Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

1974. október 11. • PETŐFI NÉPE • MEGHÍVÁS SZÜLETÉSNAPI ÜNNEPSÉGRE Izsáki kamarakórus az NDK-ban Az egész NDK-ban, - mindenütt Vidám' hangulatú, lelkes ünnep­ségeken emlékeztek meg az or­szág megalakulásának, az első német munkás—paraszt állam létrejöttének huszonötödik év­fordulójáról 4jj|j Néhány ünnepségen az izsá- kiak is részt vettek.’ Meghívá­sukat az előzte meg, hogy tavaly ősszel. Kecskeméten és ä megye néhány városában, községében szép sikerrel szerepelt á Wölfis községből jött úttörő-fúvósze­nekar; Izsákon is jártak, sikert arattak, jól érezték magukat, és az akkori veridégekből most meghívók, vendéglátók lettek. így indult el úoldea Mihály, az MSZMP Izsák nagyközségi pártszervezete titkárának veze­tésével az a küldöttség, amely-> ben ott volt Bártfai Attila, a nagyközség tanácselnöké, Szabó Ferencné Kiváló Tanár, á Tán­csics Mihályról elnevezett izsáki általános iskola igazgatója és huszonkét hetedik osztályos út­törő, a kamarakórus. A kamarakórust Pálinkás Al­bertné vezényelte: Kodály és Bárdos népdal-feldolgozásokon kívül forradalmi dalokkal és két német dallal köszöntötték a hat fellépésén a mintegy háromez­res közönséget. \ tyz úttörők né­met nyelven’ közölték a dalok címét és bemutatták *a kamara­kórust. Együtt, egy műsorban szerepel­tek a kiváló, kyovi cséhszlovák fúvószenekarral. Mindkét együt­tes nagy sikert aratott Gothában, Oberhofon, Wölfisben és ahol csak felléptek. Izsák és Wölfis kapcsolata to­vább fejlődik. A két egymástól távol eső község vezetői megbe­szélték, hogy az NDK-ból érke­ző úttörőkét az izsáki nyári út­törőtáborban fogadnák, illetve magyar úttörők német pajtásaik­kal a türingiai erdőben nyaral­hatnának a jövőben. „Auf Wiedersehen!” — „Vi­szontlátásra!” — így búcsúztak felnőttek és gyerekek, amikor az izsáki küldöttség hazautazott. Még találkozni fognak. Ruszt József AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA ÚJ ÉVADJA öt zenekar Prágai, ankarai vendégművészek Műsorában és előadógárdájá­ban is vonzóan gazdag az Or­szágos Filharmónia kecskeméti hangverseny-sorozata. A plaká­tok és^g műsorfüzetek tizenegy koncertet ígérnek az október végétől május közepéig tartó évadra. Ez szám szerint valamivel kevesebb; mint amennyi a ko­rábbi években volt. Igaz ugyan, hogy az új művelődési ház na­gyobb befogadóképessége szük­ségtelenné teszi a közönség meg­osztását a kamarahangversenye­ken. A zenekedvelők végül is neiii rövidülnek meg. Már csak azért sem, mert a program oly sok szép élményt kínál... 1974 a cseh zene éve: Smeta­na (1824—1884), Dvorák (1841— 1904), Janacek (1854—1928) és Josef Silk (1874—1935) évfordu­lói jegyében nyitja meg az éva­dot a Prágai Szimfonikusok ven- dégszerepése október 21-én. Az est záródarabja Dvorák — ta­valy is nagy sikert ■ aratott — IX. (Az. új világból című) szim­fóniája íeáz. ' 1936-ban Budavár törököktől való visszafoglalásának 250. év­fordulóját köszöntötték Kodály Te Deumának ünnepi hangjai A december 2-i hangversenyen a felszabadulás 30. évfordulója jegyében harsan fel a trombiták fanfárja. A Kodály-est műsorán, még a Nyári este című szimfo­nikus .költemény és a Psalmus Hungaricus szerepel. A Debrece­ni Kodály Kórust és a Kecske­méti Szimfónikus