át nem mutatkozott átütő siker, sőt a növénytermesztés majdhogynem ráfizetéssel zárt. Az ott dolgozó szakembereket régóta foglalkoztatta ez a kérdés, keresték, s megtalálták a módját, hogy a szántóföldi növény- termesztést miként lehet a szőlőés gyümölcskertészet színvonalára emelni. Az első lépést 1972- ben tették meg ezen az úton, amikor a területi irányítási rendszerről áttértek az ágazatira. Ónálló üzemmé alakították át a növénytermesztést és minden növényfaj nagyüzemi termesztésének irányítását szakmérnökre, agronómusokra bízták. Bár az előző esztendő nem kedvezett a kukorica és több más őszi be- takarítású, szántóföldi növény termesztésének, az ágazat hét milliós nyereséggel zárta az 1973- as évet. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság a szekszárdi KSZE kukoricatermesztési társulás tagjaként korszerű üzemszervezést valósított meg, a nagy teljesítményű gépsorok segítségével. 1970—71-ben tizenöt,- 50 lóerős traktorral három hétig, gyakran még ennél is tovább tartott a vetés. Tavaly és az idén három, 150 lóerős erőgéppel tíz nap alatt végezték el ugyanazt a munkát sokkal jobb minőségben, korszerű talajművelő, magágykészítő és vetőgépekkel. Most jóval kevesebben dolgoznak a növénytermesztésben, mint három évvel ezelőtt, mégis eredményesebb a munkájuk. Nyáron tíz nap alatt learattak, a kukoricát pedig harminckét munkanap alatt tudják betakarítani az 1470 hektáros vetésterületről. Az előző évek sikeres kísérletei után az idén 199 hektáron csemegekukorida-fajtákat termesztettek a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. A termést a, Kecskeméti Konzervgyár és -a Magyar Hűtőipar bajai gyára dol- gpzta fel tartósított termékké. Hazánkban még kevéssé terjedt el, ennek a zöldségkonzervnek számító terméknek a fogyasztása, A külföldi piacon azonban jó áron értékesíthető. Ezért a gazdaság 1975-től kezdve már 400 hektáron termeszti a csemegekukoricát, ezzel is növelve a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét. K. A Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk feleszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére folyó mun- kaversenvben — mint az eddigi teljesítéseket számba vevő beszámolókból, kitűnik — szép eredmények születnek a megye üzemeiben. . A Férfi Fehérneműgyár bajai gyárában és a hozzá tartozó garai üzemben június elsején kezdődött a nemes vetélkedő. A vállalat kiváló brigádja címet viselő Kulich Gvula szocialista kollektíva felhívására Baján 40 brigád 683 tagja és 247 brigádon kívüli dolgozó. Garán pedig 7 brigád 106 taggal kapcsolódott be a versenybe. A felajánlásokban a normatervek túlteljesítése — vagyis ugyanazon idő alatt többlettermelés, nem pedig túlóra —, a minőség javítása, balesetmentesség. kommunista műszak, új dolgozók betanítása. társadalmi munka szerepelt többek közt. Az eltelt időről készített mérleg kedvező, a résztvevők — egy-két saját hibájukon kívüli esettől eltekintve — időarányosan teljesítették vállalásaikat. A bajai gyár kollektívája arra kötelezte magát, hogy június 1-től az év végéig hátralevő 558 041 normaórát 20 ezer normaórával túlteljesíti. Ez körülbelül 2 millió forintos árbevételtöbbletet és 211 ezer forint nettó nyereséget hoz a vállalatnak. A dolgozók eddig időarányosan túlteljesítették vállalásukat is 2227 normaórával. A garai üzemben viszont az eredeti gyártmányösszetétel megváltoztatása lemaradást okozott. A csorba kiküszöbölésére szeptember : elején új munkaszervezést vezet- ‘ tek be. melynek eredményei máris mutatkoznak. A bajai gyárban a Petőfi és á Tvereskova, a Zrínyi Ilona és a Vörösmarty, valamint a Tóth Kálmán. Előre, Há- mán Kató. Kulich Gyula, Zrínyi Miklós. Angela Davis és a November 7. szocialista brigádok járnak élen a vállalások teljesítésében. Az értékeléshez kidolgozott, ösztönzésül havonkénti pénzjutalmat is kilátásba helyező pontozásos rendszer jól bevált. Az- egyes szalagok teljesítményét kétóránként mérik az előirányzott és az elkészített munkadarabok száma alapján, a napi értékelést abból a szempontból végzik el, hogy a szalagok dől-, gozói együttesen mennyi normaidőt takarítottak meg. A versenyző csoportok közül az első hat helyezett mindkét műszakból havonta 500-tól 1000 forintig terjedő jutalmat kap. amit a sikerért legtöbbet tevő dolgozók között osztanak szét. Júniustól augusztusig 18 ezer forintot fizettek ki jutalomként. Az értékelés legfőbb szempontja a normaóra-megtakarítás, de természetesen figyelembe veszik a helyezéseknél a minőség javítását ígérő felajánlások valóra váltását is. A bel- és külföldi üzletfelektől érkező reklamáció számának csökkenése bizonyítja, hogy a bajai, és a garai dolgozók egyaránt teljesítették ezt a vállalásukat. A gyári napközi korszerűsítésére felajánlott kommunista műszakot Garán megtartották. Baján még nem nyűt rá lehetőség. A garai üzem munkásai az ígért 165 társadalmi munkaórát ledolgozták, a bajaiak akkor teljesítik a vállalt 2400 órát, amikor az'új napközi berendezésére sor kerül. A két munkahelyen eddig 68 új dolgozót tanítottak be a brigádtagok. Baleset ez ideig sem a bajai, sem pedig a garai üzemben nem történt: A. T. S. Tavaly 26, az idén 53 vagont szállított a Kecskeméti Konzervgyárnak az értékes ,nyersanyagból. a gazdaság FMC-típusú csőtörő kombájnnal gyűjtik a csemegekukoricát az állami gazdaság hildpusztai kerületében. (Téth Sándor felvételei)