Zenekart Ke­mény Endre vezényli. Januárban, Lukács Ervin ve­zényletével, ismét oratórium- .hangversenyre kerül sor: Verdi éppen száz esztendeje keletke­zett remekművét, a Requiem-et hallhatjuk a debreceni ének- és zenekar előadásában. A febru­ári zenekari estet két török mű­vész fellépése teSzi érdekessé. A ■ budapesti MÁV Szimfónikusok élén Hikmet Simsek Beethoven' és César Franck műveit adja elő. A neves török folklorista és zeneszerző, Bartók egykori munkatársa Adnan Saygun dol­gozta fel azt a Tíz török nép­dalt, melyeket Ayhan Baran éne­kel, Az. ötödik színházi koncer­ten ismét a helybeli zenekar sze­repel. Dvorák gordonkaversenyét Banda Ede, Grieg a-moll kon­certjét Jandó 'Jenő játssza. A fiatal zongorista a rádió leg­utóbbi versenyének győztese, több nemzetközi verseny díja­zottja volt. Nem kevésbé értékes a műve­lődési házban megrendezendő koncertek programja. .Február­ban a világhírű Bartók Vonós­négyes a „nagy B-betűs” meste­rek műveiből ad hangversenyt: névadójukon kívül Brahms és Beethoven egy-egy kvartettjét mutatják be. Kemény Endre a kecskeméti zenekarral Mozart-es- tet ad márciusban; április vi­szont a barokk muzsika jegyé­ben telik el. Kocsis Zoltán,’ a nagyszerű fiatal zongoraművész már Budapesten is, nagy feltű­nést keltett és sikert ■ aratott . Bach-műsorát ■ adja - elő a - főis­kolai kamarazenekar és Simon Albert karnagy közreműködésé­vel. A másik est szereplői is ne­ves előadók: Pászthy Júlia, aki a tv Kodály-énekversenyén tűnt fel, Kovács Lóránt fuvola-' és Sebestyén János csembaló­művész. Két orgonaest teszi teljessé az évad programját. Október 29-én Kovács Endre játszik Bach-,. Liszt-, César- Franck- és fi Kodály-műveket. Közreműködik Antal Lívia énekművész. Májusban Lehotka Gábor Bach-estje zárja az éva­dot a Kardos Pál vezetésével a közelmúltban alakult Kecskemé­ti Városi Énekkar közreműködé­sével. A szép műsor, a rangos előadó­gárda egyaránt számot tarthat a zenekedvelő közönség érdeklődé- r sére. I. M. A művészet kedvelőinek ŰJ KIÁLLÍTÁSOK . örvendetesen megnőtt napja­inkra, a művészetbarátok tábo­ra. Városainkban,, községeink­ben — sőt az üzemekben is — egyre szaporodik a csoportos tár­latok és az önálló kiállítások száma. Ez alkalommal ^.szívesen hívjuk fel az érdeklődők figyel­mét arra a három kiállításra,. amelyet a napokban nyitnak meg három városunkban. KOSSUTH-DÍJASOK A SZILÁDY GALÉRIÁBAN A kiskunhalasiak és a kör­nyékbeliek előtt, egyre népsze­rűbbé váló Sziíády Galériában szombattól kezdve egy héten ke­resztül két Kossuth-díjas művész alkotásait láthatják majd a mű­vészetbarátok. Hincz Gyula fes­tőművész és Varga Imre szob­rász mutatkozik be az itteni kö­zönség előtt. A tárlatot október 12-én délután négy órakor dr. Molnár Ferenc államtitkár nyit­ja meg, majd ezt követően dr. Bereczky Lóránd • művészettörté­nész tart tárlatvezetést a jelen­levőknek. STOTZ MIHÁLY ALKALMAZOTT GRAFIKÁI „Stotz Mihály nevét Kecske­méten avagy a megyében még csak szűk körben ismerik. Ennek nagyon egyszerű oka van: nem­rég költözött hozzánk családjá­val azzal a teljesen kézenfekvő emberi és művészi szándékkal, hogy lássa az Alföld tengersík vidékét, hogy gyönyörködjön benne és mindezt grafikába rög­zítve — gyönyörködtessen.” A kiállításra invitáló meghí­vóból idéztük ezeket a szavakat; abból, amelyből megtudtuk, hogy a hírős városban letelepedett művész ismételt bemutatkozásá­ra legközelebb a Tudomány és Technika Házában kerül sor. Ma délután fél ötkor nyitják meg az alkalmazott grafikai művekből álló kiállítást a megyeszékhely legújabb intézményében. ÉBER SÁNDOR KÉPEI KALOCSÁN Ifjú Éber Sándor Baján szü­letett, 1909-ben. Édesapja — id. Éber Sándóí- KI szintén festőmű­vész volt; fia sokat köszönhet ne­ki művészi pályafutásában. Mint ahogyan Rudnay Gyulának is, aki kedvenc tanára volt . a főiskolán. 1930 óta többször volt . önálló kiállítása a fővárosban és a szülővárosában, valamint Pé­csett, Szekszárdon, Bácsalmáson, Gemencen és másutt." Szerepelt alkotásaival több külföldi tárla­ton is. Az Éber-képeken életre kel az ezerarcú Duna táj és a gemenci erdő sokféle szépsége. Lírai ter­mészetábrázoló pasztelljeit mu­tatja be most Kalocsán, a Viski Károly Múzeum és a művelődési ház közös rendezésében. Dr. Te- lepy Katalin művészettörténész október 13-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyitja meg a tárlatot az I. István úti. kiállí­tóteremben. V. M. ­A MUNKA VERSENY EREDMÉNYE Minőségjavítás a bőr- és cipőiparban A több mint 1100 szocialista brigád csaknem 13 ezer tagja élen jár a bőr- és a cipőipari dolgozók kongresszusi munkaver­senyében — állapította meg nemrégiben a szakszervezet; el­nöksége. A tapasztalatok össze­gezéséből kitűnt, hogy a mun­kaverseny szervezésében és rend­szeres segítésében minden eddi­ginél jobb, tartalmasabb együtt­működés alakulj ki a gazdaági és a Szakszervezeti szervek kö­zött. A vállalások sikeres teljesítésé­nek jelentős résZe van abban, hogy a szocialista exportszállítá­sok időarányos részét a cipőipar 121 százalékra teljesítette, s a három bőrgyár púhabőrtermelé- se a tervezettnél jobban alakult, Pécsett a központi kesztyűgyár dolgozói növelték az első osztá­lyú termékek arányát, amivel a minőség 7,5 százalékos javulását érték el. A cipőipari vállalatok legtöbb­je, így például az Alföldi és a Tisza Cipőgyár is a minőség ja­vítására fektette a fő súlyt. En­nek köszönhető például, hogy a Szovjetunióba kiszállított Tisza- cipőknek most csupán 0,2 száza­lékára volt észrevétel, míg a múlt év azonos időszakában a cipők 2,32 százalékát kifogásol-, ták. / Hektáronként 470mázsa paradicsom Napközben még verőfényes az idő, de éjszakánként nulla fok körüli a hőmérséklet. Á mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet szán­tóföldi kertészetében, aki csak teheti, a paradicsomot szedi, hogy a fagyra érzékeny zöldségféléből minél többet megmentsen. Ebben az évben 143 hektáron termesztettek paradicsomot ez Üj Élet Tsz gazdái. A hozam megfelel • a követelményeknek. Hektáronként 430—470 mázsát szedtek le a szövetkezet I. üzem­egységében, ahol nyolcvan téesz- tag és ugyanannyi családtag dol­gozik nap nap után. Képünkön: Szabó Imre önti ládába az érett termést. (Tóth Sándor felvétele.) Vasutas nyugdíjasok kedvezményes üdültetése A Vasutasok Szakszervezetének elnöksége a nehéz anyagi kö­rülmények között élő vasutas nyugdíjasok részére a Balaton mellett levő vonyarcvashegyi MÁV-üdülőben időszakos szociá­lis gondozót létesített. Ide azok a nyugdíjas vasutasok özvegyi nyugdíjasok — akiknek szociá­lis körülményei indokolttá te­szik — október 1-től április 30- ig ingyenes beutalót kaphatnak egy hónapra. Gondoltak az egye­dül élő idős házaspárokra is; jogosultságuk esetén a férj, fe­leség együtt kaphat beutalót. A támogatásnak ez a formája jelentős anyagi segítséget jelent a nyugdíjasoknak, hiszen a be­utalás idejére nyugdíjukat válto­zatlanul megkapják, s részükre az üdülőben orvosi ellátást is biz­tosítanak. A szegedi területi bi- zottság az év hátralevő részé­ben — a beérkezett kérelmek alapján — havonta nyolc sze­mélyt részesít ilyen elhelyezés­ben. Az első nyugdíjas csoport köztük Bajáról Fülöp Ágoston és felesége — október 1-én indult el egyhónapos pihenésre. NÉHÁNY PERCRE Nyári gondok- ősszel Milyen ismerősen hangzik! „Korunk — mondják — az eről­tetett munka, a hajsza, a létért való heves küzdelem kora, amely­ben az emberek munkában kime­rültén jönnek a színházba; s va­lami üdítő,. izgalmas, szórakozta­tó és könnyen megérthető do­logra vágynak.” Pedig G. B. Shaw elég régen, 1891-ben vetette papírra a mondatot egy zenekri­tikájában, hogy utána rögtön fel­sorakoztassa az ellenérveket. Napjainkban is hallani ugyanezt — ráadásul úgy, mintha a meg­állapítás jellegzetesen a XX. szá­zad második felének szüleménye lenne. S akadnak tanácsi, kultu­rális, szakszervezeti és más veze­tők, akik az erőltetett munka”, a „hajsza” védjegyét arra hasz­nálják fel igazolásként, hogy töb­bet már aligha lehet tenni a köz- művelődéséért. Pedig — csupán a színháznál maradva — célratörő munkával, szervezéssel a kecskeméti társu­lat elérte, hogy a prózai dara­bok is annyi előadást érnek meg, mint néhány korábbi, ' könnye­debb operett. Nagy sikerrel adják, elő most Schiller Don Carlosát. A közönség vonzásába az is. be­lejátszik, hogy a nagyszerű fő­szereplő, Gábor Miklós klubren­dezvényen beszélgetett a fiata­lokkal, legközelebb pedig a Zo­máncipari Művek gyárában ta­lálkozik „civilben” a munkások­kal. Több más kezdeményezés mellett a társulat vezetői azt ter­vezik, hogy nyaranta — az úgy­nevezett közművelődési uborka- szezonba n — a bajai víziszín­padon lépnek fel. Apropos, nyár! Miközben a Du­na menti folklórfesztivál, a Bajai nyár, szentendrei, gyulai, margit­szigeti és szegedi szabadtéri be­mutatók igyekeznek folyamatossá tenni a hasznos programokat, másutt éppenséggel lemondaná­nak azokról a meglevő lehetősé­gekről is, amelyeket ki kellene használni. Legutóbbi szerkesztő­ségi ankétünkön is olyan véle­ményt fejtegetett az egyik nagy­községi művelődési ház igazga­tója, hogy legalább két hónapra be kellene zárni az épületet, és az időit érdemesebb lenne tata­rozásra fordítani. Sajnos, a kecs­keméti bölcsődéknél és óvodák­nál már bekövetkezett egy ha­sonló helyzet. A művelődési há­zak, klubok júniusi, júliusi, au­gusztusi programjait viszont meg kellene menteni. Mert ha egy­szer menlevelet ad, a nyári mun­kák dandárjára való hivatkozás, akkor azt is fel lehetne hozni, hogy ősszel a szüretelés köti le az embereket, télen rossz az idő, és tavasszal újra jönnek az egész évi termést megalapozó tenniva­lók. ■ A módszertani és egyéb fejlő­désben sokat ígér a készülő me­gyei művelődési központ, amely továbbképzéseket szervez, tanács­adással szolgál a ' jövő évtől kezdve. Nagy szükség van a vál­tozásokra, hiszen „az igazi mun­kától műveltebb, nem pedig el- durvultabb lesz az ember... Ki hallott már értelmes, dolgos és jó egészségnek örvendő embert valaha is arról panaszkodni, hogy egy jó színdarab, vagy operai túl­zottan igénybe veszi képességét?” Ezt ugyancsak G. B. Shaw je­gyezte le. —halász*— TAPASZTALATOK A KECSKEMÉTI JÁRÁSBAN A tanácsok és a hatósági ügyintézés Miért akadozik az orvosi műszerek javítása? Sokszor panaszkodnak az orvosok, egészségügyi intéz­mények vezetői arról, hogy elromlik egy-egy röntgen vagy-, fogászati fúrógép, EKG-berendezés, sterilizáló, napokat keil várni, amíg megjavítják. Évek óta vitatkoznak a legkü­lönbözőbb fórumokon arról, hogy . miként lehetne a különböző in­tézményekben. hivatalokban és a tanácsi munkában is ésszerűsíte­ni az ügyintézést, csökkenteni az adminisztrációt. Határozatok szü­lettek már f erről, s ennek ered­ményeként sok-sok — a minden­napok igényeihez jobban igazodó — ügyvitelszerve?ési javaslat va­lósult meg a gyakorlatban. Isme­retes.. hogy az államigazgatás, a tanácsi munka területén az ügy­intézés egyszerűsítése nehezebb, összetettebb feladat, mint másutt. Egy tanácsi határozatnak a té­nyek körültekintő tisztázása után, a jogi összefüggések felismerésén, a jogszabályok betartásán és tör­vényes alkalmazásán kell alapul­nia. Ez a munka tartalmábán nem mechanikus, s éppen ezért csak az adminisztrációs része gé­pesíthető. Színvonala, gyorsasága viszont meghatározza a lakosság­nak a tanács egész munkájáról alkotott véleményét. A határidő Az államigazgatási szervek mű­ködésének alaoelvei közé -tartozik az intézkedések gyorsasága is, el­járási törvény szabályozza a ha­táridőt. E szerint a határozatot a kérelem előterjesztésétől szá­mított 30 napon belül meg kell hozni. Ez viszont azt is jelenti, hogy olyan ügyekben, amelyek intézése egyszerű, akár azonnal lehet határozni, vagy más eseti­ben, amikor körültekintő, alapos vizsgálatra, elemzésre vap szük­ség, a határidő 30 nappal meg­hosszabbítható. A Bács-Kiskun megyei Tanács •Kecskeméti Járási Hivatala ki­mutatást készített a járás 22 nagyközségi és községi tanácsi­nak elmúlt évi hatósági ügyirat­forgalmáról. Első fokon — tehát helyi tanácsi szinten — 15 700 ügyet intézteit Ebből 15 ezer ha­tározatot 30 napon belül, a töb­bit azon túl hozták meg. Legtöbb „csúszás” Ágasegyházán, Bugá­son' és Helvécián volt. Az okok között — mindhárom esetben — első helyen" az ügyintézők . meg­felelő szákképzettségének, gya- ■ korlóttságának a hiánya szere­pel. De ;a járásban jó példával- elöljáró tanácsokat is megemlít­hetünk. Például Kerekegyházán, Kunpeszéren és Városföldén nem > fordult elő olyan eset. hogy 30 napon túl hozták meg a határo­zatot. Dicséret illeti még Fülöp- háza. Kunad ács. Kunbaracs, Or- govány és Tiszaaloár tanácsi dol­gozóinak munkáját is. r • ■’ * Okiratok, hatósági bizonyítványok Szintén áz elmúlt- évi adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek szerint a 22 tanács 257 700 járlat- levelet adott ki. illetve írt át más tulajdonosok nevére. Ezenkívül 72 700 adóívet és fizetési meg­hagyást, 4600 hatósági bizonyít­ványt, 5 ezér anyakönyvi kivona­tot. 23 600 ebadó- és eboltási fel­hívást és 72 ezernél több egyéb határozati jellegű okiratot -ad­tak ki A tanácsok veZetői már több­ször szóvá tették, hogy a hatósá­gi bizonyítványok kiállítását kor­látozó rendeleteket nem ismerik eléggé az üzemekben. A dolgo­zóktól számtalan esetben olyan hatósági bizonyítványokat kérnek, amelyek- a személyigazolvány adataival is’ igazolhatók, s azokat el * kell fogadni. Az -ilyen bizo­nyítványok kiállítását pedig ‘ne­héz megtagadni, amikor az ügyfél távoli városokból csak ezért uta­zik haza. Az ilyen és hasonló fe­lesleges munkák pedig lekötik az ügyintézők idejét, elvonják őket az érdemi, tartalmi munkától. Az egyszerűsítés a cél A járási hivatalban több kez­deményezés született a hatósági ügyintézések egyszerűsítésére. Jú­liusban például két pályázatot nyújtottak be. amely a járlatle- yelek kezelésével kapcsolatos munka egyszerűsítését segíti. A másik a vb szakigazgatási szer­veknél vezetett nyilvántartások rendszerét ésszerűsíti és javaslat született a felesleges nyilvántar­tások megszüntetésére, illetve több’ összevonására is. A pályá­zatok nagy gyakorlattal rendel­kező vb-titkárok együttműködé­sével készültek el Gondos elem­ző munkával rájöttek, hogy a ta­nácsoknál vezetett. 150 különböző nyilvántartás nag^" része ésszerű összevonásokkal - megszüntethető, vagy a járlatlevelek kiállítása, kezelése — 250 ezer (1973-as for­galom) 30 ember teljes évi mun­káját’ leköti — a fele munkával is megoldható. Csató Károly Suri József, a Röntgen- és Kór­háztechnikai Vállalat kecskeméti kirendéltségének vezetője el­mondta, hogy jogosak ezek a pa­naszok. Jelenleg egíy üzemmér­nök, egy technikus és nyolc mű­szerész felügyel 38 fogászati ren­delő és a kórházak műszereiré. A legtöbb egészségügyi intéz­ménnyel a javítások elvégzésére éves szerződést kötöttek. Nyil­vántartásukban mintegy négy­száz fogfúró, - különböző elektro- • nikus műszer, spektronómok, hű­tőberendezések és röntgenkészü­lékek szerepelnek, s ezeket ha­vonta, kéthavonta, illetve ne­gyedévenként ellenőrzik. Ezen­kívül vállalták, hogy ha elromlik egy műszer, a velük szerződé­ses viszonyban álló intézmények­nek 2 ófán belül megjavítják. Ezt a vállalásukat viszont általá­ban nem tudják teljesíteni. A műszerészeknek mindössze egy gépkocsi áll rendelkezésükre, akadozik az’ alkatrészellátás, s a bejelentések 99 százaléka „sür­gős” megjegyzéssel érkezik. Je­lenlegi körülményeik között az' általános javításokat két hétre, a nagyjavításokat pedig két-három hónapra tudják vállalni. Arra a kérdésre, hogy feladatukat mi­lyen színvonalon tudják ellátni, így Válaszolt a. kirendeltségvezc- tő: —> Szakember-ellátottság te­kintetében közepes, anyag- és alkatrészellátás szempontjából alacsony szinten állunk. Felada­tunkat is csak' így tudjuk ellátni. Két kis .műhelyben dolgrzunk. ahol komolyabb műszerek el sem férnek. Annak, hogy munkánk színvonalán kicsit is javítani tudjunk, első feltétele, hogy az egészségügyi szervek, közösen a városi tanáccsal, jobb elhelyezé­si körülményeket teremtsenek. A jelenlegi feltételek között is a kirendeltség évi bevétele 2 mil­lió forint. Az igények — a gyó­gyító munkában egyre több és több műszert alkalmaznak — év­ről évre növekednek, s ezzel lé­pést kellene tartani a javító ka­pacitás bővülésének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom